Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-13 / 111. szám

1989. május 13., szombat NÉPÚJSÁG Ideje túllépni a „fékentartás” politikáján Mit vár Bush a Szovjetuniótól? George Bush amerikai el­nök pénteken világpolitikai együttműködésre, további demokratizálásra és leszere­lésre szólította fel a Szovjet­uniót, Amerika támogatását és kereskedelmi kedvezmé­nyeket ígérve cserébe. Bush a texasi A and M egyetemen beszélt. Előadása közvetlenül kapcsolódik James Baker kttlügyminisz- ter moszkvai tárgyalásaihoz, és egyike azoknak, ame­lyekben az elnök megfogal­mazza az elmúlt hónapok­ban felülvizsgált amerikai külpolitikát. Az elnök békülékeny han­gú beszéde kevés újdonságot tartalmazott. Megismételte, hogy az amerikai vélemény szerint a Szovjetunió „fé- kentartásának” több évtize­des politikája sikeresnek bi­zonyult, „a zsarnokság és szabadság háború utáni har­ca”, az utóbbi győzelmével, befejezéséhez közeledik. így a Nyugatnak ideje túllépnie a „fékentartás” politikáján. Bush üdvözölte a Szovjet­unióban végbemenő változá­sokat, hangoztatva, hogy azok tartósságára, törvénye- sítésére van szükség. Ameri­ka az alábbiakat várja a Szovjetunitótól, megváltozott politikájának bizonyítására: — Az eddigi kisebb lépé­sek helyett csökkentse az in­dokolt védelmi méretekre fegyveres erőit — „tartsa meg a háború után vállalt kötelezettséget, hogy támo­gatja a közép- és kelet-eu­rópai nemzetek önrendelke­zését. Ez azt igényli, hogy kifejezetten elvesse a Brezs- nyev-doktrínát”. — Működ­jék együtt a Nyugattal a gya­korlatban is a világválságok diplomáciai megoldásában. — Teremtse meg a tartós politikai pluralizmust, tart­sa tiszteletben az emberi jo­gokat. Bush nemzetközi tanács­kozást javasolt, amelyen megvizsgálnák Eisenhower évtizedekkel korábbi javasla­tát a „nyílt egekről”: a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönösen enged­je meg, hogy a másik fél fegyvertelen repülőgépei át­repüljenek területe felett. Az elnök kilátásba helyez­te, hogy amennyiben a Szov­jetunió a nemzetközi jog­nak megfelelően törvénybe iktatja kivándorlási jogsza­bályait, s a törvényt meg­tartják, javasolni fogja a törvényhozásnak: ideiglene­sen adják meg a Szovjet­uniónak a legnagyobb ke­reskedelmi kedvezményes el­járást. A beszéd újra kitért az amerikai igényre, hogy a Szovjetunió ne fegyverezze Kubát, Nicaraguát, ne ápol­jon kapcsolatokat a „terro­rista” Líbiával, s adja visz- sza az északi területeket Ja­pánnak. Bush leszögezte, hogy az Egyesült Államok kitart űr- védelmi terveinek megvaló­sítása mellett, míg a nukleá­ris kísérleteket eltiltó szer­ződéseknél azok megfelelő ellenőrzésére törekszik. Wa­shington célja a vegyi fegy­verek ellenőrizhető eltiltása, mondotta, míg a bécsi, ha­gyományos haderőcsökkenté­si tárgyalások kérdésében csak a NATO-javaslatra utalt — nem tett említést az új, nagyszabású szovjet ja­vaslatról. í Magyar felszólalás a bécsi tárgyalásokon Magyarország elfogadha­tónak tartja a nyugati bi­zalomerősítő javaslat min­den elemét. Az abban java­solt intézkedések mindegyi­ke hasznos részét képezheti annak a széles körű meg­egyezésnek, amelyet a tár­gyalások során kell kiala­kítani — jelentette ki Me- iszter Dávid nagykövet, a magyar küldöttség vezetője, a Becsben 35 ország rész­vételével folyó bizalomerő­sítési tárgyalások május 12-i plenáris ülésén. A magyar diplomata a to­vábbiakban a Varsói Szer­ződés államai, illetve a NATO-államok javaslatát elemezve rámutatott, hogy azok számos hasonló, vagy egymáshoz közelálló intéz­kedést irányoznak elő. Biz­tatónak minősítette, hogy már a tárgyalások kezdeti szakaszában számottevő kö­zös alap van a további in­tézkedések kidolgozásához. Hangsúlyozta a katonai nyi­tottság fontosságát, az ál­lamok közötti bizalom erő­sítésében, aminek a had­erők minden elemére ki kell terjednie. Utalva a szocia­lista országokban elhatáro­zott egyoldalú haderőcsök­kentésekre és a két tömb között a hagyományos le­szerelési tárgyalásokon ki­dolgozandó megegyezés pers­pektívájára, állást foglalt a hadgyakorlatok és más nagy méretű katonai tevé­kenységek korlátozása mel­lett. Több, mint 500 muzulmán vallású kínai állampolgár tilta­kozott tegnap Pekingben, s vallási szabadságot követelt a város egykori császári negyedében. Az újvidéki Mécnwfió -ban olvastuk: A prágai tavasz húsz évvel később 5. Dubceknek sem volt önbizalma Jan Sejna vezérőrnagy személyében a legmagasabb ran­gú katonatiszt szökött Keletről Nyugatra a második világ­háború óta. Jankó vezérezredes, a véderő-minisztérium ak­kori második számú személyisége volt a másik katonatiszt, akinek köze volt mindehhez. Zdenek Mlinar szerint Jan­kót később kivégezték. Egy másik változat is létezik, amely szerint mellbe lőtte magát, és elvesztette eszméletét. Ami­kor a kórház felé vezető úton magához tért, ismét fegy­vert emelt magára, ezúttal végzetesen. Az útnak indított alakulatok nem jutottak el Prágába, mert Prchlik tábornok idejében figyelmeztette Dubceket, és a katonáknak megpa­rancsolta. hogy térjenek vissza a laktanyákba. Amikor a plénum végre megkezdődött, megvitatta a párt különválasztását az államtól, vagyis Novotny addigi funk­ciójának kettéválasztását. Csak a plénum folytatásakor. 19C8. január 5-én kerekedtek felül a reformisták. Dubcek kapta Novotny addigi pártvezetői funkcióját. Novotny meg­maradt köztársasági elnöknek. Mindössze néhány hét múl­va ezt a tisztségét is elvesztette, s Svoboda tábornok lett az államfő. A prágai tavasz 1968 januárjában kezdődött. A .prágai tavasz néven ismert változásokat nem lenne szabad kizárólag 1968-ra korlátozni. Néhány évvel koráb­ban kezdődött a politikai struktúrákban azok hatására, akik belátták, hogy zsákutcába jutottak. A reformerek a legmagasabb rangú vezetőség, sőt maga A. Novotny tudtá­val tevékenykedtek. Zdenek Mlinar később azt írta. hely­telen A. Novotny hatalmának teljes időszakát a sztálinista sötétség időszakaként minősíteni, amelybe egyszerre csak 1968 januárjában behatolt Dubcek reformista politikájának fénysugara. Mlinar Moszkvában tanult politológus volt. A Tudomá­nyos Akadémián dolgozott, részt vett a pártdokumentumok és a legrangosabb személyiségek beszédének kidolgozásá­ban. Az 1968. évi forrongások idején — április 5-én — a KB titkársági tagja lett. A Kremlből jön a fagy című könyve megkerülhetetlen tanúvallomás azokról az időkről, s olyan ember a szerzője, aki ott volt az akkori események középpontjában. Mlinar emlékeztetett arra. hogy a gazdasági reformot —- amely Óta Sik nevéhez kapcsolódik — a pártvezetőség hagyta jóvá, és a hivatalos állami és pártpolitika része­ként foganatosították. Természetesen, akárcsak más szo­cialista országokban, nem láttak hozzá következetesen a reformhoz, attól tartva, hogy a változások politikai bonyo­dalmakhoz vezetnek, és hogy a dolgok ..kicsúsznak az el­lenőrzés alól”. A változások elkerülhetetlenségének tudatosítása néhány évvel 1968 előtt érett meg. A politikai vezetés megpróbál­ta főleg a meglévő állapotok javítására, a politikai vezető­ség és apparátusa, továbbá a politikai és állami hatalom hordozói többségének helyzetét nem veszélyeztető lépések­re korlátozni a reformot. Valójában az ilyen felemás vál­toztatások okozták a legkomolyabb zavarokat. Többet be­széltek a reformról, mint amennyit tettek érte. Novotny távozása a párt éléről még egy tekintetben je­lentős volt: általában bizonytalanságot vitt a hatalmon le­vők eddigi világába. Még utódjának, magának Dubceknek sem volt elég önbizalma. Visszautasította a pártvezetői tisztséget. Azt mondogatta, hogy nem eléggé rátermett ilyen rangos tisztségre, de ő volt az egyedüli jelölt, aki megkapta a szükséges többséget a KB-ben. Kezdetben nem voltak nagyobb változások. Kisebb változásoktól eltekint­ve a volt vezetőség — az elnökség és a titkárság — össze­tétele változatlan maradt egészen április elejéig. A politikai vezetőség többsége azonban sejtette, hogv nem maradhat. Hasonló volt a helyzet az alacsonyabb szinteken, a tartományokban és a körzetekben is. A poli­tikai apparátus tisztviselői sem voltak nyugodtak. Addig a napi munkájuk a dirigálásban, parancsolgatásban, az ad­minisztratív döntéshozatalban és ellenőrzésben merült ki. Most megérezték, hogv ezeknek a módszereknek nincsen távlatuk, és többségük visszavonult, s nem fejtett ki jelen­tősebb tevékenységet. 1968 első negyedévében semmilyen komolyabb lépést sem tettek valamiféle megfontolt reformpolitika megfogal­mazására és foganatosítására. Ez a ..fenti” bizonytalanság kedvező táptalajnak mutatkozott a ..lenti” bírálatok foko­zódására. Az ingadozó hatalmi struktúrák nem merték visszaszorítani a szembehelyezíkedőket. A változások a ve­zetőség megkerülésével folytatódtak, elsősorban a sajtó­ban. a rádióban és a televízióban, valamint a nyilvános összejöveteleken voltak érezhetőek. A reform mérsékeltebb, értelmesebb hívei siettették az ilven ideiglenes állapot mielőbbi megszüntetését, hogy mi­előbb kidolgozzák és közzétegyék az akcióprogramot, to­vábbá. hogy minél gyorsabban elvégezzék a mindenféle rendű és rangú tisztségviselők általános és szabályos cse­réjét lentről a csúcsig. A CSKP akcióprogramjának szövege február végére el­készült. de hivatalos elfogadása és közzététele elhúzódott. Márciusra már összehívták a CSKP rendkívüli községi konferenciáit, amelyeken meg kellett választani az úi köz­ségi pártbizottságokat. Ezeken a konferenciákon az új po­litikai vonallal kapcsolatos állásfoglalásuk szerint lehetett megválasztani az új tisztségviselőket. Az úi vonalat azon­ban ismerni kellett, az pedig nem volt lehetséges az akció- program közzététele nélkül. Ezeken a oártkonferenciákon kellett még megválasztani a rendkívüli pártkongresszus küldötteit is. de a KB-nek kellett döntést hoznia a rend­kívüli kongresszus megtartásáról. A kongresszust május­ban lehetett megtartani, és megválasztani az úi KB-t. Még korábban májusra tervezték a községi választásokat, nyár­ra pedig a képviselőházi választásokat. így aránylag gyor­san kicserélődött volna a tisztségviselők egész garnitúrá­ja. A bírálatok és az elégedetlenség első, igen erőteljes és robbanékony hullámát egvbe lehetett kapcsolni annak az egész garnitúrának a szabályos, demokratikus lecserélésé­vel. amelyre az addigi totalitárius diktatúra támaszkodott. (Folytatjuk) Tomislav Butorac KÁBÍTÖSZER­TÜLADAGOLÁS KÖVETKEZTÉBEN 274 ember halt meg az idén Olaszországban, harminc­eggyel több, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Áz áldozatok többsége 18-35 év közötti fiatal. Az olasz rend­őrség közlése szerint a kábí­tószer-kereskedelem ország­szerte egyre nagyobb mére­teket ölt. A csempészek a legtalálékonyabb módszerek­kel juttatják be a Közép- Keletről származó „áruju­kat”. Súlyos gondokat okoz az AIDS terjedése is. A ví­rushordozók számát tekint­ve Itália Franciaország mö­gött a második helyen áll Európában. VESZÉLYES ÉLŐSKÖDŐ MUSLINCA Észak-Afrikában veszélyes élősködő muslincafajta jelenlé­tét jegyezték fel, amely a nyu­gati országokban súlyos jószág­betegségeket terjesztett, és ez a veszély fenyegeti most Afrikát, Közel-Keletet és Európa déli ré­szét. Edouard Sauma, az ENSZ táplálkozási és mezőgazdasági szervezetének vezérigazgatója figyelmeztetett arra, hogy a muslinca végzetes lehet a jó­szágállományra, a melegvérű ál­latikra és az emberre nézve is. Kérte ezért, hogy minden meg­betegedést jelentsenek be, és felkínálta szervezete technikai segítségét. A muslinca akozta betegségből ki lehet gyógyítani a jószágot, de állandóan kezel­ni kell a sebeket. Mint az Ame­rikai Egyesült Államok és Me­xikó tapasztalatai bizonyítják, sterilizációval hatékonyan meg lehet semmisíteni a rovart, de ez az eljárás hosszadalmas és költséges. Az élősködőt eddig csak Észak- és Dél-Amerikában ismerték; egyelőre nem tudják, hogy került Észak-Afrikába. MESTERSÉGES IZMOK Brit kutatók új mozgató­rendszert dolgoztak ki robo­tok számára. Tulajdonkép­pen műizmok ezek, amelyek a polimer nevű műanyagból készültek. Ezek a műanyag izmok állítólag jobban moz­gatják a robotokat, mint a hidraulikus, pneumatikus vagy elektromos rendszerek, mert szabályozni lehet őket különféle vegyszerekkel. Ha a polimerhez vizet adagol­nak, akkor az megduzzad, ha pedig acetont, akkor a víz kiválasztódik, és a poli­mer összehúzódik. A vegy­szerek adagolását komputer ellenőrzi. A tudósok most azzal kísérleteznek, hogy a polimer segítségével műke- zet készítsenek. JEAN JACQUES COUSTEAU, a világhírű óceanográfus fel­hívással fordult hazája kor­mányához, hogy ne csatla­kozzon az Antarktisz termé­szeti kincseinek kiaknázásá­ról szóló új egyezmény alá­írásához, mivel ez komoly veszélyt jelent „Földünk utolsó szűz kontinense szá­mára”. Az év elején létre­hozott egyezményt eddig húsz ország ratifikálta. SZÉPÍRÁSSAL A STRESSZ ELLEN Hongkongi orvosok állítá­sa szerint a stressz nagyon hatásosan leküzdhető a szép­írás gyakorlásával. Amíg az ember szépen megformálja a betűket, teljesen megnyug­szik, pulzusa észrevehetően lassúbbá válik. EGY ÜVEG BORÉRT 7900 DOLLÁR Ausztráliában magát meg nem nevező vevő a Mel- bourne-i árverésen 7900 dol­lárt kínált fel egy üveg Pen- folds márkájú, 1951. évjára­tú borért. Ezzel rekord szü­letett, ugyanis ez volt a leg­nagyobb összeg, amelyet va­laha is kifizettek egy palack ausztrál borért. Az ausztrá­liai boripar egyébként na­gyon panaszkodik, mert az utóbbi négy évben csökken a borfogyasztás, különösen a múlt év augusztusától, amió­ta a föderális kormány csök­kentette a sör forgalmi adó­ját. Ezzel a lépésével a kor­mány alaposan megnövelte a sörfogyasztást. NYUGAT-EURÖPA MŰEMLÉKEIBEN az utolsó nyolcvan esztendő több kárt okozott, mint az azt megelőző két és fél év­ezred. Ez a megállapítás a Közös Piac brüsszeli szék­házában hangzott el, ahol Serge Creuz belga grafikust bízták meg új, a műemlék- védelem fontosságára figyel­meztető plakát elkészítésé­vel. A szöveget az Európai Közösség kilenc nyelvén fo­galmazták meg. Kétszemélyes mini tengeralattjáró készül lemerüléshez, hogy felkutassa azokat a mérgező vegyi anyagokkal töltött tartá­lyokat, amelyek az elsüllyedt Perintis indonéziai hajóról ke­rültek a La Manche csatorna fenekére. Lord Brabazon brit tengerhajózási miniszter bejelentése szerint a kutatás ered­ményeképpen huszonnyolcat megtaláltak az eltűnt 32 tar­tály közül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom