Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-02 / 101. szám

1989. mijtw Z., kedd Reggeli jóslat Ez a nap beírja nevét Békés megye történetébe. Víz­választó vonal lesz, reformáttörés, hallom a jóslatokat. Az értekezlet 8 órakor kezdődik. Jóval előtte gyüle­keznek a küldöttek és a meghívott vendégek. Az idő borús és hűvös van. A küldöttek azonban bizakodnak. — Megyénkben a párton belül mintegy 8-10 reform­kor mü.tödik, illetve van alakulóban. Tagjaik egy ré­szét küldötteknek választották. Ez jelzi, hogy a tagság a megújulást kívánja — mondja dr. Forral József, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. — De nem ők vannak többségben — hallok egy má­sik véleményt. — Mármint a reformkörösök. Igaz, min­denki reformot akar, csak másként. Érdekes beszélgetés üti meg a fülemet az emeleti bü­fében. Azt találgatják néhányan, miről fognak beszélni a küldöttek. Egy részüknek az a meggyőződése, hogy legtöbben a helyi gondokat, az anyagi nehézségeket, az oktatás helyzetét teszik szóvá. Kevesebb szó esik viszont politikáról. Márpedig, ha az MSZMP politizáló párt akar lenni, akkor az értekezletnek is elsősorban ezzel a kérdéssel kell foglalkozni. De ez csak amolyan jósolgatás. Majd elválik. 0 Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára bevezetőjében ezeket mond­ta: — A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei tagságának akaratából jöt­tünk ma össze. Feladatunk, hogy kritikusan értékeljük az 1988 májusi országos pártértekezlet óta végzett munkánkat, politikai cse­lekvési programot készít­sünk, új pártbizottságot, tisztségviselőket válasszunk. Ha körbenézünk, látjuk, hogy a nemzetiszínű és vö­rös drapériákon, zászlókon (kívül nincs semmi más de­koráció. Nincsenek külön jelképeink, jelszavaink. Ne­kem ez két dolgot juttat eszembe: egyrészt, hogy nem ünnepelni, hanem dol­gozni jöttünk ide. másrészt, hogv az itt születő program alapján jelszavaink a kö­vetkező órákban a mi kö­zös alkotó munkánk által alakulnak ki. Én nyílt, vitát várok, olyan fórumot, ahol felelős szavak, meg­győződésből kinyilvánított gondolatok ütköznek egy­mással: mindannyiunkért, szülőföldünkért, és szűkebb hazánk. Békés megye fel- emelkedéséért. A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés Megyei Bizottsága megbízásából Tisztelt Pártértekezlet! Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága 1988. július 7-ei ülésén — röviddel az or­szágos pártértekezlet után — feladattervet fogadott el a helyi tennivalókra. A gyorsaság előny volt, a ko­rábbi gyakorlat folytatása viszont hátrány: bár a me­gyei pb. tagjainak többsége és a munkabizottságok részt vettek az előkészítésben, de nem volt széles körű véle­ménykérés sem a pártszer­vektől. sem a párttagságtól, így nem érezhették magu­kénak a feladattervet. A lépéselőnyt nem tudtuk ki­használni, a nyári hóna­pokban a feladatteTvben el- határozottak kidolgozása folyt, egv mindenkit rá­hangoló és mozgósító poli­tikai munka helyett. Régi beidegződések A feladatterv az akkori követelményeknek és isme­reteknek alapvetően meg­felelt. Időközben újabb problémák kerültek felszín­re, másrészt a végrehajtás ütemét a felgyorsult poli­tikai élet igen hamar meg­haladta. Később a testület számos feladatot az eredeti határidőnél hamarabb ol­dott meg. ezzel együtt nem tudott megfelelni a párttag­ság és a közvélemény felfo­kozott várakozásának. Változatlanul tovább él­tek korábbi beidegződése­ink: több figyelmet fordí­tottunk a határozatok elő­készítésére, mint ismerteté­sére és végrehajtásának megszervezésére: néhány kérdésben várakozó állás­pontra helyezkedtünk. a központi pártszervekre fi­gyelve. Hiba volt. hogy sem a párton belül, sem a pár­ton kívül nem biztosítottuk a kellő nyilvánosságot mun­káink folyamatáról. szeretettel köszöntőm a pártértekezlet résztvevőit, küldött-társaimat, a meghí­vottakat és az érdeklődő­ket. Kívánok mindenkinek jó munkát, hasznos tanács­kozást, a megyei pártérte­kezletet megnyitom. Ezután dr. Tóth Tamás, a jelölést előkészítő bizott­ság elnöke szólt arról, mi­re kaptak megbízást: sze­mélyi javaslatok gyűjtésére a pártértekezlet munkabi­zottságára, a megyei párt- bizottság tagjaira, a tiszt­ségviselőkre. A küldöttcso­portok delegálták a szava­zatszámláló és az ügyrendi bizottság tagjait, elnököt sa­ját soraikból választottak. Az ügyrendi bizottság el­nöke dr. Körmendi János (Orosháza), a szavazatszám­lál ó bizottság elnöke Szak Bálínthé (Békéscsaba), a szerkesztő bizottság elnöke Nagy Jenő (Békéscsaba) volt. Az ügyrend elfogadá­sa következett ezután, a nártértekezllet egyöntetűen elfogadta a küldöttcsopor­tok által már korábban megvitatott ügyrendet. így a kezdés után húsz perccél elkezdődhetett az érdemi munka a megyei pártbizott­ság beszámolójával, melyet Szabó Miklós első titkár terjesztett elő. Feladattervünk végrehaj­tása során megtettük az el­ső lépéseket a megyei párt- bizottság és a végrehajtó bizottság munkakapcsolatá­nak átalakítására, csökken­tettük a pártbizottsági ha­táskörbe tartozó funkciók számát, megszüntettük az állandó munkabizottságokat, és helyettük egyes felada­tokra ideiglenes munkacso- nortökat hoztunk létre. Összegyűjtöttük és továbbí­tottuk a Központi Bizott­ságnak a pártszervezetek véleményét, javaslatait a munkahelyi és lakóterületi oártalapszervezetek szere­péről. tevékenységéről, fel­adatairól. a párt választási rendjéről, a politikai rend­szer reformjának néhány időszerű kérdéséről; a plat­formszabadságról: az ag­rártézisekről és az új al­kotmány szabályozási kon­cepciójáról. Nem voltunk azonban kö­vetkezetesek az önmagunk által elhatározott feladatok végrehajtásában, így a ká­dermunka gyakorlatában, a testületek összetételének megújításában, a tanácsadó testület létrehozásában, a pártmunka nyilvánosságá­ban, az állami-, társadalmi- és tömegszervezetekkel el­határozott partneri viszony kialakításában, az appará­tus feladatkörének, szerve­zetének átalakításában. Mindennek egyik következ­ménye. hogy szórványosan kezdett megjelenni a me­gyei pártértekezlet össze­hívásának igénye. Néhány alapszervezetben és az Orosházi Üveggyár pártbizottságában úgy lát­ták, hogy szükséges a me­gyei pártértekezlet összehí­vása. A megyei pártbizott­ság tagjainak többsége akkor ezt határozottan ellenezte azzal az indokkal, hogy fe­lesleges időt rabolna el a feladatterv végrehajtásától. 1988 októberében néhány újabb kezdeményezés tör­tént párta lapszervezetek ré­széről. Személyesen is hi­básnak érzem magam, hogy nem akkor fordultunk a párttagsághoz, hogy vélemé­nye alapján döntsünk. Igaz, akkor értem haza szovjet- unióbeli tanulmányutamróli, és sajnos, nem ismertem a tényleges helyzetet. Időközben a Békéscsabai Előre focibundaügye, és a Kner Nyomda által a me­gyei vezetőknek küldött tiszteletpéldányok bizalmat­lanságot keltettek a párt­közvéleményben. Ezek, va­lamint a városi és üzemi pártértekezletek felerősítet­ték a megyei pártértekezlet követelését. Ezután — mint ismeretes — a megyei párt- bizottság december végén úgy határozott, hogy a me­gye egész párttagságának véleményét kéri: munkájá­ról és a megyei pártértekez­let összehívásáról. Sok jo­gos bírálat érte a pártalap- szervezetekhez küldött le­velünket, annak tartalmát, nyelvezetét egyaránt, ami­ért én személyesen, és gon­dolom titkár kollégáim is vállalják a felelősséget. A levelet, ' és munkánkat szen­vedélyesen és kritikusan megvitatva, a párttagság je­lentős mértékben hozzájá­rult a megyei pártértekezlet tartalmi előkészítéséhez. Tanulság, hogy hamarabb kellett volna a párttagságot megkérdezni és ennek alap­ján ’határozni, hiszen ennél demokratikusabb módja nem lehet az ilyen fontos kérdések eldöntésének! Kedves Elvtársak.' Megyénk jövője szem­pontjából létfontosságú, hogy az országos reformfo­lyamat fő sodrában halad­junk. A jelenlegi társadal­mi. gazdasági és politikai berendezkedés mellett lehe­tetlen felzárkóznunk, kitö­rési pontokat találnunk. Reformremények Amikor számíthattunk volna komolyabb központi forrásokra — elődeink nem léptek fel kellően határo­zott igényekkel, nem har­colták ki azokat. Amikor elismertettük helyzetünket és a VII. ötéves tervidő­szakra céljaink elérésére jelentősen megnövelt köz­ponti támogatást vereked­tünk ki, a gazdaság szorítá­sába került kormány drasz­tikus intézkedésekkel vette azt vissza. Ezen viszonyok között törekvéseink kevés eredményre vezettek, tovább romlott az itt élő lakosság életszínvonala, életkörülmé­nyei. Ezért mi. Békés me­gyeiek objektíve érdekel­tek vagyunk a tulajdon, a politikai rendszer, a gazda­sági és kulturális reformok radikális megvalósításában. Mit remélhetünk a refor­moktól ? — Ha jogállam leszünk, akkor az új magyar alkot­mány el kell hogy ismerje a gazdaságilag és infra­strukturálisan fejletlen me­gyék, az ott élő lakosság azon jogát, hogy azonos esé­lyekhez jusson, mint az or­szág fejlettebb területein élők. — Remélhetjük, hogy a megtermelt nemzeti jöve­delmet nem az alapanyag­áé energiaágazat fejlesztésé­be, hanem a feldolgozói par — nálunk főként az élelmi­szeripar — fejlesztésébe tudjuk fektetni, amely által elérhetjük, hogy a megter­melt gabonát és húst döntő részben magasan feldolgo­zott termékként szállítjuk ki a megyéből, és hogy létre­jön az alapanyagtermelés, a feldolgozás és az értékesítés régen óhajtott vertikuma. — Azt, hogy az agrár ágazatot sújtó elnyomón tó elvonások fokozatosan meg­szűnnek, hogy a tulajdonnal valóban azok fognak ren­delkezni, akiké, hogy ismét siker-ágazat lesz a mező- gazdaság. — A tulajdonreform az itt élő tehetséges és szor­galmas, munkát szerető em­bereknek olyan lehetőséget nyújthat, hogy nagyobb produktumot érjenek el, gazdagítva ezzel önmagu­kat és környezetüket. — Azt, hogy megszűnik az az áldatlan állapot, amely a megyében működő gyá­rak és telephelyek jelentős löszét évtizedek óta gyar­mati sorban tartja, mely ál­tal az itt megtermelt jöve­delem nagyrészt kikerül a megyéből, nehezítve a fej­lesztést és azt, hogy az itt dolgozó emberek munkáját értékén ismerjük el. — Azt, hogy a tudást és a műveltséget újra rangján kezelve az eddig kihaszná­latlan és visszahúzódó szel­lemi erők megmozdulva hoz­zanak egy szellemi pezsgést, amely mintegy motorja le­het mindenütt az előreha­ladásnak. — Az ifjúság — amely leginkább fogékony a re­formok befogadására — visszanyerje hitét, amelyet azért veszített el, merítet­tek helyett szólamok özö­nét zúdítottuk rájuk. Hogy képességeik kibontakoztatá­sához a tanulás, a munka és az élet feltételeit bizto­sítani tudjuk. — Megyénk társadalmi, gazdasági fejlődését a mai helyzetben egyre inkább akadályozó új típusú feudá­lis és rendi viszonyait sür­, gősen fel kell számolni. Le­gyen ebben kezdeményező a párttagság, úgy is mint az alattvalói tudat felszámoló­ja, a helyi önkormányzatok érj esztője, a túlhaladott gazdasági, tulajdoni viszo­nyok megreformálója. Többek között ezeket hoz­hatják nekünk a radikális reformok, melyek helyi el­fogadtatásáért és kibonta­koztatásáért sürgősen cse­lekednünk kell. Mindezek megvalósulása esetén sem mondhatunk le azonban ér­dekeink határozott, az üt­közéseket is vállaló képvi­seletéről. a felzárkózáshoz nélkülözhetetlen központi források megszervezésére irányuló erőfeszítéseinkről. Tisztelt Pártértekezlet! Az azonnali cselekvés igé­nye számomra azt jelenti, hogy a reformok kibonta­kozása közben megteszünk mindent, ami változó viszo­nyaink között megtehető, szolgálva ezzel is a reform felgyorsítását. Csak példa­ként említem: A kisemberek gondjai megoldásáért Megyei reguláció a gazda­ságban nincs, de a jó poli­tika segíthet a fejlesztés for­rásainak felkutatásában, az eszközök megszerzésében, kedvező helyzetek kialakí­tásában. A szociálpolitiká­ban már más a helyzet, ezért kérem, hogy ne csak várjuk a szociális védőhá­lót, hanem szövögessünk mi magunk is. A tanácsok az erre szánt pénzeszközök ér­demi elosztásával, a szociá­lis gondoskodás széles körű társadalmi ösztönzésével és felkarolásával, az üzemek nyugdíjasaik és nagycsalá­dos vagy pályakezdő fiatal dolgozóik iránti felelősség­től indíttatva, saját anyagi eszközeikkel. A vállalati és szövetkezeti elnökök, igaz­gatók. ha úgy érzik, hogy az ÀBMH jóvoltából túl nagy összegű prémiumhoz jutot­tak — tegyenek alapítványt szociális célok szolgálatá­ban! Fel kell vállalnunk a kisemberek gondjainak so­kaságát, az elszegényedés kiábrándító hatását és ki­számíthatatlan következmé­nyeit. a fenyegető munka- nélküliség elleni küzdelmet, miközben tudjuk, hogy me­gyénkben is elkerülhetetlen a termékszerkezet-váltás, a tulajdonreform véghezvite­le. s ezek együtt járnak a vagyoni különbségek növe­kedésével is. Valljuk, hogy egy magát szocialistának tartó párt másként nem járhat el, minthogy politikai eszkö­zökkel hozzájárul a szociá­lis bizottság fokozásához, az esélyegyenlőtlenségek csök­kentéséhez. Esélyt adni az ifjúságnak a jövőt illetően, esélyt adni az időseknek, hogy emberhez méltóan tud­janak megöregedni. Kedves Küldött-társaim! Az MSZMP megyén belüli tevékenységében a folyama­tosság vállalható elemein túl a megszakítottságra, az üte­mes változásra kell figyel­münket, erőnket összponto­sítani. Politikai programo­kat kimunkáló, demokrati­kusan működő tömegpárt­ként kell szolgálnunk tag­ságunk, lakosságunk érde­keit, törekvéseit. Ezért pró­báljunk megszabadulni min­den olyan lelki és szerve­zetbeli, működésbeli nehéz­ségtől. melyek béklyózzák cselekvéseinket. Hogyan akarunk politikai párttá válni Békés megyé­ben? Hogyan őrizhetjük meg szerepünket és nyerhetünk a soron következő tanácsi és képviselőválasztásokon? El­sősorban a tagságra és alap­szervezetekre alapozott ak­tív politizálással, a politikai kultúra fejlesztésével, az in­formációk gyors és pontos áramoltatásával, jó prog­rammal, mozgósító erejű rendezvényekkel. önbiza­lommal és a bizalom visz- szaszerzésével, A nyilvánosság lételem Egységünk erősítése ér­dekében lépjünk fel a kü­lönböző nézeteket valló egyének, csoportok újból di­vatos „címkézésével" szem­ben. Ügy alkossunk új tí­pusú egységet, hogy a plat­formok mozgásterét ne kor­látozzuk. A vita, és a cse­lekvés dialektikus egységét teremtsük újjá. A platform- szabadság eszköze és felté­tele a nyilvánosság. Megva­lósulásával erősödik pár­tunk demokratizmusa, s csak a legszükségesebbre, úgy­szólván a szervezési felada­tokra korlátozódik a cent­ralizmus. A véleménykülönbségek kialakulását ösztönözzük, a tartalmi határokat ne szű­kítsük. Egyedül és kizárólag a hazáért, pártunkért érzett felelősség — mint belső fe­gyelmező erő — legyen kor­látja törekvéseinknek. A pártmunka demokrati­kussá válása alapfeltételé­nek tartom a párt alulról építkező, önszerveződő jel­legének elismerését. Moz­galmunkat olyan tömeg- párttá kell átalakítani, amelynek törekvése a de­mokratikus szocializmus megteremtése. A demokratikus centra­lizmus merev felfogására épülő megyei irányítási rendszert gyökeresen meg kell változtatnunk. A tele­pülések pártértekezletei ál­tal megfogalmazott helyi politikai törekvéseket integ­ráló és megyei akarattá for­máló megyei pártértekezlet legyen a megyei politikai program megalkotója. A me­gyei testület ezen program végrehajtásáért apparátusá­val egvütt felelős. A megyén belüli térsé­gek, településegyüttesek tényleges gazdasági-kultu­rális központ jai a térség po­litikai szándékait összeren­dezve, politikai szervező erőként is működjenek, nem sértve egyetlen település önállóságát sem. A megyei pártbizottság törekedjen az érdekelt megyékkel szoro­sabb politikai kapcsolat- rendszerben az alföldi, köz­vetlenebbül a dél-alföldi ré­gióval közös politikai érde­kek érvényesítésére. Kedves Elvtársak! • Az 1988 májusi országos pártértekezlet után megkez­dődött a társadalmi moz­galmak gyors ütemű meg­jelenése és fejlődése. A tár­sadalom érdek tagoltsága a pártértekezlet előtt is meg­volt, az érdekek azonban a monolitikus hatalmi viszo­nyok között csak korlátozot­tan tudtak megjelenni. Az új szervezetek jelen­leg a programalkotás idő­szakában tartanak me­gyénkben is. Rendkívül fon­tos számunkra, hogy az e csoportokon belüli konst­ruktív tényezők készek a párbeszédre. A kibontakozó társadalmi mozgalmak elő­segíthetik a társadalmi sta­bilitást! Ez akkor is igaz,-----IglWJKEM ( Folytatás a 3. oldalon) Az első két óra mérlege Frank Ferenc nyugalmazott megyei első titkár a meg­hívottak asztalánál foglalt helyet. A 10 órás szünetben az értekezlet első két órájáról beszélgettünk. — A programajavaslat, a szóbeli beszámoló, az eddig elhangzott felszólalások azt a benyomást erősítik ben­nem, hogy számba kell venni múltunkat, értékeivel, hibáival, tévedéseivel együtt. — A pluralizmus új helyzetet teremt. Mi erről a vé­leménye? — Ha a pártszervezeteink meg akarják tartani veze­tő szerepüket, akkor a városokban és a községekben minden más szervezetet meghaladó, jobb és a széles tö­megek érdekeit kifejező programot kell készíteniük. Ez a feltétele annak is, hogy pártunk úgy istenigazából politizáló párttá lépjen elő. — Mit vár a pártértekezlettől? — Hogy erősítse meg a reformot, mégpedig tettek­ben. Elég volt a reformretorikából. Az értekezlet első két órája alapján úgy látom, hogy a megújulási szándék komoly és megalapozott. Gondolom, hogy a felszóla­lásokban még erőteljesebb hangsúlyt fog kapni. Szabó Miklós beszéde

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom