Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-31 / 126. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÜJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1989. MÁJUS 31., SZERDA Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM Mai számunkból: Párttagnak lenni vagy nem lenni? (3. oldal) Morauszki Ági, a körkötü (5. oldal) „Nyitnikék” (5. oldal) Gyötrelmes sorsú gyermekek (5. oldal) Az utolsó pillanatban... (8. oldal) Az átalakulási törvény nem hoz létre vállalati, menedzsertulajdont „Komolyan akarjuk a többpártrendszert, és nem Patyomkin-pártokat...” Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka Grész Károly interjúja Kedden 10 órakor a Parlamentben Szűrös Mátyás elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés soron kővetkező ülésszaka. Az ülésteremben jelen volt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Az Országgyűlés elnöke az ülésszak kezdetén bemutatta az általa kinevezett új hivatali vezetőket: dr. Soltész Istvánt, az Országgyűlés főtitkárát, dr. Soós Tibort, az Országgyűlés Hivatalának vezetőjét és dr. Mary Györgyöt, az Országgyűlés Elnöki Titkárságának vezetőjét. Az Országgyűlés három ellenszavazattal és egy tartózkodással tudomásul vette, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését. A várhatóan négy napig tartó ülésen a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról ; az állami vállalatokról szóló 197.7. évi VI. számú törvény- javaslat; a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény; a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény; a földről szóló 1987. évi I. törvény; az erdőkről és vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény; a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvény- javaslatról tárgyal a Parlament. A képviselők megvitatják a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot, az 1989. évi állami költségvetésről szóló, az 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvény- javaslatot — a Minisztertanács javaslatait az 1989. évi A miniszter azt hangoztatta, hogy az ülésszak elé került törvénycsomag meghatározó eleme az átalakulási törvény, a másik két törvényt, azaz az állami vállalatokról és a szövetkezetekről szóló jogszabályt ennek függvényében kell módosítani. Az átalakulási törvény szabályozza az egyik gazdasági pénzügyi egyensúly javítására; tájékoztatót hallgatnak meg a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről, s személyi kérdésekben döntenek. Az ülésszakra 12 interpelláció és 6 kérdés érkezett a képviselőktől. A testület a napirendet 5 ellenszavazattal fogadta el, majd együttesen tárgyalt a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról, az állami vállalatokról, illetve a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat módosításáról. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter előterjesztésében. társasági formából a másik társasági formába való átmenetet, az állami vállalatok és szövetkezetek gazdasági társasággá alakulását. Jogi értelemben az átalakulás azt jelenti, hogy a már meglevő szervezetet nem kell megszüntetni egy új szervezet alapításához, a ré(Folytatás a 2. oldalon) Kulcsár Kálmán expozéja Közvetlenül a miniszterelnökhöz Sebesi Lászlóné, a május 22-i, megyei képviselőcsoport-ülésről „igazoltan” hiányzott. Ugyanezen a napon tartották ugyanis a független képviselők tanácskozását, Németh Miklós miniszterelnök részvételével. — Több, a kormány munkáját érintő felvetésem, kérdésem is volt, s kihasználtam az alkalmat: közvetlenül a miniszterelnökhöz intézhettem a gondolataimat, megkerülve ezzel a levélváltások okozta bonyodalmakat. Alkalmam nyílt többek között egy közelmúltbeli beszélgetés tanulságait tolmácsolni. Egy idős parasztember keresett fel, s elpanaszolta, a kistermelőktől rendkívül olcsón vásárolják fel a mezőgazdasági termékeket, ám, mire azok a fogyasztókhoz jutnak, az áruk szinte megtöbbszöröződik. Másképpen szólva: a gazdák teljesen elveszítik a termelőkedvüket. A benzináremelés is meglehetősen sújtja őket, hisz a kerti traktorok, egyéb járművek működtetéséhez nélkülözhetetlen az üzemanyag: ilyen módon nagymértékben hozzájárulnak az autópályák költségeit fedező útalaphoz. A békési ember útjába pedig ritkán kerül autópálya. Szóvá tettem továbbá azt a rendkívül igazságtalan felvetést, amely a kedvezményes lakásvásárlási hitelek kamatának visszamenőleges felemelését célozza. Válaszában Németh Miklós elmondta: a kormány előtt ismert a mezőgazda- sági kistermelők problémája, igyekeznek kidolgozni a megoldást is, amelyre azonban még várni kell. A kamatok felemelésével kapcsolatban pedig annyit mondott: a kérdésben még korántsem született döntés, de még konkrét javaslat sem. Am én pontosan azzal a szándékkal emeltem fel a szavam, hogy az illetékesek vegyék le a napirendről, s hogy ilyen javaslat egyáltalán ne kerüljön a Parlament elé. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára kedden interjút adott a Magyar Televíziónak. Az interjú szövegét az alábbiakban közöljük. — Manapság elég sok egyszerű ember úgy érzi, hogy hovatovább lehajtott fejjel kell járnia azért, mert tagja az MSZMP- nek. Mit mond On ezeknek az embereknek? — Azt, hogy ne hajtsák le a fejüket, nincs semmiért okuk szégyenkezni. Hisz mindaz, ami az elmúlt évtizedek alatt hibának bizonyult, azért ők nem lehettek felelősek, és nem is felelősek ma sem. Hisz a gondok, a problémáik alapvető forrása egy szűk vezetés elhatározásából eredeztethető hibás döntésekből fakad. A párttagok a munkahelyeken, az üzemben, falun, az értelmiségi munkaterületeken tették a dogukat, és igyekeztek felvállalni mindazt, amit úgy .éreztek, hogy ebből a politikából számukra követhető. Tehát nem lehet őket elmarasztalni azokért a nehézségekért, amelyek ma egyértelműen, bizonyítottan korábbi döntésekből fakadnak. — Igen, de hát a többség úgy gondolta, és úgy gondolja ma is, hogy az ország helyes úton járt az elmúlt 32 évben, vagy mondjuk így négy évtizedben. Az igazat szólva itt nem egyes hibás politikai és gazdasági döntésekről beszélnek erőteljes véleményformáló körök, hanem arról, hogy ez az út tévút volt, a fejlődés pedig zsákutcába látott. Ennek a terhét elviselni az egyszerű párttagnak a saját vállán gondolom nem olyan egyszerű, és olyan könnyű, mint egy-egy hibás döntés terhét. — Nézze, én tagadom, hogy a négy évtized zsákutca" volt, tagadom, hogy hibás út volt, tagadom, hogy hamis az alternatíva, amit választottunk. Attól, hogy egy eszmét rosszul valósítanak meg a gyakorlatban, nem biztos, hogy az eszme a hibás. Hogy itt súlyos hibák történtek, azt a mai végeredmény bizonyítja, de a súlyos hibák mellett is olyan sikerek is születtek, amelyekért nem kell senkinek restellkednie és szégyenkeznie. Természetesen egy eszmerendszernek, mint a szocializmusnak — amely (Folytatás a 4. oldalon) Pártbizottsági ülés Békéscsabán Nem került sor bizalmatlansági szavazásra Miit állapított meg az előző ülésen megválasztott háromtagú ideiglenes bizottság Bálint Tibor levele nyomán, és a megálapítások ismeretében hogyan tovább? Marad-e Kutas Gyula, az MSZMP békéscsabai városi pártbizottság első titkára, vagy megvonja tőle a bizalmat a testület? Közvetve- közvetlenül lényegében ezen kérdések megválaszolására ült össze tegnap délután a békéscsabai városi pártbizottság dr. Horváth Ferenc pártbizottsági tag, illetve Kutas Gyula első titkár vezetésével. Az előzményekről röviden: a városi pártbizottság idei áprilisi ülésén Bálint Tibor, a városi pártbizottság munkatársa felolvasta a megyei pártértekezlet jelölőbizottságának elnökéhez írt levelét. Ennek lényege az volt, hogy Kutas Gyula városi első titkár hibázott a városi pártértekezlet összehívásával kapcsolatban, mert fontos információkat tartott vissza a testületektől, továbbá jelölőlistát állított össze. Tartalmazta továbbá a levél, hogy a városi pártbizottság apparátusa a teljes szétesés stádiumában, van. Ekkor a városi pártbizottság soraiból háromtagú bizottságot választott — tagjai: Kelemen Sándor, dr. Túrák Vince és Nagy Sándor — azzal a feladattal, hogy az ügyet vizsgálják meg. ' Nos, e bizottság megálla- pításáit ismertette a tegnapi ülésen a pártbizottság tagjaival dr. Túrák Vince. Elmondta egyebek között, hogy a bizottság az apparátus minden tagját meghallgatta, sőt azok közül is többeket, akik már kikerültek az apparátusból. Csak az összesített véleményt adja közre, javaslattételre nem tartja magát illetékesnek a bizottság. A vélemények szerint az apparátus dolgozói a saját információik alapján szükségesnek tartották a városi pártértekezlet összehívását, mert szerintük ez volt a tagság véleménye. Erről Kutas Gyulát tájékoztatták, aki ezeket az információkat a testületek előtt nlem ismertette. Az volt a véleménye, hogy ha városi pártértekezlet lesz, akkor megyei is lesz, és ezért ő nem vállalja a felelősséget. Az apparátus szétesésének okait öt pontban foglalta össze a bizottság; az itt dolgozók létbizonytalansága; az apparátuson belüli bizalmatlanság egymással, a vezetéssel szemben és viszont is; szervezetlenség, az irányítás és a vezetés hiánya; Kutas Gyula vezetési stílusa. Az apparátus tagjai közül többen nem tartják alkalmasnak első számú vezetői posztra Kutas Gyulát, illetve megkérdőjelezik az alkalmasságát, de Bálint Tibort sem tartják alkalmasnak. Jelentéktelen ügy-e, vagy sem az apparátus és Kutas Gyula kapcsolata, s az ezen belül mutatkozó sokféle ellentmondás? Leszűkíthető-e ez pusztán egy munkahelyi vitára, vagy ennél sokkal több? Tulajdonképpen ekörül bontakozott ki és bonyolódott a vita, amelyben a legkülönbözőbb érvek és ellenérvek hangzottak el. Any- nyi mindenképpen nyilvánvalóvá vált, hogy a bizottság jelentése alapján a testületnek egyértelműen állást foglalnia nehéz, hiszen csak a beszélgetések során hallottakat adták közre, és nem vizsgálták meg az elhangzottak tárgyszerűségét, igazságtartalmát. Testületi tagok és meghívottak összesen harmincán szólaltak fel, s elmondta véleményét Kutas Gyula és Bálint Tibor is. A legtöbben korábbi időkre vezették vissza az ellentétek kialakulását, és több hozzászóló fogalmazta meg azt, hogy nem egyszerűen munkahelyi vitáról, hanem inkább egy korábbi struktúra következményeiről van szó. Megint mások úgy vélekedtek, a mai politikai helyzetből következik, hogy az apparátus a szétesés stádiumába került, s hogy sorra keresnek más munkahelyeket az itt dolgozók. Azt is többen kimondták, tiszteletre méltó, hogy Bálint . Tibor nyíltan, egyenesen feltárta a helyzetet. Megint mások szerint most dolgozni és nem vitatkozni kell. Többen javasoltak bizalmi szavazást, szóba hozták egy rendkívüli pártértekezlet, vagy újabb pártbizottsági ülés megtartását, munkabizottságok alakítását. Végül is dr. Horváth Ferenc levezető elnök javasolta, döntse el a testület, hogy kíván-e bizalmi szavazást Kutas Gyula ügyében, vagy sem? A jelenlevő 47 testületi, tagnak végül is ötödszörre sikerült döntésre jutnia; 22-en voksoltak arra, hogy legyen bizalmi szavazás, 24-en szavaztak úgy, hogy ne legyen, és az érintett természetesen tartózkodott. Ennek alapján foglalt úgy állást a városi pártbizottság. hogy nem bocsátja bizalmi szavazásra a kérdést, marad első titkár Kutas Gyula. Azt az elvi állás- foglalást is elfogadta a testület, hogy az első titkár, az apparátus, és a pártbizottság öt tagja együttesen munkaértekezleten megvitatja a munkaköri kérdéseket, és meghatározzák a legfontosabb feladatokat. T. I.
