Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-31 / 76. szám

1989. március 31., péntek NÉPÚJSÁG o Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1989. március 29-ei üléséről il Újságírók kitüntetése (Folytatás az 1. oldalról) biztosítja a zavartalan, fe­szültségmentes előrehala­dást. Az SZKP KB főtitkára külön kiemelte: az átalakí­tást ideolSgiailag is meg kell alapozni. • A múlt. tanulságainak fel­tárását a két párt fontos fel­adatnak tekinti, de megen­gedhetetlennek tartja, hogy a múlttal való szembenézés a társadalom és a párt meg­osztásához, a vezetés egysé­gének megbontásához vezes­sen. Az 1956-os események­kel összefüggésben megálla­podás jött létre arról, hogy a szovjet fél a pártkapesola- tok útján lehetővé teszi a korabeli dokumentumok ku­tatását. A találkozó megmutatta, hogy az MSZMP és az SZKP egyetért a nemzetközi élet fő kérdéseinek megítélésé­ben, Az SZKP vezetése is úgy látja, hogy ma a felelős politikai tényezők sem Nyu­gaton, sem másutt nem érde­keltek a kelet-európai, így a magyarországi helyzet desta­bilizálódásában. A két főtitkár sürgető fel­adatnak ítélte a Varsói Szer­ződés korszerűsítését, a szer­vezet belső demokratizmusá­nak erősítését. Egyetértés volt abban is , hogy mindkét fél törekszik a katonai töm­bök epvideiű felszámolására. Az SZKP vezetése egvet- ért minden iavaslatunkkal, amelv a KGST korszerűsíté­sére iránvul. Ehhez az út a nemzeti gazdaságok reform­ján keresztül vezet. Szovjet részről készséggel fogadták azt a magvar javaslatot, hogy — akár kétoldalú meg­állapodás keretében is — tö­rekednünk kell az árucsere- forgalom konvertibilis valu­tában történő elszámolásá­ra. Mindkét fél hangsúlyoz­ta, hogy a cél az intenzív kapcsolódás az európai és a világgazdasághoz. A találkozó hozzájárult a két párt közötti bizalom erősítéséhez, és új lehetősé­geket nyitott az együttmű­ködés sokoldalú fejlesztésé­re. * 2. A Palesztinái arab nép iránti szolidaritás jegyében március 16—17-én fogadtuk Jasszer Arafatot, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet vezetőjét. Grósz Károly fő­titkárral folytatott megbe­szélései, továbbá Straub F. Brúnónál, az Elnöki Tanács elnökénél. Németh Miklós miniszterelnöknél tett láto­gatása alapján megállapít­ható, hogy a közel-keleti helyzet rendezését illetően a két fél álláspontja közel áll egymáshoz. A látogatás alkalmat adott arra, hogy a PFSZ vezetőjé­vel ismertessük a közel-kele­ti térség egyes államai felé tett kezdeményezéseink, dip­lomáciai lépéseink okait, be­leértve az öböl országait és Izraelt is. A palesztin nép önrendelkezési jogának ér­vényesítésében fontos állo­másnak tekintjük a palesz­tin állam itavaly novemberi kikiáltását. Ezért hozzájá­rultunk ahhoz, hogy a jövő­ben magyarországi képvise­letét nagykövetség lássa el. E lépésünkkel egyben meg­erősítettük, hogy továbbra is a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet tekintjük a pa­lesztin nép egyedüli törvé­nyes képviselőjének. Elvi álláspontunknak meg­felelően kedvező választ ad­tunk Jasszer Arafat azon ké­résére, hogy változatlanul tá­mogassuk a Közel-Kelettel foglalkozó nemzetközi béke- konferencia összehívásának ügyét és a válság igazságos, békés rendezését. A Központi Bizottság meg­tárgyalta és‘elfogadta a po­litikai nyilvánosságról, a tá­jékoztatási törvény politikai irányelveiről, valamint a párt sajtópolitikájának el­veiről és a pártsajtó fejlesz­téséről szóló előterjesztést. Megállapította, hogy a politikai intézményrendszer demokratikus átalakításá­nak nélkülözhetetlen felté­tele a politikai nyilvános­ság és a tájékoztatás jogi garanciákon alapuló re­formja. Ennek alapja a vé­leménynyilvánítás, a szólás- és sajtószabadság érvénye­sülése. A pártértekezlet óta a magyar sajtó struktúrája, működése erőteljesen vál­tozott. Jelentősen bővült a különböző nézetek nyilvá­nossága, a magyar újságírás színesebbé, érdekesebbé vált. Nőtt az igény a hitelesség iránt. Bővült a lapalapítók lehetősége az orgánumok politikai vonalának, profil­jának alakításában. A mai helyzet ugyanak­kor magán viseli az átmene­tiség jegyeit. A tömegtájé­koztatás eszközeinek egy részében nem elég magas a szakmai igényesség, és az érdemi viták helyett a szél­sőséges nézetekkel való ,.békés egymás mellett élés” a jellemző. Megszűnt a köz­vetlen állami felügyelet és pártirányítás, de a nyilvá­nosság új jogi feltételei és intézményei kialakulatlanok, vagy jelenleg szerveződnek. Az MSZMP célja, hogy a működési zavarok megszün­tetését a jogi garanciák mi­előbbi megteremtésével se­gítse elő. Határozott törek­vése és érdeke, hogy a po­litikai, szervezeti sokféleség jegyében a nyilvánosság fó­rumain megjelenjenek mind­azok a nézetek, amelyek al­kotmányunkkal és törvénye­inkkel nem ellentétesek, és hozzájárulnak a nemzeti összefogás kialakításához. A jelenleg érvényben lé­vő, 1986. szeptember 1-jével hatályba lépett sajtótörvény az időközben bekövetkezett társadalmi-gazdasági válto­zások következtében alkal­matlanná vált funkciói tel­jesítésére. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy az új törvény — a jogállamiság kiépítésére vonatkozó tö­rekvésekkel és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatko­zatával a Polgári és Politi­kai Jogok Nemzetközi Egyez­ségokmányával összhangban — állampolgári jogként sza­bályozza a szabad véle­ménynyilvánítás és a sajtó- szabadság gyakorlásának módját, garanciáit és törvé­nyes korlátáit. Ennek szel­lemében határozza meg a lapkiadók, szerkesztőségek, újságírók, terjesztők tevé­kenységével kapcsolatos jo­gokat, kötelezettségeket és felelősségüket. Kívánatos, hogy a törvény rendelkezzen a sajtótevé­kenység feletti törvényessé­gi felügyeletről és a sajtó- bűntettre, a helyreigazítás­ra vonatkozó anyagi és el­járási szabályokról. Az MSMP Központi Bi­zottsága állást foglalt a párt sajtópolitikájáról, és meg­fogalmazta a pártsajtő irá­nyításával kapcsolatos fel­adatait. A párt korrekt vi­szonyra törekszik minden együttműködésre kész orgá­nummal. Tiszteletben tartja önállóságukat, és politikai mozgalomként kíván jelen lenni a nyilvánosság fóru­main. Pártunk véleménye sze­rint a Magyar Rádió, a Ma­gyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda a kormány felügyelete alatt álló nem­zeti intézmény. Ezek tevé­kenységükben megjelenítik a társadalom nagyobb cso­portjainak nézeteit, s tükrö­zik a társadalom érdekta­goltságát, ily módon a kor­mány felett nemzeti ellen­őrzést is gyakorolnak. A Mi­nisztertanács hatásköre: e nagy hatású tájékoztatási eszközök általános politikai vonalának meghatározása, a legfontosabb személyi kér­dések eldöntése. A kormány felügyeletét biztosító mecha­nizmus megteremtésében fontos lépés volt a Tájékoz­tatáspolitikái Kollégium megalakítása. Szükséges, hogy a kollégium minél előbb megfogalmazza a nemzeti tájékoztatási eszkö­zök feladatait. Az MSZMP támogatja, hogy az állami sajtópolitika keretében áttekinthető finan­szírozási rendszer jöjjön lét­re. Fontosnak tartja a piaci viszonyok kiépülését, az egyes orgánumok közötti versenyt. Ugyanakkor a pénzügyi támogatást az ér­tékek védelmére kell fenn­tartani. A pártsajtó a politikai nyilvánosság bővülésével erősödő versenybe került. Ezért is szükséges, hogy a jövőben a szerkesztőségek aktívan vegyenek részt a társadalmi, közéleti viták­ban, biztosítsánák fórumot a párton belüli különböző né­zeteknek, szellemi műhely­ként érvényesítsék befolyá­sukat a társadalomban. Minderre megfelelő szerkesz* téspolitikával, a személyi fel­tételek javításával, tartalmi megújulással válhatnak al­kalmassá. III. A Központi Bizottság meg­hallgatta és tudomásul vet­te — a testület február 10— 11-ei ülésén kialakított ál­lásfoglalás-tervezete nyo­mán — a politikai rendszer reformja feletti vitáról ké­szített jelentést. Köszönetét fejezte ki a ‘párt tagjainak, szervezeteinek, a tudomá­nyos műhelyeknek az észre­vételekért, a hasznos javas­latokért. Ezek figyelembe vételével módosította a ter­vezetét, és elfogadta a hatá­rozatot. A testület soron kö­vetkező ülésein folyamato­san napirenden tartja azokat a tartalmi, szervezeti és módszertani kérdéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az MSZMP a többpárt­rendszer viszonyai között is meghatározó politikai szere­pet töltsön be a társadalom­ban. IV. A Központi Bizottság meg­vitatta a KISZ működésével, szerveződési megújításával kapcsolatos tájékoztatót. A testület egyetért az ifjú­sági szövetség politikai plat­formjával. és támogatja az ezzel összhangban megindult politikai és szervezeti átala­kulást. Tudomásul veszi, hogy a KISZ XII. kongresz- szusának előkészítése során önálló tagszervezetek ala­kulnak, amelyek föderáció­ba tömörülve kívánnak mű­ködni. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az ifjú­ság részvétele, közreműkö­dése nélkülözhetetlen a tár­sadalmi megújuláshoz. A kö­vetkezetesen végigvitt gaz­dasági, politikai reformok hozhatnak érdemi javulást a fiatalok élet- és munkakö­rülményeiben. E célok érde­kében az MSZMP-nek ifjú- ságpárti programra, új ifjú­ságpolitikára van szüksége. A KISZ szervezetei a szo­cialista értékeket valló fiata­lokat kívánják tömöríteni, és a párttal politikai szövetség­ben, önállóan, közvetlen pártirányítás nélkül dolgoz­nak. Együttműködésük az MSZMP-vel az értékek azo­nosságára, a közös politikai érdekekre épül. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy a párt- szervek, -szervezetek és a párttagok is segítsék elő az Ifjúsági szövetség átalakítá­sát. A KISZ XII. kongresz- szusát követően alakítsák ki az ifjúsági szervezetekkel való együttműködés új for­máit. Igényeljék az ifjúsági szövetség képviselőinek rész­vételét a pártvezetőségek, párttestületek munkájában. ». 1. A Központi Bizottság tá­jékoztatást kapott a márci­us 15-ei ünnepségekről. A testület köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik elősegí­tették, hogy méltó módon emlékezhettünk meg az 1848—49-es forradalomról és szabadságharcról. Megköszöni az MSZMP és a KISZ tagjainak, a Haza­fias Népfront aktivistáinak, a politikai szervezeteknek, az egyházaknak, a társadalmi haladás, a demokrácia ügye mellett elkötelezett honfitár­sainknak, hogy részvételük­kel is kifejezték a nemzeti összetartozás, az összefogás jelentőségét. A testület az MSZMP ne­vében megütközését fejezi ki afölött, hogy nemzeti ün­nepünket néhányan szélsősé­ges, a nemzet érdekeit, nem­zetközi kapcsolatainkat sér­tő, szocializmusellenes néze­tek hangoztatására használ­ták fel. A nagy tömegeket meg­mozgató rendezvények dön­tő többsége kifejezte a nem­zet jövőjéért érzett felelőssé­get. az összefogás szüksé­gességét. megerősítve azt a meggyőződésünket, hogy to­vább kell haladnunk a de­mokratikus, szocialista, füg­getlen jogállam megteremté­sének útján. 2. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy a mar­xista szellemű társadalomtu­dományi kutatómunka és a politikai ismeretterjesztés támogatására Lukács Györgyről elnevezett alapít­ványt hoz létre. A Lukács György-alapítvány Induló vagyona negyvenmillió fo­rint, amelynek fedezetét az MSZMP Nógrád megyei ok­tatási igazgatósága épületé­nek értékesítéséből szárma­zó vételár képezi. Az alapít­ványhoz bárki hozzájárul­hat pénzeszközökkel vagy bármilyen tevékenységgel. VI. A Központi Bizottság az elnöklő Iványi Pálnak, a KB titkárának előterjesztésében személyi kérdésekben dön­tött: — Szűrös Mátyást, az Or­szággyűlés elnökévé történt megválasztása miatt felmen­tette központi bizottsági tit­kári tisztségéből, valamint az országgyűlési képviselők kommunista csoportjának vezetése alól; — Lakos Sándort nyug­állományba vonulása miatt — érdemeinek elismerése mellett — felmentette a Pártélet főszerkesztői tisztsé­géből. A Központi Bizottság az országgyűlési képviselők kommunista csoportjának vezetésével ideiglenesen Grósz Károly főtitkárt bízta meg. * * * A Központi Bizottság az ülésen elfogadott valameny- nyi állásfoglalását nyilvá­nosságra hozza. _A hazánk felszabadulásá­nak 44. évfordulóját köszön­tő ünnepségek nyitányaként az elektronikus és nyomta­tott sajtó 64 munkatársát tüntették ki csütörtökön a Parlamentben. Az ünnepsé­gen jelen volt Berecz János, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Pozsgay Imre állammi­niszter a Minisztertanács ne­vében köszöntötte a ma­gyar sajtó kitüntetett mun­kásait, a meghívott vendé­geket, s mindazokat, akik a tömegkommunikáció intéz­ményeiben, a szerkesztőségi műhelyekben az együttmű­ködés, a kollegiális légkör megteremtésén munkálkod­tak. Elismerését fejezte ki azoknak, akik eddig is ma­gas erkölcsi színvonalon, el­kötelezetten és nagy felké­szültséggel vállalták a tájé­koztatás minden terhét. A Békés Megyei Tanács Munkaügyi Szakigazgatási Szervének és a Békéscsabai Munkaerő-szolgálati Iroda képviselői is részt vettek azon a megbeszélésen, amit Szegeden tartottak tegnap délelőtt a Kiasz Csongrád megyei titkárságán. Az Ok­tatási és Szakmafejlesztési Központ szegedi kirendelt­ségének vezetője, Erdei Já­nos tartott tájékoztatót fel­nőtt szakmai képzési tevé­kenységükről a három dél­alföldi megyéből érdekelt meghívottak számára. A kisiparosok szervezeté­nek tagjain kívül immár második éve foglalkoznak kí­vülállók oktatásával is. A központ 1984 augusztusa óta működik, megyei kirendelt­ségeinek közvetítéseivel. A változó gazdasági helyzet kö­vetelményei szerint szüksé­gessé váló átképzéseket tűz­ték ki céljuknak, vagyis va­lamilyen vizsgával végződő tanfolyamokat szerveznek többféle képzési körben. Ezek sorában az első cso­portba az országos szak­munkásképzési jegyzékbe (OSZJ) sorolt szakmák tar­toznak, amelyeket szakmun­kástanuló intézetekben is ta­nítanak. 150—600 órás felké­szítő tanfolyamokat indíta­nak nőiruha-készítő, gépi kötő, számítástechnikai mű­szerész, bőrdíszműves, esz­tergályos, fényképész szak­mákból. Az úgynevezett ága­zati szakmákban érdeklődés mutatkozik a gumijavító és a műanyagfeldolgozó mester­ség iránt. A rokonipari szak­mák képzési csoportjában azok jelentkezhetnek a tan­folyamokra, akiknek vala­milyen szakmából már van mestervizsgája. ök tehát ezen az úton közvetlenül te­hetnek vizsgát a következő szakmákból: műkőkészítő, kőműves, kőfaragó, ács-áll­ványozó, burkoló, illetve vízvezeték-szerelő, központi­fűtés-szerelő, gázvezeték- és -készülék-szerelő. Ezen szak­mák mesterei tehát az előze­tes vizsgákat kihagyva ké­pezhetik át magukat bárme­lyik más szakma iparjogo­Az ünnepi köszöntő be­fejeztével Pozsgay Imre át­adta a kitüntetéseket. A Magyar Népköztársaság Csillagrendjét ketten, az Áp­rilis Negyediké Érdemren­det öten vehették át. A Munka Érdemrend arany fokozatát heten, ezüst fokozatát nyolcán kapták meg, bronz fokozatában he­ten részesültek. A Minisztertanács Hivata­lának elnökétől Rózsa Fe- renc-díjat ugyancsak heten vehettek át. A Szocialista Újságírásért kitüntetésben 28 újságíró és fotóriporter részesült, közöt­tük Podina Péter, a Békés Megyei Népújság olvasószer­kesztője. Á Kiváló Munkáért kitün­tetéseket — a korábbi gya­korlattól eltérően, a MU- OSZ-szal egyetértésben — a kiadóvállalatok és az intéz­mények ünnepségein adják át. sítvánnyal rendelkező mes­terévé. Az egyéb képesítést adó tanfolyamok csoportjában igen változatos a választék, így filmnyomó és szitakészí­tő. videofelvétel-készítő, láb­ápoló, frissítő masszázs, vi­rágkötő, kandallóépítő, elekt- rokozmetikai és láncfűrész­kezelő szakok közül lehet választani ; de személyautó­fuvarozó és autómentő-szak­tanfolyam indítására is van lehetőség. Az egyéb betanító tanfolyamok csak tovább­képzési igazolványt adnak, vizsgát nem. A szabás-var­rástól a menedzserképző kurzusokig. * * * Se szeri, se száma a tan­folyamoknak. Az oktatási és szakmafejlesztési központ kínálata és ajánlata azért látszik érdekesnek megyénk­ben is, mert a területi igé­nyekhez rugalmasan tud al- kalma2ikodni. Akár arra is van lehetőség, hogy „kitele­pülve” ott szervezzenek tan­folyamot valamely szakmá­ban, ahol arra igény mutat­kozik. Az árajánlatot illető­en a tájékoztatón elhangzott egy olyan megfogalmazás is, hogy „velünk lehet alkud­ni” ... A Kiosz-tagoknak 30 százalék engedmény garan­tált. A kirendeltség regionális tevékenységét a munkaerő- szolgálati irodákkal és az iparhatóságokkal szoros együttműködésben bonyolít­ja. A kérdés ezek után az, ho­gyan kerülhetnek velük kap­csolatba az érdeklődők, s az érdekeltek megyénkből. A Kiosz megyei titkárságán, s valamennyi alapszervi tit­kárnál lehet kérni jelentke­zési lapot. A megbeszélésen a Békéscsabai Munkaerő- szolgálati Iroda vezetője is felajánlotta a jelentkezési lapok közvetítését. A szegedi kirendeltség a Kiosz Csong­rád megyei titkárságán ke­reshető meg Szegeden, a Horváth Mihály u. 3. szám alatt. P. A. MDF-vélemény a menekülttábor ügyében Az MDF hajdúszoboszlói szervezete az alábbiak közlésére kérte az Országos Sajtószolgálatot. A Magyar Demokrata Fó­rum hajdúszoboszlói szervezete tiltakozik, és elhatárolja magát attól az aláírásgyűjtési akciótól, amit a helyi KISZ- bizottság és úttörőelnökség kezdeményezett a menekülttábor felállítása ellen. Az MDF hajdúszoboszlói szervezete egyet­ért a menekül,ttábor tervezett helyével (KlSZ-iskota) és lét­rehozásával,. MDF hajdúszoboszlói szervezete Megyénk is Szegedhez tartozik Szakmai (árképzés igény szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom