Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-22 / 69. szám
1989. március 22., szerda o Koszorúzások, megemlékezések és kitüntetési ünnepségek március 21-e tiszteletére Üdvözlő távirat PenzábAI A Városi Tanács Elnökének és a Városi Pártbizottság első titkárának, Békéscsaba Kedves Elvtársak! Penza város dolgozói nevében fogadják gratulációnkat a Tanácsköztársaság kikiáltásának 70. évfordulója alkalmából. Sok sikert kívánunk az országos pártértekezlet által kitűzött feladatok mégvalósításában, a szocializmus építésében, a békéért, a népek barátságáért folytatott harcban. Szazanov, Penza város pártbizottságának titkára; Atipov, Penza város tanácselnöke (Folytatás az 1. oldalról) A párt- és KISZ-alapszervezetek, valamint az iskolák már előzőleg megemlékeztek e tavaszi ünnepről. SARKAD. Központi ünnepséget nem rendeztek, a KISZ-tagok számára szórakoztató programot szervezett tegnap a művelődési ház. A kulturális program lézerdiszkóval zárult. GYOMAENDRÖD. Tegnap délelőtt a 19-esek emlékművénél emlékeztek meg az évfordulóról a gvomacndrő- di fiatalok. Tíz órakor KISZ-munkáért kitüntetéseket adtak át, majd a 617. számú ipari szakmunkásképző intézet adott irodalmi műsort. Endrődön az agrár- mozgalmi emlékműnél tartottak ünnepséget délután 2 órakor. Március 21-én, a Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontásának napján hagyományosan kitüntetési ünnepségeket tartanak a különböző KISZ-szervezetek. A megyei KISZ-bizottság ünnepségén Békéscsabán, a KISZ politikai képzési központjában tegnap délután a résztvevőket Varga Sándor, a KISZ mb-tagja, megyei úttörőelnök köszöntötte, köztük Nagy Jenőt, a megyei pártbizottság titkárát. Ünnepi beszédet dr. Tóthné Nagy Beatrix, a KISZ mb- tagja tartott, majd Szabó Béla, a KISZ mb első titkára átnyújtotta a különböző elismeréseket. A KISZ Központi Bizottsága Vörös Vándor kitüntetésében részesült a MÁV békéscsabai üzemi KISZ-bizottsága; az Okányi Haladás Termelőszövetkezet KISZ-bizottsága; a Békési Városi Tanács Dallos Ida ’ KISZ-alapszervezete — képünkön — ; a Békéscsabai 611. Számú Szakmunkásképző Intézet KISZ-bizottsága és az Orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola KISZ-bizottsága. A megyei KISZ-bizottság Ifjúságért Érdemérem kitüntetését hatan, KISZ Érdemérem kitüntetését pedig tízen vehették át. Fotó: Fazekas Ferenc Szem(telen)fenék vizsgálat Hivatkozással a Népújság március 11-i számára, számítottam a megtorlásra, a bokorból előugrasztott, bogáncsszúrta nyúl oroszlánbömbölésére, az „övön aluli” mutogatásra. S most mit tegyek? Soroljam, cáfoljam végig az engem ért sértéseket, bizonygassam én is, hogy nemcsak olvasni, írni is tudok hosszan? Inkább legyintek, vállalva a magaslatokban való szédülést, megengedve, hogy a mester(kedő) úr — régi szokását elhagyva — most már fölfelé is taposson ... Annyit meg jegyzek mégis: a szőlő nem mindig annak savanyú, aki megeszi, néha annak is, aki irigy szemekkel nézi, amint volt silány tőkéi helyén áz új ültetvény teremni kezd, ugyanazon a talajon új fajtát, az új vincellér, a korábban együgyűnek hitt csőszfiú keze nyomán. Fonák példa ez, s talán szomorú is, akárcsak a versbéli kisváros, ahol — a „kicsi lelkek” mellett — van néhány „sajtóbuzi”, „hétvégi kurva” és „egy-egy szeszkazán” is ... Tomka Mihály Lokösházán sokat javult a kereskedelmi ellátás Városavató ünnepi tanácsülés Mezőberényben Délelőtt értelmiségiekkel találkozott a Minisztertanács elnökhelyettese Fotó: veress Erzsi A lőkösházi tanácsháza előtt, az úttest szélén kerékpárnak támaszkodva két ja- vaokrabeli férfi beszélget. Csillog a nikkel az egyik bicikli kormányán. Fénylik a tavaszi nap, duzzad, már- már kibomlik az orgonarügy. A kocsma — bocsánat az italbolt — ajtaja sűrűn nyílik, alig hogy néhány perccel múlt el kilenc óra. Az egyik kuncsaft. rizlinges üveget' tesz le óvatosan a járdára, még csak meg sem koccan az üveg. Kinyitja a markát, számolgatja az aprópénzt. Az ÀBC előtt a „konkurencia”. Három asszony. Előttük leterített papíroson holmik, egy-két bámészkodó nyújtogatja az atlétatrikót, férfi alsónadrágot. A „szomszédból” jöttek. Kérdezőskö- dés nélkül Is könnyű rájönni, nemcsak a kínálgatott fe- . hérneműből, hanem abból is, hogy frissen ropogós kiflit mártogat az egyik menyecske tejfölös pohárba. A község közepén kínálja „portékáját” még egy műszaki bolt. a tanácsháza mellett a hatósági húsbolt. Itt van a takarékpénztári kirendeltség, közel a fodrászat, és nem mesz- sze tőle, egy épületben a művelődési- és pártház. Valamivel arrébb az egészség- ügyi központ. Mindezek majdhogynem szűk körben helyezkednek el. Az állomás — a rendkívül nagy forgalmat lebonyolító nemzetközi vasútvonal mellett, a posta épülete, tüzép- telep, meg egy frissen festett kis ABC. Sárga ponyvás teherautó simul az épület mellé a raktárajtóhoz. Kartondobozokat, rekeszeket hordanak be. — Áru érkezett a Szöv- kertől. — mondja az üzlet vezetője, Telek János, aki a szállítójegyeket figyeli meg a behordott árut, és pi- pálgatja ki a tételeket. Bent, a nem nagy alapterületű, de célszerűen kialakított eladótérben a kiszolgálás zavartalanul folyik az áruátvétel ideje alatt is. A polcok, a gondolák eléggé foghíjasak, ami ünnep után nem csoda. — Holnap jön a füszért, meg a mezőhegvesi kombinát. és a Gyulai Húskombinát kocsija friss áruval — nyugtat meg a „tulaj”. Közeledik a húsvét, bizonyára nagy lesz a kereslet a hústermékek iránt. Meg arra is vigyázunk,'ne legyen panasz az ellátásra a jövőben sem. Mintha végszóra érkezne, betoppan a boltba Bakos László, a gyulai áfész területi ügyvezetője; — Ami az alapvető élelmiszereket illeti, nem lehet ok a panaszra. Az utóbbi évekhez képest sokat javult az ellátás. Nemrégiben két részközgyűlésen találkoztunk a lakossággal — mintegy háromszázan vettek részt ezeken — és többektől is elhangzott, hogy — legalábbis ezekből a cikkekből — az ellátás színvonala közelít a városihoz. Tőkehúsból, felvágottakból, tejből és tejtermékekből bőséges a kínálat. Ugyanez, sajnos, még nem mondható el a műszaki, tartós fogyasztási cikkekről. De hát ez nem kimondottan speciálisan falusi gond. Mindenesetre, hogy itt javuljon a helyzet, és igazságosabb legyen az elosztás, bevezettük az előjegyzést. Ahogyan a nagykereskedelmi vállalatoktól megkapjuk a megrendelt cikkeket, előjegyzési sorrendben adjuk ki a fagyasztóládákat, hűtőszekrényeket és színes tévéket. Persze, azért vannak — nem is kevesen —, akik bejárnak a közeli városokba, de főleg a divatosabb holmikért, ruhákért, cipőkért. A butikokkal még nem kelhetünk versenyre. — Különben meggyőződhetett róla. ha körülnézett — folytatja Bakos László —, hogy lehetőségeinkhez képest rendben tartjuk, bővítjük, korszerűsítjük boltháló- tunkat. Ez az akció nemrégiben fejeződött be, és jelentős összegeket fordítottunk boltjaink állapotának javítására. És ezzel természetesen a lakossági ellátás színvonalának növelésére is. Búcsúzáskor Telek János még megkérdezi, hallottam-e valamit arról, hogy ki-, vagy eladják-e a boltokat. — Talán megvenné? — kérdezem vissza. — Meg. (Folytatás az 1: oldalról) hogy igenis a többnyelvűség ellenére is tudnak egy nyelven beszélni, együtt gondolkodni, tenni egymásért és településükért. Murányi Miklós, a megyei tanács elnöke ismertette az Elnöki Tanács határozatát, majd Medgyessy Péter emelkedett szólásra. Bevezetőben a település történelmi múltjáról, értékeiről szólt, beszélt a három nemzetiség békés egymás mellett éléséről. Kiemelte: — Van Mezőberényben német-gát, magyar-gát és tót-gát. Ezek a gátak azonban nem elválasztották, hanem összekötötték az itt élő nemzetiségeket és ez ma is így van. A nemzetiségi megértésnek és összefogásnak különös jelentősége van azon a tájon, ahol sokszor egymásnak feszülő, olykor gyűlölködéssé fajuló indulatok akadályozták az összefogást. Nem messze, alig egy-két- száz kilométerre tőlünk, ez az indulat ma is hazából kitaszít, földönfutóvá tesz embereket. A hagyományokat, a zavartalan együttélés vágyát, a nemzeti öntudatot végső soron nem törheti meg sem kényszer, sem hatalom. A történelmi múlt olyan örökség, amelyet dózerokkal eltörölni nem lehet. A gép és az ember az építésért és nem a pusztításért született. Ezt követően gazdasági, társadalmi, politikai életünkről szólva a miniszterelnökhelyettes kiemelte: — A mi otthonunk nem csak Magyarország, de Európa is. Európaiságunk történelmi hagyományokon, kultúránkon és a nehézségek, kudarcok ellenére mindig megújuló, utolérni törekvő szándékainkon alapul. Most újra közös nemzeti akarat formálódik a felzárkózásra, a gyorsabb társadalmi, gazdasági fejlődésre, a természeti környezet megóvására, mindannyiunk egyéni, családi, társadalmi közérzetének javítására. Felelős erő ma Magyarországon csak ezt akarhatja. A kormány, az alternatív mozgalmak vagy az MSiZMP programja csak közös felelősségvállalás esetén lehet sikeres. A társadalomban és a gazdaságban egyaránt önszerveződésre van szükség, ami a politikában pluralizmust, a politikai erők versenyzését, a helyi közösségek felelősségteljes önkormányzatát, a gazdaságban pedig a tulajdon elismerését és működését, valamint a piacot jelenti. Csak ezen az úton juthatunk el a személyes képességek kibontakoztatásához és a valóságos társadalmi felelősségvállaláshoz. Az állam, a kormányzat mindehhez a politikai, az intézményi, a jogi kereteket szolgáltatja és hatalmával nem akadályozza, hanem garantálja e folyamat létrejöttét. Végezetül a Minisztertanács elnökhelyettese a jövő feladatait vázolta, majd átnyújtotta Szűcs Lajosnak a városalapító oklevelet. Az ünnepi tanácsülésen hárman kértek szót: Zolnai László tanácstag, a városi pártbizottság titkára, Fülöp Antal, a KISZ városi bizottságának titkára és Nagy Ferenc tanácstag, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. Az utóbbi javasolta: március 21., a várossá nyilvánítás napja legyen helyi ünnep, s e napon vonják fel a város zászlaját is. E jávaslatot az ünnepi tanácsülés egyhangúlag megszavazta. Az ünnepség befejező részében Lipcsei Edit énekművész és Réti József Lisztdíjas érdemes művész, Me- zőberény szülöttei, valamint Daridai Róbert színművész és Hegedűs Valér zongora- művész adott ünnepi műsort. Szekeres András Kép, szöveg: Béla Ottó Telek János megvenné ezt a kicsi, de forgalmas üzletet Környezetvédelemrül a Körkövizignél (Folytatás az 1. oldalról) Sok szó esett a beszélgetésen a hulladékok kezeléséről, tárolásáról. Sajnos, az úgynevezett különleges eljárást igénylő hulladékok tárolása a megyében nincs megoldva. Ezen belül talán a legbiztatóbb a helyzet az olajos hulladékok esetében, ezek ártalmatlanítása oldódik meg leghamarabb. A szakemberek álláspontja egyébként az. hogy már eleve a környezetszennyezés lehetőségét kell megakadályozni. Éppen ezért olyan technológiákat kutatnak fel, amelyekkel kizárható a szennyezés. Jelenleg is tárgyalnak már például a mezőgazdasági termelési rendszerekkel erről a témáról. Igaz ugyan, hogy Békésben nem szennyezik aggasztó mértékben gyárkémények a levegőt, az ülepedő por viszont egyre több kárt okoz. A melioráció során kialakított nagy összefüggő földterületekről hordja a szél a humuszt, mivel nincs elég erdő, fasor, erdősáv, ami ezt megakadályozná. Nem utolsósorban ez is oka az egyre nagyobb porszennyezésnek. A legtisztább folyóvizeket még mindig Békésben találni. Érkezik ugyan a Körösök vizével Romániából szennyező anyag, de kevesebb, mint korábban. A román féllel való vízügyi viszonyban kedvező fordulat állt be, jelenleg jó a szakmai kapcsolat. Külön kell szólni az Élővíz-csatornáról, amely örökzöld téma a megyében. Vajon mikor hozzák rendbe? Nos, előre láthatólag két- három év kell még ehhez; Gyula határában a tápcsatornát kotorják, majd az alsó szakaszon, Békésnél kezdik meg a kotrást. Ami a mintamegyévé fejlesztés programját illeti, a szakemberek ‘ úgy fogalmaztak, mindaz, ami megkezdődött, ami a terveikben szerepel, lényegében ezt a célt szolgálja. Ám azt is hozzátették, hogy veszélybe kerül a modellprogram, ha nem lát hozzá mindenki, aki a témában érintett, megújult erővel a megvalósításhoz. Pillanatnyilag csak a propaganda van, de nincs még meg ehhez a háttér, az eszközrendszer. Biztató viszont. hogy megvan a felkészült szakembergárda. A szakmai célok mellett nem kevésbé fontos a társadalmi bázis kiépítése. „Ne gondolják, hogy nincs társadalmi kontroll” — így az igazgatóhelyettes. Különböző fórumokon felvetődik például az a nagyon fontos kérdés, hogy a megye természeti értékeinek jelentős része a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz került. Nem tartozik ugyan szorosan ehhez a témakörhöz, de ezen a ponton összefügg, s nagyon elgondolkodtató, hogy feltűnően sok gazdaság és intézmény központja részben állami döntések alapján — megyehatárokon kívül működik! S végül még egy tény, amelyet a tegnapi tájékoztató is megerősített: nehezen áttekinthető, rendkívül bonyolult jelenleg a környezet- és természetvédelemmel összefüggő szakmai. hatósági, gazdasági és egyéb feladatokat ellátó rendszer. Nagy kérdés, hogy ez így szolgálja-e a leghatékonyabban a deklarált célt: az ésszerű környezet- gazdálkodást, a szigorú környezetvédelmet, természeti kincseink megőrzését. Tóth Ibolya