Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-29 / 74. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. MÁRCIUS 29., SZERDA Ara: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM Mai számunkból: Gúlában a gesztenyesor ». oio.» A megyeszékhelyi népfrontválasztás napja: április 7. (4. okúd A sztahanovista gráf (5.0idai> Igazodva a gazdasági változásokhoz (5. oldal) Nem csak színházi kísérlet <o. oidan Ma összeül az MSZMP Központi Bizottsága Uj típusú partneri kapcsolatok B Békéscsabai Városi Pártbizottság ülése Ma délelőtt összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A testület javaslatot vitat meg a politikai nyilvánosság fejlesztéséről és a tájékoztatási törvény alapelveiről, valamint állást foglal a párt sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről. A Központi Bizottság megtárgyalja a politikai rendszer reformja párton belüli vitájának tapasztalatait, és tájékoztatást kap a KISZ XII. kongresszusának előkészítéséről. A testület ugyancsak tájékoztatót hallgat meg a március 15-ei ünnepségekről és az MSZMP nemzetközi tevékenységének néhány fontos eseményéről, valamint dönt a Lukács György-aiapítvány létrehozásáról. A Központi Bizottság személyi kérdéseket is megtárgyal. A napirendi pontokhoz kapcsolódóan Major László, a párt szóvivője az MTI munkatársának elmondta:az MSZMP-nek határozott törekvése és érdeke, hogy a nyilvánosság fórumain megjelenjenek az alkotmánnyal és a törvényekkel nem ellentétes, különböző nézetek. Álláspontja szerint a politikai nyilvánosság a szocialista jogállamiság keretei között nem osztható fel első és második nyilvánosságra, azonban ki kell dolgozni a véleménynyilvánítás széles jogi garanciarendszerét. Ennek hiánya ugyanis jelenleg zavarokat okoz. A nyilvánosság különböző fórumai gyakran nem a valóságnak megfelelően tükrözik a társadalomban meglevő érdekkülönbségeket, s ez nem segíti a társadalmi megegyezést. A politikai, gazdasági rendszer bírálói mellett nem kapnak azonos nyilvánosságot azok, akik nem éleznek konfliktusokat, hanem a nemzeti ösz- szefogás megteremtésén fáradoznak. Az MSZMP fontosnak tartja a tényeken és összefüggéseken alapuló társadalomkép kialakításán keresztül közelmúltunk és jelenünk objektív feltárását. Az intézményes keretek megteremtéséhez tartozik az új sajtótörvény kidolgozása — hangsúlyozta a továbbiakban Major László —, mert a jelenlegit már túlhaladták a társadalmi, gazdasági változások. Létrejötte az alkotmányozási folyamatnak is egyik fontos állomása lesz; összhangban áll majd a nemzetközi joggal, a Magyarország által is aláírt deklarációkkal. Alaptétel, hogy a véleménynyilvánítási szabadság gyakorlása nem járhat bűncselekmény elkövetésével. mások jogainak sérelmével — hangsúlyozta a szóvivő. A törvénynek meg kell határoznia, hogy a felügyeletet ellátó szerv milyen eszközökkel rendelkezik a törvényesség fenntartása érdekében, valamint a sajtóbüntetés, a sajtóvétség, a helyreigazítás fogalmát. Az MSZMP hasznosnak tartaná, ha a törvény megalkotására még ebben az évben — széles körű társadalmi vita után sor kerülne. A különfélék között szerepel a Központi Bizottság előtt a Lukács György-aiapítvány létrehozását szorgalmazó javaslat. A szóvivő végül arról tájékoztatott, hogy amennyiben a testület felmenti Szűrös Mátyást KB-titkári funkciójából, a Politikai Bizottság javasolja: Grósz Károly főtitkárt bízzák meg, hogy a következő időszakban lássa el az Országgyűlés MSZMP-frakciójának vezetői tisztét. Az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottsága tegnap délután 4 órai kezdettel tartotta soros ülését, amelyet a testület egyik tagja, Kepe- nyes János vezetett, s amelyen a 63 testületi tag közül ötvenketten voltak jelen. Egy bejelentéssel kezdődött a pártbizottsági ülés: Orosz Viktória, a városi népfront jelölőbizottságának elnöke adott rövid tájékoztatót a közelgő népfrontválasztások helyi előkészületeiről. Ezt követően a tisztségviselők közül Kutas Gyula első titkár és dr. Szemenyei Sándor titkár tájékoztatta a párt- bizottság tagjait az előző testületi ülés óta eltelt időszakban tett intézkedésekről, egeményekről: A különböző szervekkel, szervezetekkel, mozgalmakkal, érdekképviseleti testületekkel, egyesületekkel kialakítandó új típusú kapcsolatokra, munkára tett ezután javaslatot — a napirendnek megfelelően, az e feladatra megválasztott ideiglenes munkabizottság vezetőjeként — dr. Szemenyei Sándor. A jövőben — hangzott el a szóbeli kiegészítőben — az MSZMP viszonyát a tanácshoz, a tömegszervezetekhez, mozgalmakhoz, szövetségekhez, egyesületekhez nem az alá- és fölérendeltségi viszonyok alapján kell megközelíteni, hanem a partneri kapcsolatot hangsúlyozva. A vita során többen szóltak az újonnan szerveződő politikai, társadalmi szervezetekkel, pártokkal való kapcsolat lehetséges formáiról, s egyáltalán arról, hogy keveset tud a párttagság ezekről. A pártbizottsági ülést ezután a Romániából áttelepültek helyzetéről tájékoztatta dr. Gally Mihály, Békéscsaba tanácselnöke. Elmondta egyebek között, hogy a közelmúlt napokig megyénkben 2625 menekültet látott el a rendőrség ideiglenes tartózkodási engedéllyel. A megyében 1332-en, s közülük Békéscsabán százhatvanan telepedtek le, a többiek tovább utaztak más megyékbe. illetve külföldre, főképpen az NSZK-ba. Mint ismeretes, kormányszintű döntés született^ arról, hogy hazánk területén négy menekülttábort kell felállítani, s ezek egyikét Békéscsabán, vagy a közvetlen közelében. A befogadó állomás szerepét betöltő békéscsabai tábor ügyében a megyei tanács a Békéscsabai Városa Tanács Végrehajtó Bizottságának elvi hozzájárulása után, s annak birtokában tette meg az első lépéseket. A tábor tervezett helye a megyei építőipari szövetkezet tulajdonát képező Kétegyházi úti telep, amelyet az elképzelések szerint a kormánybizottság megvásárolna a szövetkezettől, és központi költségvetésből működtetné. Bejelentésekkel ért véget a testületi ülés. Ezek sorában a pártbizottság hozzájárult ahhoz, hogy Zsilinszki András, a városi pártbizottság titkára, saját kérésére kezdeményezze korkedvezményes nyugdíjba vonulását. rr ¥ MGK - DAB helyett DRGK Nem csak a forma változik...(?) A megyei tanács vb-üléséröl jelentjük Május 25-én soron kívüli megyei tanácsülés — Teljes nyilvánosság a vízprogramnak — II közrendről és a közbiztonságrél — Romlott a közlekedési morál Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — — Murányi Miklós megyei tanácselnök vezetésével •— tegnap ülést tartott. A napirend a következő volt: — Békés 'megye közrendjének és közbiztonságának helyzete, — a pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatai, a helyi tanácsok belső ellenőrzési rendszerének működése, — bejelentések. Murányi Miklós bevezetőben tájékoztatta a testületet a két végrehajtó bizottsági ülés közötti eseményekről, majd javasolta, hogy május 25-ére hívják össze a megyei tanácsot, amelyen a legutóbbi tanácsülésen elmaradt témákat — a megye szövetkezeteinek helyzete, a tanyarendszer jövője — vitatják meg. Tájékoztatta a testületet arról, hogy a megyei tanács József Attila utcai épületében az ország- gyűlési képviselők és a megyei tanácstagok munkafeltételeinek megteremtésére tájékoztató irodát hoztak létre. így mód lesz arra, hogy a képviselők, a tanácstagok egy-egy témában konzultáljanak a szakigazgatási szervek munkatársaival. A továbbiakban belső — a munkamódszert, a szervezeti intézkedéseket érintő — kérdésekről szólt, melyek a tanácsülés által jóváhagyandó szervezeti és működési szabályzatban szerepelnek majd. (Folytatás a 3. oldalon) Levél a miniszterelnöknek A vízminőség-javító program tárgyalásánál többen élesen fogalmaztak, s kifogásolták, hogy a kormány saját határozatát nem hajtatja végre, illetve nem teremti meg az éhhez szükséges feltételeket. 1983-ban született ugyanis minisztertanácsi határozat az egészséges ivóvízellátás biztosítására a Dél-Alföld térségében. Akkor, s még egy darabig, a tömegkommunikáció homályos fogalmazásban volt kénytelen foglalkozni a témával, ma már azonban köztudott — és le is írható —, hogy ivóvizünkben az átlagot meghaladó mennyiségű arzén található. A dolog tehát komoly, s ennek megfelelő lépésekre van szükség. A (végrehajtó bizottság ülésén elhangzott, hogy a megyei tanács, a megyei pártbizottság, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium együttesen levélben fordul á kormány elnökéhez. A levél tartalmazza a leglényegesebb adatokat, nevezetesen azt, hogy a VII. ötéves terv eddig eltelt időszakában a tervezett összeg alig egyhar- madát kapták meg, s több mint egymil- liárd forintos forráshiány jelentkezik. A megoldás szorgalmazására személyes meghallgatást kérnek a kormány elnökétől. Egyre gyakrabban, egyre több szervezetben tapasztalhatók a különböző erősségű önállósodási törekvések. Nem (kivétel ez alól a válla-« latok érdekvédelmét fő céljának tekintő Gazdasági Kamara sem. Ennék a törekvésnek az eredménye többek között a talán rejtélyesnek tűnő felcím, ami nem tükröz egyebet, minthogy a Magyar Gazdasági Kamara Dél-alföldi Bizottsága helyébe az önálló Dél-magyarországi Regionális Kamara lépett. Létrehozásának szándékáról már adtunk hírt lapunkban, most arról számolhatunk be, hogy a törekvések megvalósultak, tegnap, kedden délután Békéscsabán, a Kiszöv székházában megtartott regionális ülésen már a szervezeti és működési szabályzatról született döntés. Amennyiben a kamara áprilisra tervezett tagvállalati ülése is elfogadja, illetve megszavazza, jogilag is önálló lesz a területi kamara, amely kísérleti jelleggel már ez év január elseje óta kvázi önállóságot élvez. Egyre több a tagvállalatok száma a dél-alföldi régióban. Az újonnan belépők zöme szövetkezet, kisszövetkezet, s szolgáltató szervezet. Ugyanakkor egyre erőteljesebben fogalmazódik meg a közvetlenebb munkakapcsolat iránti igény. Ez szerencsésen találkozik azzal a központi kamarai törekvéssel, amely a regionális tevékenység fejlesztése keretében célul tűzte ki az érdek- képviseleti, érdekegyeztető funkciók erősítését, a kamarai szolgáltatások decentralizálását. Ezen kezdeményezések feltehetően nem merülnek ki a formai változásokban, hanem az eddigieknél még jobbá, hatékonyabbá teszik a kamarai munkát. A tegnapi elnökségi ülésen — amelyen Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megyéket 6-6 tag képviselte — a Kiszöv elnöke, dr. Sümeghy Csaba által előterjesztett szervezeti és működési szabályzat vitája mellett természetesen szó esett egyebekről is. Szörényi Gyula, a DRGK titkára a január óta végzett kamarai munkáról adott számot, dr. Kuczik István, az Agri- kon Vállalat vezérigazgatója pedig Bács-Kiskun megye élelmiszer-gazdaságának főbb gondjairól beszélt. —szí— A Patex mezőberényi gyárában korszerűsítették a termelési folyamatokat. Az előkészítő üzem lánccsévélő gépei jelenleg a textiliparban a csúcstechnológiát képviselik. Ezekből az igen nagy hatékonysággal dolgozó NSZK, gépekből kettő dolgozik az üzemben és további kettőt szerelnek be még az idén Fotó: Veress Erzsi
