Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-29 / 74. szám

1989. március 29., szerda NÉPÚJSÁG Tulaidonreform révén kell gazdává tenni az állampolgárokat Pozsgay Imre interjúja az International Herald Tribune-nek Pozsgay Imre állammi­niszter, az MSZMP KB PB tagja az amerikai Interna­tional Herald Tribune-nek adott interjúban elmondotta, hogy a jövő évtized közepé­re várja a többpártrendsze­ren alapuló demokrácia ki­alakulását, de nem hiszi, hogy az új Magyarország megváltoztatná nemzetközi elkötelezettségeit. Pozsgay Imre ezeket mon­dotta a folyamatban levő politikai reformokról: „Az idén megszervezzük a poli­tikai pártokat és anyagi fenntartásukat, sajtótörvényt hozunk, ami biztosítja nekik a televízióhoz és rádióhoz való hozzájutást. A pártok adómentes vállalatokat ala­píthatnak majd, amelyek jö­vedelméből megszervezhetik híveik politikai oktatását. Jövőre először tartunk vá­lasztásokat. így arra számít­hatunk, hogy a. következő választásokig, 1995-ig az a fajta pluralizmus lesz, ami­re szükségünk van, több­pártrendszerrel, autonóm szakszervezetekkel és más érdekcsoportok új befolyá­sával.” Nem bocsátkozott annak latolgatásába, hogy koalíciós kormányzás vár­ható-e jövőre vagy sem, de kijelentette: „Az ellenzék számíthat arra, hogy a párt szabad vetélkedést hoz lét­re és tiszteletben tartja a szabályokat. Ha veszít (a vá­lasztáson), fel kell adnia a haltaimat. De reálisan szá­molva azt hiszem, hogy ez a kérdés kompromisszummal fog megoldódni.” A politikai és a gazdasági reform összefüggéséről, amit Nyugaton nem mindig érte­nek, így beszélt: „Sok nyu­gati kérdezi, miért van előbb szükségünk politikai reformra ahhoz, hogy lehes­sen növekedésorientált gaz­daságunk. Csak azt felejtik el közben, hogy nekünk nincs gazdaságunk. Amit látnak, az látszatgazdaság, amelyben a politika felfalja a gazdasági tevékenységet és energiát. Helyre kell állíta­nunk az állampolgárok au­tonómiáját, tulajdonreform révén keli gazdává tennünk őket. Egyébként az új al­kotmányunk által biztosí­tandó jogok üresek marad­nak.” A magyar reformfolyamat külső környezetéről úgy vé­lekedett, hogy azok „először kínálnak alapot a diktatú­ráról a pluralizmusra való békés átmenetre ... Mi nem akarunk változtatni nemzet­közi elkötelezettségeinken. Mégis, hazánk küzd Európa tömbökre oszlásának meg-, megszüntetéséért. Reméljük, végül mindkét fél belátja, hogy kezdeményezéseink mindenki érdekében áll­nak, és Magyarország talán híd lehet Kelet és Nyugat között.” Ennek révén Ma­gyarország remélhetőleg ha­marosan részt vehet a kü­lönböző európai szervezetek­ben — mondotta Pozsgay Imre. Ami a Nyugatot ille­ti, szerinte két módon segít­heti elő a reformokat Ma­gyarországon. „Működő tő­kére van szükségünk, de ezt feltételekhez kell kötni. Ra­gaszkodjanak ahhoz, hogy s ze rke zet átalakí tásra for dit - sák, ne elveszett gazdasági ügyek mentegetésére... Ne fordítsák el egy pillanatra sem a tekintetüket Magyar- országról. Vannak erők, amelyek alig várják, hogy leállíthassák a változást” — mondatta az interjúban Pozsgay Imre, hozzátéve, hogy nem újfajta Marshall- segélyre van szükség, ha­nem minden ország saját külön fejlődésére. Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására tegnap há­romnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Cső Ho Dzsung, a Koreai Köztársaság külügyminisztere. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter fogadta Fock Jenő: „Magyarország és Izrael három hónapon belül rendezi diplomáciai viszonyát” Így idézte keddi számában a Jerusalem Post című új­ság Fock Jenőt, az MSZMP KB tagját, az MTESZ elnö­két, aki az MTESZ küldött­ségének élén tartózkodik Iz­raelben. A lap idézte Focknak azt a kijelentését, hogy Magyar- ország lesz az első kelet­európai állam, amely fel­újítja diplomáciai kapcsola­tait Izraellel. „A szovjetek előbb vagy utóbb követnek bennünket” — nyilatkozta a magyar po­litikus. Az újság szerint Fock azt jósolta, hogy Len­gyelország, Bulgária és Csehszlovákia is hasonló lé­péseket tesz majd. Az in­terjúról szóló tudósítás ki­emeli: Fock Jenő, aki 1967 —75 között kormányfő volt, elhibázottnak vélte, hogy a szocialista országok 1967- ben, a hatnapos háború ide­jén megszakították kapcso­lataikat Izraellel, mert — mint mondta — ezzel nem sikerült egyesíteni az ara­bokat, és Izraelt sem kényszerítették engedmé­nyekre. Trockij: a hadügyi népbiztos Hegy év vérben és vasban 19. A közeljövőben jelenik meg Kun Miklós Lev Trockij életéről, munkásságáról szóló könyve, melyből — első­ként az országban — részleteket közlünk. E sorok azért igazán forrásértékűek, mert olyasvalaki ír­ta, aki már akkor is Trockij ellenfele, hamarosan pedig el­lensége volt. Guszev és más pétervári pártmunkások mellett Moszkvából is érkeztek kommunisták a keleti frontra, köz­tük a Trockij környezetében ettől kezdve 1927-ig kiemelt szerepet játszó Arkagyij Rosenholz (Rezengolc). A hadügyi népbiztosnál egy évtizeddel fiatalabb, vállas, határozott fér­fi 1905-ben a novemberi moszkvai barikádharcoknak már az egyik irányítója volt. Eredetileg közgazdásznak készült, az új rendszer azonban nem gazdasági feladatokkal bízta meg: Lenin még Trockij előtt őt küldte a keleti frontra, hogy egy háromtagú bizottság tagjaként Rosenholz tagjaként tárja fel, mi az oka a szüntelen visszavonulásnak: mint a Forradalmi Katonai Törvényszék elnöke rendkívül keményen lépett fel és ez teljességgel beillett Lenin és Trockij rendteremtő el­képzeléseibe. Minthogy a hadügyi népbiztos nagy formátu­mú katonapolitikusnak ismerte meg Rosenholzot, 1918. au­gusztus 25-én javasolta Leninnek és Szverdlovnak, hogy Ivan Szmirnovval együtt nevezzék ki az újonnan létrehozandó katonai parancsnokság, a Forradalmi Katonai Tanács tagjá­vá. Lenin másnap keresztülvitte ezt a Népbiztosok Tanácsa ülésén. (A kitűnő képességű államférfit, mint Trockij hívét, Sztálin már 1925-ben eltávolíttatta: diplomáciai munkára küldte Londonba. Rosenholz az elsők között, már 1927-ben deklarálta, hogy Trockijjal szakít, ennek okairól családja ma élő tagjai sem tudnak meggyőző magyarázatot . adni. Trockij feltűnően ingerülten reagált erre a lépésre. Még 1938-ban írt soraiból is érződik a csalódottság az egykori elvbaráttal szemben, noha ez volt az az év, amikor Rosen­holzot bíróság elé állították, és a Buharin-perben neki kel­lett megtestesítenie a Buharin és Trockij közötti „bűnös kapcsolatot”. Rosenholz 1923-ban személyes hangvételű emlékezést írt a szvijazsszki harcokról. Ott volt, amikor megindult a Ka- zány elleni offenzíva, és a vörös csapatok hídfőállást létesí­tettek a Volga jobb partján, hogy magaslatairól belőjék az ostromlott város központi utcáit. Kappel ezredes azonban, a fehérek legtehetségesebb fiatal hadvezére, 1920-ban Kol- csak utóda, válogatott embereivel a várost megkerülve, Szvijazsszk felől hátba támadta a bolsevik erőket. A máso­dik pétervári ezred néhány kisebb vörös alakulattal az 5. hadsereg vezérkarának ^zámos tisztjével együtt megfutamo­dott. Amikor a fehérek előőrse elérte a szvijazsszki vasútál­lomását, ahol Trockij különvonata várakozott, Rosenholz, mint a Forradalmi Katonai Tanács tagja, utasította a had­ügyi népbiztost, hogy haladéktalanul távozzon a hadszíntérré vált területről. Trockij azonban ezt megtagadta, s csak Ro­senholz írásos parancsának engedelmeskedett. A továbbiak­ban a hadügyi népbiztos később így számolt be: „ ... Engedelmeskedtem, és vízre szálltam, de nem a szá­momra előkészített utasszállító hajóra, hanem egy torpedó­naszádra ... A flottilla, Raszkolnyikov parancsnoksága alatt, azon az éjszakán meg akarta támadni Kazányt. Két magas­lat között kellett elhaladnunk, amelyeken a fehérek ütegei ásták be magukat... A hajók nyomdokvonaloszlopban ha­ladtak, leoltott fényekkel, mint az éjszakai tolvajok. Két volgai révkalauz állt a kapitány mellett, két fakó, ritkás szakállú öreg. Kényszerrel húzták őket a fedélzetre, és ha­lálosan féltek, gyűlöltek bennünket, átkozták a sorsukat és egész testükben remegtek. Most minden rajtuk múlt. A ka­pitány időről időre figyelmeztette őket, hogy ha zátonyra futtatják a hajót, mindkettőjüket menten agyonlöveti. Már a ködben homályosan tornyosuló őrma gaisil a tokkal egyvonal- ban voltunk, amikor a folyón géppuskasorozat vágott vé­gig. Ágyúlövés felelt rá a hegyről. Nesztelenül haladtunk. A hátunk mögött viszonozták a tüzet. Golyók doboltak a vas­lemezen, amely derékmagasságban védte a kapitányi hidat. Lekuporodtunk... A túlsó parton feltűntek Kazány Té­nyei ... Raszkolnyikov kiadta a tűzparancsot. Torpedónaszá- dunk fémteste felüvöltött, megcsikordutt a saját 'ágyújának első lövésétől. Lökésszerűen haladtunk és a vasméh fájdal­mas csikorgással szülte meg az újabb lövedékeket. Az éj­szakai sötétséget egyszer csak láng szaggatta szét — ágyúnk eltalált egy olajjal telt uszályt. Váratlan, kéretlen, de gyö­nyörű fáklya csapott fel a Volga felett. Most már a kikö­tőt lőttyk, az ütegek világosan körvonalazódtak, de nem vi­szonozták a tü?et. A tüzérek minden bizonnyal egyszerűen szétszaladtak. Most kerülünk kereszttűzbe a kikötőből és az őrmagaslatról, gondoltuk. Iszonyatos érzés volt. Ráadásul kormányazhatatlanná vált a hajónk .. Üjabb életveszélyes helyzetek és a biztos halálból való menekülés gondolatával tért vissza Trockij Kazányba, ahol azonnal átvette a „támadás” irányítását. A nehezen barát­kozó, tartózkodó, sőt hideg Trockij a kazányi harcokban el­ső perctől becsülte, hamarosan pedig kifejezetten megsze­rette Ivan Nyikityics Szmimovot. Az 5. hadsereg munkásból lett komisszárját a polgárháború alatt a „Szibéria Leninjé­nek” hívták, később azonban egészen 1987-ig neve még gyalázkodó jelzők kíséretében sem szerepelt a szovjet lexi­konokban. A nagyjából Trockij évjáratához tartozó politi­kus, aki tőle eltérő közegből származott — még pontos szü­letési éve sem maradt fenn —, a múlt század végén lett forradalmár, az 1905-ös esztendő már a bolsevik fegyveres osztagok élén találta. 1917 februárjában a szibériai Tomszk- ban szolgált, és egy viszonylag nagy létszámú illegális bol­sevik szervezet kialakításán munkálkodott a százezres la­kossághoz mérten hatalmas, 70 ezres helyőrségben. Ehhez talán mindennél jobban értett: a legnehezebb helyzetben, még a statáriális bíróság árnyékában is képes volt újjászer­vezni a mozgalmat. (Folytatjuk) Kun Miklós f1EH3EH< npfi íf£ HIGIÉNIKUS TELEFONOK Franciaországban kagyló és tárcsa nélküli utcai tele­fonokat kezdtek gyártani. A telefonkészülékbe beépített mikrofont és hangszórót sze­reltek. Ha valaki telefonálni akar, elég megnevezni a hí­vandó számot. A pontosság kedvéért a készülék megis­métli a tárcsázandó számo­kat, melyek egymás után je­lennek meg egy kisméretű képernyőn. Ha a telefon esetleg rosszul „hallotta” a számokat, kellemes hang kérdez vissza. Szakemberek úgy tartják, hogy az űj tele­fonok külön előnye, hogy hi­giénikusak és praktikusab­bak. mint az eddig használt készülékek. PUSZTULNAK A SVÁJCI ALPOK GLECCSEREI A svájci természetvédő egyesület közölte, hogy 1986 -1987-ben hosszúságuk át­lagosan hat méterrel csök­kent. Az ország mintegy 1000 négyzetkilométernyi terüle­tét borító gleccserek pusztu­lása egyes növény- és állat­fajok klveszését és a hegyi források kiapadását vonná maga után. MÉG MINDIG ROBINSON Svéd kutatók felmérést ké­szítettek annak tisztázására, hogy az elmúlt három és fél évszázad alatt a világon me­lyik volt a legtöbbször ki­adott és az olvasók körében a legnépszerűbb könyv. A nemrég közzétett adatokból megtudhattuk, hogy legtöbb­ször Defoe Robinson Crusoe című — először 1719-ben ki­adott — népszerű regényét jelentették meg a világ könyvkiadói. KIADATÄS vAr A SZÖKÖTT BŰNÖZŐKRE Nem érezhetik magukat többé biztonságban Spa­nyolországban azok az an­gol bűnözök, akik a felelős­ségre vonás elől szöktek az Ibériai-félszigetre, és eddig háborítatlanul és gondtala­nul élhettek rablott pén­zükből. A madridi kormány ugyanis nemkívánatos sze­mélynek minősítette egyikü­ket, s várhatóan hasonló sors és kiutasítás vár mint­egy 100 másikra Is. Az 52 éves John Berry már visz- sza is érkezett a szigetor­szágba, ahol a Scotland Yard nyomozói várták. Egy 7 millió fontos fegyveres rab­lás ügyében akarják ki­hallgatni. Társaival együtt követte el a nyolcvanas évek elején London keleti részé­ben. POINTER Az USA-beli Forth Worth­ban tavaly év végén végez­ték el az első függőleges irá­nyú repülést a Bell-Boeing Pointer elnevezésű, pilóta nélkül működő mini repülő­géppel. A kísérletek első fá­zisában 90 km/h-nál na­gyobb függőleges irányú se­bességet és 185 km/h-nál na­gyobb vízszintes irányú se­bességet szándékoznak elér­ni a Pointerrel. A helikop­terként fel és leszálló, repü­lőgépként navigáló (légcsa­varjai függőleges síkban fo­rognak) Pointer sorozatgyár­tásba kerülésekor maximáli­san 297 km/h sebességgel fog haladni, maximum 6096 mé­teres magasságban. NÖVEKSZIK A NOBEL-DlJ PÉNZÖSSZEGE A Nobel-díj alapítvány közölte, hogy az idei díi ősz- szege 20 százalékkal fog nö­vekedni; 473 ezer dollár lesz. Ezt az tette lehetővé. _ hogy az alapítvány az elmúlt két évben rekordjövedelmet va­lósított meg. Tavaly a nye­reség 71 százalékkal növeke­dett. és elérte a 9.1 millió dollárt. Ugvanakkor a be­fektetett tőke piaci értéke elérte a 238 millió dollárt. Tavalyelőtt a tőke piaci ér­téke 205 millió dollár volt. Stig Ramel, az alapítvány igazgatója kijelentette, hogy csak 630 000-788 000 dolláros díj felelne meg az első No- bel-díj értékének, amelyet 1901-ben osztottak ki. szív- ÉS HASNYÄLMIRIGY- ATÜLTETÊS Egyszerre hajtott végre szfv- és hasnyálmirigy-átöltetést Wa­shingtonban egy amerikai or­voscsoport, Azért döntöttek a két szerv egyidejű átültetése mellett, mert a páciens súlyos szívelégtelensége mellett hosszú évek óta cukorbetegségben i* szenvedett, és attól tartottak, hogy ez hátráltatná felépülését a szívátültetés után. A műtétet szombaton végez­ték, s az orvosok elégedettek az eredménnyel — a szervezet a jelek szerint befogadta a beül­tetett szerveket, s a hasnyál­mirigy működik. A kórház szó­vivője elmondta, hogy tudomá­sa szerint a világon ez volt az első ilyen jellegű kettős szerv- átültetés. — Ha minden Jól alakul, a 45 éves Barry Katz, a washingtoni védelmi minisz­térium munkatársa, aki a Ha­dászati Védelmi Kezdeménye­zés (SDI) programján dolgozik, néhány héten belül elhagyhatja a kórházat, és ismét munkába állhat — mondta a szóvivő. HAMISÍTVÁNYOK KÉPTÁRA Konrad Kujan, Hitler hamis naplójának szerzője, aki néhány évvel ezelőtt nagy feltűnést keltett ezzel a tettével, elhatározta, hogy hamisítótehetségét bemutat­ja a nyilvánosságnak. Stutt­gartban megnyitotta a ha­misítványok képtárát. A 60 négyzetméteres helyiségben festményeket, akvarelleket, rajzokat mutat be, amelyek többek között Degas, Renoir, Dali, Monet, Manet, Remb- radt, Goya aláírását viselik. Kujan a képekhez igazoláso­kat ad ezek eredetiségéről. Persze ezek az igazolások is hamisak. A képek 500-20 000 dollárba kerülnek. Kujan 1983-ban a Stern hetilapnak 10 millió márkáért eladta Hitler naplóját, amelyről azonban később kiderült, hogy hamisítvány, Kujant ezért börtönbe zárták, ta­valy szabadult. Panmindzson: Kim Hjun Jin, a KNDK képviselője (j) kezet fog dél-koreai kollégájával, Csang Csüng Sikkel tárgyalásaik megkezdése előtt, melynek témája közös csapat indítása az 1990. évi ázsiai játékokon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom