Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-26 / 122. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. MÁJUS 26., PÉNTEK Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM Mai számunkból: A képviselőnő levele a kormányhoz a oidau Érdekképviseletet is vállalnak (3. oldal) Zöldség- és gyümölcsárak (4. oldal) Jövő heti rádió- és tévéműsor <5-6. »ida» Egy lélektanilag fontos gól ae. oidaD II megyei tanács üléséről jelentjük Kádár János köszöntése Tizennégymillió az új városoknak—Húszszázalékos létszámcsökkentés — Elnöki hivatal alakult — Szellemi infrastruktúrát — A Fidesz nemet mondott a repülőtérre — Kinevezés, felmentés, választás Békés megye tanácsa — Murányi Miklós megyei ta­nácselnök vezetésével tegnap ülést tartott. A napirend a következő volt: ' — jelentés tanácshatározatok végrehajtásáról — a megyei szakigazgatási szervezet korszerűsítésének lehetőségei — szövetkezetek helye, szerepe és feladatai a megye gazdaságában — bejelentések, interpellációk. A protokoll megszűnését jelezte, hogy az elnökségben nem foglaltak helyet a párt-, és társadalmi szervek veze­tői, csak a napirendek elő­adói és a megyei tanács tisztségviselői. Élt a nyilvá­nos tanácsülés lehetőségével a Fidesz, elküldte képvise­lőjét. aki fel is szólalt. Egyperces néma tisztelet- adással kezdődött a tanács­ülés a nemrég elhunyt Nagy János, volt elnökhelyettes emlékére. Ezután a végre­hajtó bizottság két tanács­ülés közötti tevékenységéről szóló tájékoztatót vitatta meg a testület. Ezt kiegé­szítve Murányi Miklós el­mondta. az Írásos beszámoló elkészülte után május 23-án soron kívüli ülésen értékel­te a végrehajtó bizottság a pénzügyminisztériumi reví­zió tapasztalatait, amely a megyei tanács pénzgazdál­kodására terjedt ki. Az első napirendi pontban a nehéz helyzetbe került ta­nácsoknak juttatott támoga­tások visszafizetésének mód­járól döntöttek. Az előzmé­nyekről: március 7-i ülésü­kön úgy határoztak, hogy 17 millió forint végleges támo­gatást adnak a megye ki­lenc legkritikusabb helyzet­ben levő tanácsának. A terv- bizottságot bízták meg. hogy dolgozzon ki javaslatot a visszafizetés módjáról. A tervbizottság előterjesztését elfogadták, ezek szerint Bé­kés 15, Békéscsaba 20, Kon­doros 2, Mezőberény 15, Me- zőkovácsháza 5, Okány 2. Orosháza 10, Szarvas 5, Vésztő pedig 3 millió forint visszatérítendő támogatást kapott. A továbbiakban több kér­désben kellett határozni. Legnagyobb vitát a követke­zők váltották ki: megsza­vazzanak-e március 1-jei ha­tállyal 14 millió forintot az újonnan városi rangot ka­pott településeknek műkö-r dési többletkiadásuk fedezé­sére. Mennyi pénzt biztosít­sanak a falvakban üresen álló házak értékesítési fel­adataira. valamint a tanács­tagi alapra. És harmadszor, kétszintű igazgatással kap­csolatos többletfeladatokra milyen összegű fejkvótát kapjanak a községi és a nagyközségi tanácsok. A vitában szót kért Var­ga Imre, Komáromi Gábor, Kaczkó Mihály, Gál Mihály, Ugrai Sándorné, Dorogi Fe- rencné, Kovács Mihály, Be- reczki András, dr. Gyebnár László, Fazekas Imre és dr. Soós Tibor. Szavazáskor az elsöprő többség — negyvennégyen — egyetértett a 14 millió forint odaítélésével. Az üre­sen álló családi házak érté­kesítési feladataira 5 milliót szavaztak meg azzal, hogy az IKV 5 százalékot számol­hasson csak fel. Ezzel együtt a Pénzügyminisztériumnak javasolja a megyei tanács, hogy az üresen álló családi házakra vonatkozó előíráso­kat ésszerűsítsék. A tanács­tagi alapra egymillió forint jutott. 1989-re egymillió 158 ezer forintot tartalékolt a megyei tanács a felsőfokú iskolákban végzőknek, a kö­vetkező évekre tervezett pénzt a már említett fej­kvóta növelésére fordítják. A második napirend a megyei tanács hivatali szer­vezetének átszervezésére ké­szült javaslat megvitatása volt. Elsőfordulós tárgyalás­ra terjesztették most elő, a második forduló a júniusi tanácsülésen lesz. Előzmény­ként annyit, hogy a tanács múlt év decemberében fog­lalkozott a hivatali szervezet egyszerűsítésével és az át­szervezés szükségességével. Az ezt előkészítő szervezési és operatív bizottságot uta­sította, hogy vizsgálják fe­lül a szakigazgatási szervek ügyrendjét, a feladatok- és létszámok arányát. Az a ta­pasztalat. hogy mind a ve­zetők. mind az ügyintézők szükségesnek ítélik a megyei tanácsi szervezet korszerű­sítését. Ez egybeesik azzal a lakossági igénnyel. hogy mérsékelni kell az államap­parátus költségeit, a felesle­ges szervezeteket, csökken­teni a létszámot. Az így el­ért mintegy 20 százalékos létszám-megtakarításokból alapfokú és középfokú in­tézményeknél javítani lehet az ellátás színvonalát. A bizottság két változatot terjesztett a tanács elé, ame­lyik azt a tagozódást válasz­totta. amely akkor is alkal­mas lehet, ha nem változik a megyei tanács jelenlegi szerepköre. A létrejövő új osztályok — amelyek száma a korábbinál jóval kevesebb — vezetői posztjára már most pályázatot írnak* ki. Újszerű, hogy június elsejé­vel egy elnöki hivatal jön létre, melynek vezetője to­vábbá sajtóreferens, és tár­sadalompolitikai munkatárs segíti a tisztségviselők mun­káját. A testület pályázatot írt ki e vezetői posztra, de addig is megbízta dr. Luczi Józsefet e teendők ellátásá­val. A szervezeti változások kapcsán született az a dön­tés is, hogy a hatékonyabb ellenőrzés biztosítására bel­ső revizort állítanak be. A folytatásban írásos tá­jékoztatót terjesztettek elő a szövetkezetek helyéről, sze­repéről és feladatairól Bé­kés megye gazdaságában. Győrfi Károly Teszöv-titkár szóbeli kiegészítést tett, töb­bek között a következőket mondta : — A megye állami, politi­kai vezetői — az adott lehe­(Folytatás a 3. oldalon) Iskolát kérünk! Hajdú Mihályné, kondorosi tanácstag így kezdte fel­szólalását: — Ha szót kérek, már mindenki tudja: a kondorosi iskola kérdését vetem föl. A márciusi tanácsülésen ar­ról volt szó, hogy júniusban visszatérünk az iskolánkra. Kértem, ne feledkezzünk meg róla. Mióta húzódik a kondorosi iskola ügye? — kérdeztük tőle. Így válaszolt: — Húsz éve vagyok megyei tanácstag, azóta. A VII. ötéves tervben 15 millió forintot irányzott elő a megyei tanács erre, tehát nem plusz pénzt kérek. Az építkezés beindítása 6 millió forintba kerülne, amikor a pénzma­radványok elosztásáról esett szó, mindenképpen fel kel­lett erre hívjam a tanácstagok figyelmét. A kondorosi iskola helyzete már tarthatatlan. Tantermeink hét kü­lönböző helyen vannak, négy tanulócsoportunk így a „levegőben lóg”. A község saját erejéből, a lakosság anyagi hozzájárulásával — öt éven keresztül minden fel­nőtt lakos kétnapi fizetését fizette be — felépített négy tantermet. Hétszáz gyerek tanul nálunk, van nyolc el­fogadható és 13 szükségtantermünk, amelyek közül öt bezárását a,Köjál erőteljesen javasolja. Ha megkapjuk a megyei segítséget, akkor a lakosság további anyagi ál­dozatokat hoz az iskoláért. Aki értelmiségi, nem leltet a közélet perifériáján — Szeretnénk mindazok­kal összefogni, akik művelt­ségüknél, felkészültségüknél fogva érzik a helyzet nehéz­ségét és felelősséget is érez­nek azért, hogy ebből kike­rüljünk. E csoportok között kitüntetett helye van az ér­telmiségnek, és mint a meg­hívóból kitűnik: elsősorban a jövőbe tekintve, de a je­lenlegi helyzet keserveit is figyelembe véve kívánjuk új alapokra helyezni együtt­működésünket, hozzájárulni ahhoz, hogy a megyében élő értelmiség és az MSZMP kapcsolatai javuljanak — mondotta dr. F orrai József, az MSZMP megyei bizottsá­gának titkára tegnap dél­után azon az eszmecserén, melyre az értelmiség külön­böző képviselőit hívták meg. — Nem titkolt szándékunk az — folytatta —, hogy el­jussunk olyan értelmiségi csoportokhoz, amelyek akár generációs, akár térbeli okok miatt eddig kimarad­tak a közéletből, annak a perifériájára szorultak. Ez­rek vannak, akik között biz­tos. hogy számos tehetséges ember található, akik eddig nem jutottak szerephez a közéletben. Szívesen ven­nénk, ha elmondanák elkép­zeléseiket arról, hogyan, mi­lyen fórumokon, lépésekkel tudnánk a párt és az értel­miség között megbomlott bi­zalmi viszonyt helyreállíta­ni. A meghívottak — a tudo­mányos élet, a közművelő­dés, a művészetek, a közok­tatás és más értelmiségi te­rületek képviselői — élénk eszmecserét folytattak ez­után a párt elmúlt évtize­dekben folytatott értelmiségi politikájának megítéléséről, az értelmiséggel való együtt­működés új formáinak ki­munkálásáról, az egyes ér­telmiségi rétegek problémái­nak felvállalásáról, a szellé- mi műhelyek helyzetéről, az előrelépés lehetőségeiről. Felmerült, hogy a múlthoz való viszonyt tisztázni kell, felmérni annak retrográd és progresszív tendenciáit; hogy a történelmi elemzésnek sa­játosan Békés megyei vo­natkozásait is fel kell tár­ni. Általános volt a véle­mény, hogy a további fej­lődés egyik legnagyobb gát­ja az, hogy Békésben kevés az értelmiségi, és általában nem túlságosan magasan kvalifikáltak. A válasz er­re — többek között — az, hogy a megye hosszú időn át arra kényszerítette az ér­telmiség nagy hányadát, hogy elköltözzön innen, hogy másutt valósítsa meg elképzeléseit. Az eszmecserét dr. Forrai József zárta azzal, hogy an­nak továbbfolytatása szük­séges. Kádár Jánost 77. születés­napja alkalmából lakásán köszöntötte Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára és Lukács Já­nos, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. Továbbí­tották a párt vezető testü­letéinek jókívánságait s egy­úttal ajándékot adtak át a párt nyugállományba vonult elnökének. Ülésezelt a Minisztertanács Csütörtökön soron kívüli ülést tartott a Miniszterta­nács. A kormány megvitat­ta a politikai pártokról, az alkotmány módosításáról, és a köztársasági elnök intéz­ményének bevezetéséről, va­lamint az alkotmánybíróság­ról szóló törvényjavaslato­kat. Ügy döntött, hogy azo­kat az Országgyűlés elé ter­jeszti. A Minisztertanács áttekin­tette az Országgyűlés má­jus—júniusi ülésszakára tör­ténő felkészülés kormányza­ti feladatait is. Milyen békemozgalmat akarunk? A magyar társadalmi élet minden területén — így a békemozgalomban is — fel­erősödtek a megújulási tö­rekvések. Nyílt fórumokra került sor szerte az ország­ban, ahol a tartalmi és szer­vezeti átalakulás igénye fo­galmazódott meg. „A béke mindannyiunk legszemélye­sebb közügyé” — hangzott el a XI. országos békekon­ferencián. s ez az alapelv fogalmazódott meg ezeken a fórumokon is. Az Országos Béketanács elő­készítő bizottsága egy új, tíz pontból álló programot fogal­mazott meg. Erről fórumot rendezett tegnap Békéscsabán, a megyei könyvtárban a Ha­zafias Népfront megyei el­nökségének béke-, barátsági és szolidaritási munkabizott­sága. Részt vett az összejöve­telen Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtit­kára is. Mit akar felvállal­ni a békemozgalom? — tet­te fel a kérdést. — Jó né­hány olyan értéket hozott létre ez a mozgalom, amely követésre érdemes — mon­dotta. — A megváltozott kö­rülmények között kell most megtalálni a helyét. Az el­múlt negyven év a fegy­verkezés jegyében zajlott le, s ehhez alkalmazkodtak a békemozgalmak is. Bár e munka nem igazán járt eredménnyel, de Európában nem volt ez idő alatt je­lentős fegyveres konfliktus. A munkában erősíteni kell azt a tendenciát — hangsú­lyozta a főtitkár —, hogy a politikusok érezzék a köz­vélemény nyomását! A vál­tozások leglényegesebb ele­me, hogy az ember, a hu­mánum álljon a középpont­ban. A programtervezethez az Barabás Miklós szerkesztő­segünkben ország különböző részeiből — megyénkből is — renge­teg .hozzászólás, vélemény érkezett. Június végén or­szágos találkozót szerveznek, melyen összegzik a vita eredményét, s eldől az is, átalakul-e szövetséggé a Bé­ketanács. Az előadást követően Ba­rabás Miklós felkereste szer­kesztőségünket, ahol a kol­lektívának átadta a béke­mozgalom emlékplakettjét. Az Országos Béketanács ál­tal adományozott kitüntetést az oklevél tanúsága szerint „a béke érdekében végzett eredményes munkájáért” kapta szerkesztőségünk. G. K. Nagybánhegyesihét BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Urbán János tsz-művezető 11 éve foglalkozik sertés- tartással. Jelenleg is négy anyakocája van, de gondot okoz, hogy nem lehet kukoricát kapni. A 3. oldalon ta­lálható beszélgetésből kiviláglik, hogy a kistermelők sin­csenek rózsás helyzetben. Nincs megoldva az érdekkép­viseletük. Garanciát kellene adni a takarmányra, a ki­helyezett állatok minőségére. Bagyinszki István esztergá­lyos paprikát termel. Budapestre viszi az árut. Legtöbb­ször éjfélre vagy hajnalra ér haza. Az üzemanyagkölt­ség egy-egy fuvarnál ezer forint körül van. A téeszből származó jövedelmet viszont ki kell egészíteniük. s. e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom