Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-24 / 120. szám

1989. május 24., szerda Nem mondták ki, hogy Grász távozását akarják Li Peng mondjon le Leöotötték Mao Ce-tung képét A magyarországi reform- mozgalom nem vonz töme­geket, állapította meg a lapban kedden a The New York Times budapesti tudó­sítója, beszámolva az MSZMP reformköreinek sze­gedi tanácskozásáról. A nagyvárosban csak mintegy 3000-en vettek részt a záró nagygyűlése0, s bár tetszett, amit hallottak, a szónokok legfeljebb udvarias tapsot loptak, írta. A kommunisták nehéznek találják az alkalmazkodást a nyílt, demokratikus politiká­hoz, amelyet be akarnak ve­zetni, míg a reform- és az alternatív csoportok egyike sem vonz tömegeket —r ál­lapította meg a tudósítás. Ágh Attila, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete tudo­mányos főmunkatársa el­mondotta a lapnak, hogy a reformkörök tagjai általá­ban 25—40 év közötti, ma­gasabb képzettségű pártta­gok, . akik elégedetlenek, mert úgy látják, Grósz Ká­roly főtitkár alatt hiányzik a dinamika a párt vezetésé­ből. „Pozsgay Imre vitatha­tatlanul a reformmozgalom elsőszámú vezetője, de a kö­rök mozgalmát nem ő irá­nyítja” — mondotta Ágh, amihez a lap hozzátette, hogy a be nem vallott ha­talmi harcban Pozsgay Grósz fő vetélytársa. Bár minden szónok elítél­te a sztálinista modellt, „a körök tagjai, még a legfia­talabbak is, hűek maradtak a kommunista pártfegyelem­hez, nem mondták ki nyíl­tan, hogy Grósz távozását, s helyette Pozsgayt vagy Nyerset igénylik — Grószt közvetlenül nem is bírál­ták ... A tegnap kezdődött arab csúcsértekezletre érkezett Jasszer Arafat (balról) ellép a tiszteletére felsorakozott díszőrség előtt vendéglátója, Hasszán marokkói király kíséretében, Casablancában A viharos, esős időjárás ellenére újabb tömegtünte­tés zajlott le kedden a pe­kingi Tienanmen téren és környékén. A diákok és a lakosság tömegei — főleg értelmiségiek, köztük nagy számban újságírók — dacol­va az immár negyedik nap­ja érvényben levő statári­um tilalmával —, felvonul­tak és követelték Li Peng miniszterelnök azonnali le­mondását. A rendőrség kis számban jelenlevő emberei nem léptek fel a városi ha­tóságok szerint illegálisnak minősülő megmozdulás résztvevői ellen. Kedden — a hajnali órák­ban lezaljott városkörnyéki incidens után — újabb pro­vokációra került sor, ezút­tal a Tienanmen téren. Há­rom Hunan tartományi sze­mély. akik hamis újságíró­igazolványokkal rendelkez­tek. színes festékkel fröcs­költe le — az egyébként Hu­nan tartományban született — Mao Ce-tung Mennyei béke kapuja fölött levő portréját. A tetteseket a Tienanmen téren tartózkodó Ismét Weizsäcker A nyugatnémet Bundesver­sammlung kedd délután újabb öt évre — ellenjelölt nélkül —, túlnyomó többséggel ismét Ri­chard von Weizsäckert válasz­totta meg az NSZK szövetségi elnökének. Az alkotmány, az alaptörvény aláírásának, illetve meghirdetésének 40. évfordulója alkalmából a bonni Beethoven- csarnokban megtartott ünnepi eseményen, a fele-fele arány­ban parlamenti képviselőkből és a tartományok küldötteiből álló testület tagjai által leadott 1019 szavazatból 881 rekord többség- szavazat jutott az elnökre. 108-an diákok őrizetbe vették, kö­rülsétáltatták a téren, el­szedték igazolványukat, majd átadták a rendőrség­nek. A Tienanmen téren ülősztrájkot tartó diákok vezetői szerint közönséges provokációról van szó, amely nyilvánvalóan arra irányult, hogy bemocskolja a demok­ratikus mozgalmat és a diá­kok ellen hangolja a kínai népi felszabadító hadsereg veterán vezetőit. A portrét egyébként vászonnal takar­ták le. A pekingi televízió ripor­tere a főváros határán tar­tózkodó katonai egységek parancsnokságának szóvivő­jével készített interjút. A szóvivő kérdésekre válaszol­va hangoztatta, sajnálatos félreértés az, hogy a kínai hadsereg egységei azért akartak bevonulni Peking- be, hogy leverjék a Tienan­men téren sztrájkoló diáko­kat. Csupán azt a feladatot kapták, hogy nyújtsanak tá­mogatást a főváros bizton­sági erőinek a közrend hely­reállításában és a társadal­mi stabilitás biztosításában. az NSZK elnöke nemmel szavaztak, 30-an tar­tózkodtak. Az újjáválasztás kapcsán a parlament elnöknője megállapí­totta, hogy a nyugatnémet de­mokráciában különleges fontos­ságú hely illeti meg az állam­főt: jelentőssé azonban tisztsé­gét elsősorban nem az alkot­mányban biztosított hatásköre avatja. Sokkal inkább személyes tekintélye, erköcsi tisztasága, kultúrája, tehát politikai szemé­lyisége. Az elnök a pártok fe­lett áll, nem bonyolódik bele a napi politikai vitákba, ám egy­értelmű magatartást tanúsít eti­kai és politikai alapkérdésekben. Az újvidéki AUcwutSzó -ban olvastuk: A prágai tavasz húsz évvel később 14. N népet nem hívták meg Titn fogadására A spontán akció az új vezetőség iránti ragaszkodás és bizalom össznépi vizsgatételévé vált. El sem lehetett kép­zelni hatékonyabb serkentést a kívülről jövő nyomás el­lensúlyozására. Az ágcsernyői és pozsonyi megbeszélések után a Varsói Szerződés tagországaiban megszüntették a csehszlovákiai események bírálatára irányuló kampányt. Prágában és Po­zsonyban nem így történt. Egy olyan helyzetben, amikor nem létezett cenzúra, és amikor több politikai párt saiát lapot adott ki. nehéz volt fegyelmet tartani, amely talán még csak a pártlapokat kötelezte. Csak a fővárosban hét napilap jelent meg. A Lidova demokracie a katolikus irá­nyultságú Néppárt lapja volt. A Szocialista Párt a Svóbodne slovo című lapot adta ki. Őket nem kötelezte a kommu­nista fegyelem és nem óhajtottak csak a rózsaolajról írni a baráti országokkal kapcsolatban. Saját mércéik is vol­tak, hogy mi tekinthető kihívásnak. így a Svóbodne slovo mindössze egy nappal a pozsonyi találkozó után címolda­lon kommentárt közölt, amely úgy fejeződött be. hogy a csehek és szlovákok derűlátók és vidámak, s ezt bizo­nyítja a pozsonyi tárgyalásokkal kapcsolatban kiötlőit tréfa: — Tudja-e, mi a véleménycsere? _??? — Megérkezett Zsivkov az ülésre egy véleménnyel, s egy másikkal távozik. Ezek a tréfák valahogy még csak kihívások és a komoly­talanságok közé sorolhatók, ennél azonban jóval fontosabb volt, amit a CSKP új szervezeti szabálytervezete tartal­mazott. A szeptemberre kitűzött XIV. rendkívüli pártkong­resszusra készítették elő, amelyet Moszkva mindenáron meg akart akadályozni. Az új szervezeti szabály tervezete elő­irányozta, hogy a pártban kisebbségben levőknek joguk van megtartani véleményüket, kialakítani nézeteiket és kö­vetelni jegyzőkönyvbe foglalásukat, továbbá, hogy a kisebb­ségben levők ragaszkodhatnak nézeteikhez, s az újabb is­meretek és az elfogadott határozatok gyakorlati ellenőrzése alapján követeljék az álláspontok újbóli felmérését. Ter­mészetesen a kisebbségben levők véleményének nem szabad eszmei ellentétben állnia a pártprogrammal és a szervezeti szabályzattal, s a tervezet még azt is előirányozta, hogy nem szabad megbüntetni azokat, akiknek véleménye ki­sebbségben marad. Igaz, az új szervezeti szabály tervezete az első helyen állapította meg, hogy a demokratikus centralizmus szel­lemében a kisebbség aláveti magát a többség döntésének. A kisebbség azon jogának a kiemelése azonban, hogy meg­tarthatja véleményét, sehogyan sem tetszhetett a demok­ratikus centralizmus határozott szószólóinak, elsősorban Moszkvának. Azokban a napokban Prágában lépten-nyomon rámutattak, hogy senki sem tarthat igényt a kifogástalan vélemény, az igazság monopóliumára, még a többség