Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

1989. március 1., szerda o Vaklárma volt... Bombariadó az Orient expresszen Tegnap reggel 6 óra 10 perckor a Békéscsabai Rendőrkapitányság ügyele­tére bejelentkezett egy tele­fonáló, s elmondta, hogy Mezőberényből együtt uta­zott Békéscsaba felé sze­mélyvonaton egy szőke punk frizurás, fülbevalót viselő fiatalemberrel, aki az utazás közben bizalmasan közölte, hogy bombát helyezett el „a bukaresti expresszvonaton, amelyet fel is fog robbanta­ni”. A szőke fiatalember — a bejelentő elmondása sze­rint — tettének okáról bő­vebben nem nyilatkozott, de az utasok közül többen is hallhatták a punk frizurás kijelentését. Mivel a rendőrségnek minden bejelentést komo­lyan kell vennie, megtették a szükséges intézkedéseket. A telefonálót kérték, hogy maradjon a helyszínen, s azonnal járőrkocsit küldtek érte. A rendőrség a MÁV se­gítségével 6 óra 55 perekor Nagylaposon leállította a Budapest felé haladó Orient expressz vonatot. Időközben Budapestről útnak indultak a tűzszerészek és a Békés Megyei Rendőr-főkapitány­ság szakemberei is elkezd­ték a szerelvény átkutatását. A 310 utast persze leszállí­tották a vonatról, akik kö­zül 80-an a nagvlaposi állo­más várótermében, a többi­ek pedig az épület mögötti téren voltak kénytelenek vá­rakozni. A nagvlaposi vas­útállomás szolgálattevője el­mondta, hogy különösebb Gyula 1986-tól 2000-ig szóló távlati fejlesztési programját 1984 márciusi ülésén fogadta el a városi tanács. Az elmúlt év nya­rán a városi pártbizottság áttekintette, mi valósult meg a tervezett fejlesztésből. A napirendi pont anyagául ek­kor — rendhagyó módon — egy, a városról készült vi­deofilm szolgált. Az 1988. júniusi pártbizottsági ülé­sen részt vevők úgy dön­töttek, az elkövetkező évek fejlődési tendenciáját nem egy testület határozza meg, pánik nem volt, ám a jó­részt külföldi utasokkal igen nehéz volt megértetni, miről is van szó. A békéscsabai telefonáló egyébként igen jó személy­leírást adott a robbantással fenyegetőző szőke fiatalem­berről, akit alig fél óra el­teltével a rendőrség a me­gyeszékhelyen elfogott. Kiss Attila István 20 éves, fog­lalkozás nélküli géplakatos, tatabányai lakos az előállí­tását követően elismerte a bejelentő által elmondotta­kat, ám hozzátette, hogy csak viccből találta ki az egészet. Kiderült, hogy édes­anyját jött meglátogatni Bé­Il BTK szerint... a 260. paragrafus (1) Aki közérdekű üzem műkö­dését berendezésének, vezetésének megrongá­lásával. vagy más mó­don jelentős mértékben megzavarja, bűntettet követ el, és öt évig ter­jedő szabadságvesztés­sel büntethető. Ugyanezen paragra­fus 4. bekezdése szerint „e paragrafus alkalma­zásában közérdekű tizem a közmű, a közforgalmú tömegközlekedési üzem, a távközlési üzem, vala­mint a hadianyagot, energiát, valamint fel- használásra szánt alap­anyagot termelő üzem”. hanem a lakosság vélemé­nyének megismerése után 1989 első félévében foglalja­nak állást. Az ötvenperces film az­óta ismertté vált a párttag­ság körében és jó néhány munkahelyen is látható volt. Most a városi pártbi­zottság arra kéri a város további sorsáért felelősséget érzőket — helybelieket és idegeneket —, nézzék meg a video-összeállítást. A vá­ros két pontján, a pártbi­zottság Városház utcai épü­letének és a belvárosi alap­késcsabára, de emellett munkát is keresett. Elmon­dása szerint Tatabányán többször állt ideggondozói kezelés alatt. A rendőrség ennek ellené­re füzetesen átvizsgálta va­lamennyi 'kocsit, a tűzszeré­szeket viszont útközben érte­sítették a vaklármáról. Az Orient expressz 8 óra 45 perckor folytatta útját a fő­város felé. Az utasok közül négy külföldi állampolgár nem kívánt az Orient exp- resszel továbbutazni, így ők személyvonattal folytatták útjukat A rendőrség közérdekű üzem működésének megza­varása bűntette miatt eljá­rást indított Kiss Attila Ist­ván ellen, aki tettét „csak” tréfának szánta. Elmondta, hogy igen magányos, s csak a diszkóban érzi jól magát, ahol táncolni lehet. Ügy gondolja, hogy nem kap semmiféle büntetést, már- csak azért sem, mert mint lapunk tudósítójának el­mondta, „nem idegális sze­mély”, azaz „nem vagyok kötekedő, agresszív sze­mély .. A gyanúsított orvosi vizs­gálaton esett át, s az előz­ményi orvosi adatok isme­retében megállapították, hogy Kiss Attila István kór­házi idegorvosi kezelésre szorul, és ezért a gyulai ideg-pszichiátriai osztályon helyezték el. A vizsgálat el­meorvosi szakértők bevoná­sával folyik. H. E. szervezet Vásárhelyi Pál ut­ca 2. szám alatti helyiségé­nek kirakataiban tegnaptól (kedd) néhány napon át lát­ható a film — körülbelül 17 órától háromszor egymás után sugározva. Az összeál­lítás bemutatja a várost, a fejlesztési tervből megvaló- sultakat. A fejlődés főbb irányairól kísérőszöveg tá­jékoztat. Mivel az anyagi lehetőségek folytán nem mindegy, milyen rangsoro­lásban valósulnak meg a tervek. A pártbizottság sze­retné, ha a lakosság javas­lataival segítené a testületi döntést. Kérik, hogy az írá­sos észrevételeket a pártbi­zottság épületének bejára­tánál az e célra elhelyezett levélszekrénybe juttassák el. (sz. m.) Gyula : Képernyőn a város Nyilatkozatok a televízió jelképes lefoglalásáról Változatlanul élni akarnak „törvény adta jogukkal", azok a független szervezetek és csoportok, amelyek már­cius 15-én a Szabadság tér­re kívánnak vonulni, hogy „jelképesen lefoglalják” a Magyar Televíziót — tűnik ki abból az újabb nyilatko­zatból, amelyet 21 független szervezet képviselői juttat­tak el a Magyar Távirati Irodához. Mint írják: sem­miféle erőszakra nem szólí­tanak fel, a Magyar Televí­zió épületébe nem kíván­nak behatolni, az intézmény munkáját nem akarják za­varni. Elvárják viszont, hogy a televízióban ezen a napon hangozzék el a független de­mokratikus szervezetek „Mit kíván a magyar nem­zet?” című 12 pontja. Szándékukkal vitatkozik egy — ugyancsak hírügy­nökségi továbbításra bízott — másik nyilatkozat, amely­ben a Hazafias Népfront több budapesti, körzeti bi­zottsága tiltakozik az ellen, hogy a független demokra­tikus szervezetek képviselői a társadalom nevében kí­vánják lefoglalni a Magyar Televíziót. Rámutatnak: a társadalom megkérdezése nélkül, a társadalom nevé­ben még jelképesen sem fog­lalhatják le az MTV-t. Fel­hívásukat is csak saját ne­vükben adhatják ki. II bérliberalizálás nem szociális jóvátétel A címben említettek csak töredékei annak a témakör­nek, ami tegnap délután a békéscsabai úttörő- és if­júsági házban a megyei ta­nács munkaügyi osztálya ál­tal szervezett vitafórumon elhangzott. Az érdeklődők — meghívót kaptak a különbö­ző alternatív szervezetek is — dr. Rózsa József kandi­dátustól, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosz­tályvezetőjétől kaphattak választ a munkaüggyel kap­csolatos kérdéseikre. Sokakat izgat, hogy a bé­rek liberalizálása, a kötött­ségek megszűnése, az, hogy akár 30 százalékkal is nö­velhetik a gazdálkodók a kereseteket, nem vezet-e inflációhoz a bér-ár spirál felgyorsulásához. Rózsa Jó­zsef szerint, ha a régi tel­jesítményért nem fizetünk többet, mint eddig, akkor nem. Ha viszont ugyanazért a munkáért több pénz áram­lik ki, az a helyzet áll elő, hogy pénzünk ugyan lesz, de áru, amit megvehetünk raj­ta, alig. A bérliberalizálás nem ilehet szociális jóváté­tel, az alacsonyan tartott ke­resetek „renoválásának” eszköze. Ha a bérek mégis megfelelő teljesítményfede­zet nélkül meglódulnának, s emelkedésük meghaladná az átlagos 15 százalékot — aminek eddig szerencsére nemigen tapasztalható jele — a munkaügyi kormányzat nem tartja elképzelhetetlen­nek a bérek befagyasztását. Mint ahogy nem elképzel­hetetlen a kétnapos munka­hét sem! Bizonyos területe­ken, például téeszeknél elő­fordul, hogy heteken, eset­leg hónapokon át ismétlődő­en nincsen munka. Az em­bereket azonban sem elkül­deni, sem munka nélkül fi­zetni nem akarja a cég. Az ÁBMH ajánlata: új munka- szerződés, kétnapos munka­héttel és kétnapos bérrel er­re az időre. Gyakran kerül szóba az alternatív katonai szolgálat azok számára, akik lelkiis­mereti okokból ellenzik a fegyveres szolgálatot. Az ősszel bevonulok számára a civil szolgálat már realitás, s a vitafórumon mindjárt akadt is olyan munkáltató Három ive iidülóhely Nyáron irány: Szanazug! Emlékszem, „boldogult” ti­zenéves korom második fe­lében sokszor jártunk nya­ranta Szanazugba. Baráti társaságunk az egyik tanyán (nem volt több, csupán ket­tő-három) bérelt sátorhelyet. Talán öt forintot fizettünk akkoriban — több mint húsz évvel ezelőtt — fejenként, éjszakánként a tanya gaz­dáinak. akik, ha visszagon­dol az ember, ezt az össze­get jelképesnek tekintették, hiszen hányszor, de hány­szor kaptunk tőlük tejet, vagy éppen friss túrót, s mást — a köszönöm fejében. Miért is szerettünk Sza- nazugban lenni? Hát persze, a romantikáért. Mert bizony akkoriban az egy-két tanyán kívül három-négy vállalat­nak volt ott üdülője csupán — mindez a dobozi oldalon —, s ott volt az erdő, a Fe­kete- és a Fehér-Körös tisz­ta vizével, az összefolyásnál még jól láthatóan, miért ne­vezték el így a két folyót. Heteket töltöttünk el itt, kisebb-nagyobb megszakítá­sokkal, tulajdonképpen ezek voltak az igazi nyaralása­ink, fürödtünk, csónakáz­tunk. az erdőt jártuk, s jó­kat beszélgettünk, énekel­tünk az esténkénti tábor­tüzeink mellett. Még az sem zavart bennünket, hogy szomjunkat a gémeskút mé­lyéből olthattuk csupán. Akkoriban, ha egy-egy szombaton vagy vasárnap ötvenen, netán százan vol­tak kinn az összefolyásnál, már soknak számított... Kedves mai tizenévesek, akik ezt a vázlatosan lefes­tett romantikus képet keres­nétek Szanazugban, hiába­való a fáradozásotok! Mert itt minden megváltozott, rá sem lehet ismerni a 25 év­vel ezelőtti Szanazugra. Hadd tegyem hozzá, előnyé­re, s a mai igények kielégí­tésére változott a kép. Hi­szen azok, akik — s elsősor­ban a mai fiatalok kedvenc helye ez — nyaranta Szana­zugban megfordulnak, szép üdülőket, s immár utcákat is találnak, nem beszélve arról, hogy egy-egv hétvé­gén két-háromezer ember is itt keresi a felüdülést, a pihenést. Az is előfordul, hogy egy-egy nagyobb ren­dezvényen — mert már ilye­nek is vannak — még ennél többen jönnek el ide. Az út idáig, persze, hosz- szú volt. Az 1960-as évek közepén ismerték fel Doboz község vezetői a területben rejlő lehetőségeket. A kör­nyezet ideális pihenésre, üdülésre, strandolásra, für­désre. Az is nyilvánvaló, hogy a helyi tanács egyedül képtelen lett volna elvégez- nj_azt a sok irányú beruhá­zást, mely ebben a térségben megvalósult az elmúlt húsz év folyamán. A megyei, a békéscsabai és a gyulai ta­nácsok támogatása volt a legjelentősebb a különböző vállalatok, gyárak, intézmé­nyek — akik itt üdülőket lé­tesítettek — fejlesztési hoz­zájárulásai mellett. Ügy érzem, eltekinthetünk a több mint húszéves munka fázisainak tételes felsorolá­sától. Higgye el az olvasó, hogy nem volt könnyű az út, míg a jelenlegi kiépítettség megvalósult. Ehhez a helyi tanács munkatársain kívül még számtalan más szerv, intézmény dolgozóinak mun­kája, akarata is hozzájárult. S tegyük hozzá, nem kevés pénzbe került mindez. Min­denesetre, ha valaki a sze­zonban eljut ide, s az itt pi­henőket, nyaralókat nézi. vagy beszélget velük, meg­győződhet arról, nem volt hiábavaló az erőfeszítés. Azt azért nem tartjuk szükségtelennek, hogy né­hány — legjellemzőbb — adatot, tényt itt most meg­említsünk. Jelenleg az üdü­lőhely — mert 1986. március 13-án annak nyilvánították Szanazugot — közművesített, s területén 41 vállalatnak, intézménynek van üdülője, s 280 magánszemély rendelke­zik telekkel, rajta különböző — túlnyomó többségben — esztétikus építménnyel. Az ellátás is megoldott a terü­leten. Szanazug jobb meg­közelítésére építették meg azt a 4,5 kilométer hosszú utat, melyet 1976 augusztu­sában adtak át, s azóta már szélesítették is az igények­nek megfelelően. Jelenleg 100 üdülőtelek ér­tékesítése van folyamatban, s ha ezek elkelnek, úgy tű­nik, a kereslet-kínálat egyen­súlyba kerül. Ezzel nem elé­gednek meg Dobozon, folya­matosan gondolkodnak azon, hogyan, milyen módon te­hetnék mind vonzóbbá az üdülőhelyet. Az idén példá­ul a kulturált szórakozás megfelelőbb biztosításának feltételeit szeretnék megte­remteni, s kempingtábor lét­rehozásán is gondolkodnak. Nyilvánvaló, hogy sok mindenről nem szólhatunk Szanazug kapcsán. Egyet azonban biztosra vehetünk — s ezt ne vegye senki rek­lámnak —, hogy ott, miként húszegynéhány évvel ez­előtt. ma is kellemesen tölt­hető el — s mindenképpen jobb körülmények között — egy-két-több nap, vagy akár hét is a nyári, üdülési sze­zonban. Pénzes Ferenc Nyári hétköznap Szanazugban (Archív fotó) — a 611-es szakmunkáskép­ző. az élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalat —, ahol szívesen alkalmaznának ilyen fiatalembereket. A napdíj ügyében még mindig nincs megnyugtató döntés, szűnjön meg, illetve váljon 'bérré, s így SZJA- alappá? Vagy tekintsük költ­ségnek? Ekkor viszont ÁFA-s számla kellene min­den költségről, elfogyasztott ebédről stb. Vagy egyszerű­en legyen 100 forint az, ami évtizedek óta 31 forint? Talán ez a legegyszerűbb, mindenesetre jó lenne már valamelyik variáció mellett letenni a voksot. Szó esett még több ké­szülő intézkedésről, a pá­lyakezdők fokozott védel­méről, a korengedményes nyugdíjazás módozatairól, az újrakezdési kölcsönről stb. — szatmári — BIZTOS KÖTÉS GONDOSKODUNK, HUNGÁRIA TEHÁT VAGYUNK. FS BIZTOSÍTÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom