Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-10 / 108. szám

NÉPÚJSÁG o 1989. május 10., szerda Az Országgyűlés májusi ülésszakának napirendje Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1989. május 8-ai üléséről Ma, szerdán délelőtt 10 órakor megkezdi munkáját az Országgyűlés májusi ülésszaka. A törvényhozókat — alkotmányos jogával él­ve — Szűrös Mátyás, a Ház elnöke hívta össze. A májusi ülésszak előre­láthatólag csütörtökön záru­ló első fordulójának munka­napjai intenzív törvényke­zéssel telnek. Az elmúlt hó­napok feszített ütemű tör­vényalkotói tevékenységének szerves részeként számos jogszabály-módosítási indít­vány került a Parlament elé. A legjelentősebb indítványok között a testületre vár az alkotmány kiegészítésére vo­natkozó törvényjavaslat tár­gyalása, illetve ezzel szoros összefüggésben annak a csaknem másfél évtizedes törvénynek a módosítása, amely a kormány tagjainak és az államtitkároknak a fe­lelősségéről szól. Az előkészítés során leg­több vitát éppen az a fe­szültség éleztette, amely a modem államszervezési el­veket tükröző jogintézmény és annak jobbára még vál­tozatlan jogi, társadalmi kör­nyezete között keletkezik. A tervezet kimunkálására vál­lalkozó jogi bizottság a prob­lémák ellenére úgy határo­zott, hogy a módosító indít­ványokat az Országgyűlés elé terjeszti, mert az új jog- intézményre feltétlenül szükség van a Parlament és a kormány kapcsolatának szabályozásában. A bizott­ság az indítvány több elő­írásával kapcsolatban a vi­tákat is tükröző alternatív javaslatot terjeszt a tör­vényhozók elé. így például a bizalmat­lansági szavazás elrendelésé­hez szükséges arányt a meg­választott képviselők számá­nak egynegyedében, illetve egyötödében javasolja meg­állapítani. Ajánlásaik közé tartozik, hogy a beterjesz­tett indítványokról öt napon túl, viszont 15 napon belül döntsenek a képviselők, s a bizalmat vesztett kormány utódját legkésőbb 60 nap elteltével válassza meg az Országgyűlés. (Folytatás az i oldalról) a katasztrófák elhárításában, az élet- és vagyonvédelem­ben, a közrend és közbiz­tonság megóvásában. IV. A Központi Bizottság tá­mogatja Németh Miklós mi­niszterelnök kormányátala­kítási javaslatát. Állást fog­lalt, hogy nem él az Or­szággyűlésen a miniszterek jelölésére vonatkozó jogá­val. erről szóló korábbi ha­tározatát hatályon kívül he­lyezi. V. A Központi Bizottság dön­tött egyes párttisztségvise­lők felmentéséről és kineve­zéséről : — a testület tájékoztatást kapott Kádár János egész­ségi állapotáról, és úgy ha­tározott, hogy érdemeinek elismerése mellett felmenti a párt elnöki tisztségéből és a központi bizottsági tagsá­gából. A testület Kádár Já­noshoz levelet intézett, ame­lyet nyilvánosságra hoz; — Lukács Jánost, a KEB elnökévé történt megválasz­tása miatt felmentette KB- titkári tisztségéből és köz­ponti bizottsági tagságából; — Petrovszki Istvánt, a Központi Bizottság tagját nyugállományba vonulása miatt — érdemeinek elisme­rése mellett — felmentette osztályvezetői beosztásából : — Kovács Jenőt, a KB osztályvezető-helyettesét ki­nevezte osztályvezetőnek; — Borbély Gábort, a Központi Bizottság tagját felmentette a Népszabadság főszerkesztői funkciójából, és kinevezte a KB osztályveze­tőiévé: — Eötvös Pált, a Népsza­badság főszerkesztőhelyette­sét megválasztotta a Köz­ponti Bizottság tagjának és kinevezte a lap főszerkesz­tőjének. A megüresedett párttiszt­ségek betöltésére a Közpon­ti Bizottság jelölőbizottságot választott. * * * A Központi Bizottság a párttagság kezdeményezéseit is mérlegelve 1989 őszére összehívja az MSZMP or­szágos értekezletét, amely­nek pontos idejét, napirend­iét. a küldöttválasztás mód­iát a közeljövőben határoz­za meg. (MTI) Nemzetközi egyházi menekültügyi küldöttség megyénkben Az Egyházak Világtanácsa és az Evangélikus Világszö­vetség menekültügyi segély- szolgálatának küldöttsége az elmúlt héten néhány napot Magyarországon töltött. A Budapesten kapott informá­ciókat követően közvetlenül a helyszínen, a határ menti területen is találkozni kí­vántak a delegáció tagjai az ügyben érintettekkel, így ^z elmúlt hét végén felkeresték megyénket. A tíztagú kül­döttséget elkísérte a Békés megyei látogatásra dr. Gö­rög Tibor, az Evangélikus Világszövetség Európa-titká- ra, és Lehel László, a Ma­gyarországi Egyházak öku­menikus Tanácsának főtit­kára. Elsőként Békéscsabán az evangélikus egyházat keres­ték fel, ahol Táborszky László esperes, püspök-he­lyettes fogadta a vendége­ket, és adott tájékoztatást a menekültügyi szolgálatról. Elmondta; az evangélikus egyház kezdettől részt vesz a segélyezésben, több mint másfél ezer embert ruhane­művel segítettek, sokaknak pénzt osztottak, több alka­lommal testvéri találkozóra hívták össze a menekülte­ket, hogy egymást megis­merjék, érezzék a befogadó szeretetet. Többeknek az egyházon belül, az építkezé­seknél munkát adtak, né­hány családot lakáshoz segí­tették. A küldöttség e tájékoztató után megtekintette a megye- székhelyen, a Kétegyházi úton a tervezett befogadó­állomást, majd a tanács me­nekültügyi munkájáról Diós János, a megyei tanács ille­tékes osztályvezető-helyette­se adott részletes informá­ciót. A következő helyszín Gyu­la volt, ahol Szigeti Zoltán tanácselnök-helyettessel, Nagy László református es­peressel és a határőrség pa­rancsnokaival találkoztak a delegáció tagjai. Kívánsá­gukra megtekintették a zöld határt is. A továbbiakban Békés-Dánfokra látogattak el, ahol a nem magyar anyanyelvű erdélyi mene­kültekkel találkozhattak. A küldöttség tagjai elismerés­sel szóltak az egyházak és a hatóság menekülteket se­gítő szolgálatáról, munkájá­ról, külön Is megköszönték az őszinte, nyílt tájékozta­tást, és azt a lehetőséget, hogy a határőrsön a pa­rancsnokokkal is találkoz­hattak, és tőlük kérdéseikre egyértelmű, világos feleletet kaptak. A bizottság, látva az itteni munkát, ígéretet tett, hogy a tőlük telhető minden módon igyekeznek segíteni. (tóth) Tovább áradnak a folyók Egyenlőre nincs szükség a szükségtározóra rencsére — mert egy időben arról is szó volt — nem kel­lett a Mérges! víztározót megnyitni, az árhullámok levonulása olyan szerencsé­sen alakult. Tegnap délután ülésezett az árvízvédelmi te­Adatszolgáltatási szünet — áradás idején Néhány nappal ezelőtt még az északi térség fogyói­nak árhullámai ojjoztak gondot. Hétfőn teljesen vá­ratlanul a Körösökön sebes, nagymennyiségű víz indult el. Hogy mennyire komoly a helyzet, arról lehet követ­keztetni, hogy tegnap a ko­radélutáni órákban, a Kö­rösök felett megjelent a víz­ügyi szolgálat Pilátus nevű gépe, amelyben a Körkövi- zig szakemberein kívül te­repszemlét tartott Zsuffa Ervin miniszterhelyettes is. A Sebes-, a Kettős-, a Fe­kete-, a Hármas-Körös egy­re dagadó vizeiből arra kö­vetkeztettek, hogy a folyók alsó szakaszain tartós véde­kezésre kell felkészülni. Kü­lönben tegnap délután 18 óra 30 perckor a Körkövizig szakembereinek csoportja „hadi tanácskozást” tartott, ahol meghallgatták a leg­frissebb helyzetjelentéseket. Azt, hogyan áll a védekezés a folyóknál, és megbeszél­ték a legfontosabb teendő­ket a biztonságos védekezés­ről. Elhangzott, hogy a Se­bes-Körösön a felső szaka­szon harmadfokú, az alsón pedig másodfokú készültsé­gi fokozat van érvényben. A Berettyón is hasonló a helyzet, és mindkét folyónál további vízszintemelkedésre van kilátás. Tegnap éjjel, a Fekete-Körösön is elrendel­ték a harmadfokú árvízvé­delmi készültséget, és itt, Antnál a vízszint magassá­ga várhatóan eléri a 850 centimétert. Megtudtuk azt is, hogy az egyik legveszé­lyeztetettebb szakaszon, a Sebes-Körösön, Fok-köznél tegnap 7—8 ezer zsákot töl­töttek meg homokkal, és raktak be fóliába, esetleges töltéserősítés céljából. Sze­Az árvízhelyzettel kapcso­latban az MTI munkatársa megkérdezte Litauszki Ist­vánt, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Miniszté­rium árvízvédelmi osztályá­nak vezetőjét: korrekt-e, az egyezményekben foglalt sza­bályoknak megfelel-e a ro­mán fél részéről a tájékoz­tatás. A vízügyi szakember elmondta: különösen nehéz helyzet alakult ki a Sebes- Körösön, ahol minden eddi­ginél nagyobb árvíz vonul le. Ezért nagy szükség lett volna arra, hogy a nagy­váradi vízügyi partnerszer­vezettől folyamatosan ér­kezzenek az árhullám levo­nulásával kapcsolatos infor­mációk. Nem ismeretes, mi­lyen okok miatt, hétfőn es­te, hat órától kedden reggel körülbelül 7 óráig, megsza­kadt a kapcsolat és nem ér­kezett tájékoztatás Nagyvá­radról, a Körös-vidéki Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósághoz. Ez annyi­ban nehezítette a helyzetet, hogy éppen a legkritikusabb időszakban — bár várható volt a magas vízállás — nem lehetett tudni annak pontos mértékét. Az adatok hiányában a magyar szak­emberek maximális árvízvé­delmi készültségre rendez­kedtek be. Nemzetközi sajtókonferencia — Miért nem érdemeinek elismerésével mentették fel Kádár Jánost? Átkerül-e a hatalmi központ az MSZMP- től a kormányhoz? Fenye­get-e a pártszakadás veszé­lye? — Többek között ezek a kérdések hangzottak el az MSZMP KB székházában kedden délután rendezett nemzetközi sajtókonferen­cián. amelynek témája a Központi Bizottság hétfői ülése volt. Először Fejti György, a Központi Bizottság titkára ismertette az ülésen folyta­tott viták tapasztalatait, a nyilvánosságra hozott doku­mentumokat. Ezután Ko­vács Jenő. a KB újonnan kinevezett osztályvezetője adott tájékoztatást a párt életével összefüggő, a KB- ülésen napirendire került té­mákról. Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivőié ez­után az újságíróknak adta át a szót. A legtöbb kérdés Kádár János egészségi állapotával, pártelnöki és KB-tagsági funkciójából való felmenté­sével foglalkozott. Fejti György hangsúlyozta, hogy a testület döntését nem po­litikai okok motiválták. A Központi Bizottság nyílt le­vélben fejezte ki nagyrabe­csülését. tiszteletét a ma­gyar közélet és politika nagy formátumú személyiségének munkájáért. A felmentés oka kizárólag Kádár János erő­sen megromlott egészségi állapota, s a döntés előtt Grósz Károly személyes kon­zultációt folytatott vele er­ről a kényszerű megoldás­ról. Kádár János — miként politikai pályafutása során már többször — sajá sorsá­nak alakulásával kapcsolat­ban ezúttal is azt tartotta szem előtt, hogy a Központi Bizottság befolyásolástól mentesen, a párt és az or­szág érdekeit elsődlegesnek tekintve hozza meg dönté­sét. Az újságírók újra és újra visszatértek a témára, konk­rét válaszokat kértek a be­tegség jellegéről, arról, hogy a magyar politikust kórház­ban vagy otthonában ápol­ják-e. s a Reuter tudósító­ja még azt is felvetette : nem lett volna-e humánusabb, ha Kádár János élete végéig funkciójában maradhat. Fejti György elmondta: magyar viszonyok között nincs hagyománya annak, hogy a politikusok betegsé­géről terjedelmes jelentése­ket tárjanak a nyilvánosság elé. Biztosította az újságíró­kat — és rajtuk keresztül a magyar, valamint a nemzet­közi közvéleményt —, hogy Kádár Jánost a legkitűnőbb professzorok kezelik, s min­dent megtesznek, hogy or­vosolják azt a megfordítha- tatlannak látszó folyamatot, amelynek oka alapvetően Kádár János idős kora és az életútjával járó sok fizikai megpróbáltatás. flz MSZMP KB javaslata politikai egyezteti! fórum létrehozására 1. A Magyar Szocialista Mun­káspárt —- együttműködve vala­mennyi felelős politikai ténye­zővel — folytatni kívánja azt a mélyreható társadalmi átalakí­tást, amely a többpártrendszer- ren alapuló képviseleti demok­rácia megteremtésére, a társa­dalmi, gazdasági válság leküz­désére irányul. Tudatában van, hogy a válság elmélyülésének megakadályozása a ikonstruktív erők közötti politikai párbeszé­det, az együttműködés lehetősé­geinek felkutatását igényli, köl­csönös felelősséget és önmér­sékletet feltételez. Meggyőződé­se, hoigy az egypártrendszerből a képviseleti demokráciába való átmenet csak szabad választá­sok révén valósítható meg. A Központi Bizottság felhívja az ország minden társadalmi­politikai szervezetét, hogy tár­gyalóasztalnál közösen keressék a társadalmi feszültségek, kon­fliktusok megegyezésen alapuló feloldását. Javasolja olyan po­litikai egyeztető fórum létreho­zását, amely alkalmas a részt­vevő szervezetek által megha­tározott legfontosabb kérdések megvitatására. Az így kialaku­ló álláspontok szolgálhatják a nemzet felemelkedését. 2. Az MSZMP javasolja: a ta­nácskozások megkezdése előtt a résztvevők nyilvánítsák ki, hogy tiszteletben tartják az alkotmá­nyosság elveit, elismerik egy­mást egyenrangú tárgyalófélnek, a tanácskozás ideje alatt tartóz­kodnak minden olyan egyolda­lú lépéstől, amely meghiúsíta­ná a tárgyalások eredményessé­gét. Kívánatos, hogy a politikai megállapodások előzzék meg a törvényalkotást. 3. Az MSZMP ajánlja, hogy a tanácskozáson olyan politikai megállapodások , szülessenek amelyekhez csatolhatók a szük­séges állami intézkedések és jogszabályok tervezetei. Java­solja a megállapodások nyilvá­nosságra hozatalát és eljuttatá­sát az illetékes állami szervek­hez. A résztvevők jelentsék ki, hogy a megállapodásokban fog­laltakat a nyilvánosság előtt képviselik és minden rendelke­zésükre álló politikai eszközzel érvényre juttatják. 4. A Központi Bizottság kívá­natosnak tartja, hogy az egyez­tető fórum minél teljesebben reprezentálja a társadalom va­lóságos politikai és érdekta­goltságát. Az MSZMP önálló tárgyalópartnernek fogad el minden olyan szervezetet — köztük az ellenzéki kerékasztal­hoz tartozókat is —, amelyek az alkotmányosság talaján áll­nak, és kötelezettséget vállalnak az egyesülési törvényen alapuló működésre. A politikai egyezte­tő fórum résztvevőinek végle­ges köre az előkészítő megbe­széléseken alakítható ki. A tár­gyaló szervezetek kizárólag ön­magukat képviselhetik, s szük­séges, hogy rendelkezzenek írá­sos rqandátummal, amely fel­hatalmazza őket megállapodá­sok kötésére is. 5. A Magyar Szocialista Mun­káspárt az egyeztető fórum na­pirendjére a következő témákat javasolja: (1) A politikai rendszer re­formjával, a demokratikus át­menet megvalósításával kapcso­latos elvek és szabályok megha­tározása, az ezzel összefüggő sarkalatos törvények (az alkot­mánybíróságról, a köztársasági elnöki intézményről, a pártok­ról, a választójogról, a tájékoz­tatásról és az információról stb.) tartalmának és a soron kö­vetkező választások időpontjá­nak megvitatása. Az MSZMP szükségesnek tart­ja, hogy a megbeszélések része­ként — az illetékes kormányzati szervek bevonásával — sor ke­rüljön a pártok működési felté­teleinek rendezésére. (2) A gazdasági válság leküz­désére, a szociális feszültségek enyhítésére irányuló intézkedé­sek kidolgozása, valamint a tár­sadalmi-gazdasági konfliktusok erőszakot kizáró, önmérsékleten alapuló megoldása. 6. A Központi Bizottság az elő­zetes megállapodásokra is épít­ve a kölcsönös bizalom és a konstruktív munka érdekében a következő ügyrendet ajánlja: a) Az érdemi tanácskozás ple­náris üléseken és bizottságokban folyjék. A teljes üléseken min­den résztvevő azonos időtarta­mú felszólalási lehetőséget kap­jon. A plenáris ülések helyszíne az Országgyűlés épülete legyen. tt) A bizottságok — szakértők bevonásával — készítsék elő a megállapodásokat, a dokumentu­mokat a plenáris ülés fogadja eL A Jóváhagyott okmányt a dele­gációk vezetői aláírásukkal hi­telesítsék. A döntéshozatal a kölcsönös érdekeltség és a konszenzus elvére épüljön. Ha valamely részletkérdésben véle­ményeltérés mutatkozik, a kü­lönvélemény meghatározott ter­jedelemben rögzíthető. c) A plenáris ülések a sajtó számára nyilvánosak, a bizott­ságok azonban zárt ajtók mö­gött dolgozzanak. Minden ülés­ről készüljön jegyzőkönyv. A tárgyalófelek rendszeresen adja­nak ki közös közleményt. * * * A Magyar Szocialista Munkás­párt annak reményében adja közre javaslatát, hogy az szá­míthat a magyar társadalom fe­lelős politikai erőinek és a köz­vélemény többségének támoga­tására. Továbbra is készen áll az eredményes tárgyalásokat előre­vivő kezdeményezések megvita­tására és elfogadására. Budapest, 1989. május 8. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA rületi bizottság is, ahol Go­da Péter védelemvezető tá­jékoztatást adott a résztve­vőknek a legfrissebb hely­zetről. B. O. Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom