Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
NÉPÚJSÁG B Április 29-én megyei pártértekezlet (Folytatás az 1. oldalról) 1989. március 1., szerda eredményt, s azokat kevesellték, megint mások azt tették szóvá, hogy a fejlesztések túlságosan megyeköz- pontúak, mivelhogy a példákat is onnan vettük. Voltak, akik a tendenciák értékét kérdőjelezték meg, mondván, hogy a beruházási arányok jelenlegi mutatói csupán a füzesgyarmati beruházás következményei. Ugyanakkor a beszélgetések lehetőséget nyújtottak arra. hogy az eredmények területileg is differenciált számba vételével felmutassuk az eltelt három év munkáját, elismertessük azokat. Sokak számára nem tűnt ki, hogv a megyei változásokban a megyei pártbizottság milyen szerepet játszott. Szélsőséges megjegyzésként az is elhangzott, hogv a megyei pártbizottság csupán utólagosan veszi tudomásul a megvében létrejött változásokat. Ez figyelmeztető számunkra. azaz nemcsak a végeredményt kell hogy felmutassuk, hanem azokat a folyamatokat is, amelyekben azok létrejönnek, az azokban részt vevő erőket. szereplőket, hogy világosan kitűnjön belőle a párt szerepe. A helyzetelemzés, a feladatok meghatározása minden kritika ellenére nem elutasító, hanem segítő szándékú volt, a pártbizottság munkájának javítására irá- nvult, munkastílusának, munkamódszerének megújítását szolgálta. Azt kérte a párttagság, hogy a megyei pártbizottság forduljon gyakrabban a megye egészét érintő fontosabb kérdések eldöntése előtt a párttagsághoz. és kérje ki véleményét. Legyen gyorsabb és határozottabb a munka személyi feltételeinek alakításában. A megye térségi problémáinak megoldását határozottabban vállalja fel. A megyei érdekek képviseletében a külső-felsőbb szervek előtt legyen egyrészt határozottabb, másrészt legyenek ez irányú szándékaik ismertebbek, hogv mind a párttagság, mind a közvélemény hatékonyabb támogatásban részesíthesse azokat. A feladatok számbavétele során gyakran került szóba a párt programja. Nagyon hiányolják, hogy a part nem rendelkezik kellően friss programmal. amely mintegy iránytű, jelezné az alsóbb szintű pártszervek és szervezetek számára is a változások irányát, főbb tendenciáit. Több helyen erre való hivatkozással fel is mentik magukat a saját feladataik gondosabb kidolgozásának felelőssége alól. A feladatokról beszélgetve sokan nehezen tudják megkülönböztetni a szükségleteket és a lehetőségeket, az utóbbiakat egyszer figyelmen kívül is hagyják, ami később újabb negatív élmények. elégedetlenség forrása is lehet. A párt szervezeti megújulásának keresése közben nemcsak testületi munka általános tartalmáról volt szó, hanem nagyon élesen a politikai apparátus munkájának minősítéséről is. Gyakori problémaként van jelen a megítélésben az apparátus és a testület munkájának, feladatainak összeté- vesztése. pontatlan ismerete, esetenként eltorzítása. Igényként merült fel az apparátus munkájának magasabb követelményszintje, a jobb szakmai, politikai felkészültség. hozzáértés, s az, hogy nagyobb gyakorisággal legyenek jelen az alapszervezeti szintű pártmunkában. Másrészt sokallják létszámát, egyetértéssel támogatják a létszámcsökkenést. Nem ismert, hogv a megvei pártbizottság politikai apparátusának létszáma _ alig több. mint harminc fő. Ezt lényegesen nagyobbnak vélték. A pártmunka társadalmasításának erőteljes igénye jelent meg, amivel teljességgel egyet lehet érteni, ez azonban nem jelentheti az apparátus munkájának nélkülözését, a létszámcsökkentésre irányuló törekvésünk nem mehet a párttestületek munkájának rovására. Az apparátusi munka és a társadalmasítás olyan tartalmas összhangját kell megteremteni, amelyben javul, erősödik mind a pártirányítás, mind a párt vezető szerepe. Határozottan igényli a párttagság a megyei párt- bizottságtól, hogy a politikai-társadalmi közélet tisztaságáért következetesen lépjen fel. Félti a politikai viszonyok alakulását a különböző jellegű visszaélésektől, óvja a közállapotokat. A „bundabotrány” szinte mindenütt szóba került, sőt még felemlegetik a gafázs- ügyet is. A párttag résztvevőkkel szemben az azonnali fellépést igénylik, miközben elismerik, hogy az ügyeket azokban a szervezetekben kell elsősorban rendbe tenni, ahol azok megtörténtek. összegezve a „Levél” általánosabb tapasztalatait, megállapíthatjuk, hogy a kezdeményezés a párttagsággal való érdemi párbeszédre kedvező fogadtatásra talált, helyes volt, a kapcsolatok szorosabbá tevésére irányuló törekvéseinket folytatnunk kell. A tapasztalatokat, mint már korábban jeleztem, rendszerezzük. s eljuttatjuk azokat a címzettekhez, illetve folyamatosan hasznosítjuk. Munkánk tartalmi megítélése mellett véleményt kértünk arról is, hogyan gondolja a párttagság a továbblépés, a megújulás szervezeti és módszerbeli megoldását. A taggyűlésen résztvevők 83° #-a amellett voksolt, hogy legyen megyei pártértekezlet. Az indoklásban már erősen eltérnek egymástól a vélemények. Sokan vannak, akik indoklás nélkül igeneinek, mások azt mondják, a pártértekezlet lehetőséget teremt arra, hogy a párttagság a vitában levezethesse a benne felgyülemlett politikai feszültségeket, vannak, akik csupán személyi változásokat várnak, s vannak olyanok — ez a többség —, akik a megye társadalmi, gazdasági megújulásának felgyorsulását várják a pártértekezlettől. Elsősorban úgy, hogy pontosabb, me- gyeszerte elfogadott feladattervet alkot, s megteremti hozzá a személyi feltételeket is. A párttagság egy. kisebb része nem tartja időszerűnek a kérdést. Egy részük azzal érvel, hogy a pártbizottság eddigi törekvéseiben megfelelően megoldotta feladatait, másik része arra hivatkozik, hogy mast már megkéstünk vele, s a jelenlegi politikai feltételek között nem az értekezletek szervezésére, hanem a soron levő egyéb politikai feladatokra kellene a párttagság figyelmét fordítani. Külön meg kell jegyezni azt is, hogy néhány párt- bizottság, pártszervezet, pártértekezlet már korábban határozatilag szorgalmazta a megyei pártértekezlet összehívását. Az itt dolgozó párttagság egy része sérelmezte, hogy ismételten nyilatkoznia kellett a kérdésben, de a viták során elfogadták, hogy e gyors politikai változások közepette feltételezhető a korábbi állásfoglalások megváltozása is. Mindezek alapján azt javaslom a pártbizottságnak, hogy 1989. április 29-re fúrja össze a megyei pártértekezletet. Javaslom, hogy — a legutóbbi pártértekezlet óta végzett munkára figyelve elsősorban — elemezzük munkánk tapasztalatait, s határozzuk meg az 1990. végéig szóló feladatokat úgy, hogy azok egyben a választások során programul szolgálhassanak a párttagság számára. Javaslom továbbá a megyei pártbizottság szervezeti megújítását. Az időpont indoklásaként a következőkre hívom fel a figyelmet. Egy jó program elkészítése maga is időigényes. Ahhoz, hogy jó megyei programot készíthessünk, meg kell ismernünk a központi szándékokat is. Hozzászólások A tájékoztatóval kapcsolatban először kérdések hangzottak el. Az egyik, amit Karasz Györgyné, a tótkomlósi pártbizottság titkára tett fel, hogy a megyei pártértekezlet előtt lesznek-e alapszervezeti szintű választások, a másik, amit dr. Tímár Judit tudományos- kutató kérdezett, az említett levéllel kapcsolatos: a párt- bizottság nevében ment ki a levél, de miért nem a párt- bizottság hagyta azt jóvá? A kérdésekre Szabó Miklós válaszolt. Az elsőre azt, hogy a párttagság, mint ez a válaszokból megállapítható, nem igényli az alapszervezeti szintről felfelé történő választásokat. A másikra adott válasz: a tavaly december 19-i pártbizottsági ülésen három alternatíva közül született az a döntés, hogy a kérdés megválaszolása mellett — legyen-e pártértekezlet vagy sem — kapjon a párttagság tájékoztatót az 1985-től végzett munkáról, s ebbe értendő az is, hogy ennek a tájékoztatónak a módját, formáját a tisztségviselők határozzák meg. Az első felszólaló Baukó Mihály, a TCSV nyugalmazott igazgatója volt, aki bevezetőben elmondta, azok közé tartozik, akik úgy vélekedtek, hogy ha jó az országos pártértekezlet programja, akkor csatlakozzunk hozzá, a testületi megújulást pedig új pártbizottsági tagok választásával biztosítsák. A helyzet azonban mára megérett a megyei pártértekezletre, amellyel egyetért. Felhívta a figyelmet arra, hogy kettős feladat előtt állunk, egyrészt fel kell készülni a .pártértekfzletre, másrészt a napi politizálásról sem szabad lemondani. Markáns programok megfogalmazását, az azok melletti határozott kiállást, cselekvést szorgalmazta. Példaként említette az élelmiszer-gazdaságot, az ipari szövetkezeteket, melyekben kiaknázatlan lehetőségek vannak. Végül úgy fogalmazott, jó, hogv figyel a párt az alternatív szervezetekre, hogv párbeszédet folytat velük, de az eddiginél jobban kellene figyelni a munkások, a parasztok körében végzendő politikai munkára. Zalai György, a megyei pártbizottság nyugalmazott titkára hozzászólásában felhívta a figyelmet arra. hogy a pártértekezletnek nemcsak megyei, hanem országos jelentőségű kérdésekben is véleményt kell mondania. Célszerű lenne néhány témát előzetesen a pártalapszerve- zetekben is megvitatni. Így például az MSZMP KB történelmi albizottságának nagy visszhangot kiváltó értékelését az elmúlt 40 évről, és a Párt agrárpolitikájának megújítására (egyesek szerint új agrárpolitikáról van szó) vonatkozó elképzeléseket, javaslatokat. Hasonlóan fontos és alapszervezeti vitára érdemes kérdés a többpártrendszer kialakításának szervezeti, technikai megoldása a községekben és városokban. Kunos Sándor, az Orosházi Mezőgép művezetője szorgalmazta, hogy a megye párttagsága aktívan vegyen A „Mit akar a párt?’1 központi program március végére várható. A politikai küzdelmekre való készüléshez ismernünk kell a más szerveződések törekvéseinek főbb irányait is, melyek valószínűleg akkora már körvonalazódnak, azaz mind a megyei, mind az országos törekvések pontosabb ismeretében kerülne sor a megvei pártértekezletre, lehetővé téve ezzel a határozatainkban kifejezett szándékaink jobb megalapozását. részt az új alkotmányról és az agrártézisekről folytatandó vitákban. A megyei pártértekezletre egy markáns beszámoló és program kidolgozását javasolta. Csatári Béla, a megyei pártbizottság nyugalmazott titkára elmondta, valóban sok bírálat érte a levelet, túlságosan eredmény centrikus. Ezután a pártértekezlet előkészítéséről, a hogyan továbbról beszélt. Két területre hívta fel a figyelmet, a politikai és a szervezeti feladatokra. Az előbbi kapcsán konkrét helyzetelemzést, határozott prpgram kidolgozását javasolta, az utóbbinál a pártértekezlet lebonyolítására vonatkozó tervezetet szorgalmazta. Ez mint hozzászólása után kiderült. elkészült, s az általános vita és a tájékoztató után erről fejtették ki véleményüket a hozzászólók. Domokos János, a KSH megyei igazgatóságának nyugdíjas igazgatója arról beszélt, hogy a pártértekezlet előkészítésének időszakában — majd a későbbiekben is — fokozott figyelmet kell fordítani az alapszervezetekre. El kell érni, hogy érezzék: véleményük, javaslataik eljutnak a pártértekezletre. A bundaügy és más egyéb okok miatt most érzékenyebb a tagság, s körükben — miként általában a lakosság körében — vezetőellenesség tapasztalható. A megyében feltárt korrupciós és erkölcsileg kifogásolható ügyeket a közvélemény a megyei pártvezetés nyakába varrja. Ez fokozott felelősséget ró a pártbizottságra, és arra figyelmeztet, hogy a pártvezetés és a párttagság közötti kapcsolatot meg kell újítani, egyben erősíteni a nyilvánosságot, és keresni azokat a formákat, amelyek alkalmasak a tömeges politizálásra. Dr. Daróczy Erzsébet, a Szarvasi Óvónőképző Intézet igazgatója megerősítette, hogy a pártértekezlet előkészítése során együttgondolkodásra kell hívni az alap- szervezeteket. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a tagság magáénak érezhesse a megyei pártértekezletet, s érzékelhesse, hogy véleménye nemcsak a személyi kérdések eldöntésében (a párt- bizottságba delegáltak kiválasztásában), hanem a tanácskozás dokumentumaiban is jelen van. Szabó Béla, a KISZ megyei bizottságának első titkára konkrét javaslatokkal állt elő: — a pártértekezlet szekciókban is tanácskozzon (ezt az elképzelését a testület elvetette), — a küldöttek kapjanak állandó mandátumot, így igény szerint bármikor újra összehívható legyen egy megyei pártértekezlet, — minden, száz főnél nagyobb tagsággal rendelkező pártszérvezetnek legyen küldöttállítási joga, és — a megyei pártbizottságban a KISZ-es párttagok a párttagságon belüli részarányuknak megfelelő képviseletet kapjanak; ennek egyik megoldási módja lehetne az, ha a megyei KISZ-bizottság meghatározott pártbizottsági hely betöltésére delegálási jogot kapna (a testület ugyan a konkrét javaslatot elvetette, de az elveit — hogy legyen elegendő számú fiatal az új pártbizottságban — elfogadta). Szabó Béla felszólalását követően részletekbe menő vita kezdődött a pártértekezlettel összefüggő szervezeti kérdésekről. Ennek során szót kért Fodorné Bir- gés Katalin, az SZMT vezető titkára, aki megkérdezte, mi a véleménye a testületnek a társadalmi és tömegszervezetek képviselőinek pártbizottsági tagságáról. Szikszói Ferenc, a HNF megyei titkára és dr. Tímár Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Kutatócsoportja kutatója javasolta, hogy minden alapszervezet küldhessen küldöttet a pártértekezletre, és így a tervezettnél jóval több, mintegy 110 szavazati jogú résztvevővel üljön össze a fórum. Kutas Gyula, a békéscsabai városi pártbizottság első titkára a megyeszékhelyi pártértekezlet tapasztalataira hívta fel a figyelmet. Szót kért a vitában Domonkos László is, aki erősített néhány, a vitában kikristályosodott javaslatot, így például azt, hogy a pártértekezlet foglaljon állást a szervezet aktuális kérdéseiben, és fogalmazzon meg egy markáns, akár választási programnak is beillő megyei elképzelést, valamint alakítsa ki a megyei pártbizottság és az alsóbb pártszervek új munkastílusát. A vitát követően a testület többségi szavazással döntött a napirenddel kapcsolatos kérdésekről. Egyhangúlag úgy határozott, hogy április 29-re, szombatra összehívja a megyei pártértekezletet. (A tanácskozás helyszínéről később születik döntés.) A pártfórumnak két napirendi pontja lesz: Különfélék A megyei pártbizottság a továbbiakban egyéb ügyekben döntött. Javaslatot fogadott el a megye pártszervei státusz- és bérgazdálkodásának 1989. évi elveire. (Erről a pártban hozott takarékossági intézkedések ismertetésével együtt g későbbiekben részletes tájékoztatást adunk.) A személyi kérdéseket tárgyalva a pártbizottság visz- szahívta soraiból saját kérésére dr. Gyuris Jenőt, a megyei kórház főorvosát, aki fiatalabb párttagnak kívánja átadni a helyét. Hasonlóan felmentette testületi tagsága alól — lemondási kérelmét elfogadva — Araczki János, volt megyei általános tanácselnök-he- lvettest. aki ellen egyidejűleg — az ismert bundaügv- ben viselt szerepéért — párt- fegvelmi eljárást indított a pártbizottság. (Araczki János betegsége miatt nem vett részt az ülésen.) Ezzel kapcsolatban Zalai Gvörgy megkérdezte, kizárólagosnak tekinthető-e Araczki János felelőssége a megyei tanács vezetésén belül. Nem volt-e tudomása a feketepénzek átutalásáról az úgynevezett vezetői testületnek (melynek a tanácsi tisztségviselők a tagjai). Mivel e téma tárgyalásánál tanácsi vezető nem volt jelen, a kérdésre Lovász Maliid válaszolt. Elmondta, hogy az Előrének juttatott pénzek egv része hivatalos volt, a vá'asztott testületek tudtával és jóváhagyásával történt. Ezek az összegek a sportegvesület normális működéséhez kellettek, és a bundázásokhoz nincs közük. A pénzek másik része illegális csatornán vándorolt az egyesülethez, erről sem a vá'asztott. sem a vezetői testület résztvevőinek nem volt tudomásuk. Az elmondottakat Richweisz Ferenc, a tanács nártbizottságának jelenlevő titkára is megerősítette. Még egy kérdés elhangzott az üggyel kapcsolatban. 1. Az 1988. évi országos pártértekezlet óta végbement politikai folyamatok, a végzett munka értékelése, valamint a jövőre vonatkozó feladatok meghatározása. 2. A megyei pártbizottság tagjainak és tisztségviselőinek megválasztása. A megyei pártértekezlet küldötteit az alapszervezetek ajánlásai alapján a területi pártbizottságok választják meg. Ennek során ügyelni kell arra, hogy minden településnek szavazati jogú képviselője legyen, a 100 főnél nagyobb szervezetek pedig önállóan állíthassanak küldötteket. A megyei pártértekezletre 340 küldöttet választhatnak a területi pártbizottságok. További 85 fő a jelenlegi pártbizottság tagjaként szintén küldöttként vesz részt a pártfórumon. A tanácskozás nyilvános. Az új megyei pártbizottság többsége delegáltakból áll össze. Őket az alsóbb szintű pártszervek küldik a testületbe az érintett alapszervezetek egyetértésével. A megyei pártbizottság javasolja, hogy a delegáltak, között minél nagyobb számban legyenek fiatalok. A pártbizottság továbbá szorgalmazza és javasolja a pártértekezletnek. hogy a párttal szövetséges társadalmi és tömegszervezetek párttag képviselői legyenek a testület tagjai. Végezetül a párt- bizottság ajánlja a pártértekezletnek. hogy a küldöttek mandátumát hosszabbítsa meg. hogv bármikor ösz- S7ehívhatók legyenek. A testület a pártértekezlet előkészítésére szervező- bizottságot és dokumentumelőkészítő bizottságot hozott létre. Az előbbi vezetésével dr. Ijovász Matild. az utóbbival pedig Nagy Jenő. megyei titkárokat bízta meg. Szabó Béla tette fel, a közvéleményre hivatkozva, és a válaszra a legilletékesebbnek ezt a fórumot tartva. Elmondása szerint Araczki János már négy ízben tett olyan kijelentést, hogy amikor ő társadalmi munkában elvállalta az Előre elnöki tisztét, politikai elvárást fogalmaztak meg vele szemben. A megyei KlSZ-bizott- ság első titkára arra volt kíváncsi, hogy mit jelent ez, és érez-e felelősséget a történtekért a megyei pártvezetés. A kérdésre Szabó Miklós válaszolt, aki a következőket mondta: „Hogy mire gondolt Araczki elvtárs, amikor politikai elvárások megfogalmazásáról beszélt, azt tőle kérdeztem meg. Elmondta, hogy nem a megyei pártvezetésre, hanem azokra az állami sportpolitikai elvárásokra, amelyeket a központi irányításban fogalmaztak meg. és amelyek ha nem teljesülnek, akkor egyesületek lehetetlenülnek el. (Alsóbb kategóriába sorolás, központi támogatás megvonása, stb.). Ami a személyemet illeti, szeretem a sportot, magam is szurkolok az Előrének. Ha csak tehetem, .egv baráti társaság tagjaként ott vagyok a csapat hazai mérkőzésein. Sőt, amikor elhívtak — a bajnokság végén vagy félidejében, és a Magyar Népköztársaság Kupa elnyerésekor — elmentem a csapathoz. bíztattam őket, és gratuláltam nekik. Ha az a kérdés, hogy adtam-e biztatást ahhoz, hogy a siker érdekében szabálytalan eszközökhöz nyúljanak, vagy hogv volt-e tudomásom ilvenekröl. az a határozott válaszom : nem. Egyébként a kérdést köszönöm, helye van ezen a fórumon, a benne megfogalmazott felvetésekkel magam is találkoztam.” A megyei pártbizottság a válaszokat tudomásul vette. Â. Z. — S. F.
