Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-10 / 59. szám

1989. március 10., péntek o Igazi szövetkezést! Vajon a tulajdon szabadsága, a szövetkezéshez való jog deklarálása az alkotmánytervezetben mennyire vál­toztathatja meg a jelenlegi szövetkezeti struktúra ma már vitathatatlanul lemerevedett rendszerét — kérdez­tük dr. Eleki Jánost, a TOT főtitkárát, a mezőkovácshá­zi választókörzet képviselőjét. — A tulajdon feletti szabad rendelkezési jog, a szö­vetkezet valódi szövetkezetté deklarálása (mely tovább­ra már nem lesz szabad területe az állami beavatko­zásnak, illetve a drasztikus jövedelemelvonásnak) min­denképpen új lehetőséget ad a mozgalom megújulásá­ra. Hiszen új és egységes szövetkezeti törvény esetén már megteremthető a szövetkezési forma nagyfokú ön­állósága, a tagság rendelkezési joga, saját tulajdona fe­lett. S akkor a valós szövetkezésre alapozva egy belső vállalkozás, de akár egy farmer típusú termelés is je­lentheti a fejlődés jövőjét, hiszen a farmergazdasá­gokra épülő fejlett nyugat-európai országokban is a szolgáltató jellegű szövetkezés védernyője alatt termel­nek a parasztok. Tehát szövetkezéseik bonyolítják az értékesítést, feldolgozást és egyéb különböző szolgálta­tásokat. Ügy gondolom, nekünk is a termelők ilyen jellegű szövetkezését kellene kiépítenünk. Bár vallom, hogy az új alkotmány és egyáltalán a mezőgazdaságot érintő bármilyen új törvény csak akkor válthat ki való­di pezsgést, megújulást az ágazatban, ha a jelenlegi ár­rendszer megváltozik, s helyreállítjuk az értékarányo­kat. Mert félő, ha továbbra sem lesz reális jövedelem- tartalma a mezőgazdasági tevékenységnek, ha erről a területről érdemesebb lesz továbbra is tőkét kivonni, mint befektetni, akkor a legnagyobb szabadságfok mel­lett sem lesz potenciális vállalkozó a termelésre. (Folytatás a 2. oldalról) mondta befejezésül, ígéretet téve, hogy a vitában elhang­zottakat gondosan elemezni fogják, s felhasználják a jogalkotó munkában. A vita lezárását és Kul­csár Kálmán válaszát köve­tően a soros elnök ismertet­te a határozati javaslatot: „Az Országgyűlés Magyaror­szág alkotmányának szabá­lyozási elveit az előterjesz­tésnek megfelelően hagyja jóvá. Hatalmazza fel a Mi­nisztertanácsot, hogy a sza­bályozási elvek, valamint az Országgyűlés vitájában el­hangzott javaslatok alapján — különös figyelemmel az állampolgárok, a külön­böző társadalmi s-zervezetek és csoportok véleményére — készítse el az alkotmány szövegtervezetét. A szöveg­tervezetet az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizott­ságának egyetértését követő­en bocsássa társadalmi vi­tára”. Az Országgyűlés a határo­zati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezzel befejeződött a csütörtöki ülés; a testület pénteken folytatja munká­ját. Pozsgay Imre sajtóbeszélgetése Még javában tartott az alkotmány szabályozási kon­cepciója, feletti vita, ami­kor Pozsgay Imre állam­miniszter, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tágja, a Parlamentben találkozott külföldi újságírókkal, egy­ben eleget téve számos in- terjúkérésnek is. Pozsgay Imre bevezető nyilatkozatában emlékezte­tett arra, hogy legutóbb ugyancsak az Országgyűlés idején, tavaly novemberben találkozott a külföldi újság­írókkal, s akkor éppen az úgynevezett demokrácia- csomagtervet terjesztette a parlament elé. Elmondta, hogy azóta e csomagot fel­bontották” és már az egyes részletkérdéseit vitatják meg a képviselők, illetve alkot­ják meg az ezzel kapcsola­tos törvényeket. A jelenlegi alkotmány- vitáról érdeklődőknek vála­szolva kijelentette: nem el­sősorban az újfajta szabad­ság kodifikációjának lehe­tősége foglalkoztatja — bár ezt is fontosnak ítéli —, mert nézete szerint nem az az igazi kérdés, hogy az al­kotmány milyen garanciá­kat tartalmaz, hanem , az: az alaptörvény betartásának milyenek lesznek a garan­ciái. A köztársasági elnök funkciójával összefüggésben megemlítette, hogy elképze­lése szerint e tisztség a ha­talmi ágak megosztásának rendszerébe tartozik, nem csupán az állami protokoll megtestesítője lenne, hanem meghatározott pontokban összehangolná a különböző ágakat. A pártok vele tár­gyalnák meg a miniszter­elnök személyére vonatkozó javaslataikat, és a köztár­sasági elnök mutatná be a Parlamentnek a kormány­főt, ő lenne a hadsereg fő­parancsnoka, tehát nem súlytalan személyiség lenne a hatalom gyakorlásában. Megkerülve a választ vi­szont arra a kérdésre, hogy vállalná-e a köztársasági el­nök tisztét, mondván: „ná­lunk egyelőre rejtegetni kell a szándékokat, hogy azok érvényesülj enek”. Az államminiszter sok kérdést kapott a többpárt­rendszerrel, a kiépüléséig tartó átmeneti időszakkal kapcsolatban. Ezzel össze­függésben leszögezte: a többpárti berendezkedés hí­ve, ugyanis az eddigi politi­kai gyakorlat tapasztalatai szerint az egypártrendszer körülményei között nem le­hetett létrehozni az egyen­súlyt Magyarországom A társadalmi közmeg­egyezés fontossága mellett szólt, de kijelentette, hogy ezt nem az MSZMP hatal­mának átmentésé érdeké­ben szorgalmazza, hanem aziért: ne jöjjön létre ha­zánkban olyan vákuum, amelyben kormányozhatat- lanná válik az ország. Az átmenet legnagyobb nehéz­ségeként az elmúlt 40 év társadalmi, lélektani struk­túráját nevezte meg, hozzá­téve azt is, hogy az MSZMP 35 éve szakadatlanul küzd, a sztálinista struktúra meg­haladásáért. Érintette azt a témakört is, hogy az MSZMP és annak vezetői kialakíthatnak ugyan vala­miféle követelményt a több­pártrendszer funkcionálásá­ra nézve, de elképzeléseik érvényre juttatására a poli­tikaiakon kívül más eszkö­zük nem lesz. Az államminiszter beszá­molt arról is, hogy a kor­mány foglalkozik az új pár­tok infrastruktúrája kialakí­tásának kérdéseivel, szám- baveszik : a párttörvény életbelépése után a költség- vetésből milyen normák szerint — kiváltságok nél­kül — részesülhessenek a politikai pártok. Pozsgay Imre természete­sen sok, a kedvezőtlen gaz­dasági helyzettel, a munka­nélküliség veszélyével, s a bős-nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatos kér­dést is megválaszolt. Ez utóbbiról szólva kijelentet­te: azok a közé a kormány­tagok közé tartozik, akik e tárgykörben a népszavazás lehetőségét szorgalmazzák. A munkanélküliséggel ösz- szefüggésben kijelentette, nézete szerint az nem lesz nagymértékű, bár a koráb­bi helyzethez képest jelen­tős számban veszíthetik el munkahelyüket a dolgozók. Egy jó átképzési rendszer­rel ugyanakkor levezethető- nek ítélte az ezekkel járó feszültségeket. A nagy ve­szedelmet szerinte a maga­san kvalifikált pályakezdő fiatalok munkanélkül mara­dása jelentené, hiszen így akkor ők külföldön keresné­nek. s minden bizonnyal ta­lálnának is munkáit. Pozsgay Imre az MTI kér­désére válaszolva elmondta: március 15-ét Győrben fog­ja ünnepelni, a nagygyűlés részvevőjeként. Ebben a vá­rosban megállapodásra ju­tott valamennyi politikai szervezet az ünnepi szónok személyét, s a demonstrá­ción megjelenő nemzeti szimbólumokat illetően is. A parlamenti tudósításokat készítették: Gál Edit, László Erzsébet, Rákóczi Gabriella. Ma folytatódik a három napra tervezett ülésszak Hankó Mihály felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Társaim! Ma, amikor új alkotmá­nyunk ' szabályozási elveit tárgyaljuk, mindenkiben a kérdések sokasága merül fel, hiszen az elmúlt 40 év, kü­lönösen az elmúlt évek fel­gyorsult eseményei bebizo­nyították, hogy társadalmi­gazdasági életünket új ala­pokra kell helyezni, amihez új alkotmány megalkotása is szükséges. Az a változás, amely az elmúlt negyven év alatt végbement, a társada­lom egyes rétegeit különbö­ző formában érintette. En­nek tudható be, hogy az új alkotmány elkészítését szé­les körű társadalmi érdeklő­dés kíséri. Egyetértés van abban, hogy új szervezeti felépítésű alkotmányra van szükség, amely számot vet a XX. szá­zad végének társadalmi-gaz­dasági realitásaival, s a tár­sadalmi tudományok leg­újabb eredményeit felhasz­nálva, új elméleti alapokon álló, korszerű, s egységes lo­gikai rendszerbe illeszkedő szabályozást nyújt. Helye­selni lehet, hogy az előkészí­tő munka során megvizsgál­tuk a múlt gyakorlatát, a különböző országok alkot­mányaiban alkalmazott for­mációkat. Felhívnám azon­ban az alkotmányt szerkesz­tő bizottság figyelmét, hogy az új alkotmányunkban el­sősorban nemzeti sajátossá­gaink, nemzeti hagyománya­ink tükröződjenek. Ne es­sünk még egyszer abba a hi­bába, mint az előző alkot­mányunk megalkotása so­rán. Egyetértek azzal, hogy a megfogalmazott új alkot­mányt az egész társadalom megvitassa, és végleges szö­veggel az Országgyűlés ter­jessze népszavazásra. A ma­gam részéről kiemelem a la­kosság felkészítését, széles körű. sokoldalú tájékoztatá­sát, hogy felkészülten, fele­lősségteljesen tudjon szavaz­ni az új alkotmányra. Fontosnak tartom a sok­oldalú, pozitív és negatív ha­tásokat bemutató tájékozta­tást, mert hajlamosak va­gyunk az egyoldalú, a csak kedvező képet nyújtó tájé­koztatásra. Az új alkotmány bemutatása során derüljön ki, mi, honnan származik, az milyen formában, milyen mértékben felel meg a ma­gyar sajátosságoknak, s mi­lyen hatásai lesznek a kö­vetkező években. Az alkotmány egyik feje­zete — fontos, de nem el­sődleges — az ország nem­zeti jelképeivel foglalkozó rész. Az alkotmány-előkészí­tő bizottság mellett működő címer ad hoc bizottság tájé­koztatása volt a legaktívabb. Azonban sajnálatos lenne, ha a nemzeti jelképek fe­letti vita elsődlegességet él­vezne az alkotmány többi fe­jezetével szemben. Elhangzott az a vélemény, hogy címer vonatkozásában ne legyünk kicsinyesek. Ez­zel én is egyetértek. Kevés­nek tartom azonban a cí­merváltás következményei­nek bemutatását. Számba vették már, hogy ma Ma­gyarországon hányféle és mi minden címerhordozó, és a címerváltás mennyivel fogja terhelni a népgazdaságot és az egyes embert. Ennek is­meretében biztos mindenki nagyvonalúbb lesz. Ezért ja­vaslom — az alkotmány szö­vegezésével egyidejű -kimun­kálását a címer anyagi von­atának, és az a vitatásra kerülő alkotmány mellékle­tét képezze. A javasolt címerváltózatok közül a Kossuth-címer elfo­gadását javaslom, a válasz­tókerületemben elhangzott vélemények alapján. A Kos­suth-címer jobban fémjelzi a jelen körülményeket, köze­lebb áll az emberekhez, a nemzet pozitív - -hagyomá­nyaihoz. Az alkotmány szabályozási elvei javasolják a legfőbb állami számvevőszék és te­rületi szerveinek létrehozá­sát, amelynek fő feladata lenne a költségvetés végre­hajtásának és az állami va­gyon hasznosításának ellen­őrzése, valamint a kormány gazdaságpolitikai tevékeny­ségének parlamenti ellenőr­zésében való közreműködés. Időszerű a kérdés felveté­se és többoldalú megvilágí­tása. Annál is -inkább, mert az ellenőrzés korszerűsítésé­re és teljes reformjára van szükség. A jelen ellenőrzési -rend­szer a kor követelményei­nek nem felel meg. Nem fogja át a gazdaság minden szintjét, nem zárja ki egyes kormányzati szervek önel­lenőrzését. Az utóbbi időben a népi ellenőrzésen belül is megindult az új út keresé­se, de mivel tevékenysége korlátok közé szorított, az új -igényeket nem tudja tel­jesíteni. Helyzete bizonyta­lanná vált. Békés megyében már most több népi ellenőr­zési bizottság irányítása nem biztosított, és eltávoznak a gazdasági szakértők -is. A kérdés - mielőbbi megoldást igényel, ezért csatlakozom Polgárdi József -képviselő­társ előterjesztéséhez, amelyben a számvevőszék mielőbbi létrehozását java­solja. Az előterjesztés elfo­gadását indítványozom, a kialakult bizonytalan hely­zet mielőbbi megszüntetése érdekében. Köszönöm a figyelmet. Felkészülés — segítséggel Az utóbbi hónaitokban bizony egyre nehezebb és sorsdöntő kérdésekben kell dönteni a honatyáknak. Különösen nem könnyű egy történelmi jelentőségű, új alkotmánytervezetről véleményt alkotni. Főleg egy agrárszakembernek lehet ne­héz dönteni. Milyen segítséget kapott képviselői munkája során az alkotmány­tervezettel kapcsolatban? — kérdeztük Hankó Mihály békéscsabai képviselőt. — Egyrészt a tanácsok, másrészt a jog­tudó szakemberek segítségét próbáltam kamatoztatni. Készségesen segítettek, bár az utóbbi időben valóban nem könnyű a helyzetünk. Választókörzetemben egy­re élénkebb az érdeklődés az Országgyű­lés munkája iránt, bár ez azt is jelenti, hogy sokkal szorosabban működhetünk együtt a tervanyagok vitáiban. Én min­denekelőtt úgy látom, ahhoz, hogy való­ban széles körű és eredményes társadal­mi vita bontakozhasson ki az alkotmány- tervezetről, a lakosságot mielőbb célsze­rű lenne a vitára érdemlegesen felkészí­teni. Egyszerű, közérthető magyarázattal ellátni az alkotmánytervezetet minden­képpen sürgető feladat. Hiányolom, hogy az egyes fejezetek nincsenek konkrétan megfogalmazva, sok benne az általános­ság. Jó lenne, ha az egyes részek nem­csak az előnyöket, a pozitívumokat tag­lalnák, hanem esetleges negatív kihatá­sokat is. Szavaznak a képviselők

Next

/
Oldalképek
Tartalom