sem. Az érv: kezdetben az új eszmék mindig kisebbségben vol­tak. Bármennyire is helyénvalóak voltak ezek a gondolatok, több mint kihívásnak bizonyultak azok számára — Moszk­vában —, akik hitték, hogy az igazság monopóliumával rendelkeznek, s csakis ők határozhatják meg. melyik a szo­cializmus igazi útja. A csehek és a szlovákok számára ért­hetően jóval kedvesebbek voltak azok, akik kiemelték min­den nép és minden párt jogát, hogy saját maguk jelöljék ki, melyik a szocializmusba vezető legjobb és legkedvesebb út. Emiatt Tito és Jugoszlávia igen népszerűek voltak Cseh­szlovákiában. A Miért támogat bennünket Jugoszláviai című cikkében a Prace című napilap a következőket írta: „Tito elnök lá­togatását várjuk. A valóban nagy államférfit népünk olyan rettenthetetlen ország elnökeként várja, amely nem hagy el bennünket a nehéz pillanatokban." A Zemedelske noviny napilap szerkesztőségében előre megmutatták e sorok írójának a vezércikket, amelyet Tito megérkezésének napján szándékoztak megjelentetni. Egye­bek között ez volt olvasható benne: „Tito elnöknek egyál­talán nincs szüksége tolmácsra, hogy megértse, mit élnek át ezekben a napokban népeink, mert jelenlegi történel­münk annyira emlékeztet az 1948. évi jugoszláviai hely­zetre, amikor a tragikus meg nem értés miatt a kommunis­ta és munkáspártok Tájékoztató Irodája olyan drasztikus módon kizárta Jugoszláviát a szocialista országok táborá­ból. Éppen amiatt, amit Jugoszláviának az akkori szakítás után át kellett élni, értenek meg most bennünket olyan jól a jugoszláv elvtársak más szövetségeseinktől eltérő­en." Tito és Jugoszlávia támogatta a csehszlovákiai reform­és demokratizálási folyamatokat. Ügy vélték, hogy ami történik, nemcsak Csehszlovákia számára nagy jelentőségű, hanem általában a szocializmus fejllődése számára is, mert a fejlett országnak számító Csehszlovákia meggyorsíthatja a korszerű szocializmus megteremtését, elsősorban a kelet­európai országokban. Prágai útja előtt Tito ígéretet ka­pott Brezsnyevtől, hogy nem lesz katonai intervenció. „amennyiben Dubceknek és a CSKP-nek sikerül kezében tartani a helyzetet”. Tito azzal a szándékkal utazott Prá­gába, hogy átadja Dubceknek saját tapasztalatait és figyel­meztesse a moszkvai aggodalom komolyságára. A cseh és a szlovák nép előtt ismeretes volt. hogy Jugo­szlávia támogatja a hazájukban történteket. Értékelték Ti­to és Jugoszlávia magatartását a Sztálinnal folytatott po­lémia válságos napjaiban 1948-ban és a Hruscsovval való meg nem értések idején 1956-ban. Ezért Tito és Jugoszlá­via tekintélye szinte mérhetetlenül nagy volt azokban a napokban Csehszlovákiában. Tudták ezt Dubcek és Tito látogatásának szervezői is. Attól tartottak, hogy a nép ré­széről bizonyosra vehető lelkesedés megnyilvánulása eset­leg szovjetellenes hangvételű lesz. Ezért a népet nem hív­ták meg Tito fogadására. A jugoszláv küldöttség érkezése előtt egyáltalán nem közölték, hogy a gépkocsisor a re­pülőtérről melyik úton halad majd a prágai Hradzsin felé. ahol a külföldi államfőket rendszerint elszállásolták, és ahol a tárgyalásokat folytatták. Augusztus 9-én. amikor Tito megérkezett, mégis lelkes prágaiak ezrei gyűltek ösz- sze az út mentén és a főváros utcáin, és éltették Titót. valamint Jugoszláviát. A francia Combat című lap azt írta, hogy a csehszlovákok sohasem fogadtak ekkora spontán lel­kesedéssel egyetlen külföldi személyiséget sem. Az ameri­kai CBS tévéhálózat tudósítója jelentette, hogy „Prága már évek óta nem látott ilyen fogadtatást”. (Folytatjuk) Tomislav Butorac zett. Eddig két kör alakú házat ástak ki, amelyek tég­lából épültek. Két-három méter magasak, és átmérő­jük 6 méter. Ezenkívül több állatokat ábrázoló kőszobrot találtak, amelyeket valószí­nűleg vallási szertartások alkalmával használtak. A MAROSVÁSARHELYI SZÍNHÁZ BUKARESTI VENDÉG SZEREPLESE Több évi szünet után ismét magyar nemzetiségi színház ven­dégszerepeit Bukarestben. Hét­főn és kedden a marosvásár­helyi Nemzeti Színház magyar tagozata a Giulesti színházban két darabot mutatott be: Du­mitru Solomon „Diogenész, a kutya” című tragikomédiáját, és Maxim Gorkij „Éjjeli mene­dékhely” című drámáját, vitték színre. Kincses Elemér rendezé­sében. Mindkét nap telt ház előtt tar­tották az előadásokat. A nézők hosszan megtapsolták a szerep­lőket, köztük a főszerepekben játszó Ferenczy Istvánt, Boér Ferencet, Tarr Lászlót, Toóth Ferencet, Magyari Gergelyt, Buzogány Gabriellát, Lohinszky Lóránd érdemes művészt, Győrf- fy Andrást, Gyarmati Istvánt, Farkas Ibolyát és Székely An­nát. FEGYELMEZETLENEK A DÁN JÁRMŰVEZETŐK Dániában egyre nagyobb gondot okoz a járműveze­tők fegyelmezetlensége. A két fő probléma: sokan it­tasan vezetnek, illetve en­gedély nélkül. A rendőrség tavaly 748 olyan embert ka­pott rajta, akinek nem volt hajtási engedélye, ezenkívül 14 373 kiskorút. Hat évvel ezelőtt fele ennyi ilyen ki­hágás történt. BÉKÉS-SKÁLA ÁRUHÁZUNK — szerződéses boltoknak — magánkereskedők részére — számlával-készpénzfizetésre AJÁNLJA ÁTADÁSRA MŰSZŐRME „MESEÁLLAT” JÁTÉKÁRUIT TERMELŐI ÁRON. BÉKÉS, SZÉCHENYI TÉR 7. JÁTÉKOSZTÁLY. Pályázati felhívás Békéscsaba Város Tanácsa V. B. pénzügyi és tervosztálya pályázatot hirdet fomunkatársi is műszaki Sgyintézöi munkakörök betöltésére. A munkakörök azonnal, határozatlan időre szóló kine­vezéssel tölthetők be. Bérezés a módosított 11/1983 (XII. 17.) ABMH rendelet szerint. fl főmunkatárs feladatai: — tanácsi költségvetési folyamatok, a hosszú-, közép- és éves tervek készítéséhez szükséges elemzések elvégzése. — a tanács irányítása alá tartozó intézmények, vállala­tok gazdálkodásának vizsgálata. A munkakör betöltésének főbb feltételei: — Közgazdaságtudományi egyetem, vagy pénzügyi és számviteli főiskola, vagy felsőfokú KÁLÁSZ-vég- zettség és 5 éves gyakorlat. — Büntetlen előélet. A számítástechnikát ismerők előnyben részesülnek. fl műszaki Ügyintéző feladatai: — A tanács fejlesztéseivel, beruházásaival kapcsolatos műszaki teendők ellátása. A muqkakör betöltésének főbb feltételei: — középfokú építőipari műszaki végzettség és közép­fokú tervberuházói szakképesítés. — büntetlen előélet A tanácsi és beruházói gyakorlattal rendelkezők előny­ben részesülnek. A pályázatnak tartalmaznia kell: — személyi és foglalkozási adatokat — szakmai önéletrajzot, társadalmi és közéleti tevékenységet. — képesítést igazoló okmányok másolatát — bérigényt A pályázatokat 1989. május 31-ig lehet benyújtani a V. T. V. B. pénzügyi és tervosztály vezetőjéhez, Békéscsa­ba, István király tér 7. 5601. Pf.: 112. A pályázat elbírálásának ideje: 1989. június 15. V. T. V. B. pénzügyi és tervosztály KÖRNYEZETVÉDELMI GONDOK OLASZORSZÁGBAN Az olaszországi erdők fe­lét savas esők szennyezik, és kétmillió ember iszik fertőzött vizet ebben az or­szágban — jelentette ki Giorgio Ruffolo környezet- védelmi miniszter. Hangsú­lyozta, hogy jóllehet, 1,8 milliárd dollárt fordítottak a környezetvédelemre, a vízderítő gyárak fele nem üzemel. Olaszországban éven­te 97,4 millió tonna ipari és vegyi hulladék szennyezi a környezetet, s ennek csak 30 százalékát tudják semle­gesíteni. Ezenkívül az ipar fejlődése az elmúlt évtized­ben nagyon megnövelte a levegő szén-dioxid-tartalmát. TIZENEGYEZER ÉVES HÁZAK Irak északi részében, Ni- nivétől 30 kilométerre dél­re iraki régészek felfedez­ték a világ eddigi legré­gibb települését, amely i. e. mintegy 9000 évvel keletke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom