Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-13 / 111. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. MÁJUS 13., SZOMBAT Ara: 5,30 forint XLIY. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM Mai számunkból: A kabinet (3. oldal) Játék az életért (4. oldal) HiánYzik az átgondolt koncepció (7. oldal) Kádár János felmentésének nemzetközi visszhangja (10. oldal) Beszélgetés Ivánvi Pállal, az MSZMP KB titkárával (11. oldal) Interpellációkkal fejeződött be az Országgyűlés Az Országgyűlés máiusi ülésszaka tegnap interpellációkat és kérdéseket tárgyalt. Az elnöklő Jakab R6- bertné felhívta a figyelmét az úi minisztereknek arra a házszabály adta lehetőségre. hogy az interpelláltnak ioga van a választ 30 napon belül írásban közölni. Több interpellációt ugyanis még a korábbi miniszterekhez nvúitottak be a képviselők, (összeállításunkban néhányat ismertettünk.) Zsigmond Attila a belügyminiszterhez interpellált. azt kérdve: mit tesz a tárca az elmúlt hónapokban ismertté vált rendőri túlkapások megismétlésének elkerülésére? Alkalmasnak talál iák-e a hatalmával visz- szaélő rendőrt az állam és a közrend további védelmére? Az interpellációra Földest Jenő belügyminisztériumi államtitkár válaszolt. A törvénysértések nagyobb visszhangiát annak tulaidonítot- ta. hogy korábban az ilyen esetekben kezdeményezett felelősségre vonások nem kaptak nyilvánosságot. Ugyanakkor elismerte, hogv egy jogtalan rendőri intézkedés is iogosan kelt felháborodást az állampolgárok körében. eLszögezte: következetesen fellépnek a hatalmukkal visszaélő rendőrökkel szemben. Az atrocitások megismétlődését azzal igyekeznek megelőzni, hogy a visszaéléseket elkövető rendőröket — a törvényes felelősségre vonás részeként — elbocsátják az állományból. Zsigmond Attila elfogadta. a képviselők 8 ellenszavazattal és 16 tartózkodással tudomásul vették Földe- si Jenő válaszát. * * * Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének vezetésével a május 30-ával kezdődő ülésszak előkészületeiről ülést tartott — a megvei képviselőcsoportok és az állandó bizottságok vezetőinek részvételével — az Országgyűlés tisztikara, a tanácskozás szünetében. A várható napirendekhez kapcsolódóan Sárközi Tamás igazságügyminiszter-he- lvettes arra hívta fel a figyelmet. hogv a gazdálkodó szervezetek, társaságok átalakulásáról. az állami vállalatokról. valamint a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat egv egységes csomagterv. íev ezeket együtt kell megvitatni, illetve sorsukról dönteni. Rajsz Gusztáv mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes kifejtette, hogv a földről, a mezőgazdasági szövetkezetekről, az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvénymódosítási javaslatok segítik az eddig szabályozatlan tulajdonformák tisztázását, és az önkormányzat, a gazdálkodási önállóság erősítését. Madarast Attila pénzügyminisztériumi államtitkár ismertette a költségvetés helyzetének stabilizálását szolgáló tervezett kormányintézkedéseket. Hellner Károly (Budapest, 32. vk), a Merkur vezérigazgatója, a személy- gépkocsik megrendeléses vásárlásáról szóló, 1988-ban kelt minisztertanácsi rendelet (Folytatás a 3. oldalon) Morális kérdés • Az interpellációk bőséges sorát egy kétségtelenül közérdeklődésre számottartó téma nyitotta meg. Szalai Géza, budapesti képviselő a jelenleg hatályban lévő halálbüntetés eltörlése tárgyában interpellált. A vélemények erről igen megosztottak, mi, most megyénk képviselői közül Szabó Miklós vélekedésére voltunk kíváncsiak, vajon ő eltörölné-e a halálbüntetést? — Politikai vétkek tekintetében azonnal. Más a helyzet a köztörvényes bűncselekményekkel. Különösen kegyetlenül, aljas indokból, több emberen, netán gyermeken elkövetett bűnök esetében megfontolandó, hogy érdemes-e az ilyen az életre. Ez egy fogas morális kérdés, melyet szerintem feltétlen szélesebb társadalmi rétegekkel kell megvitatni. A halálbüntetés eltörléséről enélkül nem dönthet a parlament. — ön hogy szavazna-e kérdésben? — Hajlok arra, hogy az előbb említett súlyos esetekben meg kell védeni a társadalmat az életveszélyes emberektől, s ha nem a halálbüntetéssel, akkor a ténylegesen életfogytig tartó elkülönítéssel. Önálló gazdasági kamara a Dél-Alföldnek Tegnap Szegeden megalakult a Dél-aföldi Regionális Kamara. A kamara életében ez fokozottabb önállóságot, a gazdasági élet regionális követelményeihez, feltételeihez való jobb igazodást jelent. Az országban ez volt a másodiknak megalakult regionális kamara, mint beszédében elmondta Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke. A „kifulladó gazdaság” konrét helyzeteiben már nem elegendő az önállóságot csak deklarálni. A kamara elnöke rövid értékelést adott a gazdasági helyzetről és a továbblépés gondjairól. Rámutatott az idővesztésre, ezzel összefüggésben az azonnali kormányzati intézkedések szükségességére. Ismertette a kamara megváltozott helyét a gazdasági életben, a kormányzati szervekhez másféle viszonyával együtt. Megváltozott körülmény, hogy a kamara nem állandó meghívott immár a kormány bizottsági ülésein, és a kormány nem kíván beleszólni a napi gazdálkodás kérdéseibe. Ugyanakkor új színfolt a kapcsolatrendszerben, hogy a Parlamenttel szorosabbá válik a kapcsolattartás, az információcsere gyakorlatiasabb lesz a képviselőkkel. Ennek gyakorlatára most dolgozzák ki az elképzeléseket. Az előadó felhívta a figyelmet, az új alternatív szervezetekkel való párbeszéd és a szakszervezetekkel való szoros kapcsolat fontosságára. A jövőben magánvállalkozók társulására is számítanak, ennek jegyében tartják a kapcsolatot a kamarából korábban kialakított Vállalkozások Országos Szövetségével. Országgyűlésünkben különös gond, hogy a mezőgazdasági kistermelők érdekeit jelenleg nem képviseli senki. Erre egy önálló szekcióban kerülhetne sor a kamarán belül. Az alakuláskor 35 külkereskedelmi jogú vállalat tartozott a kamarához, ez mára 800-ra nőtt, vagyis az önálló export jog kerül előtérbe. Immár legtöbb figyelem az 1992. évi Egységes Közös Piac kialakulására irányul, ami számunkra teljesen új helyzetet, igényes piacot fog jelenteni. A kamara tevékenységét illetően Gábor András elmondta még, azzal együtt, hogy mezőgazdasági kamara létrejöttéről is van tudomásuk, a regionális kamarának is kiemelt feladata a mezőgazdasággal és az élelmiszer- iparral való foglalkozás. A gazdasági kamara elnökének előadása után Juhász Géza, a Dél-alföldi Regionális Kamara elnöke ismertette elképzeléseiket. Az alakuló ülést követő sajtótájékoztatón neki «tettem fel a kérdést, megyénk helyéről a régió gazdaságában, arról, hogy mit várnak Békés megyétől. Juhász Géza válaszában a regionális gondolkodásnak új értelmezését fogalmazta meg. E szerint át kell gondolni néhány háttérbe szorult gazdasági tevékenység felélesztését. Területünkön elsősorban a köny- nyűiparra gondolt, erre inspirálják majd az exportpiaci lehetőségeket is. Természetesen továbbra is a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar ami a két dél-alföldi megyét összeköti, ezen belül a biotechnológia fejlesztésének jelentőségére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, ennek kerete van, de eredménye nem sok ... P. A. Békéscsaba történetének első városballagását tartotta meg tegnap a több mint 1700 végzős középiskolás Fotó: Veress Erzsi Zászló Békésnek Verbai László átveszi a nemzeti zászlót S. Hegedűs Lászlótól Fotó: Veress Erzsi Békést — megyénk e sajátos arculatú városát — mindig is olyan emberek lakták, akik büszkék voltak településükre. Egészséges patriotizmusukhoz természetesen hozzátartozik a tenniakarás érzése is; nem véletlen hát, hogy megyénk városai közül itt végezték az utóbbi években a legtöbb társadalmi munkát. Ezért kapták meg tavaly a HNF kiemelkedő társadalmi munkáért járó nemzeti zászlaját, melyet elmúlt évi munkájuk alapján az idén ismét kiérdemeltek. E nem mindennapi díjat tegnap a városi tanács dísztermében vehette át Verbai László, Békés város tanácselnöke S. Hegedűs Lászlótól, a HNF országos elnöksége alelnö- kétől. Mint Tamási Géza, a városi tanács városfejlesztési bizottságának elnöke elmondotta, a lakosság 1988- ban több mint 191 millió forint értékű munkát teljesített a város szépítéséért, fejlesztéséért. Ez lakosonként 8 ezer 900 forintos munkát jelent. Az a tapasztalat, — állapította meg —, hogy nőtt a lakosság által megjelölt célok fontossága. Szerencsésen találkoznak itt a lakosság és a gazdasági szervek igényei, s a tanács céljai. Elsősorban az ' útalapépítéseknél és a gáztársulásoknál végeztek rengeteg társadalmi munkát, hiszen ezek fontos szerepet játszanak a lakosság közérzetében. A békésiek szívesen szépítik lakóhelyük környezetét, fákat ültetnek, gondozzák a parkokat. Ügyelnek a játszóterekre, a temetők rendjére, s a dánfoki ifjúsági tábor fejlesztésén, az iskolák karbantartásán is sokan dolgoztak. Mindezért megérdemelten kapták a nemzeti zászlót, és a vele járó 2 millió forintot. Jó alkalom volt ez az ünnepség arra is, hogy kitüntessék a kollektívákat, a település-fejlesztésben élenjáró egyéneket. Ketten, a Békés Városért díjat kapták, hat kollektíva és nyolc személy vehette át a „Településfejlesztő társadalmi munkáért” kitüntető érmet, s 28-an érdemelték ki a Békés városért porcelán plakettet. _ BÉKÉS MEGYEI Nagyszénási hét a EESES-ban Ha politizáló párt akarunk lenni, politizáló tagságra van szükség. A tagság megszokta a felülről irányított politizálást. Most váltani kell. Ezen a váltáson dolgozik Nagyszénáson a pártbizottság a tagsággal karöltve. A Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete meg akarja alapítani a kistermelők és a háztáji gazdák érdek- képviseletét, a Gazdakört. Programjuk szerint részt kívánnak venni a választásokon. Jelölteket állítanak és támogatnak. Erről szól Színesedő politikapaletta Nagyszénáson című cikkünk lapunk 7. oldalán.
