Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-13 / 61. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. MÁRCIUS 13., HÉTFŐ Ara: 4,30 forint XII?. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM Mai számunkból: ünnepi megemlékezés Békéscsabán (3. oldal) Ha sztrájkol a boltos (3. oldal) Egv szál virágot Kossuthnak (4. oldal) Emléktáblát a tábornokoknak! (5. oldal) Mit ér az intézményes kezesség? (5. oldal) Németh Miklós hazaérkezett Hágából Szombaton, az éjszakai órákban hazaérkezett Buda­pestre Németh Miklós, a Mi­nisztertanács elnöke, aki Hágában részt vett a 24 ál­lati)- és kormányfő részvé­telével rendezett környezet- védelmi csúcstalálkozón. Kíséretében volt Kavács László külügyminiszter-he­lyettes. Perczel György, kör­nyezetvédelmi és vízgazdál­kodási miniszterhelyettes, valamint Mohai László, a miniszterelnök tanácsadója-. Fogadtatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Várkonyi Péter külügymi­niszter és Raft Miklós ál­lamtitkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke. Jelen volt Tina J. C. F erringa, a Holland Királyság budapesti nagykövete. Egyelőre nem alakul párttá az MDF A több mint 13 ezres tag­ság képviseletében mintegy félezer küldött gyűlt egybe Budapesten, a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában, ahol szombaton megkezdődött a Magyar Demokrata Fórum kétnapos országos gyűlése. Az MDF első nagyszabású, országos rendezvényén meg­jelent Szűrös Mátyás, az Or­szággyűlés elnöke. Ott volt a Budapesten akkreditált dip­lomáciai képviseletek szá­mos vezetője, s nagy szám­ban vettek részt az esemé­nyen a nemzetközi sajtó kü­lönböző orgánumainak mun­katársai. Az ideiglenes elnökség tagjainak felszólalása után megkezdődött a vita az MDF program- és alapsza­bály-tervezetéről, lehetősé­geiről, feladatairól. Többen úgy vélték: várni kell a párttá alakulással. Ezt az­zal indokolták, hogy a párt­tá szerveződést alaposan elő kell készíteni, megteremtve a személyi, tárgyi és pénz- jj ügyi feltételeket. Elhangzott az is: a párttá alakulást kö­vetően sem válna felesleges­sé az MDF, mint szellemi mozgalom, sőt a párt és a fórum egymás kiegészítői le­hetnének. A vitában erőteljesen megfogalmazódott, hogy az MDF-nek — ha komoly sze­repet kíván játszani az or­szág politikai életében —, párttá kell alakulnia. Az or­szágos gyűlés résztvevői ; nagy többséggel elfogadták Csenge y Dénes író javasla­tát, hogy alakuljon egy párt- szerveződést előkészítő bi­zottság, amely két hónap múlva jelentést tesz majd az elnökségnek. Az alapszabály-tervezet és a programtervezet vitái vasárnap tovább folytatód- : tak. Várossá avatták Letenyét Grósz Károly adta át az alapító okiratot Várossá avatták szomba­ton a Zala megyei Letenyét. A jeles alkalomból délelőtt ünnepi ülést tartott a helyi tanács. A testület tagjain kívül több mint 200-an — helybeli lakosok és vendé­gek — jelentek meg a mű­velődési ház nagytermében. Az elnökségben helyet fog­lalt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára is. Ünnepi beszédet az újdon­sült város tanácselnöke, R ostonics László mondott. Felelevenítette a már az ős­korban is lakott település történetének legfontosabb eseményeit. Az első írásos adatok a XIV. századból származnak, amikor a ki­rály vásártartó jogot ado­mányozott Letenyének. 1870- ben megkapta a járási szék­hely rangot, melyet kereken száz év múlva veszített el. Az emiatt bekövetkezett visszafejlődés 1984-ig tartott, amikor körzetközpontként városi jogú nagyközség lett. Várossá minősítését többek között az indokolta, hogy a csatornázás kivételével a közműhálózat jól kiépített, főleg az utóbbi időben je­lentősen javult az egészség- ügyi és szociális ellátás, s hozzáláttak a közművelődés és közoktatás intézményei­nek fejlesztéséhez is. Az idén nyártól 200 ember jut majd munkalehetőséghez a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság épülő furnérüzemé­ben. A városalapító okiratot — elismerő szavak kíséretében — Grósz Károly adta át a tanácselnöknek, aki a város díszes kulcsát nyújtotta át a főtitkárnak. Befejezésül Zala megye öt városának ne­vében Kustos Lajos, Zala­egerszeg tanácselnöke kö­szöntötte az ünnepi ülés résztvevőit és kisplasztikát ajándékozott a „legfiatalabb testvérnek”. Grósz Károly a nap to­vábbi részét is Letenyén töl­tötte. Séta keretében kereste fel az ifjú város új létesít­ményeit, a gyógyszertárat, az ABC-áruházat és a házas­ságkötő termet, majd pedig a határállomáson tett rövid látogatást. Ebéd után politikai nagy­gyűlésen vett részt a párt főtitkára a leendő furnér- üzem műhelycsarnokában. Mintegy 3000 hallgatója előtt az MSZMP megújulási tö­rekvéseiről, kibontakozást segítő programjairól, társa­dalmi. politikai és gazdasági életünk aktuális kérdéseiről szólt. Programjának zárása­ként pedig megtekintette a CLsaknem félmilliárd forintba kerülő korszerű üzemet. Március 15.: A nemzet iinnepe(l) — együtt és külön Amj^ta az Országgyűlés tavaly december 20-án már­cius 15-ét munkaszüneti nappá nyilvánította, azóta számos kiáltvány, felhívás — többek között a KISZ Köz­ponti Bizottságának, az Or- szágyűlésnek a felhívása — szorgalmazta, hogy a tár­sadalomban ma meglévő kü­lönböző politikai erők emel­kedjenek felül ellentéteiken, s ünnepeljenek együtt ezen a napon. A felhívásokra néhány el­utasító nyilatkozat is szü­letett. Az MTI tudósítóinak értesülése szerint a legtöbb helyen a Magyar Demokra­ta Fórum, a Fidesz helyi szervezetei, néhol ezekhez csatlakozva a Szabad De­mokraták Szövetsége, aBaj- csy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság és a Független Kis<- gazdapárt szervez külön ün­nepséget. Ügy érvelnek, hogy az MSZMP, a KISZ, a HNF évtizedeken keresztül szürke hétköznappá silányí- totta március 15-én; előfor­dult, hogy rendőri erősza­kot is alkalmaztak a felvo­nulók ellen. Másutt a vörös lobogók kitűzése az elkülö­nülés oka. vagy az, hogy a független szervezetek egyke-másika nem kapott lehetőséget a felszólalásra a rendezvényen. Budapesten már március 14-én megkezdődik az ün­nepségek sorozata. Ezen a napon ünnepi ülést tart az Országgyűlés. A Budai Vár­ban, az esztergomi körbás­tyánál katonai tiszteleadás- sal felvonják a magyar nemzeti zászlót, a Kossuth Lajos téren pedig az állami zászlót. Elhelyezik a kegye­let virágait, egyebek között a Mező Imre úti temetőben lévő honvédsírokon, s ko- szorúzási ünnepségeket tar­tanak a kerületekben lévő emlékhelyeken. Március 15-én reggel az Elnöki Tanács, az Ország- gyűlés és a Minisztertanács elnöke megkoszorúzza a Ma­gyar Hősök emlékművét, valamint Kossuth Lajos kor­mányzó államelnök szobrát. A Hazafias Népront, az MSZMP és a KISZ Múze­umkerti társadalmi ünnep­ségére mintegy 60 ezer fő­városi és Pest megyei la­kost várnak. A részt ven­ni kívánók csoportjai a 11. kerületi Bem téren, vala­mint a Batthyány örökmé­csesnél, illetve Petőfi szo­bornál gyülekeznek, s a ko- szorúzási ünnepségeket kö­vetően vonulnak a Múzeum- kerti nagygyűlésre. A nagy­gyűlésen katonai tisztelet,- adással átadják és felvon­ják az 1848-as zászlót. Fel­csendül a Himnusz, ezt kö­vetően pedig Huszár István a nagygyűlés elnöke köszön­ti a megjelenteket. Beszé­det mondanak — kívánsá­guk szerint az egyházak, il­letve a független szerveze­tek képviselői. A nagygyűlés szónoka Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, államminiszter lesz. Békéscsabán, szombaton délután a sportcsarnokban a me­gyei művelődési központ és a sportcsarnok támogatásával a Békés megyei néptáncosok és népzenészek táncháztalálko­zót rendeztek az erdélyi menekültek megsegítésére. A ren­dezvényt mintegy hatszáz érdeklődő tekintette meg. A prog­ramban fellépett a jelenleg Győrben élő, Romániában, Mé- ráról áttelepült Muszka György, és Muszka Ilona, akik ka­lotaszegi táncokat mutattak be. A teljes bevételt az erdélyi menekültek javára ajánlották fel a szervezők , • Fotó: Gál Edit Küldöttközgyűlés a Békéscsabai Előre Spartacus Sportklubnál 1 I A vörös drapériával díszített hosszú asztal közepére lila- fehér szegfűcsokor és egy hasonló színösszetételű zászló is került — jelképéül, hogy az MSZMP Megyei Oktatási Igaz­gatóságán ezúttal a Békéscsabai Előre Spartacus sportolói, pártoló tagjai, vezetői tanácskoznak. Az egyesület szombati küldöttközgyűlésére zsúfolásig megtelt a nagyterem, amikor Fodor Géza társadalmi elnökhelyettes megnyitotta a köz­gyűlést: „77 éves történetünkben jó néhányszor éltünk meg nehéz időszakokat, de bízhatunk abban, hogy a sportot sze­retők és támogatók segítségével most is úrrá leszünk a ne­héz helyzeten. Még akkor is, ha a bundabotrány sokakban elhomályosítja az utóbbi években elért kiemelkedő sikere­ket.” Ezt követően dr. Sümeghy Csaba, a sportegyesület má­sik társadalmi elnökhelyet­tese emelkedett szólásra, hogy mérleget vonjon az el­múlt négy esztendő tevé­kenységéről. Az egyesület történetében mindig nagy jelentőségű esemény, ha négy év mun­kájáról, egy olimpiai ciklus­ról kell beszámolni. Szükség van objektív értékelésre, tárgyilagos elemzésre annak érdekében, hogy a jövő fel­adatait — az előrelépés le­hetősége tervszerűen meg­szabható legyen. Fontos té­nyezőnek tekintjük, hogy az elmúlt időszakban az egyre nehezedő gazdasági helyzet­ben is biztosítani tudtuk a színvonalas sportszakmai munka feltételeit. Ezúton is köszönettel tartozunk mind­azoknak, akik ebben segít­ségünkre voltak! Szakosztályainkban össze­sen 1335-en sportoltak 1985- ben, míg 1988-ban 1429-en. Dr. Sümeghy Csaba beszámolóját tartja Ez nem tartalmazza a tan­folyamos csoportjaink, il­letve a tagozatos iskolák al­só tagozatos tanulóinak lét­számát, amely összességében eléri a 4-500-at. Ezen felül a 2. sz. általános iskolában működnek az elsős, máso­dikos tornaosztályok, me­lyeknek létszáma eléri az 50 (Folytatás a 7. oldalon) K hétvége sportja: Csaté és Belvon 2x2-je a ZTE ellen • Bozsérné és Borán vezényletével 93 pont az Klba kosarában • K szarvasiak egy gélja is 3 pontot ér • Labdarúgó NB III: GYSE—OMTK 2—1 • Csak a plusz egy 2-es a tótéban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom