Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-03 / 102. szám
1989. május 3., szerda Nyugosznak a „vörös karám”-ban Hősi halottak-ma? Sár borítja a sírokat. A koszorúkat, az elszáradt virágokat meg-megzörgeti a vad áprilisi szél. Foghíjas, macskaköves út vezet az enyészet birodalmába. Ahol balra kanyarodik, ott megszűnik a sár. Az autó kényelmesen elfér a betonúton. amely a kondor ősi temető új részébe vezet. Térdmagasságú. vörösre mázolt, csillagos kerítés őrzi az itt nyugvók egy részének sírhelyét. Hősi halottak — ma? — tehetnénk fel a kérdést, s feltették a kon- dorosiak is. Az Emberi Jogokat Ellenőrző Bizottság hazai képviselői megvizsgálták a helybéliek panaszát és megállapították : az illetékesek jogsértően jártak el. amikor a köztemetőben leválasztottak ... egy külön részt. Hősöket csak akkor lehet avatni, ha azok... a háború alatt lettek eltemetve. illetve életükben hőstettet hajtottak végre. A kon- dorosi temető ezen elkülönített parcellájában viszont pár évvel ezelőtt elhalt személyek nyugszanak.” — öt-hat éve kerítették el ezt a részt — száll le kerékpárjáról Nemcsok György temetőgondnok. — Ügy emlékszem. akkor, amikor váratlanul meghalt a nyugdíjas tanácselnökünk. Kik is vannak még itt eltemetve? — veszi számba a sírokat. — Veteránok, meg olyanok, akik tettek valamit Kondorosért. A dupla sírhely egyik fele még üres. Tulajdonosát — ha valóban közéleti ember volt — nem hinném, hogy örömmel tölti el az elkülönítés. — Sokba került ez is — mutat a kígyózó betonúira a temetőgondnok. — De nézzen meg engem. így fogok temetni délután. Kopott, kék munkásruhá- ja. gumicsizmája valóban nem illő a végtisztességhez. Ám munkáltatója, a tanács költségvetési üzeme csak ezt tudja biztosítani számára.-v- Ja, a „piros karám”-ról beszélnek! — kapcsol Va- juch Andrásné, a Békéscsabai Temetkezési Vállalat helyi fiókvezetője. — Hát azt megcsinálták, de hiába kö- nyörgök egy hűtőkoporsóért. Az elhunytakat így Békéscsabára kell szállítani, aztán a temetés idejére vissza, s ez bizony több ezer forintos költség a családnak. . — Nézzék, milyen kopott a ravatalozó — mutat az út túloldalára. — Újat kéne építeni, de örülök, ha kifestetik az idén. Látták az utat is; sáros, zötykölődik rajta a halottaskocsi. De nem ez a legnagyobb baj. A temető mögött van a vágóhíd, és ezen az úton járnak át az oda tartó szállítójárművek is. Előfordul, hogy épp a szertartás alatt zúgnak, zörögnek... Kikísér a fiók régi, felújítást áhítozó épületéből, melyet elgazosodott tisztás vesz körül. Ha rendbe hoznák, jó lenne parkolónak, hisz nagyobb temetés alkalmával 40-50 autó áll a főút szélén. Jobb híján így, balestveszélyesen. Mokran Mátyás tanácselnök elolvassa a panaszoslevelet, aztán felsóhajt. — Nem olyan egyszerű dolog ez. Negyven évig bizonyos szellemben éltünk, dolgoztunk, és most hirtelen változzunk meg. A temetőben 1983-ban hoztuk létre az elkülönített részt. Még le is maradtunk néhány környékbeli településtől; ők siettek eleget tenni annak a rendelkezésnek, miszerint a településfejlesztésben kiemelkedő munkát végző személyeknek díszsírhelyet kell létrehozni. Akik ott nyugszanak, valameny- nyien ebbe a kategóriába tartoznak. A volt tanácselnök például négy évtizedet dolgozott a faluért. Van, aki Szocialista Hazáért érdemrendet kapott, s a rendelkezés értelmében a házastársa is odakerülhetett. — Hogy szerencsés volt-e az elkülönítés, arra nem könnyű a válasz. Akkor, abban a helyzetben ez volt a helyes. Az út építésére pedig azért került sor. mert az új részt csak bokáig érő sárban közelíthették meg a gyászolók. Erre egyébként nyertünk az útpályázaton 200 ezer forintot 300 ezret adott a tanács, és rengeteg társadalmi munkát végeztek a falubeliek. — Nagy gond a vágóhíd közelsége, de ez 40 évvel ezelőtti állapot. Csak a temetőn keresztül lehet megközelíteni; sajnos, ilyen a község településszerkezete. Nem szeretjük, ha rangsorolnak bennünket; életünkben sem, nemhogy halálunk után. A fáraók, a királyok kora lejárt. Jó lenne, ha egy élet munkáját nem elhibázott döntések értékelnék; bátran bízhatnánk azt az utókor jó erkölcsi érzékére. Gubucz Katalin Fotó: Veress Erzsi Tizenhat hónap története A Lapkiadó Vállalat „TABU” címmel könyvsorozat kiadását kezdte meg, elsősorban olyan témákról, amelyek az elmúlt évtizedek politikai és kiadási gyakorlata miatt nem kerülhettek az események háttere iránt érdeklődők kezébe. A sorozat első könyve Marosán György: A tanúk még élnek című kötete. A most 81 éves, de ma is teljes fizikai és szellemi frisseségével élő szerző életrajzi művei nagy népszerűségnek örvendenek. A tanúk még élnek című alkotása az életrajzi kötetek sorában a negyedik, s valamennyi között a legizgalmasabb, a legkényesebb. A kötet ugyanis az 1956. szeptembere és 1957. decembere közötti 16 hónap történetét öleli fel. A szerző nem csupán szemlélője, nem is osak részese, hanem egyik első számú formálója, alakítója volt az akkori, az ország jövőjét sorsdöntőén meghatározó eseményeknek, olyan tényeket, eddig ismeretlen részleteket tár az olvasók elé, amelyek nagymértékben hozzájárulhatnak azokhoz az alkotó vitákhoz is, amelyek az események jellegéről és következményeiről napjainkban folynak a történészek, politikusok, de a politizáló tömegek körében is. Kényes kérdések so- ikaságáról szól ez a könyv. Mégpedig olyanokról többek között, mint a tömegek elkeseredése, a szocializmust megjavítani és azt felszámolni akaró erők mozgása, a szovjet csapatok behívásának története, az 1956. október 23. és november 4-e közötti napok eseményei, s a munkás—paraszt-kormány létrejöttének körülményei, a tököli, majd a szolnoki tárgyalások. Részletesen taglalja azokat az erőfeszítéseket, amelyek a hatalom helyre- állításáért, a párt újjászervezéséért, a tömegek bizalmának visszahódításáért, a vezetők egységbe kovácsolásáért történtek. Marosán György azonban nem történelemkönyvet írt. Saját élményanyagát az események egyik mozgatójának szemüvegén át láttatja a történteket és a főszereplőket. Méghozzá izgalmasan és szubjektív módon, a ma is élő, és az azóta már elhunyt olyan országszerte ismert politikusok, mint Gerő Ernő, Révai József, Nagy Imre, Dobi István, Kádár János, Münnich Ferenc, Apró Antal, Kállai Gyula, Fock Jenő, Kiss Károly, Gáspár Sándor, és mások arcának, magatartásának bemutatásával. Nyíltan szól a sztálinista módszerekkel szembeni harc megannyi nehézségéről, buktatóiról, s az azokkal együtt járó emberi gyengeségek, íróasztalféltés, a gyávaság, de a merészség és kockázatvállalás veszélyéről Május l-lől módosult a gyógyszerrendelkezés Az 1989. január 9-én bevezetett gyógyszerrendelésre és -kiadásra vonatkozó jogszabályokat a területen dolgozó szakemberek és a lakosság által jelzett problémák figyelembevételével május l-jétől módosították. A teljesség igénye nélkül azokról a változásokról adunk tájékoztatást, amelyek a betegek gyógyszerköltségeit csökkentik vagy csökkenthetik. Informátorunk dr. Lakatos Elemérné megyei főgyógyszerész. 1989. május l-jétől egyes gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását növelték, így a betegek az eddig fizetett térítési díj felét fogják fizetni a patikában például az Agiapurin drazsé, Hotemin kapszula, Naprosyn tabletta, Voltaren drazsé kiváltásakor. Eddig nem támogatta a társadalombiztosítás a DiaphiHin tablettát, Hemorid kúpot, Reparon kúpot. Ezek május l-jétől 80 százalék támogatással kerültek forgalomba, tehát, ha az orvos vényen rendeld, a fogyasztói ár 20 százalékát fizeti a beteg. Természetesen vény nélkül is kiadhatják a gyógysízertárak, de teljes fogyasztói áron. Bővült azoknak a gyógyszereknek a köre, melyeket bizonyos betegségekben térítésmentesen kaphatnak a betegek. Például : allergiás megbetegedésben a Tinset tablettát, epilepsziában a Sevenal, Se- venaletta tablettát, krónikus hepatitisben az Imuran tablettát. A térítésmentes ren- delhetőségre vonatkozó melléklet számos pontját átfogalmazták. Ezzel egyértelműbbé vált« a rendelő orvos részére, hogv milyen esetekben jogosult a beteg térítésmentesen a gyógyszerre. Nem volt egyértelmű például a Histodil, Ulcenan térítésmentes rendelhetősége ulcus betegségben. A módosítás pontosan fogalmaz. En- doscopiával vagy RTG-el diagnosztizált ulcus acut szakaszában, hat hétig kaphatja térítésmentesen a rászoruló beteg a fent említett gyógyszereket. Sok egyéb pontosítást igénylő megfogalmazást tesz egyértelművé a jelenlegi módosítás, konkretizálódott az Agapurin és Trental térítésmentes rendelhetősége. Néhány gyógyszer rendelését egyszerűsítették, a betegnek nem kell szakrendelésen megjelennie, a körzeti orvosa is felírhatja, például a Nitnomint retard tablettát, a Venoruton 'kapszulát és Tri- metoprin tablettát. 1989. május l-jétől módosult a közgyógyellátásról szóló jogszabály is. A térítésmentes gyógyszer- és gyógy ás zatisegéd eszköz-ellátásban részesülők köre bővül a rokkantsági járadékosokkal, azon gyermekekkel, akik után a szülő emelt szintű családi pótlékban részesül. A rossz szociális helyzetben levő nyugdíjasok és nagycsaládosok a tartósan magas gyógyszer- vagy gyógyászati sesédeszközkölt- ség esetén a helvi tanácstól kérhetik a közgyógyellátásra jogosultság méltányossági alap>on való megállapítását. Ehhez a kérelemhez a gyógyszerköltség orvosi igazolása nem szükséges. •> Magyar—román egyezmény az állampolgárságról Több fórumon — így az Országgyűlés januári ülésszakán is — elhangzott; Magyarország bontsa fel a Romániával 1979-ben kötött, a kettős állampolgárság megelőzéséről szóló egyezményt. Ezt 1980. évi 2. törvényerejű rendeletével hirdette ki az Elnöki Tanács. Az egyezmény létrejöttének előzményeiről, esetleges felbontásának, illetve meghosszabbításának következményeiről kérdezte dr. Ma- dari Editet, a Belügyminisztérium állampolgársági alosztályának vezetőjét az MTI munkatársa. — E szerződést — amely a szocialista országokkal kötött hasonló egyezmények egyike — 1979-ben írta alá hazánk Romániával. A kétoldalú egyezményeket azért kötötték, hogy kiküszöböljék a — nagyrészt házasságkötéssel létrejött — kettős állampolgárságból származó hátrányokat. A jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy az érintettek eldöntsék, melyik állampolgárságot kívánják megtartani, s nyilatkozatukat követően automatikusan megszűnik a másik. A vegyes házasságokból született gyermekek állampolgárságáról szüleik határoznak. Azért, hogy újabb kettős állampolgárságok ne jöjjenek létre — a jogszabályok értelmében —, csak úgy szerezhető meg a másik ország állam- polgársága, ha elbocsátották az érintetteket az addigiból. —* A közvélemény valószínűleg nem gondol arra, milyen nehézségeket okozhat, ha valakinek két állampolgársága van. Gondoljunk a legegyszerűbbre: ha a két állam joga szerint különböző életkorban válik nagykorúvá, akkor tisztázatlan lesz, hogy mikor köthet házasságot. — A hazánkba érkező romániai menekültek helyzetének rendezését valóban sokan az állampolgárságról szóló egyezmény felbontásával látják megoldhatónak. Véleményem szerint az állampolgárság rendezése lehet az utolsó az intézkedések (sorában; előbb a szociális, gazdasági és kulturális kérdéseket kell megoldani, s azután az állampolgárság rendezését, a magyar útlevelet. Köztudomású, hogy Magyarország csatlakozott a genfi menekültügyi konvencióhoz. Ez azt jelenti, hogy a Romániából hazánkba érkezők menekült státuszt kaptak. Ha ők bármilyen módon magyar állampolgárok lesznek, elveszítik e státuszukat, s le kell mondaniuk az ezzel járó különféle jogosultságokról, például a segélyekről is. — A Romániával kötött egyezmény öt évig van hatályban, s további öt évre meghosszabbodik, ha a lejáratát megelőző 6 hónapon belül valamelyik fél fel nem mondja. Ennek értelmében Magyarországnak ez év augusztus 10. és 1990. február 10. között kellene nyilatkoznia az egyezmény esetleges módosításának, vagy felbontásának szándékáról. — Ha hazánk netán felmondaná a szerződést, akkor honosítani lehetne a romániai menekülteket, ám eredeti állampolgárságuk is megmaradna. A kettős állampolgárokat minden állam úgy tekinti — természetesen abban az esetben, ha az egyik saját állampolgársága —, hogy területén nem veszi figyelembe a másikat. Egy magyar—román kettős állampolgárnak Romániában például a magyar külképviselet nem nyújthat jogvédelmet, hiszen ő ott román állampolgárnak minősül. — Ha az egyezmény további öt évre hatályban marad, a hazánkban élő román állampolgárok akkor szerezhetnek magyar állam- polgárságot, ha a Román Államtanács elbocsátja őket a' román állampolgárság kötelékéből. Ám kétségtelen, hogy ez egy hosszadalmas folyamat. Minden állam maga szabályozza, milyen feltételeket szab ehhez, milyen illetéket állapít meg erre az esetre, és így tovább. — Bizonyára e jogi problémák is érzékeltetik, menynyire bonyolult kérdések ezek. A politikai döntést megelőzően mindenképpen mérlegelni kell azt is, hogy az egyezmény esetleges felbontása milyen válaszlépéseket vonna maga után — mondotta végezetül dr. Ma- dari Edit, az MTI munkatársának. Választékbövítü együttműködés Békés megye ÁFÉSZ-ei elsősorban az áruválaszték gazdagítása miatt tartanak kapcsolatot a különböző gazdálkodó szervezetekkel, közös vállalatokkal. Az országos és a megyei szövetkezeti kereskedelmi közös vállalatoknál mintegy 40 millió forint vagyoni betétet helyeztek el. A Skála-Coop, a Körösmenti Skála Szövetkezeti Közös Vállalat, valamint a Békésszövker Vállalat évente egymilliárd forint értékű árut szállít a 16 ÁFÉSZ-nek, amely az összes beszerzés 10 százaléka. Mennyiségét tekintve ez a szám szerény, de ennek 20-40 százaléka szocialista és tőkés országokból származik, tehát bővíti a hazai választékot. A Csabai Húsker Vállalat az úgynevezett keretes tőkehúsok és húskészítmények 12 százalékát adja, és ugyanannyi más terméket szállít. A Sárréti Tej Közös Vállalatnak 11 ÁFÉSZ a tagja. A forgalom évek óta feljődik. Ma már a tej és a tejtermékek csaknem fele innen származik. A mezőgazdasági jellegű szövetkezeti közös vállalatok, mint a Herbária, a Hungaronektár, a Fotk működésében megyénkből nyolc fogyasztási szövetkezet érdekelt. A nyúltenyész- tésben és -forgalmazásban a Bajai Bácska Termelőszövetkezettel állnak kapcsolatban, ahova évente 55 vagon nyulat szállítanak. Az ÁFÉSZ-ek és közös vállalataik a megyénkbe!! ipari szövetkezetekkel is együttműködnek. Ezektől évente 25-30 millió forint értékű bútort és más tömegcikkeket kapnak. A Konzumbank Rt.-nek mind a 16 ÁFÉSZ, egy takarékszövetkezet és az újkígyós! élelmiszer-feldolgozó leányvállalat a tagja, 14 milliós vagyoni betéttel. Tavaly átlagosan 60-70 millió forint kölcsönt nyújtott a bank a szövetkezeteknek. A takarék- szövetkezetek ugyancsak segítik a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket. ÁFÉSZ- eket és a szövetkezeti közös vállalatokat. A Körösmenti Szövetkezeti Közös Vállalatnak három, a Kőszegi Pannónia Szálló Gt.-nek öt takarékszövetkezet a tagja. A fogyasztási szövetkezetek egymás közötti gazdasági kapcsolatára jellemző az árubeszerzés. jelenleg két ÁFÉSZ-nek van nagykereskedelmi joga, amelyek évente 260 millió forint forgalmat bonyolítanak le. Közülük 6 szövetkezet áruházi és határ menti árucserében vesz részt, a beszerzett áruk egy részét átadják más ÁFÉSZ- eknek. Az összefogás egyik figyelemre méltó példája a Gyulai Szövetkezeti Közös Üdülő Gt. létrehozása. Az üdülést és az oktatást szolgáló létesítmény felépítéséhez a tagszövetkezetek 25 millió forinttal hozzájárulnak. S. S.