Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-31 / 76. szám
1989. március 31., péntek o Maróthy László köszöntötte az Aj várost „II várossá nyilvánítás a gyomaendrödiek munkájának elismerése” Villányi Miklós Mezőhegyesen „A városi rang a már elért eredmények kifejezése” — Ha hiszi, ha nem, fogalmunk sem volt róla, hogy ez a hétköznap ekkora ünnep itt, Mezőhegyesen — hajtogatja össze akkurátusán a „Mezőhegyes" című friss lapot a fiatalos, egyenes tartású férfi. A Béke tér — a helybéliek csak ligetnek hívják — egyik padján üldögél a békéscsabai Vozár házaspár. Életükben először járnak Mezőhegyesen. — Utazgatunk a megyében, van még nyugdíjaskedvezményünk vonatjegyre, hát kihasználjuk — sorolja a férj. '— Szép itt, nem is hittem volna! Csak gyönyörködünk. Város ez, nagyon is! Később ott látom a házaspárt a művelődési központ széksorában — a környezet után kiváncsivá lettek az új város polgáraira, vezetőire is... (Folytatás az 1. oldalról) menye van. Gyomaendrőd nem lett volna város, nem érte volna el a társadalmi- gazdasági fejlettség magasabb szintjét, ha nem épült volna társadalmi összefogással és lakossági hozzájárulással gázvezeték, vízműtelep és szennyvíztisztító telep, automata telefonközpont, bölcsőde, tornacsarnok. .. Imponáló számomra, hogy az utóbbi öt évben a lakosság és az üzemek 204 millió forint értékkel járultak hozzá a településfejlesztésihez. A várossá Váláshoz vezető úton fontos lépcsőfok volt, hogy a VII. ötéves tervben 101 kilométer utcai vízvezeték épült ki, 5 ezer köbméter vízműkapacitással. Emellett elkészült a modern szennyvíztisztító telep, s Gyomaendrőd bekapcsolódott a földgázellátásba is — hangsúlyozta Maróthy László, aki végezetül a következőket mondta: — Kívánom, hogy a város meg tudja valósítani mindazokat a településfejlesztési célokat, amelyeket terveiben felsorakoztatott, s melynek végső és alapvető q£lja az itt élő emberek közösségének alakítása, élet- és munkakörülményeinek javulása. Kívánom, hogy erősödjenek az itt élők közösségi kötelékei és vezessék továbbra is olyan emberek, akik az eddigi eredményeket a városi cím iránt érzett felelősséggel képesek jobbítani. ... Az ünnepi tanácsülésen, melyen részt vett többek között dr. Becsei József, a Békés Megyei Tanács általános elnökhelyettese. Nagy Jenő, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Szabó Béla, a KISZ Békés Megyei Bizottságának titkára, Gyomaendrőd párt- és állami vezetői, valamint Gyo- ma és Endrőd elszármazot- tai, Becsei József ismertette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozatát, majd Maróthy László adta át Jenei Bálint tanácselnöknek a várossá nyílvánító oklevelet. A tanácsülésen ezt követően Gyomaendrőd várossá nyilvánítása alkalmából a település szülöttei kimagasló tudományos és közéleti munkásságának elismeréseként a város lakossága és tanácsa tiszteletének jeléül Gyomaendrőd díszpolgárává fogadták Pál Lénárd akadémikust, az MSZMP Központi Bizottságának nyugalmazott titkárát és Sztanyik B. László főigazgató főorvost, az Országos Béketanács elnökét. Gyomaendrőd várossá fejlődésében, egészségügyi és kulturális értékeinek gyarapításában huzamosabb ideje kifejtett kimagasló szakmai és hivatásbeli érdemei elismeréseként Gyo- maendrődért Emlékplakett kitüntetésben részesítették Darvas Tibor nyugalmazott általános iskolai igazgatóhelyettest, Honti Antal grafikust, dr. Jánosik Bertalan vezető körzeti orvost, dr. Pikó Béla nyugalmazott főorvost, Varga Zsigmond nyugalmazott általános iskolai igazgatót, valamint Jenei Bálint tanácselnököt. A kitüntetések átadása után Józsa Mihály és Csizmadia Éva színművészek irodalmi műsorral köszöntötték megyénk új városát, Gyomaendrődöt. H. E. Fotó: Veress Erzsi (Folytatás az 1. oldalról) nácselnöke mondott megnyitót. Kiemelte: „1989. március 1-je, településünk várossá nyilvánításának napja bekerül Mezőhegyes újkori történelmébe... A vállalatok, intézmények és természetesen a lakosság maximális segítséget nyújtottak településépítő, -szépítő munkánkhoz. Segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az infrastruktúra fejlesztése és az új település- részek kialakítása mellett megőrizhessük, felújíthassuk, új tartalommal és új funkcióval ismét a lakosság szolgálatába állíthassuk régi patinás épületeinket.” Murányi Miklós ipegyei tanácselnök ismertette ezután a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1989. február 5-én hozott határozatát, amelyben 1989. március 1-jétől várossá nyilvánította Mezőhegyest is. „Ez a rang történelmi értékű” — hangsúlyozta Murányi Miklós, az új városnak alkotó, teremtő munkát, egyenletes fejlődést kívánva. A kormány képviseletében Villányi Miklós mondott beszédet. Ekképpen fogalmazott: „A település gazdag múltja, szorgos és tehetséges polgárai keze munkájának lépten-nyomon szembetűnő bizonyítékai egyaránt azt igazolják, hogy a városi rang a már elért eredmények megérdemelt kifejezése, és mindaz, amit a város lakossága alkotott, biztos alap a jövőbe vezető úton.” A település múltját tekintette át ezután a kezdetektől napjainkig, kiemelve a sorsfordulókat, a fejlődés olyan meghatározó állomásait, mint például az 1785-ben kezdődött nagyszabású építkezések, melyek nyomán nemzeti kultúránk máig kimagasló értékű építészeti alkotásai születtek itt. Külön elismeréssel méltatta azon igyekezetei, féltő gondoskodást, mellyel a műemlékeket óvják, s ugyanakkor új funkciót adnak ezeknek. Szólt a példás társadalmi összefogásról, az oktatás, közművelődés gazdagodásáról, a gazdálkodó egységek, közöttük a jóhírű mezőgazdasági kombinát eredményeiről. Beszéde második felében belpolitikai kérdésekkel foglalkozott. A beszédet követően a miniszter a várossá nyilvánító oklevelet, a szakszervezetek városi bizottságának vezetői pedig a város jelképes kulcsát nyújtották át a tanácselnöknek. A település fejlesztésében élen járók elismerésére került ezután sor; a „Mezőhegyesért” emlékplakettet tizenketteri vehették át. A meghívott vendégek és a testület tagjai közül összesen heten szólaltak fel az ünnepi ülésen, sok sikert, további jó munkát kívánva az új város polgárainak és vezetőinek. Kezdeményezés is született, mellyel egyetértett a tanácstestület: a HNF városi bizottsága elnökének javaslatára a várossá nyilvánítás minden évfordulóján zászló- díszt ölt a város, ötévenként pedig ünnepi tanácsülést tartanak ezen a napon. Zárszavában Mezőhegyes tanácselnöke köszönettel illette mindazokat, akik a várossá válás útján támogatták a települést, megköszönte á méltató-biztató szavakat, és külön a gratuláló leveleket, dísztáviratokat, amelyek közül felolvasta Straub F. Brúnó, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke jókívánságait. T. I. Hogyan tovább az úttörőmozgalomban? Hogyan tovább az úttörőmozgalomban Békés megyében? — tették föl a 'kérdést tegnap délután a megyei úttörőelnökség kibővített ülésén, amelyen részt vettek a városi úttörőelnökök is. A felvetés aktualitását többek között az adja, hogy az úttörőszövetség napokban megtartott országos tanácsülésén körvonalazták az úttörőmozgalom jövőjét meghatározó elképzeléseket. Ezek közül néhány lényeges momentum : az úttörőszövetségnek új platformot kell kialakítania, a megváltozott körülmények figyelembe vételével, a gyerekek, az úttörővezetők, illetve az ifivezetők elképzelései alapján. Május 19—20-ára országos úttörő- vezetői találkozót hívnak össze, amelynek feladata lesz a platform elfogadása, azoknak a konkrét tevékenységeknek a kialakítása, amelyeket a jövőben az úttörő- mozgalom a gyermekeknek ajánl. El kell végezni az irányítási rendszer átalakítását is, és az országos elnökség felveti az úttörővezető-kon- ferencia megtartásának a kérdését is. Varga Sándor megyei úttörőelnök a Békés megyei teendőkről mondta: — Legfontosabb, hogy az úttörő- csapatok valóban önállóan dolgozzanak, megszabadulva az eddig sokszor meglévő bürokratikus megkötésektől. A csapatvezetők szerezzenek érvényt az önkéntességnek, a gyerekeknél és a felnőtt úttörővezetőknél egyaránt. Az úttörőközösségek ténylegesen a gyerekek érdeklődésére alapozva szerveződjenek, és az önkéntességbe tartozzon bele, hogy a pajtások tetszés szerinti közösségeket válasszanak, mert ebben a mai „felnőttirányítás” túlzott. Az országos folyamatokhoz igazodva az útörőmoz- galom átalakításának egyik eleme, hogy megteremtsék az úttörőszövetség szervezeti és gazdasági önállóságát, legkésőbb év végéig. A megyei úttörőelnökség szerint az úttörőcsapatoknak — különösen ott, ahol már más gyermekszerveződések is megjelentek — pontosítaniuk kell az iskolákkal együttműködő intézményekkel a működésüket támogató megállapodásokat. Városi és megyei szinten pedig a KlSZ-bizottsá- gokkal kell rendezni az önállósodást, a közös vagyon (ok) tulajdonjogát és működési feltételeit. Ugyancsak tegnap volt szó a táborozásokról, az úttörőszövetség által szervezett tevékenységek tagadhatatlanul legnagyobb élményt nyújtó rendezvényeiről. A szanazu- gi úttörőtábor megépítése óta — 1985 — Békés megye az ország első három megyéje között van a táborozó gyerekek arányát tekintve. Évente 12-14 ezer általános iskolásnak van lehetősége táborozni. Már befejezéséhez közeledik a szervező- munka, és az a tapasztalat, hogy a jelentkező gyermekek száma csökken. Egyrészt a családok anyagi helyzete miatt, másrészt 60-80 százalékkal nőttek a befizetési költségek. Átlagosan 200-300 forintba kerül egy nap a gyermekeknek. Az úttörőelnökség nem tartaná helyesnek; ha a táborban részt vevők száma mérséklődne, ezért saját költségvetéséből, valamint pályázatokból külön megyei táborozási pénzalapot létesített. A rászoruló gyermekek érdekében ezenkívül kéréssel fordulnak a különböző gazdasági egységekhez, szervezetekhez és intézményekhez, hogy anyagilag segítsék a táborozni szándékozó gyermekeket. Vagy a megyei pénzalap révén, vagy saját dolgozóik gyerekeinek közvetlen támogatásával. lovász Harmincévesek ülésezett az illetékhivatalok a gyulai városi pártbizottság Hazánk felszabadulása, valamint az illetékhivatalok fennállásának 30. évfordulója tiszteletére tegnap ünnepséget tartott a megyei Illetékhivatal Békéscsabán, a párt oktatási központjában. Dr. Vidó István, a hivatal vezetője méltatta április 4-e jelentőségét, majd többek között a következőket mondta: — Harminc év alatt a megyében összesen 864 ezer illetékügyet intéztünk és ezek közül egy százalék sem igényelt jogorvoslatot. Ez idő alatt 2 milliárd 256 millió 450 forint illeték realizálódott. A mi mumkánt nem könnyű, nemcsak nagy szaktudást, hanem politikai •tisztánlátást, és nem utolsósorban sok türelmet is kíván. Kollektívánk szerencsére olyan szakemberekből tevődik össze, fűtik értik és szeretik is munkájukat és lépést tartanak a változó idők új követelményeivel. Jelenleg a számítógépes adatfeldolgozásra térünk át, ez követel plusz energiákat. A megnehezedett gazdasági helyzetben még nehezebb lett a feladatunk, az emberek közérzete, hangulata feszült. a közteherviselési készség és képesség romlott. Áremelkedés A Lehel Hűtőgépgyár, a festékgyártő vállalatok, a dohányipari vállalatok, valamint az érintett forgalmazó kereskedelmi vállalatok tájékoztatása szerint április 1-jétől, illetve április S-étől emelkednek egyes fogyasztási cikkek árai. Átlagosan fi százalékkal emelkedik a dohányipari termékek eladási ára április l-jétől. így például a kék és piros iSympho- nla cigaretta fogyasztói ára 17 forintról 18 forintra, a Sopianae fogyasztói ára 18 forintról 19 forintra emelkedik. Az áremelést a . dohány felvásárlási Még nagyobb szükség van a pontosságra, a törvényesség szigorú betartására, és ahol ez indokolt, a méltányos és humánus ügyintézésre. Dr. Csúcs László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője röviden áttekintette a szakma múltját. Megemlítette, hogy az első írásos emlék a 11. századból származik, Szent László törvénykönyvében említi a törvényhozási illetéket... A megyei Illetékhivatal munkájáról a legnagyobb elismeréssel szólt, majd a jövő feladatairól kiemelte: az illetékeseknek kapcsolódniuk kell a jogrendszerhez, körvonalazódik az új alkotmány és az új államháztartási törvény is. Alapvetően változik az állam szerepe, nő a helyi önkormányzatok, tanácsok jelentősége. A megyei tanács pénzügyi osztálya nevében Kovács Mihály osztályvezető köszöntötte a kollektívát, majd kitüntetések átadására került sor. Bacsa Gyula, a hivatal osztályvezetője dr. Pataki Istvántól, a megyei tanács vb-titkárától átvehette az Elnöki Tanács által adományozott Munka Érdemrend bronz fokozatát.-Isárának, valamint a feldolgozási és forgalmazási költségeknek a növekedése Indokolja. Ugyancsak emelkednek április 1-jétől — az import és a hazai alapanyagok drágulása miatt — a festékek és festékipari segédanyagok fogyasztói árai, átlagosan 8 százalékkal. A felhasznált kohászati és műanyag alapanyagok áremelkedése miatt a hűtőgépek és a fagyasztók ára átlagosan 11 százalékkal emelkedik április 5-étől.’ Ezen belül - az abszorpciós és kompresszoros hűtőszekrények ára 15 százalékkal, a kombinált hűtőszekrények és fagyasztó- szekrények ára 10 százalékkal, a 200 és 300 literes fagyasztóládák ára 3 százalékkal nő. Tegnap délután ülést tartott Gyula város pártbizottsága Mihucza Józsefnek, a városi pártbizottság titkárának vezetésével. A testület az első napirendi pontot — jelentés a városban és városkörnyéken az 1990-es évek elején várható tőke- és munkaerőmozgásról, az ezzel összefüggő foglalkoztatási, képzési és átképzési gondokról, feladatokról — Janiéi József politikai munkatárs előterjesztésében, nyílt ülésen tárgyalta. A városi pártbizottság 11 tagú ideiglenes munkabizottságot hozott létre, amely kérdőíveken és szóbeli anyaggyűjtésen alapuló felmérést végzett összesen 69 gazdálkodó egységnél. Jánki József szóbeli kiegészítőjében elmondta, a vizsgált 46 vállalat fele nem önállóan gazdálkodik, hanem központi gyár függvényeként, ez (is) előidézője a gazdasági és tőkeáramlási mozdulatlanságnak. 1988-ban jelentősen csökkent a vállalati beruházások mértéke; tendenciaváltozás továbbra sem várható. A vállalatok a szintentartásért küzdenek. Az egész gazdaságot a tőkehiány jellemzi. A napirendi ponthoz kapcsolódva igen sokan elmondták véleményüket. Bár valamennyi vállalat eredményesen gazdálkodott, az igazi piacgazdálkodás ma még csak álom. Gyula sajátos vonásaként az idegen- forgalom az a terület, ahová eddig a magántőke leginkább bekerült. A gyógy- üdültetés fejlődését közös vállalat biztosítaná — ennek érdekében a megyei kórház már tett lépéseket. Zám András, a húskombinát vezérigazgatója elmondta, míg a feldolgozóiparhoz nem társul megfelelő háttéripar, a nyugati piacra nehéz, vagy lehetetlen betörni. Többen szóvá tették az elavult oktatási struktúrát: sürgették a képzés tartalmi váltását és hangsúlyozták az egyén felelősségét önmagával, a munkával szemben. Bellák József a helyi politika konkrét elveinek megfogalmazása, és következetes képviselete mellett szállt síkra. A testület végül egyhangúlag elfogadta a jelentést azzal, hogy az ebben foglaltakon tovább dolgoznak egy gazdaságpolitikai aktíva keretében. A program alakításához kérik a város polgárainak, szervezeteinek segítségét. Kezdeményezik, hogy a városi tanács tűzze napirendjére a városban folyó iskolai képzés (benne a szakmunkásképzés) komplex rendszerének áttekintését. A továbbiakban a városi pártbizottság apparátusának feladatköréről, munkaköréről, létszámáról, valamint a párttestületek beszámoltatásának rendszeréről és formáiról volt szó. Dr. Marsi Gyula, a városi pártbizottság első titkára bejelentette, kérte nyugdíjazását, illetve első titkári munkája alól felmentését. Bejelentette továbbá, az apparátusból hamarosan kiválik Demkó József és Fényes Péter is. Ezen az ülésen alakult ki véglegesen a megyei pártértekezlet itteni küldötteinek névsora. Hájas Gézát, Mihucza Józsefet és dr. Szabó Mihályt a városi, Telek Mi- hálynét és Kovács György- nét pedig a községi pártbizottságok delegálták a megyei pártbizottságba. Ugyanakkor kezdeményezte a városi pártbizottság, hogy kapjon képviseletet a megyei pártbizottságban a megyei listán a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége, a megyei főügyészség, a Körkövizig és a Gyulai Húskombinát. Sz. M.
