Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-02 / 101. szám
1989. május 21, kedd CH3B2023' Visszaszerezni a bizalmat A felszólalók egy része szóvá tette, hogy az MSZMP bizalmi válságba került. Nem elég azonban a tényt megállapítani — mondta ,Erdélyi Mihály, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat pártszervezetének küldötte, akivel az egyik szünetben beszélgettem —, meg kell találni a megoldást is. De nem úgy, hogy felülről várjuk az útmutatást, hanem mi is tegyünk azért, hogy ez a válság minél hamarabb megszűnjön. Az ilyenfajta cselekvést tartom én a demokrácia lényegének. — És mi lenne az a megoldás? — Ha a párt felvállalja a reformot, csak így van lehetőségünk a bizalom visszaszerzésére. Más alternatívát nem látok. A reform erősítése és megyei megfogalmazása. Ma ez a legfontosabb feladatunk. A párttagság rövid távú, a kongresszusig szóló, de ugyanakkor reális és mérhető cselekvési programot vár tőlünk. (Folytatás a 2. oldalról) ha a kezdeti időszakban önálló programok hiányában elsősorban az MSZMP bírálatára koncentráltak. Versenyben maradni Lassan érlelődik az a gondolkodás, hogy helyben kell velük kialakítani az együttműködés és verseny különböző formáit. Nyilvános tárgyalásokra, két- és több oldalú megbeszélésekre van szükség, a lakosság és a párttagság teljes körű tájékoztatása mellett. Pártunk nyílt és demokratikus körülmények kö?ött, a jogállamiság teljes kibontakoztatásában érdekelt. Politikai pártként, versenyben akarja megtartani vezető szerepét a társadalomban. A szavazatok többségének elnyerésével győzni akarunk a soron következő tanácstagi és országgyűlési képviselői választásokon. Ehhez elengedhetetlen. hogy tagságunkat és politikai meggyőző munkánk révén a társadalom lehető legszélesebb körét megnyerjük rövid távú programunknak. Tisztelt Pártértekezlet! Pártunk demokratikus működésének egyik legfontosabb feltétele és eszköze a platformszabadság intézményesítése. Egy jól működő pártban a platformok sokszínűségéből összeáll egy markáns fő politikai irányvonal, melynek közös vállalása jelenti az új típusú egységet. Ezen az alapon kell szerveződnie egy határozott vezetésnek, amely képes összefogni és vezetni a pártot. Ennek hiányát érzi ma párttagságunk a központi vezetésünkben. Ezért bizonytalanodik el egy része. és ez már-már működőképességünket veszélyezteti. Joggal vetik fel, hogy ma nem úgy tevékenykedünk, dolgozunk, ahogy a jelenlegi helyzetben kellene, ahogy azt várják tőlünk. Felmerül bennem, ha másként ez nem lehetséges, akkor össze kell hívni az országos pártértekezletet vagy kongresz- szust! Ennek a fórumnak a feladata lenne, hogy a reformgondolatok összerendezésével, a személyi feltételek megteremtésével határozott cselekvési irányt szabjon a Magyar Szocialista Munkáspárt egész tagságának. Kedves Elvtársak! Pártértekezletünk után késlekedés nélkül, ütemesen hozzá kell látnunk az itt születő határozataink megvalósításához. Minden cselekvésünket ennek kell alárendelni ! A válság és a megújulás gyötrelmei Először: pontos feladat- és felelősség-kijelölésre van szükség a megyei pártbizottság újjáválasztott testületéi, tagjai és tisztségviselői között. Létre kell hoznunk a tanácsadó testületet. Az apparátus működésének, szervezetének gyökeres átalakítása halaszthatatlan. Csökkenteni kell a vezetői szintek számát: a politkai munkatársakat szakértőként kell kezelni, lehetőséget biztosítani számukra a politizálásra a testületek előtt, a pártszervekben és alapszervezetekben, a tömegkommunikációban. A minőségi átalakulással párhuzamosan gondoskodnunk kell erkölcsi és anyagi elismerésükről. Másodszor: a küszöbön álló tanácsválasztások előkészítésében politkai programpártként kívánunk részt venni, és a párt vezető szerepének biztosításához szükséges győzelmet elérni. Az írásban kiadott programtervezet harmadik fejezete alapján az új pártbizottság alkosson választási programot. Harmadszor: kezdeményezzük a hosszú távú megyei gazdasági-társadalmikulturális program kidolgozását, az ehhez szükséges kutatások felgyorsítását vagy beindítását Minden politikai eszközzel kedvező légkört teremtünk e programalkotó munkához. Pártértekezletünk programtervezetének vitája, majd elfogadása lehetőséget nyújt a jelölteknek és a delegált pártbizottsági tagoknak arra, hogy eldöntsék: tudják-e vállalni ezt a felelősséget, meg tudnak-e felelni választóik bizalmának. Ezért is kérem, hogy érdemben vitassák meg programtervezetünk megvalósíthatóságát és szá- monkérhetőségét. Ne az érzelmek, ne is csak a realitásérzék, hanem a belátható jövő alapján is fogalmazzuk meg céljainkat és konkrét feladatainkat! Napjainkban egyszerre éljük át a válság és a megújulás gyötrelmeit. Oj regulát izzadunk ki, keressük megyénk helyét, szerepét, lehetőségeit a lázasan felgyorsult gazdasági-társadalmi változások között. A pártértekezletet előkészítő taggyűlések alkalmával meggyőződhettünk arról, hogy tagságunk a jogos és széles körű kritika mellett is tenni, cselekedni akar. Ennek a feltételeit kell ma megteremtenünk, ez pártértekezletünk felelőssége — mondotta befejezésül. A pártértekezlet vitája Tóth Ferenc békési küldött, a BÉKÖT műszerésze egy közelmúltbeli pártaktíván feltett kérdését tolmácsolta: kié a párt? Nyomatékül idézett abból a dokumentumból, amelyet a küldöttek nemrégiben valamennyien megkaptak. Eszerint a megye párttagságának 40 százaléka munkás, a küldöttek összetételében viszont nem tükröződik ez az arány, bár — mint mondta — megválasztásuk minden eddiginél demokra- tikusabhan, csak az alkalmasság alapján történt. „Hol vannak a munkások?" — kérdezte, s hozzátette: éppen azok hiányoznak, akik a legstabilabb bázisát alkotják az MSZMP-nek, s akik nélkül ma egyetlen párt sem lehet mérvadó politikai tényező Magyarországon. Mint alapszervezeti titkár, néhány hete tagtoborzási céllal beszélgetett fiatal munkásokkal, ám ők kérdőre vonták : mit ad ma a párt? Politizálási színteret, perspektívát, esetleges ambícióiknak érvényesülési lehetőséget? Megjegyezte, hogy a megye párttagsága csökken, nem kis részben munkások válnak ki, s nem érzékelhető a testületek fiatalítása. A megyei pártbizottság testületé is megújult ugyan a múlt év végén, azon az áron, hogy a kikerültek majd’ kétharmada munkás volt, ám a bekerültek között egyet sem 'találhatunk. Dr. Gáspár László Sarkad küldötte, középiskolai tanár, a párt értelmiség- politikájáról beszélt. A bel- ügyekkel való foglalkozás helyett politikai cselekvő- képesség. tudományosan megalapozott reformkoncepció lehet a párt jövőjének útja. A gazdaságot is csak az emberi képességek gazdagodásával, a kultúra fejlődésével lehet megmenteni. Pártunknak nyíltan kell vállalnia a demokratikus szocialista 'társadalmi rend felé haladás szándékát. Az egész ország súlyosbodó válsága mellé párosul Békés megye hátrányos helyzete, ezen belül is a tűrhetetlen aránytalanság a centrum és a perifériák, a megye északi vagy délkeleti része között. Minden másnál fontosabb a megye szellemi potenciáljának növelése, a reformban érdekelt értelmiségiek alkotó közreműködése. Az œtoba, korlátolt. kicsinyes és gyanakvó politika, amely nem engedi gondolkodni az értelmiséget, önmaga ellenzékét termeli. Az értelmiség csak a teljes bizalom légkörében élhet. Értékteremtő dolgozóként nem csak a műszaki értelmiséget kell számba venni, hanem a humánszolgáltatást végzőket, orvosokat. pedagógusokat is. A legnépesebb értelmiségi réteg a pedagógusoké, méltatlanul háttérbe szorul. A megyei iskolarendszer nem tudja biztosítani az értelmiségi szükségletet, ide kell őket hozni. A kulturális légkör az egész hálózat álla- ootának következménye. A kultúra funkcionáriusai nélkül időtlen időkig konzervált. primitív despotikus adószedő birodalom alakul — kibontakozás helyett. Hegedűs Istvánné, a tótkomlósi áfész munkaügyi csoportvezetője, alapszervezeti párttitkár azzal kezdte, hogy az alapszervezetekben, a munkahelyeken sokszor már azt sem szívesen vállalják az emberek, hoggy párttagok. Egyre hangosabbak azok, akik olykor felnagyítva, az egész párttagságra hárítják a múlt hibáit. Ezt nem képesek kezelni, pedig tudják: nincs okuk az önmarcangolásra. hiszen tisztességesen dolgoznak, politizálnak. Nem vállalhatják fel a felelősséget, a bűntudatot, mert nem az egyszerű párttagokon múlt. hogy az esetleg jó megoldásokat az élet másként igazolta. Nem tudnak politizálni, agitálni, hiszen elvesztették az önbizalmukat. Ezután arról beszélt, manapság gyákorta hallják, " hogy az MSZMP vonuljon k;i a gazdaságból. De a politika elválasztható-e a gazdaságtól? Szerinte nem. Konkrét gazdasági tervekbe, döntésekbe nem is szól bele a párt, de az eddig megszerzett tapasztalataikat jó politizálással hasznosíthatják. Ma az embereket nem nagyon érdekli más, mint a megélhetés, a jövedelemszerzés — folytatta. Ugyanakkor nem lehet helyeselni, hogy a szocialista társadalomban a becsületesen dolgozó ember a létbizonytalanság gondjaival küzd akkor, amikor a veze- "tők egy része több millió forint jövedelemre tesz szert legális körülmények között, csak azért, mert rosszul alkottak meg egyes jogszabályokat. Szűnjön meg a jövedelmek ilyen óriási különbsége. Gvörfi Károly békéscsabai küldött, a Termelőszövetkezetek Békés Megyei Szövetségének titkára az ország helyzetét elemezve élmondta, hogy a tavalyi esztendő néhány biztató jelensége átmenetinek bizonyult, döntően azért, mert a pártnak nincs igazi helyzetértékelése és prog-1 iramja. Kétségtelen — hangsúlyozta —. hogy a megyében minden, a társadalom egészét* jellemző folyamat sajátosán tükröződik, elegendő. ha csak az alacsony személyi jövedelmeket, a nyugdíjasok magas arányát, a lakosság eladósodását, a gazdasági szerkezet, az infrastruktúra elmaradását említjük. Kedvező viszont, hogy a megye gazdasága — hibái ellenére is — működő és fejlődőképes, és a lakosság nagy része még nem fordult el a párttól. Rámutatott: a párttagság és a lakosság nagy többségét igazából a megye gazdaságának helyzete foglalkoztatja. Felhívta a figyelmet arra. ha a párt meg akar telelni a tagság és a még szimpatizálók igényének, akkor határozottabb gazdasági célokat kell megfogalmazni. mint amit a megyei pártbizottság beszámolója tartalmaz. A szövetkezeti A parasztság is politizál — A múlt évben a városi pártértekezlet összehívását a mi tagságunk egyhangúlag javasolta — mondja beszélgetésünk elején Malatyinszki Mihály, a Békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezet küldötte. — Megkérdezték tőlünk, miért akarjuk az értekezletet? Amit akkor a városi pártértekezlettel kapcsolatban megfogalmaztunk, az áll a megyei értekezletre is. Megújulást és személyi változást tartunk szükségesnek. A párt ne legyen hivatal. — Mennyire foglalkoztatják a téesz tagságát a mostani változások? — Tévedés azt hinni, hogy a parasztság közömbös szemlélője a változásoknak. A parasztság is politizál, csak sokkal higgadtabban, és többet foglalkozik a munkával. Én azt vallom, úgy kell dolgoznunk, hogy munkánknak becsületes eredménye legyen. És ha ezt elérjük, akkor már politikai állást is foglaltunk. A pártértekezlettől eredményt várnak a szövetkezet dolgozói. Kissé csalódást okozott, hogy többen nem vállalták az első titkári jelölést. Tudom, hogy nehéz feladat, és nem valami hálás. mozgalomról szólva hangsúlyozta: ha a párt felismeri, hogy a szövetkezeti tagság azonosulni tud a szocializmus eszméjével — ha eddigi gyakorlatával nem is —, és aktívan közreműködik a mozgalom fejlődésének útjában álló akadályok elhárításában, akkor számíthat a párton kívüli tagok támogatására is. Sándor Antal, az Orosházi Városi Tanács elnöke, küldött, szorosabb egységet, lényegesen nagyobb egyértelműséget vár az országos vezetéstől, a megyeitől pedig a területi adottságokra épülő, a válsághelyzetből való kibontakozást segítő programot. Véleménye szerint Orosháza térség meglevő gazdasági, társadalmi adottságai eddig a megyei vezetés részéről nem kapták meg a jelentőségüknek megfelelő elismerést. Orosháza népességmegtartó képessége stabil, sőt szerény mértékben emelkedő, van vonzó hatása a városnak. foglalkoztatottsága egyelőre megoldott, biztonságos. Érthetetlen viszont, hogy a megye lakóinak egy- harmadát ellátó kórház- rendelőintézet nem egyenértékűen kezelt a megye két másik kórházával, önerőből a város nem képes felújítani az egészségügyi intézményt, és működőképességét biztosítani. A hírközlés fejlesztéséért is sokkal nagyobb áldozatokat vállalt ez a város másoknál. Sokat segítenek az emberek, a helyi gazdasági szervezetek, üzemek. Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ például kórházi műszerbeszerzésre és a Táncsics Gimnázium diákjainak támogatására is alapítványt tett. Az Orosházi- Állami Gazdaság kezdeményezte Társadalmi Szociális Alap létesítését. A felszólaló hangsúlyozta a helyi viszonyokra épülő politika jelentőségét, s kérte az új megyei vezetést a megyei funkciók átértékelésére, az úí szervezeti forma kialakítására. amelyek igazodnak az új feladatokhoz. Katona János, az újkígyós! nagyközségi pártbizottság titkára hangsúlyozta: a reformok korszakába lépő szocialista társadalom máig nem teremtette meg az állampolgárok aktivitásának és öntevékenységének, sokoldalú kibontakozásának, személyes autonómiájának a feltételeit és garanciáit. Ez a megállapítás igaz a gazdasági, a politikai, a kulturális, a szellemi élet területére. Elmondotta: — Megyénk politikai életének sikeres reformját, nagyközségünk kommunistái abban látják, hogy megfelelő hangsúlyt kapjon a helyi politizálás minden színtere. Saját példánkból kiindulva az egyéni kezdeményezés, a társadalmi ösz- szefogás, a lakosság anyagi és konkrét társadalmi munkájának eredményeként létrehozzuk a kábeltelevíziós hálózatot. Az identitástudat erősítéséhez járult hozzá az a javaslatunk, hogy minél több megyei tel épülésén kezdeményezzék a helyi újságok a rádió, a kábeltelevízió rendszerének a kiépítését. Nekünk, politikai vezetőknek kötelességünk és feladatunk a lakosság, a párttagság politikai felkészültségén változtatni. A helyi politizálás eredménye kell hogy legyen az a felismerés: a lakosság, a párttagság a politikát eszköznek tartsa, amelyet felhasználhat saját érdekeinek érvényesítésére. Szerinte a szocializmusnak az a rendeltetése, hogy az embert újra és újra ráébressze személyes és kollektív jövőjére, lehetőséget láttasson a holnapra. Lempert László kétegyházi tsz-elnök véleménye szerint a pártnak konkrét, embert szolgáló programra van szüksége, olyanra, amellyel megnyeri a lakosság döntő többségét. Ily módon a hatalom gyakorlásában a vezető szerepet megőrizheti. A falusi ember bizalma csökkent ugyan, de még támogatja a pártot. Ám. ha érdekeit az MSZMP nem jeleníti meg, a paraszt- ember elfordul a párttól, politikailag semlegessé válik. ami beláthatatlan következményekkel járhat. A párt jelenlegi felépítéséről elmondta. hogy azt idejét múltnak tartja. A jövőben a tervek szerint a politika fő színtere az alapszervezet, . tehát megnő lakóhelyek — községek, nagyközségek — jelentősége, ki kell kapcsolni a városi vonzáskörzetet, szűkíteni kell a megyei pártbizottság hatáskörét csökkenteni a létszámot. A községek elmaradottságával kapcsolatban megoldásként javasolta: a helyi erőforrásokat a jövőben jobban ki kell aknázni, az üzemek, a vállalkozók az alapellátáshoz járuljanak hozzá, ily módon szerves egységet alkothat a termelés a lakóhellyel. Ezzel együtt a helyi párt- és állami vezetés rákényszerül a munkahely- teremtésre, a vállalkozói kedv növelésére. Ez a megoldás egyben a központi apparátus leépítésével is együtt jár. Tolmácsolta személyes véleményét is, miszerint az üzem ne legyen a politikai csatározások színtere, a jövőben a lakóterületeken kell politizálni. . Fábrik István gádoros i tanácselnök, küldött, a falun élő emberek hátrányos helyzetét elemezte. A megye városiasodását követően is még mindig 60 községben mintegy 130 ezer ember él, akinek rosszabb infrastrukturális viszonyok között kell többet fizetnie energiáért, vízért, mint a városokban élőknek. Sokat dolgozik a falusi ember, mégis eladósodott, leterheltsége nem fokozható. Nem értik a gádorosiak, hogyan jut pénz az Előre SC támogatására, a megyei tanács épületielújitására, az (Folytatás a 4. oldalon)
