Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-13 / 111. szám
1989. május 13., szombat TALLÓZÓ íkÖRÖSTÁJ Kádár János felmentésének nemzetközi visszhangja Tallózónk ezúttal eltér a hagyományostól, egyetlen témával, az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén hozott döntésével,, Kádár János pártelnöki, és KB- tagsága alóli (elmentésének nemzetközi sajtóvisszhangjával foglalkozik. A világsajtó több napon át bö terjedelemben, különböző megítéléssel kommentálta az eseményt. Néhány megjelent ugyan lapunkban, de most olyanokat is közlünk, amelyeket eddig nem publikáltak. Összeállításunk — a Magyarország tegnapi számában megjelent exkluzív interjúrészlet kivételével — külföldi lapok, hírügynökségek anyagaiból készült. Szocialista országok sajtója — tényhírek A szerdai bolgár lapok a KB-ülésről kiadott közlemény alapján rövid jelentésben ismertetik az ülésen hozott döntéseket. A legrészletesebb beszámolót a Rabot- nicseszkó Delo közölte, ám kommentálható megjegyzéseket a lap budapesti tudósítója sem fűzött a hírekhez. A központi román lapok rövid tényhírt közöltek Kádár János felmentéséről. A Pravda szerdán saját tudósítója tollából számolt be a KB-ülésről és Kádár felmentéséről. Az NDK központi lapjai szerdán röviden, kommentár nélkül számoltak be a rendReuter A Reuter előbb gyorshírben, majd összesen négy terjedelmes elemzésben foglalkozott az ülés munkájával és döntéseivel. A hírügynökség budapesti tudósítója „Magyarország kormányzó pártja eltávolítja Kádárt, Grósz nyomás alatt” című, kedd reggeli jelentésében ismertette az ülésről kiadott MTI- jelentést, felidézve Kádár hatalomra jutásának körülményeit. Emlékeztetett arra, hogy a múlt hónapban tartott KB-ülésen Kádár 76 percen át összefüggéstelenül beszélt saját felelősségéről, s hogy Grósz eredménytelenül próbálta félbeszakítani őt. A cikkíró külön anyagot szentelt Kádár János politikai pályafutásának, amelyet a Reuter „Kádárt, a modern Magyarország megteremtőjét, kiszorították a reformok” címmel közölt. „Magyarország eltávolítja a volt (párt)vezetőt...” címmel ismerteti a KB-ülés várható következményeit. Nyugati diplomatákat idézve a cikkíró megállapítja: a Kádár felmentéséről és a pártértekezlet összehívásáról hozott határozatoknak az a céljuk, hogy „elássák a múltat, miközben felkészítik a pártot kívüli pártkonferencia ösz- szehívásáról és a pártelnök felmentéséről. A prágai rádió és az Űj Kína hírügynökség kommentár nélkül számolt be Kádár felmentéséről, és arról, hogy a KB országos pártértekezletet hív össze. A szovjet televízió kedden este híradóműsorában a TASZSZ alapján számolt be arról, hogy hétfőn véget ért az MSZMP KB ülése. A jelentés ismertette a napirendet és azt, hogy őszre összehívják az MSZMP országos értekezletét. A Vremja hírt adott Kádár János felmentéséről is. — az 1947 óta első — többpárti választásokra”. Kádár felmentésére visz- sza térve megírja: egyes tisztségviselők abban bíztak, hogy már csak emberiességi megfontolásokból is „hagyják pártelnökként meghalni” Kádárt, mások szerint puszta jelenléte is zavaró, mivel a párt átértékeli saját jövőjét, és készül a többpárt- rendszeri választásokra. Diplomatákat idézve megjegyzi, hogy a hétfői döntést elősegíthette az is, amilyen szerepet Kádár játszott Nagy Imre elítélésében. Végül a tudósító megemlíti, hogy Kőszeg Ferenc, az SZDSZ egyik vezetője személyében Kádár egy valószínűtlen szimpatizánsra lelt; Kőszeg úgy nyilatkozott a Reuter munkatársának, hogy „mindazok, akiknek részük van az eltávolításában, benne voltak az általa képviselt politikában, s most valahogy ízléstelen az, ahogyan bűnbakot csinálnak belőle”. Kedden este .a tudósító röviden ismertette Fejti György szavait arról, hogy Kádár eltávolítása a párt elnöki tisztségéből nem politikai (indíttatású) döntés volt. jaival nagy érdemeket szerzett. Néhány konzervatív újság megjegyzi, hogy Kádár félreállításának módja jelSpanyol tv Meghatározó A spanyol lapok közül a Diario 16 című napilap tudósított Kádár felmentéséről, a spanyol televízió pedig kedden reggel archív felvételekről mutatta a magyar politikust, akit „az elmúlt három évtized meghatározó politikai személyiségének” nevezett. The Independent A keddi brit lapok közül a The Independent, a The Guardian, a The Daily Telegraph és a Financial Times tudósított a KB-ülésről, s mind a négy lap Kádár távozására helyezte a fő hangsúlyt. A The Independent írja: a 77 éves politikus azzal tett szert népszerűségre, hogy a keleti tömb legliberálisabb és legnyitottabb társadalmát hozta létre Magyarországon. Végül azonban konzervatív gondolkodásmódja vált meghatározóvá, s azért kellett távoznia, mert nem volt képes eleget tenni a több reAP A párt központi bizottsága az ország politikai és gazdasági fejlődését fékező hibás döntésekkel vádolta meg politikai pályafutásának végeztével Kádár Jánost — állapította meg az AP amerikai hírügynökség kedd esti jelentése a felmentett pártelnökhöz intézett levelet ismertetve. Az üzenet szerint a jövő lesz a legjobb bírája Kádár pártvezetőként eltöltött 32 esztendei tevékenységének, amely korszak nem volt mentes az ellentmondásoktól — jegyezte meg. Fejti Györgyöt idézve az amerikai hírügynökség hozzáfűzte: lemző példa arra, ahogy a magyar pártban hetven éven keresztül minden korábbi vezetőt félreállítottak. személyiség Az UNI indiai hírügynökség a moszkvai rádió jelentése alapján számolt be kedden a KB-ülésről és Kádár János felmentéséről. Az indiai hírügynökség emlékeztetett rá, hogy Kádár nevéhez fűződik Magyarország politikai és gazdasági életének liberalizálása. formot sürgetők követeléseinek. A The Daily Telegraph budapesti tudósítója tömör beszámolójában megemlíti: Kádár fölmentésének hátterében az állhat, hogy az új vezetés demonstrálni kívánja a szakítást a párt múltjával. Az International Herald Tribune és a Le Monde a Reuter alapján számolt be Kádár felmentéséről. A francia napilap terjedelmesebb tudósításban is foglalkozott a KB-üléssel, de csupán a pártértekezlet összehívásáról és a választási előkészületekről tett említést. „Biztos, hogy a történelem és a közvélemény — a hiányosságok ellenére — a haladás korszakának tekinti ezt az időt.” Kádár Jánost hevesen bírálják, és alig 24 órával a magyar közéletből történt eltávolítása után azzal vádolják, hogy felelős az országban bekövetkezett pangásért — emelte ki az AFP Horn Gyula nyilatkozatára hivatkozva. Horn utalt arra, hogy a legutóbbi időszak magyar történelmének átértékelésében a kádári vezetés hibái és negatív vonásai is helyet kapnak. Der Tagesspiegel (Nyugat-Berlln) Szabad választáson is A modern Magyarország megteremtőjét kiszorítják a reformok A jövő lesz a legjobb bírája A keleti tömb legnyitottabb társadalmát hozta létre, de eséllyel indulhatott volna Osztrák, nyugatnémet lapok „Magyar módra” állították félre Az osztrák lapok megállapítják, hogy formálisan egészségügyi okokból mentették fel Kádár Jánost, ám a döntésben politikai megfontolások játszották a főszerepet. A jelentésekben utalnak arra, hogy a hetvenhét éves volt pártfőtitkár az utóbbi években már képtelen volt lépést tartani a gyors változásokkal. Az egyik lap hozzáfűzi : Kádár Jánost úgyszólván a vádlottak padjára ültették, s most hirtelen feledésbe merül, hogy nem is olyan régen még milyen népszerű volt. A volt pártfőtitkár „megbuktatásával” a mai hatalmi elit igyekszik elhatárolódni saját múltjától, mielőtt még felvetődik a kérdés, hogy ő maga hol is volt a Kádárkorszak éveiben — írja a Der Standard. A nyugatnémet lapok egyértelműen új korszakról cikkeznek. Ügy vonják meg a Kádár-korszak mérlegét, hogy Kádár óvatos reformValójában Kádár abban az időben a Nagy Imre kormány elleni szovjet katonai beavatkozás eszközévé vált. Kétszázhetvenhét kivégzett áldozattal fizette meg Magyarország a sztálinizmus elleni lázadás árát. Ez a szám feltehetőleg jóval magasabb lett volna, ha Kádár nem nyújt magyar alternatívát a szovjeteknek az „áruló” KP- vezetéssel szemben. Személye akkoriban a leggyűlöletesebbek közé tartozott az országban. Évekkel később, amikor Magyarország az úgynevezett gulyáskommunizmus eredményeként szerény gazdasági csodát élt át, Kádár volt az egyetlen kommunista vezető a keleti tömbön belül, aki egy szabad választáson is jó esélyekkel indulhatott volna. A fejlődés túllépett rajta, a reformpolitika meghaladta őt. Annak felismerése, hogy a marxizmus alapvetően téved, amikor bürokratákra bízza egy ország gazdaságának irányítását, Magyarországon radikálisan elfordulást eredményezett a sztálinista ideológiától. Kádár mostani eltávolítása mögött alighanem az ismeg- búvik, hogy a vezetés el akar kerülni egy kínos eseményt: Kádár május végén lesz 77 éves, de most, hogy leváltották, immár nem kell őt magas párttisztségek birtokosaként köszönteni. Borba (Belgrád) A reformszelek irányába haladt A belgrádi Borba csütörtöki számában „Egy karrier szomorú vége” című, fényképpel illusztrált terjedelmes kommentárjában egyebek között kifejtette: Kádár János végleg távozott a magyar politikai színpadról, mégpedig oly módon, ahogy nem akart, és ami felett egyre bírálóbban fellépő honfitársai sem érezhetnek kárörömöt. Gratulációk helyett szomorú hallgatás kísérte nyugdíjba vonulását. Az az ember, aki politikai ügyességével és számos emberi jó tulajdonságával nagy személyiségként írhatta volna be nevét a magyar történelembe, most csak tiszteletreméltó állampolgár marad. Kádár nagy érdeme, hogy az ország nehéz munkával, de sikeresen élt át két és fél évtizedet. Ezt azonban az elmúlt tíz esztendő politikai, gazdasági és erkölcsi stagnálása nagymértékben devalválta. A történelem nem fogja elfelejteni, hogy megteremtette a humánus szocializmuskép vízióját, amit Nyugaton gulyás szocializmusként emlegettek. Kádár visz- szaadta a nemzet önmaga erejébe vetett hitét, a reformszelek irányába állította a magyar hajó vitorláit, a pártot durva parancsolgatás helyett vezető erőnek nevelte, rendkívüli szerénysége, személyes példája kihatott közvetlen és szélesebb környezetére. És mindez mégsem volt elegendő. „...ez nem igaz” Részlet a Magyarország 1989/19. számában megjelent, Kádár Jánossal készült interjúból. — ön mikor és hogyan szerzett tudomást a Rajk elleni vádakról? — Mint már említettem, éppen emiatt romlott meg a kapcsolatom Rákosival, s odalett a bizalom is. Egyszer egy testületi ülésen elmondták nekünk, mégpedig katonai hírszerzésünk információjára hivatkozva, hogy a háború alatt Svájcban működött egy olyan segélyszervezet az amerikai felderítés égisze alatt, amely kommunistákat is támogatott. A szervezet állítólag Allen Dulles felügyelete alatt állt, aki akkor az amerikai hírszerzés európai megbízottja volt. Emiatt gyanúba is keveredett nálunk mindenki, aki ezzel a szervezettel kapcsolatba került. Az első, akit megneveztek, Szőnyi Tibor volt. Szőnyit le is tartóztatták. A kihallgatás során állítólag azt vallotta: Svájcban az iránt érdeklődtek tőle, hogy hazatérte után kire támaszkodhat, s ő Rajk Lászlót nevezte meg. — Ez volt a Rajk elleni hajsza kiinduló pontja? — Azt hiszem, ez volt a kezdete. Nem sokkal ezután zajlott le egy nyomott hangulatú beszélgetés Rákosi villájában. Egy nem hivatalos ülésen, amelyen Rákosin kívül Farkas Mihály, Gerő Ernő, Révai József és jómagam vettünk részt (ők már együtt voltak, amikor én megérkeztem), Rákosi azt mondta: Rajk gátolja az Államvédelmi Hatóság munkáját. Tudtam, hogy ez a vád csak Péter Gábortól származhatott, mert én is hallottam Pétertől ilyen megjegyzéseket, de ezeknek nem tulajdonítottam jelentőséget. Ebben a komor hangulatban Farkas Mihály kijelentette: mi, akik Moszkvában voltunk, tudjuk, hogy aki az állambiztonsági szervek munkáját gátolja, az ellenség. Ez a kijelentés megdöbbentet, s Révai arcáról is ezt lehetett leolvasni. — Elhangzott konkrét vád is Rajk ellen? — Valami olyasmi, hogy Rajk többször többórás előadást tartott a hatóság emberei előtt, s ezzel elvonta őket a munkától. Meg hogy mint belügyminiszter, ellenőrizni akarja az államvédelmet. Én szót kértem, és azt mondtam, ismerem Rajk Lászlót, nem hiszem, hogy ellenség volna. Hozzászólt Révai is. Ö is ugyanilyen határozottan foglalt állást. Kizártnak tartotta, hogy Rajk ellenség legyen. — Mit mondtak a többiek? — Gerő nem szólt semmit. Arra már nem emlékszem, ki mondta, de elhangzott az is, hogy Rajk afféle világcsavargó entellektüel. A spanyol polgárháborúból is Hitler Németországán tért haza, az átutazási engedélyt munkával váltotta meg, s ez módot adhatott a beszervezésére. (A spanyol polgárháború után Rajk éveket töltött francia internálótáborban. 1941. nyarán, többedmagával Németországon át indult haza. Rajk egy Lipcse környéki benzingyár építkezésén vállalt munkát, s onnan Bécsen keresztül tért haza, illegálisan, 1941-ben. A szerk.) — Tehát már ott alakult a koncepció. Döntés is született a letartóztatásáról? — Nem, ott a letartóztatásról nem esett szó. Rákosi azzal zárta le a megbeszélést, hogy ha így áll a dolog, jobb lesz, ha Rajk átadja a Belügyminisztériumot valaki másnak, ő pedig átveszi a külügyi tárcát. — És arról beszéltek-e, hogy Rajk helyett ön legyen a belügyminiszter? — Nem, ez későbbi időpontban történt, a Politikai Bizottság ülésén. De én csak negyedórával előbb tudtam meg Rákositól, hogy mi a terv velem. Utólag úgy okoskodtam, hogy én a felszabadulás előtt soha külföldön nem voltam, talán ezért találtak alkalmasnak és megbízhatónak a belügyminiszteri posztra. S a cserével, ez fontos volt nekem, Rajk László is megőrizhette az arcát. — Beszélt ön valakivel arról, ami a Rákosi-villában lezajlott? — Nem, én erről senkivel sem beszéltem. Szégyelltem volna szólni róla. S azt is el kell mondanom, hogy a Moszkvából hazatért csoport tagjai (Rákosi, Gerő, Farkas, Révai, Nagy Imre és Vas Zoltán), nekünk soha nem beszéltek arról, hogy ők mit csináltak, mit láttak, tapasztaltak, pedig én Farkas Mihállyal jó viszonyban voltam a letartóztatásomig. Nagy Imrétől tudtuk, hogy a moszkvai magyar rádiónál dolgozott, mások ennyit sem mondtak magukról. Ez is jellemző volt az akkori légkörre, amelyet a titkolódzás jellemzett. — ... Egyes nyugati szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a Rajk-perben ön is fontos szerepet játszott. Mások egyenesen azt állítják —, s ilyenek Magyarországon is szép számmal vannak —, hogy ön beszélte rá Rajkot a vallomásra. — Nem tudom kik azok, akik ilyesmit állítanak, de ez nem igaz.