Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-31 / 126. szám
1989. május 31., szerda o jegyzési lehetőséggel. Ugyanis a termelők véleménye, hogy számukra mindenképpen biztosítani kell, hogy a részvénytársasággá alakuló élelmiszeripari feldolgozó és forgalmazó vállalatok részvényeit elsősorban ők jegyezhessék. Ahhoz, hogy ez a részesedés itt valóban érdemi legyen, arra van szükség, hogy az ilyen vállalaHatározathozatal Kulcsár Kálmán vitaösszefoglalójában az egyes gondolati körök szerint csoportosította a képviselői észrevételeket. A törvény jellegét, lényegét firtató kérdésekre válaszolva leszögezte: olyan jogszabályról van szó, amely sem többet, sem kevesebbet nem akar, mint megnyitni a társasági törvény alkalmazhatóságát, diszkrimináció nélkül, a gazdaságban működő valamennyi tulajdon- formához kapcsolódva. A jogszabály időzítése kapcsán a miniszter hangoztatta: mivel a törvény „tulajdonviszony-semleges”, megalkotásával nem kell addig várni, amíg a tulajdon- viszonyokra vonatkozó koncepciók ki nem alakulnak, s a tulajdoni reformtörvények formáját nem ölti. Ezzel függ össze az a képviselői indítvány, hogy a Parlament adja vissza ezt a törvénytervezetet, egy ad hoc bizottság tárgyalja meg a törvényjavaslatot, majd terjessze a következő Ország- gyűlés elé. Kulcsár Kálmán elvetette ezt az indítványt. Az ország mostani helyzetében várni nem csak hiba, hanem egyenesen bűn lenne — mondotta. tok részvényeiből a nekik beszállító termelők ne a törvény általános szabálya szerinti 20 százalékig, hanem a vállalati vagyon 50 százalékáig igényelhessenek ilyen ingyenes meghitelezett részvényt. Az így szétosztásra kerülő részvényekből a termelők a beszállításuk, vagyis az érdekeltségük arányában részesedhetnének. Számos kérdés merült fel a vagyonkezeléssel és a va- * gyonértékeléssel kapcsolatban. Kulcsár Kálmán hangoztatta, hogy a kormányzat a kifogások ellenére is lehetségesnek tartja a törvény életbe léptetését egy kialakított vagyonkezelő szervezet, illetve az erre vonatkozó eljárás nélkül. Emlékeztetett arra: a kormány — ugyancsak egy képviselői indítványra — felelősséget vállalt arra, hogy a vagyonkezelői szervezetre vonatkozó törvény tervezetét október 31-ig benyújtja a Parlamentnek. Ami a vagyonértékelést illeti. a körültekintő szabályozáshoz hosszabb időre lesz szükség. A vagyonértékelési szabályok kimunkálásán a Pénzügyminisztérium dolgozik. Az igazságügy-miniszter ismételten vitába szállt azokkal a nézetekkel, amelyek egyfajta menedzsertulajdon, menedzserhatalom kialakulásának veszélyét vetítik előre. Álláspontja szerint ez a vízió teljesen indokolatlan, s kialakulása sok szempontból a törvény félreértésén alapszik, illetve azon, hogy az egymással szorosan összefüggő jogszabályokat nem egymás kontextusában vizsgálják. Kulcsár Kálmán határozottan leszögezte: a törvény kifejezetten a gazdálkodó szervezetek körében ma tapasztalható összefonódások megakadályozására tartalmaz sajátos társasági jogi garanciát. Végül néhány további javaslatra, észrevételre válaszolt a miniszter. Elmondotta: már dolgoznak az egyéni vállalkozásokra, a kisiparra és a magánkereskedelemre vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálatán, egységesítésén. Egységes törvény létrehozásán dolgoznak, ugyanis semmi sem indokolja, hogy a kisiparra eltérő szabályokat hozzanak. A kormány foglalkozik az új vállalati, valamint az új szövetkezeti törvény kidolgozásával is. Mindkettő az új alkotmány elfogadása után kerülhet az Országgyűlés elé. Több képviselő is hangoztatta: túlsók a vállalatokat érintő jogszabály. Ezzel egyetértett a miniszter. Határozathozatal következett. Számos képviselői módosító javaslat elfogadása után az Országgyűlés törvényerőre emelte a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról, az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. számú törvényjavaslat módosításáról, valamint a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló jogszabály-tervezeteket. Ezzel az Országgyűlés befejezte keddi munkanapját. A parlamenti tudósításokat készítették: Kovács Erzsébet, László Erzsébet, Rákóczi Gabriella. Megyei visszhang Igazi szövetkezeteket Az Országgyűlés tegnap tárgyalt napirendjével kapcsolatban dr. Ugrai András, a Kiszöv ügyvezető elnökhelyettese az átalakulási törvényjavaslatról szólva így fogalmaz: — Korábbi önmagunkhoz képest komoly jogi lehetőséget nyújt a valós piaci szereplők növelésére. Mivel az idejétmúlt társadalmi mechanizmusok szerint államigazgatási egyeztetések és részben még mindig informális kompromisszumok alapján jött létre, nem tudta megoldani problémáink gyökerét, a tulajdonost megszemélyesítő vagyonkezelő kérdését. A ténylegesen alkalmas és meglevő vagyonkezelő kialakítása, erősítése céljából a 30. paragrafus a) változatának 3. részében felsorolt „meghitelezett ideiglenes részvényre** jogosító szervezeteket javaslom csak elfogadni, de azokat mindenképpen. (Ez a javaslat az a) és b) változat kombinációjának nevezhető.) A minisztériumi (állami) vállalatokból feltétlenül indokoltnak látszik elkülöníteni a tanácsi (községi — városi — megyei: önkormányzati) tulajdonú „állami** vállalatokat. Ezeknél ne legyen szükség például PM -egyetértésre, MT-jóváhagyásra (lásd például 16. paragrafus). A tanács ne csak vagyonkezelő legyen, hanem tényleges tulajdonos. Jelenleg egyik sem, nem is rendelkezik vele, és nem is jut bevételhez. A kiinduló megoldást a 16. paragrafus (2.) és a 18. paragrafus bővítése jelenti a tanácsi vállalatokkal. Vállalkozásösztönző adózás és tulajdonos megléte esetén nem lenne szükség átalakulási törvényre. Mivel ezt nem tudja megoldani, nem vállalja fel, nem is hozhat igazi megoldást. — Mi a véleménye a szövetkezeti törvény módosításáról? — A szövetkezetnek mint gazdálkodási, együttműködési formának, szociális szervnek kellő ismerete hiányában a módosító tervezet nem tud elszakadni a szocialista államigazgatási gondolkodás közösségi tulajdon felsőbbrendűségétől. Erthetetlenségből következően, a kiszámíthatatlan meggazdagodás félelme miatt adminisztratív megoldást ad. (Például 50 százalékos oszthatóság.) A tervezet meg sem kísérli feloldani a három szövetkezeti ágazat közti ellentétet; nem a maximális tulajdonosi szabadságot (érdekeltséget) célozza meg, hanem egy minimális változási kockázatot ismer, vállal fel. Ez még talán elfogadtatható (egyelőre) a mozgalommal, de ez nem teszi versenyképessé még a magyar gazdasági társaságokkal sem. Mivel az állami tulajdonnal majdnem egyformán kezeli a szövetkezeteket, nem hozhat megoldást a tagi (tulajdonosi) érdekeltségben. Nem használja ki azt a tényt, hogy a szövetkezetben a tulajdonos ténylegesen fellelhető, a vagyonkezelő megjeleníthető. A törvény nem hajlandó tudomásul venni, hogy a szövetkezet privatizált vagyonok közössége, és nem szocialista kollektív vagyon. Az üzletrész mint tartalom és forma, csak a konzervatív szocializmusképhez végső soron egy összefagyasztott közösségi — „valami**. Véleményünk szerint lényegében új javaslatra van szükség: „A jelenlegi tervezetben nem kellően kimunkált az üzletrészre jogosultak köre első juttatáskor, 9. paragrafus, szvt. 63. A paragrafus (2), az üzletrész forgathatósága, 10. paragrafus (64/C paragrafus, 2). Érthetetlen a 15. paragrafuson belül a szvt. 115. paragrafusa (1.) bekezdésének törlése ilyen megjegyzéssel. Nem lehet megmagyarázni, hogy a területi országos érdekképviselet <s az országos szövetkezeti tanács törvényességi felügyeletét (szvt. 114. paragrafus) miért nem az egyesülési jogról szóló törvény alapján rendezi.” Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának május 29-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. május 29-én ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a KB osztály- vezetői, a pártsajtó, valamint — az első napirendi pont vitájában — a központi sajtó vezetői. A testület Iványi Pálnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében megtárgyalta a széles körű társadalmi vita alapján kialakított új agrárpolitikai koncepciót, amelyet teljes egészében nyilvánosságra hoz. Grósz Károly főtitkár elő- . terjesztésében a Központi Bizottság foglalkozott az MSZMP előtt álló feladatokkal és úgy döntött, hogy 1989. május 8-ai álláspontját módosítva még ebben az évben összehívja a párt kongresszusát. Arról is határozott, hogy vitára bocsátja javaslatait a helyi és országos pártszavazás intézményének bevezetéséről, valamint arról, hogy a tagság demokratikusan és közvetlenül választhassa meg az MSZMP elnökét és főtitkárát. A kongresszus előkészítésének szervezési teendőit a következő ülésein folyar matosan tárgyalja. A Központi Bizottság megválasztotta a kongresszus mandátumvizsgáló bizottságát, amelynek vezetője Vas- tagh Pál, a Politikai Bizottság tagja lett. A kongresszus szervezőbizottságának vezetőjévé Iványi Pált választotta meg. A Központi Bizottság megköszönte a szervezeti szabályzat kidolgozására kiküldött munkabizottság tevékenységét. A további munkával a testület mellett működő kibővített pártpolitikai bizottságot bízta meg. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a Gazdaság- stratégiai Munkabizottságot és a Közgazdasági Munka- közösséget összevonja, és a jövőben Gazdaságstratégiai Munkabizottság elnevezéssel működteti. A testület Korom Mihályt és Rajnai Sándort saját kérésükre felmentette központi bizottsági tagságuk alól. A Központi Bizottság tudomásul vette az MSZMP- reformkörök 1989. május 20-ai, szegedi munkatanácskozásáról készült tájékoztatót. Megvitatta a politikai egyeztető fórummal kapcsolatos tárgyalásokról szóló jelentést; megfogalmazta javaslatait, és nyilvánosságra hozza álláspontját az érdemi tárgyalások előkészítéséről. A Központi Bizottság kialakította Nagy Imre és társai temetésével kapcsolatos álláspontját, amelyet nyilvánosságra hoz. flz MSZMP Központi Bizottságának 1989. május 29-ei javaslatai a politikai érdekegyeztető tárgyalások előkészítésére Az MSZMP Központi Bizottsága áttekintette a politikai érdekegyeztető fórummal kapcsolatos előkészítő tárgyalások állását. Megállapította, hogy a testület 1989. május 8-ai javaslata számos pozitív, támogató vélemény mellett tartózkodó és elutasító reagálásokat is kiváltott. Az előkészítő tárgyalások megkezdését élénk sajtópolémia kísérte, ami a közvélemény számára az álláspontok megmerevedését sugallta. A Központi Bizottság a társadalmi közmegegyezésért érzett felelősségétől át-, hatva, indokoltnak tartja el vi tárgyalási javaslatát az alábbiak szerint konkrét formába önteni, s az előkészítést ezáltal a holtpontról kimozdítani : — a Központi Bizottság javasolja, hogy a politikai egyeztető fórum négyoldalú tárgyalási formában jöjjön létre. A tárgyalóasztalnál foglaljanak helyet az MSZMP, az Ellenzéki Kerékasztal, továbbá mindazon szervezetek képviselői, akik az előzőekhez nem kívánnak csatlakozni. Negyedikként a tanácskozási joggal rendelkező megfigyelők lehetnek jelen, egy részük állandó jelleggel; — az MSZMP konstruktív megegyezési szándékának kinyilvánításaként javasolja az előkészítő szakasz fel- gyorsítását annak érdekében, hogy az érdemi tárgyalások 1989. június 10-én megkezdődhessenek; — a Központi Bizottság kijelölte az érdemi tárgyaláson részt vevő delegációját, amelyben a kormány képviselői is helyet kaptak. A tárgyalóküldöttség mandátuma akkor lép életbe, ha a politikai egyeztető fórum tagjai egyetértésre jutnak az előkészítés valamennyi kérdésében ; — a Központi Bizottság felkéri az Országgyűlés elnökét, hogy — a tárgyalófelek egyetértése esetén — elnököljön az érdemi tárgyalások plenáris ülésein; — a Központi Bizottság javasolja. hogy az érdemi tárgyalások kereteit rögzítő dokumentumot minden érintett szervezet vezető képviselője írja alá. A Központi Bizottság ezzel az előkészítő tárgyalócsoport vezetőjét bízza meg. Tótkomlós Párttagnak lenni vagy nem lenni? — Szellemiségében város a város „levegőben lógó” ifjúság A napokban rendezték meg Tótkomlóson a községi pártküldöttértekezletet, melyen az egy éve megválasztott egytestületes pártbizottság adott számot eddigi munkájáról és meghatározta a további feladatokat. Karasz Györgyné, a községi pb titkára szóbeli kiegészítőjéből néhány gondolatot idézünk: „Nem tudunk politizálni. agitálni, mert elvesztettük önbizalmunkat. Visz- sza kell szereznünk, mert ilyen tagsággal nem nyerhetünk csatát. Olyan körülmények között kerül sor a mostani küldöttértekezletre, ‘amikor az országban, de szű- kebb környezetünkben is tovább fokozódik a bizonytalanság, az elkeseredettség. Községünkben 32-en léptek ki a pártból sajnos, olyan elvtársak is, akiknek közöttünk lenne a helyük. Ma az alapszervezetekben, a munkahelyeken már azt sem vállalják szívesen az emberek. hogy párttagok .. Az alapszervezetek véleménye, javaslata alapján összeállított feladatterv ismertetése után heves, ugyanakkor nyílt, őszinte vita bontakozott ki. Elsőnek kért szót Juhász Pál tanácselnök. aki elmondta, hogy a HNF községi bizottsága felvállalta a második világháborús emlékhellyel kapcsolatos teendőket, és június 20-a után a lakosság is véleményt nyilváníthat ez ügyben. Rébék István hozzászólását nagy taps követte, ugyanis a Demisz községi titkára minden kertelés nélkül kimondta: — Becsüljük meg egymást jobban a községben, fogjunk össze végre! Tegyünk ezért a faluért, a helybéli fiatalokért —, hogy ittmaradjanak. s hogy szellemi tőkéjüket itt kamatoztassák! A Demisz Tótkomlóson is olyan párttal akar szövetségre lépni, amely felvállalja az ifjúság problémáit és törekszik azok megoldására. Sajnos, a beszámolóból most is kimaradtunk, lógunk a levegőben — de meddig?! Tomasovszki György a várossá válás kapcsán aggályainak adott hangot. Szerinte Tótkomlós nem attól lesz város (ha lesz), hogy azzá nyilvánítják, hanem szellemiségétől. A hosszantartó vita után személyi kérdésekben döntött a küldöttértekezlet, maid elfogadta a beszámolót és a feladattervet azzal a kiegészítéssel. hogy kéri a lakosság anyagi támogatását és véleményét a második világháborús emlékhellyel kapcsolatban. Végezetül a küldöttgyűlés állást foglalt az ifjúsági alap létrehozása mellett, valamint az 1956- os események helyben való ú i raértékelésében. (Csete)
