Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-10 / 59. szám
1989. március 10., péntek HgHíM.'fiTd Folytatja munkáját az Országgyűlés Vélemények, javaslatok Eszmecserék a Parlamentben A napirendi témához kapcsolódva az alább felsorolt képviselők mondták el véleményüket, ismertették javaslataikat: Barcs Sándor, Bölcsey György, dr. Szíjártó Károly, Sarlós István, dr. Garbacz Katalin, Korom Mihály, Biacs Péter (soron kívül), Pásztohy András, Kereszti Csaba, Szabó Kálmán, Szir- tesné dr. Tomsits Erika, Varga János, Sebők János, Szilágyi Tibor, dr. Horváth Jenő, Hámori Csaba, Föl- dy Ferenc, Solymosi József, Bak István, Várhelyi József, Hankó Mihály (a Békés megyei országgyűlési képviselő felszólalását a 3. oldalon közöljük), Hellner Károly, dr. Balogh Károly, Simon Péter Pál, Peják Emil, Méhes Lajos, Radnai Gábor, Szűcs Gyula, Sasvári József, Zsó- ka Endre, Géczi István és Bödőné Rózsa Edit. A kétnapos vita lezárásaként Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter összegezte az elhangzottakat, örömmel állapította meg. hogy az alkotmány szabályozási koncepciójának alapvető logikája a képviselők számára elfogadható volt. találkozott a Tisztelt Ház egyetértésével. Ennek értelmében hozzáláthatnak a további munkához. A vita alakján szerkezetileg kialakultnak tekinthető az alaptörvény. A bevezető után az állampolgárok alapjogainak és kötelességeinek felsorolása és garantálása szerepelhet, majd megjelenhetne egy fejezet, amely az általános elvekre terjedne ki. Mellőzhető a társadalmi, gazdasági, politikai rend címet viselő fejezet, minthogy általánosan elfogadottá vált. hogy az alkotmány alapelveket rögzítsen. Ezután az államszervezetre, az önkorFélelem a. diktatúráiéi Adhatunk-e az új alkotmányban a köztársasági elnök kezébe olyan hatalmat, amely csaknem teljhatalommal ruházza fel személyét? Ügy tűnik, az ilyen jellegű elnöki hatalom amennyire előnyös, legalább annyira veszélyes is lehet. Legalábbis erre az ellentmondásra hívta fel a honatyák figyelmét hozzászólásában tegnap Sarlós István, az Elnöki Tanács elnökhelyettese. A szünetben megyei képviselőnket is meglehetősen élénken foglalkoztatta Sarlós István gondolata. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Magyar Pál mezőberé- nyi képviselőnk véleményét. — Semmiképpen nem kaphat teljhatalmat a köztársasági elnök, vagyis, rendelkezési jogot például a hadsereg fölött, vagy rendkívüli állapot kihirdetésére. Hiszen ez tulajdonképpen önmagában hordozhatja egy diktatúra lehetőségét is, amit valóban nem szabad figyelmen kívül hagyni. Demokratizálódó közéletünkben, amikor is tapasztalataink még vajmi kevés muníciót adnak a társadalmi vitákhoz, könnyen előfordulhat, hogy a szélsőséges, nem megszokott, ám valójában minden hátsó szándék nélküli vélemény, esetleg tömegdemonstráció diktatúra bevezetését indokolja, holott valójában elkerülhető lenne, s a konfliktusok megoldására más utat, más módot is lehetne választani. mányzatokra és az állami szimbólumokra vonatkozó részek következhetnének. Egyetértés alakult ki abban is, hogy néhány intézmény, amelyet újonnan kívántak a magyar alkotmányos gyakorlatba bevezetni, illetve egy esetben megújítani, szerepelhet a szövegben. Ez utóbbi a köztársasági elnöki intézmény, amelynek tartalmát többé- kevésbé egy közepesen erős pozícióban határozta meg a vita. Nézetkülönbség nélkül elfogadták az alkotmánybíróság intézményét, és egyértelműen megerősítést nyert a Legfőbb Állami Számvevőszék bevezetésének gondolata. Végül elfogadottá vált az is, hogy az alkotmány tartalmában, szabályozási elveiben fejezze ki társadalmunk jellegét, politikai irányultságát. Az egy- vagy kétkamarás Országgyűlés kérdésében állást foglalók többsége az egykamarás változat mellett érvelt. Ennek ellenére a miniszter azt kérte, hogy az Országgyűlés járuljon hozzá: a kétkamarás megoldást is szerepeltethessék a vitára bocsátandó koncepcióban. Az igazságügy^miniszter javaslatát azzal indokolta, hogy a kétkamarás Ország- gyűlés adott esetben biztosíték lehet akár a többség véleményével szemben is, a kisebbség jogainak a biztosítását. jelentheti. Ezért nem tartotta feleslegesnek, hogy legyen olyan intézmény a Parlamentben, amely ugyan nem dönt, de megfontolásra késztetheti a döntéshozókat. Ezt már a közeljövő miatt is érdemes szem előtt tartani, amikor a pártok harcának színtere lesz az Országgyűlés. A következőkben szólt azokról a változásokról, amelyek az alkotmány-, a közigazgatási bíráskodás, az önkormányzati tevékenység átalakulásában öltenek testet, egy új bírósági eljárási törvényben fejeződnek ki, majd megmutatják, hogy milyen feladatok tarthatók fenn az ügyészség számára, s annak milyen legyen a " szervezeti felépítése. A tervezett bírósági reform legfontosabb eleme az, hogy az első fokú bíráskodás jóval közelebb kerüljön a lakossághoz. Ezért nem ragaszkodnak majd minden esetben á közigazgatási határok figyelembevételéhez, mert nem mindig azok az irányadók. A reform akkor történhet meg, ha az alkotmányt elfogadták, ha sikerült kidolgozni a bírói szervezeti törvényt, s a bevezetés feltételei megértek. Az igazságügy-miniszter szólt az önkormányzatok szerepéről is. A mai, főként gazdaságilag korlátozott lehetőségek között nagyon szép példáit látjuk az ön- kormányzatok működésének — mondotta. — Az emberek mindennapi érdekei főként a helyi önkormányzatoknál összpontosulnak, az állampolgárok hozzászoknak ahhoz, hogy részt vegyenek az őket érintő döntések meghozatalában, s minden biztosítékot — gazdaságit, törvényit — meg 'kell qdni működésükhöz. A miniszter elmondta, hogy a jelenlegi alkotmányozási folyamat kapcsán nem tervezik a megyehatárok megváltoztatását. A fegyveres testületekkel kapcsolatban elhangzott észrevételekre reagálva jogosnak tartotta azt az igényt, Hogy e testületeket az alkotmány „helyezze el” az államszervezetben, határozza meg funkcióikat. Ezt ki kell munkálni, az alapvető elvek valóban kerüljenek az alkotmányba, s utána egy új honvédelmi törvény szabályozza a részleteket, majd • pedig — mint minden hadseregben — a szolgálati szabályzat hivatott a katonák feladatait, kötelezettségeit meghatározni. A halálbüntetés kérdéséről szólva így fogalmazott: olyan büntetési nemről van szó, amelyről a szakértők és a közvélemény nem szokott azonos módon vélekedni. Sok helyütt eltörölték, sehol sem népszavazással, mert vannak olyan összefüggései, amelyek túlmennek egy társadalom politikai, jogi kultúráján, a pszichikai állapothoz is kapcsolódnak. Ügy ítélte meg, hogy a hálálbün- tetés sem kedvező, sem kedvezőtlen hatással sincs a bűnözés alakulására, pszichológiai következményei azonban felmérhetetlenek — felmérhetetlenül károsak. Az alapproblémát kell mérlegelni: olyan bűncselekményt elkövetőket, akiket ki akarunk vonni a társadalomból, azokat valóban ki kell vonni a társadalomból, s ez megoldható egy tényleg életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel. Ebben az irányban kellene gondolkodni, mert megvalósítja a büntetés célját, ugyanakkor nem sértjük az élethez való alapvető jogot, amely jóval nagyobb értékű, mint bármelyik más alapvető jog. A miniszter elmondta, hogy a népszavazást két formában képzeli el. Egyrészt az alaptörvény egészére kellene majd voksolni, másrészt arra az öt-hat fontos részkérdésre (államforma, címer, egyéb szimbólumok), amelyek ügyében a döntés nem kell hogy megszabja az egész alaptörvény elfogadását vagy elutasítását. Kulcsár Kálmán végezetül hangsúlyozta: az alkotmányozási folyamatban az egész társadalomnak részt kell vennie. Megvizsgálhatónak, s a pártokkal folytatott párbeszéd hatáskörébe tartozó politikai kérdésnek tartotta azt a javaslatot, hogy az Országgyűlés az alkotmány megvitatásakor hívja meg — valamilyen kulcs alapján — a különböző politikai erők képviselőit, akik szavazati joggal vennének részt a vitában, így egyúttal a döntés szélesebb bázison nyugodna. A miniszter ugyanakkor megemlítette: az Országgyűlés által létrehozott alkotmányozó bizottságot is bővítheti a Tisztelt Ház, megbízhat akár teljes jogú részvétellel újabb tagokat, akik különböző politikai erőket képviselnék. Ez valószínűleg ügyrendmódosítást igényel, hiszen első alkalommal fordulna elő, hogy parlamenti bizottságnak nem képviselő tagja lenne — (Folytatás a 3. oldalon) Japántól az MTK-VM-ig Fekete Jánossal, Szarvas országgyűlési képviselőjével, a Magyar Nemzeti Bank immár nyugalmazott első elnökhelyettesével még a januári ülésszakon szerettünk volna beszélgetni. Fontos elfoglaltságai akkor külföldre szólították, most viszont újra részt vett a parlament munkájában. — önt kiemelkedő szakemberként jegyzik a hazai és a nemzetközi banki életben. Nyugdíjba vonulása után számítanak-e a tapasztalataira, tanácsaira, akár itthon, akár külföldön? — kérdeztük a képviselőt a tegnap délelőtti szünetben. — Nem panaszkodom, lassan több dolgom lesz, mint aktív koromban. Rendkívül hízelgő ajánlatokat kaptam eddig külföldről; nagy bankok hívnak tanácsadói, vagy igazgatótanácsbeli funkcióba. Elvállaltam egy munkát a legnagyobb osztrák bank nemzetközi tanácsadó testületében, egy olasz banktól is kaptam hasonló kérést, cftt még nem állapodtunk meg. Azonkívül a Magyar Nemzeti Banknak és a népgazdaságnak vannak külföldön bankjai, Londonban, Bécsben, s az egyiknek elnöke, a másiknak alelnöke vagyok. Nemrég a japán kormány felkérte a Minisztertanácsot, hogy egy feladatra „adjon kölcsön”: alakult ugyanis egy nemzetközi bizottság Helmut Schmidtnek, az NSZK volt kancellárjának a vezetésével — aki kimagasló tehetségű közgazdász és nagyszerű ember. A feladatunk pedig az lesz, hogy a nemzetköz; adósságválság megoldására javaslatokat tegyünk. Itthon a Minisztertanács mellett működő szűkkörű tanácsadó testület munkájában veszek részt. — Egyre több időt vesz igénybe a közélet, a képviselőség is... — Ez a legfontosabb a számomra. Megbízatásom a választópolgárok bizalmának köszönhetem, s ez többet ér, mint bármelyik kapott funkció. És ne felejtsem el, van egy másik választott tisztségem is, az MTK-VM elnöke vagyok, s ebbéli minőségemben azt szeretném bizonyítani, hogy a sportban is lehet tiszta kézzel és botránymentesen vinni az ügyeket. Közmegegyezés kibővített ülésszakon Az új alkotmány szabályozási elveinek vitája majdnem két teljes munkanapot vett igénybe, jelezvén a téma fontosságút, kiemelt jelentőségét. Németh Ferenc, az alkotmány-előkészítő .bizottság tagja, megyénk képviselőcsoportjának vezetője elöljáróban a szabályozási elvek főbb szempontjairól beszélt. — Azzal mindenki egyetértett, hogy Magyarországnak teljesen új alkotmányra van szüksége, olyanra, amely elsősorban magyar, tehát tükrözi nemzeti sajátosságainkat, történelmi hagyományainkat, ugyanakkor az európai alkotmányfejlődés pozitívumait is igyekszik hasznosítani. Egyébként a bizottság munkájában sokat segítettek a társadalom- és történelemtudományok kutatói, heraldikusok, politikusok. — Leendő alaptörvényünk gyorsan változó, alakuló, konfliktusokkal teli időszakban készült. Hogyan válhatna a közmegegyezés eszközévé? — Véleményem szerint kibővített ülésszakon kellene megvitatni a törvénytervezet parlamenti vitáját, amelyen részt vennének a? addig megalakult pártok, egyesületek, független szakszervezetek képviselői — ez lenne az első lépés egy konszenzus megteremtéséhez. — A dokumentumokat rövidesen társadalmi vitára bocsátják ... — Úgy gondolom, ebben a munkában mindenkinek, állampolgároknak, intézményeknek, hivataloknak részt kell vállalniuk, mindazoknak, akik felelősséget éreznek az új alkotmány kidolgozása iránt.
