Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-02 / 101. szám

1989. május 21, kedd CH3B2023' Visszaszerezni a bizalmat A felszólalók egy része szóvá tette, hogy az MSZMP bizalmi válságba került. Nem elég azonban a tényt megállapítani — mondta ,Erdélyi Mihály, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat pártszervezetének kül­dötte, akivel az egyik szünetben beszélgettem —, meg kell találni a megoldást is. De nem úgy, hogy felülről várjuk az útmutatást, hanem mi is tegyünk azért, hogy ez a válság minél hamarabb megszűnjön. Az ilyenfajta cselekvést tartom én a demokrácia lényegének. — És mi lenne az a megoldás? — Ha a párt felvállalja a reformot, csak így van le­hetőségünk a bizalom visszaszerzésére. Más alternatí­vát nem látok. A reform erősítése és megyei megfogal­mazása. Ma ez a legfontosabb feladatunk. A párttagság rövid távú, a kongresszusig szóló, de ugyanakkor reális és mérhető cselekvési programot vár tőlünk. (Folytatás a 2. oldalról) ha a kezdeti időszakban ön­álló programok hiányában elsősorban az MSZMP bí­rálatára koncentráltak. Versenyben maradni Lassan érlelődik az a gondolkodás, hogy helyben kell velük kialakítani az együttműködés és verseny különböző formáit. Nyilvá­nos tárgyalásokra, két- és több oldalú megbeszélések­re van szükség, a lakosság és a párttagság teljes körű tájékoztatása mellett. Pártunk nyílt és demok­ratikus körülmények kö?ött, a jogállamiság teljes kibon­takoztatásában érdekelt. Po­litikai pártként, versenyben akarja megtartani vezető szerepét a társadalomban. A szavazatok többségének el­nyerésével győzni akarunk a soron következő tanácstagi és országgyűlési képviselői választásokon. Ehhez elen­gedhetetlen. hogy tagságun­kat és politikai meggyőző munkánk révén a társada­lom lehető legszélesebb kö­rét megnyerjük rövid távú programunknak. Tisztelt Pártértekezlet! Pártunk demokratikus működésének egyik legfon­tosabb feltétele és eszköze a platformszabadság intézmé­nyesítése. Egy jól működő pártban a platformok sok­színűségéből összeáll egy markáns fő politikai irány­vonal, melynek közös vál­lalása jelenti az új típusú egységet. Ezen az alapon kell szerveződnie egy hatá­rozott vezetésnek, amely ké­pes összefogni és vezetni a pártot. Ennek hiányát érzi ma párttagságunk a köz­ponti vezetésünkben. Ezért bizonytalanodik el egy ré­sze. és ez már-már műkö­dőképességünket veszélyez­teti. Joggal vetik fel, hogy ma nem úgy tevékenykedünk, dolgozunk, ahogy a jelenle­gi helyzetben kellene, ahogy azt várják tőlünk. Felmerül bennem, ha másként ez nem lehetséges, akkor össze kell hívni az országos pártérte­kezletet vagy kongresz- szust! Ennek a fórumnak a feladata lenne, hogy a re­formgondolatok összerende­zésével, a személyi feltéte­lek megteremtésével hatá­rozott cselekvési irányt szab­jon a Magyar Szocialista Munkáspárt egész tagságá­nak. Kedves Elvtársak! Pártértekezletünk után késlekedés nélkül, üteme­sen hozzá kell látnunk az itt születő határozataink megvalósításához. Minden cselekvésünket ennek kell alárendelni ! A válság és a megújulás gyötrelmei Először: pontos feladat- és felelősség-kijelölésre van szükség a megyei pártbi­zottság újjáválasztott testü­letéi, tagjai és tisztségvise­lői között. Létre kell hoz­nunk a tanácsadó testüle­tet. Az apparátus működé­sének, szervezetének gyöke­res átalakítása halasztha­tatlan. Csökkenteni kell a vezetői szintek számát: a politkai munkatársakat szakértőként kell kezelni, lehetőséget biztosítani szá­mukra a politizálásra a tes­tületek előtt, a pártszervek­ben és alapszervezetekben, a tömegkommunikációban. A minőségi átalakulással párhuzamosan gondoskod­nunk kell erkölcsi és anya­gi elismerésükről. Másodszor: a küszöbön álló tanácsválasztások elő­készítésében politkai prog­rampártként kívánunk részt venni, és a párt vezető sze­repének biztosításához szük­séges győzelmet elérni. Az írásban kiadott programter­vezet harmadik fejezete alapján az új pártbizottság alkosson választási progra­mot. Harmadszor: kezdemé­nyezzük a hosszú távú me­gyei gazdasági-társadalmi­kulturális program kidolgo­zását, az ehhez szükséges kutatások felgyorsítását vagy beindítását Minden politikai eszköz­zel kedvező légkört terem­tünk e programalkotó mun­kához. Pártértekezletünk prog­ramtervezetének vitája, majd elfogadása lehetőséget nyújt a jelölteknek és a delegált pártbizottsági ta­goknak arra, hogy eldönt­sék: tudják-e vállalni ezt a felelősséget, meg tud­nak-e felelni választóik bi­zalmának. Ezért is kérem, hogy érdemben vitassák meg programtervezetünk megvalósíthatóságát és szá- monkérhetőségét. Ne az ér­zelmek, ne is csak a reali­tásérzék, hanem a belátha­tó jövő alapján is fogal­mazzuk meg céljainkat és konkrét feladatainkat! Napjainkban egyszerre él­jük át a válság és a meg­újulás gyötrelmeit. Oj regu­lát izzadunk ki, keressük megyénk helyét, szerepét, lehetőségeit a lázasan fel­gyorsult gazdasági-társadal­mi változások között. A pártértekezletet előkészítő taggyűlések alkalmával meggyőződhettünk arról, hogy tagságunk a jogos és széles körű kritika mellett is tenni, cselekedni akar. Ennek a feltételeit kell ma megteremtenünk, ez pártér­tekezletünk felelőssége — mondotta befejezésül. A pártértekezlet vitája Tóth Ferenc békési küldött, a BÉKÖT műszerésze egy közelmúlt­beli pártaktíván feltett kér­dését tolmácsolta: kié a párt? Nyomatékül idézett ab­ból a dokumentumból, ame­lyet a küldöttek nemrégiben valamennyien megkaptak. Eszerint a megye párttag­ságának 40 százaléka mun­kás, a küldöttek összetéte­lében viszont nem tükröző­dik ez az arány, bár — mint mondta — megválasztásuk minden eddiginél demokra- tikusabhan, csak az alkal­masság alapján történt. „Hol vannak a munkások?" — kérdezte, s hozzátette: éppen azok hiányoznak, akik a legstabilabb bázisát al­kotják az MSZMP-nek, s akik nélkül ma egyetlen párt sem lehet mérvadó politi­kai tényező Magyarorszá­gon. Mint alapszervezeti titkár, néhány hete tagto­borzási céllal beszélgetett fiatal munkásokkal, ám ők kérdőre vonták : mit ad ma a párt? Politizálási színte­ret, perspektívát, esetleges ambícióiknak érvényesülési lehetőséget? Megjegyezte, hogy a megye párttagsága csökken, nem kis részben munkások válnak ki, s nem érzékelhető a testületek fia­talítása. A megyei pártbi­zottság testületé is meg­újult ugyan a múlt év vé­gén, azon az áron, hogy a kikerültek majd’ kétharma­da munkás volt, ám a be­kerültek között egyet sem 'találhatunk. Dr. Gáspár László Sarkad küldötte, középisko­lai tanár, a párt értelmiség- politikájáról beszélt. A bel- ügyekkel való foglalkozás helyett politikai cselekvő- képesség. tudományosan megalapozott reformkon­cepció lehet a párt jövőjé­nek útja. A gazdaságot is csak az emberi képességek gazdagodásával, a kultúra fejlődésével lehet megmen­teni. Pártunknak nyíltan kell vállalnia a demokrati­kus szocialista 'társadalmi rend felé haladás szándé­kát. Az egész ország súlyos­bodó válsága mellé páro­sul Békés megye hátrányos helyzete, ezen belül is a tűr­hetetlen aránytalanság a centrum és a perifériák, a megye északi vagy délkeleti része között. Minden más­nál fontosabb a megye szel­lemi potenciáljának növe­lése, a reformban érdekelt értelmiségiek alkotó közre­működése. Az œtoba, kor­látolt. kicsinyes és gyanak­vó politika, amely nem en­gedi gondolkodni az értel­miséget, önmaga ellenzékét termeli. Az értelmiség csak a teljes bizalom légkörében élhet. Értékteremtő dolgo­zóként nem csak a műsza­ki értelmiséget kell számba venni, hanem a humán­szolgáltatást végzőket, or­vosokat. pedagógusokat is. A legnépesebb értelmiségi réteg a pedagógusoké, mél­tatlanul háttérbe szorul. A megyei iskolarendszer nem tudja biztosítani az értel­miségi szükségletet, ide kell őket hozni. A kulturális lég­kör az egész hálózat álla- ootának következménye. A kultúra funkcionáriusai nél­kül időtlen időkig konzer­vált. primitív despotikus adószedő birodalom alakul — kibontakozás helyett. Hegedűs Istvánné, a tótkomlósi áfész munka­ügyi csoportvezetője, alap­szervezeti párttitkár azzal kezdte, hogy az alapszerve­zetekben, a munkahelyeken sokszor már azt sem szíve­sen vállalják az emberek, hoggy párttagok. Egyre han­gosabbak azok, akik olykor felnagyítva, az egész párt­tagságra hárítják a múlt hibáit. Ezt nem képesek ke­zelni, pedig tudják: nincs okuk az önmarcangolásra. hiszen tisztességesen dol­goznak, politizálnak. Nem vállalhatják fel a felelőssé­get, a bűntudatot, mert nem az egyszerű párttagokon múlt. hogy az esetleg jó megoldásokat az élet más­ként igazolta. Nem tudnak politizálni, agitálni, hiszen elvesztették az önbizalmu­kat. Ezután arról beszélt, manapság gyákorta hallják, " hogy az MSZMP vonuljon k;i a gazdaságból. De a po­litika elválasztható-e a gaz­daságtól? Szerinte nem. Konkrét gazdasági tervek­be, döntésekbe nem is szól bele a párt, de az eddig megszerzett tapasztalataikat jó politizálással hasznosít­hatják. Ma az embereket nem nagyon érdekli más, mint a megélhetés, a jöve­delemszerzés — folytatta. Ugyanakkor nem lehet he­lyeselni, hogy a szocialista társadalomban a becsülete­sen dolgozó ember a létbi­zonytalanság gondjaival küzd akkor, amikor a veze- "tők egy része több millió forint jövedelemre tesz szert legális körülmények között, csak azért, mert rosszul alkottak meg egyes jogszabályokat. Szűnjön meg a jövedelmek ilyen óriási különbsége. Gvörfi Károly békéscsabai küldött, a Ter­melőszövetkezetek Békés Megyei Szövetségének titká­ra az ország helyzetét ele­mezve élmondta, hogy a ta­valyi esztendő néhány biz­tató jelensége átmenetinek bizonyult, döntően azért, mert a pártnak nincs igazi helyzetértékelése és prog-1 iramja. Kétségtelen — hang­súlyozta —. hogy a megyé­ben minden, a társadalom egészét* jellemző folyamat sajátosán tükröződik, ele­gendő. ha csak az alacsony személyi jövedelmeket, a nyugdíjasok magas arányát, a lakosság eladósodását, a gazdasági szerkezet, az inf­rastruktúra elmaradását említjük. Kedvező viszont, hogy a megye gazdasága — hibái ellenére is — műkö­dő és fejlődőképes, és a lakosság nagy része még nem fordult el a párttól. Rámutatott: a párttagság és a lakosság nagy többségét igazából a megye gazdasá­gának helyzete foglalkoztat­ja. Felhívta a figyelmet ar­ra. ha a párt meg akar te­lelni a tagság és a még szimpatizálók igényének, akkor határozottabb gazda­sági célokat kell megfogal­mazni. mint amit a megyei pártbizottság beszámolója tartalmaz. A szövetkezeti A parasztság is politizál — A múlt évben a városi pártértekezlet összehívását a mi tagságunk egyhangúlag javasolta — mondja be­szélgetésünk elején Malatyinszki Mihály, a Békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezet küldötte. — Megkérdez­ték tőlünk, miért akarjuk az értekezletet? Amit akkor a városi pártértekezlettel kapcsolatban megfogalmaz­tunk, az áll a megyei értekezletre is. Megújulást és sze­mélyi változást tartunk szükségesnek. A párt ne legyen hivatal. — Mennyire foglalkoztatják a téesz tagságát a mos­tani változások? — Tévedés azt hinni, hogy a parasztság közömbös szemlélője a változásoknak. A parasztság is politizál, csak sokkal higgadtabban, és többet foglalkozik a mun­kával. Én azt vallom, úgy kell dolgoznunk, hogy mun­kánknak becsületes eredménye legyen. És ha ezt elér­jük, akkor már politikai állást is foglaltunk. A párt­értekezlettől eredményt várnak a szövetkezet dolgozói. Kissé csalódást okozott, hogy többen nem vállalták az első titkári jelölést. Tudom, hogy nehéz feladat, és nem valami hálás. mozgalomról szólva hang­súlyozta: ha a párt felis­meri, hogy a szövetkezeti tagság azonosulni tud a szo­cializmus eszméjével — ha eddigi gyakorlatával nem is —, és aktívan közreműkö­dik a mozgalom fejlődésé­nek útjában álló akadályok elhárításában, akkor szá­míthat a párton kívüli tagok támogatására is. Sándor Antal, az Orosházi Városi Tanács elnöke, küldött, szorosabb egységet, lényegesen na­gyobb egyértelműséget vár az országos vezetéstől, a megyeitől pedig a területi adottságokra épülő, a vál­sághelyzetből való kibonta­kozást segítő programot. Véleménye szerint Orosháza térség meglevő gazdasági, társadalmi adottságai eddig a megyei vezetés részéről nem kapták meg a jelentő­ségüknek megfelelő elisme­rést. Orosháza népességmeg­tartó képessége stabil, sőt szerény mértékben emelke­dő, van vonzó hatása a vá­rosnak. foglalkoztatottsága egyelőre megoldott, bizton­ságos. Érthetetlen viszont, hogy a megye lakóinak egy- harmadát ellátó kórház- rendelőintézet nem egyen­értékűen kezelt a megye két másik kórházával, önerő­ből a város nem képes fel­újítani az egészségügyi in­tézményt, és működőképes­ségét biztosítani. A hírköz­lés fejlesztéséért is sokkal nagyobb áldozatokat vállalt ez a város másoknál. Sokat segítenek az embe­rek, a helyi gazdasági szer­vezetek, üzemek. Az Oros­háza és Vidéke ÁFÉSZ pél­dául kórházi műszerbeszer­zésre és a Táncsics Gimná­zium diákjainak támogatá­sára is alapítványt tett. Az Orosházi- Állami Gazdaság kezdeményezte Társadalmi Szociális Alap létesítését. A felszólaló hangsúlyozta a he­lyi viszonyokra épülő poli­tika jelentőségét, s kérte az új megyei vezetést a megyei funkciók átértékelésére, az úí szervezeti forma kialakí­tására. amelyek igazodnak az új feladatokhoz. Katona János, az újkígyós! nagyközségi pártbizottság titkára hang­súlyozta: a reformok korsza­kába lépő szocialista társa­dalom máig nem teremtette meg az állampolgárok akti­vitásának és öntevékenysé­gének, sokoldalú kibontako­zásának, személyes autonó­miájának a feltételeit és ga­ranciáit. Ez a megállapítás igaz a gazdasági, a politikai, a kulturális, a szellemi élet területére. Elmondotta: — Megyénk politikai éle­tének sikeres reformját, nagyközségünk kommunis­tái abban látják, hogy meg­felelő hangsúlyt kapjon a helyi politizálás minden színtere. Saját példánkból kiindulva az egyéni kezde­ményezés, a társadalmi ösz- szefogás, a lakosság anyagi és konkrét társadalmi mun­kájának eredményeként lét­rehozzuk a kábeltelevíziós hálózatot. Az identitástudat erősítéséhez járult hozzá az a javaslatunk, hogy minél több megyei tel épülésén kez­deményezzék a helyi újsá­gok a rádió, a kábeltelevízió rendszerének a kiépítését. Nekünk, politikai vezetők­nek kötelességünk és fel­adatunk a lakosság, a párt­tagság politikai felkészült­ségén változtatni. A helyi politizálás eredménye kell hogy legyen az a felismerés: a lakosság, a párttagság a politikát eszköznek tartsa, amelyet felhasználhat saját érdekeinek érvényesítésére. Szerinte a szocializmus­nak az a rendeltetése, hogy az embert újra és újra rá­ébressze személyes és kol­lektív jövőjére, lehetőséget láttasson a holnapra. Lempert László kétegyházi tsz-elnök vélemé­nye szerint a pártnak konk­rét, embert szolgáló prog­ramra van szüksége, olyan­ra, amellyel megnyeri a la­kosság döntő többségét. Ily módon a hatalom gyakorlá­sában a vezető szerepet meg­őrizheti. A falusi ember bi­zalma csökkent ugyan, de még támogatja a pártot. Ám. ha érdekeit az MSZMP nem jeleníti meg, a paraszt- ember elfordul a párttól, politikailag semlegessé vá­lik. ami beláthatatlan követ­kezményekkel járhat. A párt jelenlegi felépítéséről el­mondta. hogy azt idejét múltnak tartja. A jövőben a tervek szerint a politika fő színtere az alapszervezet, . tehát megnő lakóhelyek — községek, nagyközségek — jelentősége, ki kell kapcsol­ni a városi vonzáskörzetet, szűkíteni kell a megyei pártbizottság hatáskörét csökkenteni a létszámot. A községek elmaradottságával kapcsolatban megoldásként javasolta: a helyi erőforrá­sokat a jövőben jobban ki kell aknázni, az üzemek, a vállalkozók az alapellátás­hoz járuljanak hozzá, ily módon szerves egységet al­kothat a termelés a lakó­hellyel. Ezzel együtt a he­lyi párt- és állami vezetés rákényszerül a munkahely- teremtésre, a vállalkozói kedv növelésére. Ez a meg­oldás egyben a központi ap­parátus leépítésével is együtt jár. Tolmácsolta személyes véleményét is, miszerint az üzem ne legyen a politikai csatározások színtere, a jö­vőben a lakóterületeken kell politizálni. . Fábrik István gádoros i tanácselnök, kül­dött, a falun élő emberek hátrányos helyzetét elemez­te. A megye városiasodását követően is még mindig 60 községben mintegy 130 ezer ember él, akinek rosszabb infrastrukturális viszonyok között kell többet fizetnie energiáért, vízért, mint a városokban élőknek. Sokat dolgozik a falusi ember, mégis eladósodott, leter­heltsége nem fokozható. Nem értik a gádorosiak, hogyan jut pénz az Előre SC támogatására, a megyei tanács épületielújitására, az (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom