Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-26 / 122. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. MÁJUS 26., PÉNTEK Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM Mai számunkból: A képviselőnő levele a kormányhoz a oidau Érdekképviseletet is vállalnak (3. oldal) Zöldség- és gyümölcsárak (4. oldal) Jövő heti rádió- és tévéműsor <5-6. »ida» Egy lélektanilag fontos gól ae. oidaD II megyei tanács üléséről jelentjük Kádár János köszöntése Tizennégymillió az új városoknak—Húszszázalékos létszámcsökkentés — Elnöki hivatal alakult — Szellemi infrastruktúrát — A Fidesz nemet mondott a repülőtérre — Kinevezés, felmentés, választás Békés megye tanácsa — Murányi Miklós megyei tanácselnök vezetésével tegnap ülést tartott. A napirend a következő volt: ' — jelentés tanácshatározatok végrehajtásáról — a megyei szakigazgatási szervezet korszerűsítésének lehetőségei — szövetkezetek helye, szerepe és feladatai a megye gazdaságában — bejelentések, interpellációk. A protokoll megszűnését jelezte, hogy az elnökségben nem foglaltak helyet a párt-, és társadalmi szervek vezetői, csak a napirendek előadói és a megyei tanács tisztségviselői. Élt a nyilvános tanácsülés lehetőségével a Fidesz, elküldte képviselőjét. aki fel is szólalt. Egyperces néma tisztelet- adással kezdődött a tanácsülés a nemrég elhunyt Nagy János, volt elnökhelyettes emlékére. Ezután a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről szóló tájékoztatót vitatta meg a testület. Ezt kiegészítve Murányi Miklós elmondta. az Írásos beszámoló elkészülte után május 23-án soron kívüli ülésen értékelte a végrehajtó bizottság a pénzügyminisztériumi revízió tapasztalatait, amely a megyei tanács pénzgazdálkodására terjedt ki. Az első napirendi pontban a nehéz helyzetbe került tanácsoknak juttatott támogatások visszafizetésének módjáról döntöttek. Az előzményekről: március 7-i ülésükön úgy határoztak, hogy 17 millió forint végleges támogatást adnak a megye kilenc legkritikusabb helyzetben levő tanácsának. A terv- bizottságot bízták meg. hogy dolgozzon ki javaslatot a visszafizetés módjáról. A tervbizottság előterjesztését elfogadták, ezek szerint Békés 15, Békéscsaba 20, Kondoros 2, Mezőberény 15, Me- zőkovácsháza 5, Okány 2. Orosháza 10, Szarvas 5, Vésztő pedig 3 millió forint visszatérítendő támogatást kapott. A továbbiakban több kérdésben kellett határozni. Legnagyobb vitát a következők váltották ki: megszavazzanak-e március 1-jei hatállyal 14 millió forintot az újonnan városi rangot kapott településeknek műkö-r dési többletkiadásuk fedezésére. Mennyi pénzt biztosítsanak a falvakban üresen álló házak értékesítési feladataira. valamint a tanácstagi alapra. És harmadszor, kétszintű igazgatással kapcsolatos többletfeladatokra milyen összegű fejkvótát kapjanak a községi és a nagyközségi tanácsok. A vitában szót kért Varga Imre, Komáromi Gábor, Kaczkó Mihály, Gál Mihály, Ugrai Sándorné, Dorogi Fe- rencné, Kovács Mihály, Be- reczki András, dr. Gyebnár László, Fazekas Imre és dr. Soós Tibor. Szavazáskor az elsöprő többség — negyvennégyen — egyetértett a 14 millió forint odaítélésével. Az üresen álló családi házak értékesítési feladataira 5 milliót szavaztak meg azzal, hogy az IKV 5 százalékot számolhasson csak fel. Ezzel együtt a Pénzügyminisztériumnak javasolja a megyei tanács, hogy az üresen álló családi házakra vonatkozó előírásokat ésszerűsítsék. A tanácstagi alapra egymillió forint jutott. 1989-re egymillió 158 ezer forintot tartalékolt a megyei tanács a felsőfokú iskolákban végzőknek, a következő évekre tervezett pénzt a már említett fejkvóta növelésére fordítják. A második napirend a megyei tanács hivatali szervezetének átszervezésére készült javaslat megvitatása volt. Elsőfordulós tárgyalásra terjesztették most elő, a második forduló a júniusi tanácsülésen lesz. Előzményként annyit, hogy a tanács múlt év decemberében foglalkozott a hivatali szervezet egyszerűsítésével és az átszervezés szükségességével. Az ezt előkészítő szervezési és operatív bizottságot utasította, hogy vizsgálják felül a szakigazgatási szervek ügyrendjét, a feladatok- és létszámok arányát. Az a tapasztalat. hogy mind a vezetők. mind az ügyintézők szükségesnek ítélik a megyei tanácsi szervezet korszerűsítését. Ez egybeesik azzal a lakossági igénnyel. hogy mérsékelni kell az államapparátus költségeit, a felesleges szervezeteket, csökkenteni a létszámot. Az így elért mintegy 20 százalékos létszám-megtakarításokból alapfokú és középfokú intézményeknél javítani lehet az ellátás színvonalát. A bizottság két változatot terjesztett a tanács elé, amelyik azt a tagozódást választotta. amely akkor is alkalmas lehet, ha nem változik a megyei tanács jelenlegi szerepköre. A létrejövő új osztályok — amelyek száma a korábbinál jóval kevesebb — vezetői posztjára már most pályázatot írnak* ki. Újszerű, hogy június elsejével egy elnöki hivatal jön létre, melynek vezetője továbbá sajtóreferens, és társadalompolitikai munkatárs segíti a tisztségviselők munkáját. A testület pályázatot írt ki e vezetői posztra, de addig is megbízta dr. Luczi Józsefet e teendők ellátásával. A szervezeti változások kapcsán született az a döntés is, hogy a hatékonyabb ellenőrzés biztosítására belső revizort állítanak be. A folytatásban írásos tájékoztatót terjesztettek elő a szövetkezetek helyéről, szerepéről és feladatairól Békés megye gazdaságában. Győrfi Károly Teszöv-titkár szóbeli kiegészítést tett, többek között a következőket mondta : — A megye állami, politikai vezetői — az adott lehe(Folytatás a 3. oldalon) Iskolát kérünk! Hajdú Mihályné, kondorosi tanácstag így kezdte felszólalását: — Ha szót kérek, már mindenki tudja: a kondorosi iskola kérdését vetem föl. A márciusi tanácsülésen arról volt szó, hogy júniusban visszatérünk az iskolánkra. Kértem, ne feledkezzünk meg róla. Mióta húzódik a kondorosi iskola ügye? — kérdeztük tőle. Így válaszolt: — Húsz éve vagyok megyei tanácstag, azóta. A VII. ötéves tervben 15 millió forintot irányzott elő a megyei tanács erre, tehát nem plusz pénzt kérek. Az építkezés beindítása 6 millió forintba kerülne, amikor a pénzmaradványok elosztásáról esett szó, mindenképpen fel kellett erre hívjam a tanácstagok figyelmét. A kondorosi iskola helyzete már tarthatatlan. Tantermeink hét különböző helyen vannak, négy tanulócsoportunk így a „levegőben lóg”. A község saját erejéből, a lakosság anyagi hozzájárulásával — öt éven keresztül minden felnőtt lakos kétnapi fizetését fizette be — felépített négy tantermet. Hétszáz gyerek tanul nálunk, van nyolc elfogadható és 13 szükségtantermünk, amelyek közül öt bezárását a,Köjál erőteljesen javasolja. Ha megkapjuk a megyei segítséget, akkor a lakosság további anyagi áldozatokat hoz az iskoláért. Aki értelmiségi, nem leltet a közélet perifériáján — Szeretnénk mindazokkal összefogni, akik műveltségüknél, felkészültségüknél fogva érzik a helyzet nehézségét és felelősséget is éreznek azért, hogy ebből kikerüljünk. E csoportok között kitüntetett helye van az értelmiségnek, és mint a meghívóból kitűnik: elsősorban a jövőbe tekintve, de a jelenlegi helyzet keserveit is figyelembe véve kívánjuk új alapokra helyezni együttműködésünket, hozzájárulni ahhoz, hogy a megyében élő értelmiség és az MSZMP kapcsolatai javuljanak — mondotta dr. F orrai József, az MSZMP megyei bizottságának titkára tegnap délután azon az eszmecserén, melyre az értelmiség különböző képviselőit hívták meg. — Nem titkolt szándékunk az — folytatta —, hogy eljussunk olyan értelmiségi csoportokhoz, amelyek akár generációs, akár térbeli okok miatt eddig kimaradtak a közéletből, annak a perifériájára szorultak. Ezrek vannak, akik között biztos. hogy számos tehetséges ember található, akik eddig nem jutottak szerephez a közéletben. Szívesen vennénk, ha elmondanák elképzeléseiket arról, hogyan, milyen fórumokon, lépésekkel tudnánk a párt és az értelmiség között megbomlott bizalmi viszonyt helyreállítani. A meghívottak — a tudományos élet, a közművelődés, a művészetek, a közoktatás és más értelmiségi területek képviselői — élénk eszmecserét folytattak ezután a párt elmúlt évtizedekben folytatott értelmiségi politikájának megítéléséről, az értelmiséggel való együttműködés új formáinak kimunkálásáról, az egyes értelmiségi rétegek problémáinak felvállalásáról, a szellé- mi műhelyek helyzetéről, az előrelépés lehetőségeiről. Felmerült, hogy a múlthoz való viszonyt tisztázni kell, felmérni annak retrográd és progresszív tendenciáit; hogy a történelmi elemzésnek sajátosan Békés megyei vonatkozásait is fel kell tárni. Általános volt a vélemény, hogy a további fejlődés egyik legnagyobb gátja az, hogy Békésben kevés az értelmiségi, és általában nem túlságosan magasan kvalifikáltak. A válasz erre — többek között — az, hogy a megye hosszú időn át arra kényszerítette az értelmiség nagy hányadát, hogy elköltözzön innen, hogy másutt valósítsa meg elképzeléseit. Az eszmecserét dr. Forrai József zárta azzal, hogy annak továbbfolytatása szükséges. Kádár Jánost 77. születésnapja alkalmából lakásán köszöntötte Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lukács János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. Továbbították a párt vezető testületéinek jókívánságait s egyúttal ajándékot adtak át a párt nyugállományba vonult elnökének. Ülésezelt a Minisztertanács Csütörtökön soron kívüli ülést tartott a Minisztertanács. A kormány megvitatta a politikai pártokról, az alkotmány módosításáról, és a köztársasági elnök intézményének bevezetéséről, valamint az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatokat. Ügy döntött, hogy azokat az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács áttekintette az Országgyűlés május—júniusi ülésszakára történő felkészülés kormányzati feladatait is. Milyen békemozgalmat akarunk? A magyar társadalmi élet minden területén — így a békemozgalomban is — felerősödtek a megújulási törekvések. Nyílt fórumokra került sor szerte az országban, ahol a tartalmi és szervezeti átalakulás igénye fogalmazódott meg. „A béke mindannyiunk legszemélyesebb közügyé” — hangzott el a XI. országos békekonferencián. s ez az alapelv fogalmazódott meg ezeken a fórumokon is. Az Országos Béketanács előkészítő bizottsága egy új, tíz pontból álló programot fogalmazott meg. Erről fórumot rendezett tegnap Békéscsabán, a megyei könyvtárban a Hazafias Népfront megyei elnökségének béke-, barátsági és szolidaritási munkabizottsága. Részt vett az összejövetelen Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára is. Mit akar felvállalni a békemozgalom? — tette fel a kérdést. — Jó néhány olyan értéket hozott létre ez a mozgalom, amely követésre érdemes — mondotta. — A megváltozott körülmények között kell most megtalálni a helyét. Az elmúlt negyven év a fegyverkezés jegyében zajlott le, s ehhez alkalmazkodtak a békemozgalmak is. Bár e munka nem igazán járt eredménnyel, de Európában nem volt ez idő alatt jelentős fegyveres konfliktus. A munkában erősíteni kell azt a tendenciát — hangsúlyozta a főtitkár —, hogy a politikusok érezzék a közvélemény nyomását! A változások leglényegesebb eleme, hogy az ember, a humánum álljon a középpontban. A programtervezethez az Barabás Miklós szerkesztősegünkben ország különböző részeiből — megyénkből is — rengeteg .hozzászólás, vélemény érkezett. Június végén országos találkozót szerveznek, melyen összegzik a vita eredményét, s eldől az is, átalakul-e szövetséggé a Béketanács. Az előadást követően Barabás Miklós felkereste szerkesztőségünket, ahol a kollektívának átadta a békemozgalom emlékplakettjét. Az Országos Béketanács által adományozott kitüntetést az oklevél tanúsága szerint „a béke érdekében végzett eredményes munkájáért” kapta szerkesztőségünk. G. K. Nagybánhegyesihét BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Urbán János tsz-művezető 11 éve foglalkozik sertés- tartással. Jelenleg is négy anyakocája van, de gondot okoz, hogy nem lehet kukoricát kapni. A 3. oldalon található beszélgetésből kiviláglik, hogy a kistermelők sincsenek rózsás helyzetben. Nincs megoldva az érdekképviseletük. Garanciát kellene adni a takarmányra, a kihelyezett állatok minőségére. Bagyinszki István esztergályos paprikát termel. Budapestre viszi az árut. Legtöbbször éjfélre vagy hajnalra ér haza. Az üzemanyagköltség egy-egy fuvarnál ezer forint körül van. A téeszből származó jövedelmet viszont ki kell egészíteniük. s. e.