Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
1989. március 1., szerda Új módszerrel, új típusú vezetőket képezni... „Menedzseriskola” Békéscsabán A menedzser típusú vezetés rendszere. Menedzseri feladatok a vállalati stratégia tervezésében. Piaci vállalkozások menedzselése. A vállalkozás működésszabályozása. Korszerű, innovatív vállalkozási szervezeti formák... Ilyen és ehhez hasonló címeket olvashatunk a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés Megyei Szervezete által — felső és középvezetőknek — meghirdetett tanfolyam tematikájában. A kínálat vonzó, hamar összejött annyi jelentkező, ahány ideálisnak mondható ebben a képzési formában. Izgatott volt a szervező, várakozással teli a hallgató, lelkesedik az előadó. Ez a vállalkozás — úgy tűnik — sikeres lesz. De kérdezzük meg inkább az érdekelteket! II szervező Pelle Tamásné, a TIT megyei szervezetének főmunkatársa: — Másfél éve kezdtek érdeklődni nálunk, hogy miért nem szervezünk meióed- zserképző tanfolyamot. Novemberben aztán belevágtunk . .. — Minden segítség nélkül? Hisz semmi tapasztalatuk nem volt e területen ... — Annyit sikerült megtudnunk, hogy Budapesten a műszaki egyetemen vannak tanárok, akik ezzel foglalkoznak. Felmentem hát a fővárosba, s nem utaztam hiába. Dr. Boross Zoltán, a vállalati vezetés- és gazdálko- dástan tanszékvezetője és dr. Kocsis József docens szívesen láttak, mindenben segítségemre voltak. — Akkor hát nem maradt már egyedül? — Egyáltalán nem. A tartalmát, hogy mit és hány órában lehetne elsajátítani, tőlük vártam. Dr. Kocsis József — őt akár e tanfolyam menedzserének is nevezhetném — így fogalmazott: minőségi ismeretterjesztést szeretnénk... — Es azt kaptak a hallgatók? —I Bízok benne, hogy igen. Már a kezdet kezdetén megállapodtunk abban, hogy a felső és a középszintű vezetőket külön-külön hívjuk össze, hiszen más-más ismeret kell mindkettőnek, s így „testreszabottak” lesznek az előadások. — Az ismeretterjesztés módszere is merőben új ... — Igen. Egyszerre két előadó van benn a hallgatókkal. Egymásnak adják , a szót, lehetőséget adva a vitára, az eszmecserére. Ez egy aktivizáló módszer, a cél az, hogy a tanfolyam hallgatói ne érezzék kívülállónak magukat. — A szervezés könnyen ment? — A megye legjelentősebb mezőgazdasági, ipari üzemeit kerestük meg felhívásunkkal. összesen tizennyolcán, illetve a középvezetők közül tizenegyen jelentkeztek. A vállalatok egy része — melyeket képviselnek — bajban van. Mágutt jól megy a „kocsi”, de még ennél is többet, jobbat szeretnének. Mi meg azt szeretnénk, hogy az itt tanult ismeretek beépülnének a gazdaságba. Óz előadó Dr. Kocsis József docens: — Tanszékünk 1968 óta foglalkozik a gazdasági vezetés támogatásával. Manapság egy merőben új szellemet, új módszert kell elsajátítaniuk. Fantasztikusan nagy feladat ez, hiszen rájuk bíztak egy vagyont, azt kell kezelniük, gyarapítani- uk. — Tudnak ebben segíteni? — Az elmúlt évben leendő oktatóknak rendeztünk ehhez hasonló tanfolyamot. Jó lenne, ha az országban minél több helyen lenne menedzserképzés, ezért örömmel vettük a Békés megyeiek kezdeményezését. — A beszélgetés eddigi menetéből kiderült: kell ez a képzés, s jó lenne minél szélesebb körben átadni ezeket az ismereteket. Merre tovább? — Tudja, még nekünk is tanulnunk kell és elárulhatom, azért vállalkoztunk szívesen arra, hogy e tanfolyam előadói legyünk, mert meggyőződésem, hogy az előadások során, egy sor olyan probléma merül fel, melyekből mi is tanulhatunk. — Az imént tudtam meg, hogy a két tanfolyamra ösz- szesen huszonkilencen jelentkeztek. Nem tartja elgondolkodtatónak. hogy csak ennyi vezető van a megyében. akit érdekel ez a kérdés? — Kezdetnek nem rossz ez az arány, hiszen a bizalmat meg kell szereznünk, s ez időbe kerül. Ráadásul sok minden ellenünk dolgozik manapság. — Mire gondol? — Azt mondják sokan: „Hiába akarunk mi menedzselni, ha az előrelépés nem rajtunk múlik.” És a környezetre, az adóra, a piacra gondolnak ... Én persze úgy vélem, éppen a nehéz, körülmények ellenére kell. megoldást találniuk, az aaott le........Jól megy a »kocsi«, de még ennél is többet, jobbat szeretnének” (Pelle Tamásné) hetőségeken belül. Mert a céltalan hajósnak nincs jó szél, de aki képes messzire tekinteni, hosszú távon gondolkozni, annak nyert ügye van. Ilyen menedzsereket szeretnénk képezni. — Önök nem a megszokott módszerrel tanítanak. — Úgy van ez, mint mikor két munkás visz egy gerendát. A páros biztosabban eljut terhével a célig. Egy embernek — ha el is bírná —, nehezebb dolga van ... Természetesen ezt a módszert csak összeszokott párosok gyakorolhatják. Akkor aztán jóval eredményesebb az ismeretterjesztés, mint a hagyományos, elő- tidásOs formában. H hallgató Szilágyi György, a Gyulai Fa- Fémbútoripari Szövetkezet elnöke: — Amikor végignéztem a tematikát, úgy láttam, hasznos lenne, ha ezen a tanfolyamon részt vennék. Meggyőződésem, hogy a magyar vállalatok zömében megértek az újraformálásra, a korszerűsítésre, s a küszöbön álló változásokhoz, menedzser típusú vezetőkre van „ ... céltalan hajósnak nincsen jó szél” (Dr. Kocsis Jó7Cpf\ Fotó: Gál Edit szükség. A döntés-előkészítésben, a döntési rendszer korszerűsítésében, az érdekeltségi rendszer kialakításában vállalkozói típusú vezetők kellenek. Ehhez várom az ismereteket ezen a tanfolyamon. — Mondhatjuk, hogy jelentőségéhez mérten nőtt a képzések, továbbképzések presztízse napjainkra? — Talán igen. Fontos, hogy minél több jól képzett szakemberrel vegye körül magát a vezető. A jól működő szervezési forma kialakításához folyamatosan képzett, naprakész tudású munkatársak kellenek. Ezért nem csak a menedzser-, de a szakképzésről is gondoskodnunk kell, legyen annak bármilyen borsos az ára. — Hogyan veszi rá a beosztottait arra, hogy ilyen és ehhez hasonló képzésen részt vegyenek? — II« a vállalati rendszer meglevő hibáit láttatni tudom, ha rámutatok a módszerekre. melyekkel másként, jobban megoldhatóak gondjaink, szívesen eleget tesznek a felkérésnek. Sőt, mondhatom azt is. hogy nálunk mostanában intenzív ismeretszerzési igény alakult ki, és az nagyon jó. .......a küszöbön álló változásokhoz menedzser típusú vezetőkre lesz szükség (Szilágyi György) — Egy kicsit elrugaszkodtunk eredeti témánktól, de úgy hiszem, egy menedzser típusú vezető feladata az is, hogy kiválasszon maga mellé egy jól képzett, sokoldalú munkatársi gárdát. — Tudja, milyen nehéz feladat ez? Mert egyrészt legyen jó szakember, másrészt legyenek helyi ismeretei. A járható út, véleményem szerint az, hogy az itt dolgozók köréből kell olyan embereket kiválasztani, akiket a képzések során ideális szakemberré formálhatunk. Epilógus helyei! A beszélgetések után pár nappal Pelle Anna még egyszer felhívott bennünket és elmondta .. . — Az előadások egyre érdekesebbek. Az emberek, ha vége a foglalkozásnak, nem akarnak hazamenni. Ügy belemelegszenek az eszmecserébe, hogy abba sem tudják hagyni... Ennyi. Azután, hogy a tanultakat hogy tudják átültetni a gyakorlatba? Ez a jövő titka. A TIT mindenesetre megtette az első lépést . .. Nagy Agnes Sorkatona volt — sorkatona lesz Hétfőn cs kedden sok sorköteles kezdte el katonai szolgálatát, s szintén sokan a közeli napokban szereltek le. A nevezetes eseményeket e hasábokon átvitt értelemben vett fegyvcrátadással örökítjük meg, amikor is megszólaltatunk egy immár tartalékos állományban levő és egy hétfőn bevonult fiatalt. Aki leszereli — Szikora Zoltán vagyok, s immár ismét a Békéscsabai 2. Számú Általános Iskolában tanítok, képesítés nélküli nevelőként. Amikor a behívóparancsot megkaptam — 1987-ben —, nagyon vegyes érzelmekkel kezdtem felkészülni a sorkatonai szolgálatra. Örökké emlékezetes nap marad számomra az első nap. amikor Orosházára bevonultam. Újdonsült katonatársaimmal együtt örömmel vettem tudomásul, hogy a Békéscsaba és a szolgálati helyem közötti távolság nem is lesz olyan nagy. Az új életvitel meglehetősen szokatlan volt számomra, miközben szinte észre sem vettük, hogy napról napra „alakiasabbak". kato- násabbak lettünk. Az alap- kiképzés legizgalmasabb részét számomra az éles lő- gyakorlat végrehajtása jelentette. A feszültség leolvasható volt arcunkon, s persze a nagyfokú figyelem, ami felelősséggel párosulva kísért végig a gyakorlaton. Az elméleti foglalkozásaink többek között az alaki és a szolgálati szabályzat megismerésével teltek el, s szakirányú képzést kaptunk beosztásunkhoz. Én írnokraktáros lettem, s igen nagy anyagi felelősség hárult rám. Az alapkiképzés zárómomentuma a katonai eskü volt. Az ezt megelőző utolsó héten csak erre készültünk, és akinek addig nem törte fel a lábát a bakancs, hát az most nem menekült. A vigyázzmenet és az alakzat összhangban történő mozgása emlékezetes látványosságot nyújtott a meghívott szülőknek, rokonoknak, barátoknak. A kiképzés után a mindennapi munka sikeres végrehajtásában nagy szerepel játszott a jó munkahelyi légkör, ami elöljáróim és közöttem kialakult. Örömmel tapasztaltam, hogy nem lekezelően fogadtak és irányítottak tennivalóim elvégzésében. hanem munkatársnak tekintettek, s ebben a szellemben kellemesebben teltek napjaim. Tavaly márciusban sikeres vizsgát tettem, s így előléptettek örvezetővé, majd tizedessé, augusztusban pedig szakaszvezetővé. Igyekeztem precízen dolgozni és a rám bízott anyagi javakat felelősséggel kezelni Társaimmal együtt részt vettem a néphadsereg szocialista versenymozgalmában, és eredményeim alapján — s közvetlen parancsnokaim javaslatára —, időszakonként megszereztem a ..Kiváló katona” címet. Szabadidőn nagy részét alakulatom kézilabdacsapatával töltöttem el. s ez sokat segített fizikai állóképességem megtartásában. Lényegesnek tartottam, hogy minden percemet hasznosan töltsem el, mert rájöttem: ellenség a seregben a semmittevés. a tétlenség. Egyébként jól felszerelt könyvtár állt rendelkezésünkre, s ebben mindenki ízlése szerint válogathatott szépirodalmi és más kötetekből. Továbbra is tagja maradtam az ifjúsági mozgalomnak, ami elősegítette. hogy politikai téren tájékozódjunk, s informálódjunk a napi eseményekről. Sorkatonai szolgálatom leteltével megkaptam a háromszoros „Kiváló katona” címet és tartalékállományba helyezésemkor őrmesterré léptettek elő. Bevonuló katonatársaimnak szeretném ajánlani, hogy a helyzetnek és a követelményeknek megfelelően próbálják meg szabadidejüket minél színesebbé, változatosabbá tenni, és így kellemesebben telnek majd el a nehezebb percek, órák is. Aki bevonult — A nevem: Medgyesi László. A Békéscsabai MÁV Vontatási Főnökségen dolgozom három és fél éve, s innen vonulok be. A sorozáson a különféle honvédelmi előképzési lehetőségek közül a gépjárművezetői tanfolyamot választottam, s ezt sikeresen el is végeztem az MHSZ-nél a megyeszékhelyen, ahol lakom. Milyen volt ez az oktatás? Magas színvonalúnak ítélem meg mind a gyakorlatit, mind az elméletit, s ráadásul mindössze 2200 forintért szereztem meg a B és C kategóriás. szakmásítótt jogosítványt. Megjegyzem: másoknak ez körülbelül 15 ezer forintjába kerül. Mint minden fiatal, én is bizonyos szorongással készülök a katonaéletre, hiszen a már leszereltektől a jó dolgok mellett rosszakat is hallottam róla, de bizakodom, hogy az utóbbiból lesz kevesebb. Sajnos, családi körülményeim megnehezítik életemnek ezt az egyébként sem könnyű szakaszát: tavaly szeptemberben meghalt az édesapám. Édesanyámat és 12 éves öcsémet hagyom otthon. A 18 hónapos szolgálatnak úgy indulok neki, hogy igyekszem minél jobban megfelelni az elvárásoknak. Eddig is szerettem hasznossá tenni magam, de most méginkább szorgalomra sarkall az. hogy a jó katonákat tudomásom szerint gyakrabban engedik haza a családjukhoz. Remélem, sok új barátot szerzek a seregben, a régiek pedig tisztességgel elbúc.súz- tattajc A Szárnyas kerék ifjúsági és testedző klub tagjai közül most hárman is bevonulunk, a többiek pedig megígérték, hogy eljönnek a katonai eskütételünkre. s máskor is meglátogatnak bennünket. A klubban egyébként remek társaság van, sok a jó program, amin az elkövetkező időszakban nem tudok majd részt venni. de a seregben is bizonyára lesznek hasonló lehetőségek. Ugyanez vonatkozik a sportra is. mivel focizom. Természetesen hallottam a tervezett alternatív szolgálatról. s helyesnek tartom az elképzelést. Azonban hozzáteszem: én nem választanám ezt, hiszen tovább tart, mint ameddig én leszek katona. Most. amikor bevonulok, természetesen nem repesek az örömtől, de a kötelességemnek eleget kell tennem. Szeretnék gépjárműre kerülni a seregben, s ha majd eltelik ez a másfél év, hivatásos gépkocsivezetőként akarok visszatérni a polgári életbe. Lejegyezte: Vitaszek Zoltán fl Darvas-kép kiteljesítését javasolják A szükséges taglétszám hiányában hétfőn este nem tartotta meg évi közgyűlését Orosházán a Darvas József Társaság. Az egybegyűltek ennek ellenére „előkészítő megbeszéléssé” alakultak, és megvitatták a Keller József elnök által felolvasott 1989. évi eseménytervet, melyben — többek között — Elek László megemlékező előadása szerepel a tavaly 100 éve Orosházán született Jászay Horváth Elemér költőről, Banner Zoltán előadói estje az erdélyi költészetről, kirándulás Budapestre, a Petőfi Irodalmi Múzeumba, Táncsics Mihály és Darvas József sírjának megkoszorúzása ugyanakkor. Tervezik, hogy vendégül látják a szegedi Tiszatáj szerkesztőit, valamint Püski Sándor könyvkiadót, aki a nyári időszakban is hazalátogat New Yorkból Békésbe. Többen felvetették, hogy a Darvas József Társaság kezdeményezze Darvas József írói, politikusi tevékenységének teljes feltárását, egy valóságos Darvas-kép kimunkálását. „A mítoszok ideje lejárt — mondották többen is —, Darvast az orosháziaknak is úgy kell megismerniük, amilyen volt, ahogy élete során igazi arca kialakult.” A jelenlevők végül azt javasolták a vezetőségnek, hogy a tisztújító közgyűlést, melyen az 1989. évi munkatervet is elfogadásra javasolják, 1989. március 20-án tartsák meg, jobb előkészítéssel, mint ez a mostani
