Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-01 / 77. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. ÁPRILIS 1.. SZOMBAT Ars: 4,30 forint XUT. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM Mai számunkból: Jövő heti rádió- is tv-műsor <5-e. okúd Ki lesz a szép Cinka Panna lánya? <3. óid»» Tárlat előtti támadás... (3.oida>i Teszöv-elnökségi ülés Dombegyházán (3. o!da)l Száz áv után újra város! Ünnepi tanácsülés Sarkadon Jakó István tanácselnök átadja a város kulcsát Medgyessy Péternek • Fotó: Fazekas Ferenc „A várost olyan lakosok adják, akik avval, mi megvan, élni tudnak.” (Alkaiosz) A fenti idézetet Sarkad várossá avatásának ünnepi meghívójáról' kölcsönöztük, jól tükrözi ugyanis, hogyan vélekednek a most elnyert címről a város vezetői: józanul, lehetőségnek tekintik, mely kedvezőbb utat nyithat a további fejlődéshez. S hogy ez mennyire sikerül, az elsősorban az immár városi sarkadi polgárokon múlik, ahogy azt a városi párt- bizottság első titkára, Mocsári Imre is hangsúlyozta a tegnapi tanácsülésen. Az ünneplő lakosság a Bartók Béla Művelődési Házban gyülekezett, ahol a. tanács elnöke, Jakó István köszöntötte őket és a megjelent vendégeket. Az ünnepséget megnyitó Himnuszt az énekkarral együtt énekelték a résztvevők, majd Murányi Miklós, a megyei tanács elnöke ismertette a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozatát Sarkad várossá nyilvánításáról. Ezek után dr. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes mondott ünnepi beszédet, szólva Sarkad múltjáról és jövőjéről. — Sarkad az ország egyik legrégebbi települése — mondta a miniszterelnök-helyettes —, a vizek városa, ahogy az címerében is tükröződik. Földrajzi fekvése kedvezett a település kialakulásának, már a honfoglalás előtt lakott vidék volt itt. A történelem során aztán változó, virágzó és hanyatló időszakok követték egymást. Bocskay István fejedelem hajdúkkal erősítette meg a sarkadi földvárat. Majd a hajdúvárosból mezőváros lett. Századokon át viselte a város nevet, mígnem egy 1886-os rendelet megfosztotta ettől a címtől. Legutóbb öt esztendőn át harcolt, hogy ismét elnyerje a városi rangot, ami most, 102 éves szünet után sikerült. A múlt után Medgyessy Péter a jelenről beszélt, arról, hogy milyen lehetőségei vannak az elmaradott térségekben, gyenge földeken gazdálkodóknak. Az új agrárpolitika javíthat helyzetükön a nagyüzemi és kistermelési formák hatékonyabb variációinak létrehozásával, fejlettebb bérleti rendszer bevezetésével, a tulajdonlás változtatásával, a föld valódi vagyonná válásával, illetve forgalomképességének megteremtésével. A miniszterelnök-helyettes röviden szólt országunk helyzetéről is, a hátrányok ledolgozásának esélyeiről, hangsúlyozva, hogy elsősorban magunkban kell bíznunk. Felhívta a figyelmet az értékek tiszteletére, arra, hogy valós fejlődés csak valós értékrend alapján képzelhető el. Ezzel kapcsolatban Bibó István szavait idézte, miszerint a hazugság leginkább a politikában bosszulja meg magát. Az ünnepi beszédet követően Medgyessy Péter átadta a várossá alapítás okiratát a városi tanács elnökének. A régi-új várost az ünnepi tanácsülésen elsőként a legrégebben — 36 esztendeje — tanácstag, Kiss Lajos köszöntötte, javasolva, hogy a várossá avatás napja legyen a jövőben Sarkad ünnepe. A résztvevők érdeklődéssel hallgatták Voss Józsefné, országgyűlési képviselő hozzászólását, aki a bihari nép fiaihoz szólt, utalva arra, hogy ez a vidék egykoron Bihar megye része volt. — Csonka Biharban minden csonka — idézte a történetírót —, határain túl kiegészülő tájdarabok, derékba vágott utak, vasutak, folyószakaszok, egymástól elválasztott emberi sorsok alkotják, olyan, mint egy hiányos mozaikkép. így kellett tehát boldogulnia a második világháború után Sarkadnak, s a kérdés ma az, hogyan lehet az életet jobbá tenni. A képviselőnő után Varjú Józsefné, HNF-titkár beszélt arról, hogy az embereknek szükségük van a tudatra, hogy a munkájuk eredményes, s ezt most a városi cím bizonyítja. Az ünnepi tanácsülést követően a résztvevők megtekintették a művelődési ház mini kiállítását, melyen Sarkad két művész szülötte, Búza Barna szobrászművész és Kesztyűs Ferenc festőművész mutatta be alkotásait. A továbbiakban, a délután folyamán a miniszterelnök-helyettes Sarkad üzemeinek vezetőivel folytatott kötetlen beszélgetést, melyen — akárcsak a délelőtti programon — részt vett Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és Murányi Miklós, a megyei tanács elnöke is. —szatmári— Szünet A művelődési ház előtti homokozóban nyolcéves kislány Játszik, Török Edit. A hangszóró klerősftl s házban mondottakat. — Figyeled, mit mond a bácsi? — Nem — válaszolja őszintén. — De, azt tudod, ml folyik Itt? — Igen, város lett Sarkad, és azt ünnepeljük. — És miért jó az, hogy város lett? — Hát — bizonytalankodik —, több helyre lehet majd menni, én moziba szeretek Járni legjobban. Nos, ha több mozi nem Is lesz, az ünnep azért ünnep, különösen az Iskolásoknak, akik meg vannak győződve arról, hogy nekik azért tart a tavaszi szünet már hdsvét óta — míg a többieknek csak most kezdődik —, mert várossá lettek. Nekik már ez megérte ... Újabb jegybanki kedvezmény A Magyar Nemzeti Bank április 1-jétől a váltó használatának ösztönzésére újabb kedvezményt biztosit. A korábban meghirdetett váltó viszontleszámítolási kamatlábaknál — az eddig 1 százalék kamatkedvezmény helyett — 3 százalék- ponttal alacsonyabb kamatlábakat alkalmaz az olyan váltók esetében, amelyeket a leszámítolás előtt a váltó- birtokosok kétszer vagy többször átruháztak (forgattak). Feltétel az is, hogy a váltó kelte és leszámítolása között legalább harminc nap' teljen el. Jelenleg, ha a váltó vi- szontlaszámítolás és az esedékesség közötti idő hatvan napnál rövidebb, akkor évi 10.5 százalék, hatvan és kilencven nap között évi 11 százalék^ kilencven és száz- nyolcvan nap között évi 12 százalék, ha száznyolcvan napnál hosszabb, úgy évi 13.5 százalék az érvényes viszontleszámítolási kamatláb. A feltételek együttes megléte esetén ezekhez a kamatlábakhoz képest csökken 3 százalékkal a viszontleszámítolási kamatláb. Battonyán 1987-ben társulat alakult a már meglevő vízműtelep és -hálózat rekonstrukciója érdekében. Azóta növelték a vízbázist, a tárolókapacitást, áll már a második víztorony, s több helyen új vezetéket építettek. Képünkön: vízvezeték- fektetési előkészítő munka a Hunyadi utcában Pártbizottsági ülés Orosházán Orosházán a közelmúltban tartotta soron következő ülését a városi pártbizottság. Az első napirendi pont keretében Sinkó József, a pártbizottság titkára — a témafelelős munkabizottság nevében — javaslatot tett az apparátus tevékenységének és a pártbizottság munkastílusának, munkamódszerének továbbfejlesztésére. Hangsúlyozta, hogy a város párttagságának igénye: a pártbizottság munkájában áz operatív, hivatali jelleg helyett a koncepcionális, elvi-politikai irányítás valósuljon meg. A pártdemokrácia szélesítésén belül igényelni kell a felkészültebb szakemberek véleményét. Mindezek más típusú, tartalmú és stílusú testületi munkát igényelnek minden egyes pártbizottsági tagtól. Természetesen az új pártbizottság ezután sem kíván megválni a régi, jól bevált munkamódszerektől, de ezek mellett helyet ad az újszerű kezdeményezéseknek is. Miután a hatásköri listára vonatkozó javaslat is elhangzott, több hozzászóló fejtette ki véleményét az első napirendi pont kapcsán. Ezt követően politikai ünnepségekről, április 4-e méltó megünnepléséről esett szó. A pártbizottsági tagok — a város párttagságának többségi véleménye alapján — úgy döntöttek, hogy hazánk felszabadulásának évfordulóján a hagyományoknak megfelelően koszo- rúzási ünnepségeket rendeznek a második világháborúban elesett szovjet és román katonák emlékművénél. Ez alkalomból — az idén először — elhelyezik a kegyelet virágait a magyar katonák sírjainál is. Az ülés végén a pártbizottság megválasztotta a megyei pártértekezlet 42 küldöttét, titkos szavazással döntött öt főnek a megyei pártbizottságba való delegálásáról. cs. I. Békésen Tegnap délután ülést tartott Békés város pártbizottsága Bartyik János pártbizottsági tag vezetésével. A testület megválasztotta a megyei pártértekezlet 17 küldöttét és delegálta Pataki Istvánt, a pártbizottság első titkárát, valamint Ko- csor Lászlót, a párt-vb tagját a megyei pártbizottságba. Következő témaként dr. Haraszti János, a városi rendőrkapitányság vezetője adott tájékoztatást Békés város és környéke közbiztonsági helyzetéről. A város és környéke közrendje, közbiztonsága kiegyensúlyozott, az elkövetett bűncselekmények legnagyobb hányada vagyon ellen irányuló. Sajnálatos módon megnövekedett a fiatalkorúak és gyermekkorúak bűnelkövetéseinek száma. Ugyancsak több a balesetig. Ezt követően Papp István, a bűnmegelőzi tanács vezetője ismertette munkájukat. Élénk vitát és igen sok hozzászólást váltottak ki Aía- koviczki Jánosnak, az ideiglenes munkabizottság vezetőjének a munkaerő-foglalkoztatás helyzetéről szóló szavai. A termelő ágazatok? ban eddig jelentősebb szerkezetváltás nem történt, a gazdasági szabályozók racionálisabb munkaerő-gazdálkodásra késztették a vállalatokat, melyek létszám- csökkentéshez, fluktuációhoz vezettek, de munkanélküliség nincs a városban. Többen aggodalmukat fejezték ki, hogy nehezül a fiatalok elhelyezkedési lehetősége, különösen a középiskolát végzettek körében. A jelentésben szereplő javaslatokat elfogadta a testület, s a kialakult foglalkoztatási és munkaerő-gazdálkodási állapot rosszabbodásának megakadályozására kérte a szakigazgatási szerveket, gazdálkodó egységeket. Csendes Lívia Tanácskozott az MSZMP Központi Bizottságának nemzetközi, jogi és közigazgatáspolitikai bizottsága Az MSZMP KB nemzetközi, jogi és közigazgatáspolitikai bizottsága Grósz Károly főtitkár elnökletével pénteken tartotta soros ülését. A bizottság áttekintette a munkásőrség helyzetét. Kiemelte annak fontosságát, hogy a testület a törvényes előírások alapján eredményesen teljesíti hivatását. A bizottság a munkásőrség további korszerűsítésére vonatkozó javaslatait a Központi Bizottság egyik, soron következő ülése elé terjeszti.
