Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-21 / 68. szám

1989. március 21.. kedd O Pusztából község „Kiművelt emberfőkért” A TIT kiáltványa a magyar értelmiséghez, a magyar társadalomhoz Széchenyi Istvánnak a „kiművelt emberfők”-ről szóló is­mert mondása jegyében ül össze ez év március 22-én orszá­gos értekezletünk, amelynek célja, hogy e társadalmi fe­szültségekkel teli hónapokban maga köré gyűjtse és céljai érdekében cselekvésre szólítsa a hazai értelmiséget, azokat a szakembereket, akik hivatásuknak tekintik társadalmunk művelését. Meggyőződésünk, hogy súlyosbodó politikai, gazdasági, kulturális és morális gondjainknak egyik alapvető oka a tudás alacsony színvonala, az általános és szakműveltség korszerűtlensége, az emberi értékek és magatartásformák torzulása társadalmunkban. Társulatunknak fő célkitűzése az emberi élet minőségét rontó eme kedvezőtlen jelenségek okainak csökkentése, a műveltség rangjának védelme. Nincs olyan művelődési szervezet hazánkban, amely a TIT-hez hasonlóan másfél évszázados folyamatosságot tudhat maga mögött e nemes célok valóra váltásában! — A magyar művelődés kontinuitásának őrzői és megújí- tói vagyunk. Büszkén vállaljuk az alapítók, Bugát Pál és reformer társainak örökségét, a magyar művelődés nagy ügyének rendíthetetlen szolgálatát. A folyamatosság és a megújulás széttéphetetlen egységére, az alapítók szelleme iránti hűségre törekedtünk a legnehezebb politikai körülmé­nyek között is. Legkülönbözőbb világnézetű és pártállású tagjaink és híveink mindenkor az emberiességet, a szigorú tudományosságot, a türeimességet tartották szem előtt! Az elmúlt évtizedekben a Kossuth Klub egy-egy vitaülése, a Valóság című folyóiratunk egy-egy tanulmánya, szabad- egyetemeink sorozata szilárd tájékozódási pont volt a tü­relmetlenség körülményei között! Ma és holnap soraink közé hívjuk az értelmiségi progresszió legkülönfélébb képvi­selőit; kommunistákat és más pártállásúakat, a politizáló és a mindennapi politikától magukat távoltartó szakembe­reket! Az emberi értelem hívei és közvetítői vagyunk. A nagy francia forradalom századik évfordulójának évében nyíltan vállaljuk az első reformnemzedék, társulatunk létrehozói­nak gondolatait. Hiszünk az emberi alkotó ész térhódításá­ban a korunkat is elöntő mindenfajta irracionális, misztikus áramlatok, előítélet- és tévhitrendszerek ellenében is. Nyíl­tan valljuk és vállaljuk nemzeti érzéseinket is, de sohasem engedünk teret a nézeti, vallási vagy etnikai elfogultságok­nak. Az értelmes emberi cselekvés érdekében toborozzuk hazánk fiatal és felnőtt szakembereit, a tanulókat és meste­reiket. Jelszavunk a szakszerűség és a minőség! — Az emberi egyetemesség tanúi és hirdetői vagyunk. Tudjuk és hirdetjük, hogy jelen bajaink egy része múltbeli elzárkózásunkban, helyünk és szerepünk alá-, illetve túlbe­csülésében gyökerezik. Hivatásuknál fogva tagjaink sokat utaznak külföldre, szakadatlanul olvassák a nemzetközi iro­dalmat. Nyugodtan kimondhatjuk: mi ismerjük a mai vilá­got a Szovjetuniótól Amerikáig, Ázsiától Ausztráliáig. Állít­juk, hogy nemcsak Széchenyi István, Bugát Pál, Kodály Zoltán, Bibó István, vagy Lukács György korában volt fon­tos és szükséges bevált külföldi rendszereket hazai földre át­ültetni, hanem c kis országnak ma és holnap is életeleme a nyitottság, az eszmék, gazdasági tapasztalatok és művelődési értékek szabad áramlása. Ezért felajánljuk nemzetközi isme­reteinket hazai erkölcsi és gazdasági nyomorúságaink eny­hítésére és leküzdésére. — A megbízható, hiteles tudás elkötelezettjei és terjesz­tői vagyunk. Ném a dogmává merevedett tévtanoké, hanem a modern tudomány által szüntelenül elébünk tárt új té­nyéké, e tények alapján állandóan meg-megújuló nézeteké. Hirdettük és hirdetjük, hogy a közgazdasági törvényektől a jogalkotáson át az orvosi ismeretekig nem a konjunkturáli- sak, a napi divatos széljárásoknak kitett felületesség, hanem csakis a tudomány adatai alapján vezérelt cselekvés viheti előre társadalmunkat. Folyóiratainkat, kiadványainkat, év­tizedek óta ebben a szellemben szerkesztjük; szabadegyete­meinket, tanfolyamainkat, tanári kurzusainkat az igazolt és ellenőrizhető tudás átadása céljából működtetjük a jövőben is! — A méltó emberi élet minőségének pártolói és szervezői vagyunk. Meggyőződésünk, hogy korunkban már nem ele­gendő a tudomány és a műveltség elemeit csupán közvetí­teni, hanem a példa erejével a cselekvés irányába kell hat­nunk! A mai embert megillető szuverén magatartás, a lelki és testi egészséget biztosító korszerű életforma kialakítása érdekében kell minden tevékenységünket végeznünk; min­den megyében, minden nagyobb településen működő helyi szervezeteink a közösségi cselekvés műhelyei. Ezért kezde­ményeztük és kezdeményezzük értelmiségi klubok létesíté­sét, ezért vállaltuk és vállaljuk közreműködésünket népfő­iskolák újraalapításában, a falusi és a városi műveltség köz­vetítése, a tehetségfejlesztés érdekében. Kedves Barátaink! Világnézettől és pártállástól függetle­nül hívunk mindenkit társulatunk helyi szervezeteibe né­pünk felemelkedésének nemes ügyéért, hiszen a „tudomá­nyos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma”. Padlásra építhető boldogság Tíz tetőtér „kiadó” Tirjákék a modernül kialakított konyhában * Fotó: Kovács Erzsébet II Magyar Nemzeti Bank is a Pénzügyminisztérium közleménye A Magyar Nemzeti Bank az alábbiak közlésére kérte az MTI-t: Az MNB március 21-i ha­tállyal átlagosan 5 százalék­kal leértékeli a forintot a konvertibilis devizákkal szemben. Az intézkedést el­sősorban a március 1-jétől megindult korlátozott bank­közi devizapiac kiegyensú­lyozottabb körülmények kö­zött történő működtetése in­dokolja. Az árfolyam-módo­sítás egyidejűleg hozzájárul a gazdaságos konvertibilis elszámolású export ösztön­zéséhez, valamint csillapít­ja az import-liberalizáció hatására is erősödő deviza­keresletet. A lakosság ren­delkezésére álló egyéni tu­rista-devizaellátmány és a közlekedési költségkeret arányosan emelkedik. A TIT Országos Elnöksége A Pénzügyminisztérium az alábbi tájékoztatást adta: A külföldre utazás pénz­ügyi feltételeiről és a ma­gáncélú utazási valutaellá­tásról szóló 84/1987-es (XII. 27.) PM számú rendelet 17. paragrafusa alapján a kon­vertibilis elszámolású orszá­gokba történő utazáshoz 1989. március 21-től igény­be vehető turistaellátmány és közlekedési költségkeret összege — a forint konverti­bilis valutákkal szemben történő 5 százalékos leérté­kelése miatt — az alábbi: 1. A turistaellátmány ösz- szege 3 naptári évi időszak­ra 21 200 forint; 2. A 14. életévüket be nem töltött kiutazók részére nap­tári évenként egy alkalom­Békéscsabán a Penza-lakó- telep 6-os épületének pad­lásán járunk. Pontosabban a volt padlásrészben, ami már 90 százalékos készenlétben áll — hogy kényelmes la­kássá váljék. Balta József — a tulajdonos — szabadko­zik: — Elnézést, az építkezés már csak ezzel jár! — Mikor kezdte el a lakás kialakítását? — Az építkezést csak 4 hónappal ezelőtt, az anyag- beszerzésre éppen egy évem ment rá. — Nagyon ízléses ez a tetőtér-kialakítás. ' Hány négyzetméteres ? — A hasznos terület 120 négyzetméter. — Anyagilag mennyire terhelte meg a pénztárcáját? — Ez idáig 800 ezer fo­rintban van. De mielőtt bárki is azt mondaná, hogy ez nem sok, hadd tegyem hozzá, én építész vagyok. A tervezéstől a beruházásig szinte magam, illetve család­tagjaim segítségével végez­tem mindent. Fél éve már, hogy fizetés nélküli szabad­ságon vagyok. Ezt pedig nem mindenki engedheti meg magának. Békéscsabán a tetőtér-be­építési lehetőségeket már 1981-ben és 1986-ban is fel­mérte az Ingatlankezelő Vállalat. 1986-ban ki is füg-» gesztették a tanács hirdető- táblájára, hogy ismertessék a lakosokkal a lehetősége­ket. Így jutott tetőtérhez Bállá József a Penza-lakóte- lepen, és a Tirják házaspár a Derkovits soron. Ök már befejezték az építkezést és élvezhetik a gyönyörűen be­rendezett lakást, egyéves iker gyermekeikkel. — 1987-ben kezdtünk hoz­zá az építkezéshez és 1988 februárjában megkaptuk a lakhatási engedélyt — so- solja a pedagógus, Tirjákné Prisztavok Ágnes, a fiatal mama. 250 ezer forintos alaptőkével rendelkeztünk. mai 3000 forint összegű kon­vertibilis elszámolású fize­tőeszköz vásárolható; 3. A közlekedési költségke­ret összege három naptári évi időszakra 14 500 forint, amelynek terhére gépjármű­üzem anyag-költségre 6700 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz vá­sárolható; 4. A turistaellátmány igénybevételére nem jogo­sultak 1989-ben egy alka­lommal. 3000 forint összegű konvertibilis elszámolású fi­zetőeszközt vásárolhatnak. 5. A Jugoszlávián keresz­tül Bulgáriába kiutazók ré­szére — évente egy alka­lommal — turistaellátmá­nyuk terhelése nélkül 600 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz szolgáltatható ki; Ehhez felvettünk 460 ezer forint kölcsönt. Ebből ala­kítottuk ki a 70 négyzetmé­teres hasznos területet, be­vezettük a padlófűtést, ami­től 23-24 fokos meleg van a lakás minden zugában. A picik nyugodtan járkálhat­nak mezítláb is. * * * Az Ingatlankezelő Vállalat és a megyei tanács felméré­se alapján jelenleg a megye- székhelyen tíz tetőtér-beépí­tésre van lehetőség. A tető­terek hasznos területe 80-90 négyzetméter. Azok, akik már hasonló körülmények között építették, építik a la­kásukat, 12-13 ezer forintos költségről beszélnek négy­zetméterenként. Ifjú háza­soknak ajánlják ezt a lehe­tőséget, akik saját két kezük munkáját is hasznosítani tudják. Persze ahhoz, hogy hozzákezdhessenek a lakás kialakításához, 200, 300 ezer forint alaptőkével kellene rendelkezniük. A tanács 400 ezer forintot tud felajánlani a fiataloknak, de ezt az ösz- szeget csak akkor utalhatja ki, ha már a lakás elkészült. (Nem logikus, de ez a sza­bály!) Addig azonban ennek terhére bankkölcsönt lehet igénybe venni. (A beépítési igényeket Békéscsabán az IKV-nál kell leadni.) Természetesen figyelembe veszik a szociális szempon­tokat és a legrászorultabb jelentkezőket igyekeznek előnyben részesíteni a váro­si tanácsnál, amikor eloszt­ják az építésre alkalmas te­tőtereket az igénylők kö­zött. Való igaz, hogy ezeknek a lakásoknak az állam a tu­lajdonosa, az építtető pedig a bérlő, mindezek ellenére szabadon rendelkezhet vele. A jogokat bárkinek átruház­hatja. Miután a tanácsnak nincs pénze arra, hogy állami la­kásokat építsen, ilyenfor­mán segítenek az ifjú háza­soknak az otthonteremtés­ben. Béla Vali 6. A magyar—jugoszláv kishatárforgalomban érvé­nyes határátlépési engedély alapján kiutazók utazáson­ként, turistaellátmányuk ter­helése nélkül, 300 forint összegű konvertibilis elszá­molású fizetőeszközt vásá­rolhatnak. Azok a mozgáskorlátozott személyek, akiknek a módo­sított 1 '1975. (II. 5.) KPM— BM együttes rendelet 51/A paragrafusa alapján kiállí­tott engedélyük van, a köz­lekedési költségkeret teljes összegének terhére vásárol­hatnak gépjárműüzemanyag­költségre konvertibilis el­számolású fizetőeszközt. A leértékeléssel arányosan változnak a valutalapokon levő maradványösszegek is. L ökösházát Elek, Nagy­kamarás és Kevermes övezi a román határ közelében. Régi oklevelek tanúsága szerint Árpád-kori település lehetett, mert azok már Leokuseghaz, Lewkes- haza, Leökösháza neveken említik. Később Lökösegy- házának, vagy röviden Lö- kösházának hívták. A név eredete állítólag egv Lökös nevű aradi ispántól szárma­zik az 1360-as évekből. Még egy évszázad sem telik el, s ez az egész terület a Maró- tiak birtoka. Lökösházát 1510-ben mint Brandenburgi György tulajdonát említik. Egy 1559-ben keltezett ok­mány szerint viszont a falu már a kincstáré. „Nagyságá­ra” abból lehet következtet­ni, hogy 1560-ban, mint ki­rályi birtokon, 14 porta volt található. Az urak sűrűn változtak. Érdekességként említem meg, hogy a falu nevét — az 1518. évi törvénycikk 1. pa­ragrafusa — amely elrendeli, hogy Csongrád megyéből Temesvármegyéhez csatol­ják át — Likasegyház néven említi. Azután 1572 után jó­formán semmit nem tudunk a faluról. Valószínűleg a tö­rök idők folyamán elpusz­tulhatott, lakatlan terület lett. Legközelebb 1744-ben bukkan fel Lökösháza neve, amikoris egy bizonyos Edel- spachel nevű hamburgi ács­mester kapta meg királyi adományul. A múlt században Kétegy- - háza. Elek, Szentmárton, Má- csa, Siklós, Jánosháza, Ku­tas és Kevermes puszták ha-, tárolják. Területe akkor 11— 14 ezer katasztrális hold kö­zött változott. Földesura Bánhidi Antal, aki a határ legnagyobb részét bérbe ad­ta. Annyit tudtunk még ró­la, hogy ebben az időben csaknem ezer hold szűzföld volt itt, és fejlett állatte­nyésztés alakult ki. Határát keresztülszeli az 1855-ben épült Szolnok—Arad, azaz a jelenlegi Budapest—Buka­rest néven ismert nemzetkö­zi vasútvonal; az 1900-as évek elejétől kezdett kiala­kulni a jelenlegi állomás környéke. A trianoni béke- szerződés után Romániához csatolták. Arad vármegyé­hez. Az újabb határkiegyen­lítés után lett ismét magvar terület és egyben határállo­más. Lökösháza közvetlenül a felszabadulás előtt még puszta volt. Közigazgatásilag Elekhez tartozott, s területe akkor meghaladta a 9 ezer holdat. Négv nagy.uradalom terpeszkedett a határában. Aztán egy szép napon — a zselléreknek, nincstelenek­nek volt szép ez a nao — el­menekültek a földbirtoko­sok. 1944 szeptemberét írták ekkor. A második ukrán front csapatai elérték a ro­mán—magyar határt és a község felszabadult. A szét­szórt településen cselédek, napszámosok, vasúti tisztvi­selők éltek. Nem volt önálló község, Elekről é« Kever- mesről iránvították az itt élőket. A teleoülés életében döntő dátum 1944 decembe­re. amikor Kevermesen meg­alakult a Magyar Kommu­nista Párt szervezete, amelv segítette Lökösházát az új élet megindulásában. A kom­munista párt irányításával létrejött a földosztó bizott­ság. Ez csaknem ötszáz sze­gényparasztnak osztotta ki a határ nagy részét. (Csalá­donként 5 holdat, s ehhez gyermekenként 1 holdat.) Májusban megalakult az MKP helyi szervezete, a FÉ- KOSZ, az UFOSZ, amelyek az újonnan földhöz jutottak érdekeit képviselték. Meg­kezdődött a házhelyek kiosz­tása is, és alig néhány év alatt 360 új ház épült a köz­ségben. A faluban élő lakosok kö­rében egyre többször hang­zott el, hogy önállósuljon a község. Ez a vágy 1948. de­cember 18-án teljesült, s 1949. január 1-jétől kezdő­dően Lökösháza önállóvá váll. Lakóinak száma ekkor 2169 volt, a területe pedig 8445 hold. Az új község jel­lege szervezeti szempontból nagyközség, s az akkori gyu­lai járáshoz tartozott. Ezt követően. 1949 januárjában megválasztották az elöljáró­ságot. és a képviselőtestüle­tet. A tanács megválasztása után megindult a fejlődés, új beruházások kezdődtek. 1950- ben létesült az első mo­zi. s az ivóvózellátás érde­kében három kutat fúrtak. 1951- ben épült a jelenlegi tanácsháza, és kialakították az orvosi rendelőt. Ugyan­akkor ebben az évben vezet­ték be a villanyt a községbe, 1952- ben adták át a Lökös­házát Mezőkovácsházával összekötő kisvasutat. Meg­épült az új, kéttantermes ál­talános iskola, s 1953-ban át­adták rendeltetésének a föld­művesszövetkezet új épüle­tét. 1954-ben óvoda és egész­ségház nyílt. 1960-tól javult a kommunális ellátás, bővült a villanyhálózat, folytatódott a járdaépítés. 1960 január­jában Lökösháza termelő­szövetkezeti község lett. 1963-ban megépült a tör­pevízmű, mely a község egész lakosságát ellátja jó ivóvízzel. 1971-ben a tsz ka­vicsbányát nyitott. Ez meg­határozó szerepet töltött be a környező települések épít­kezésében, s nem utolsósor­ban a tsz jövedelmezőségé­ben is. 1972-ben átadták az óvoda harmadik csoportszo­báját és a napközi konyhát az étkezővel. 1977. novem­ber 7-én orvosi, fogorvosi és anya-gyermekvédelmi ren­delő és két szolgálati lakás készült el. A határőrség és a vámőrség, valamint a víz­ügyi igazgatóság anyagi se­gítségével a községben 2 ki­lométeres pormentes közűt épült. A háztartási gépek el­terjedése a lakásokban szük­ségessé tette a villanyháló­zat korszerűsítését. Éveken keresztül az olva­sóközönség részére egy könyvmegőrző szoba állt rendelkezésre, heti kétórás kölcsönzési idővel. Az egyre növekvő igényeket a községi vezetés igyekezett kielégíte­ni. és a községi parkban lé­vő, volt Vásárhelyi-kastély épületét felújította. Itt ka­pott helyet az úi könyvtár, az ifjúsági és úttörőház. A sportkedvelők igényeit szol­gálja egy futballpálya, vala­mint egv bitumenes kézilab­dapálya. A VI. ötéves terv fő fel­adatai között szerepelt a község belterületén a csapa­dék- és belvíz elvezetését szolgáló csatorna kiépítése. A falut hétévenként perio­dikusan belvíz sújtotta, en­nek során több lakóház és középület is megrongáló­dott. A csatorna kiépítése óta ezek a gondok teljesen megszűntek. Az 1960-ban megépült mű­velődési ház nem nyújtott kellő feltételeket, ezért 1984- re felújították és bővítették. A község szakemberellátása érdekében 11 szolgálati la­kásba költözhettek lakók. Sajnos, a VI. ötéves terv fő feladatai közé sorolt is­kola- és tornaterem-építésre anyagi okok miatt nem ke­rült sor. Ezért a hetedik öt­éves terv egyetlen fő fel­adatát az iskola megépítésé­ben látjuk. A község lakos­sága a teho megszavazásá­val támogatta az iskolaépí­tést. a községi tanács a gaz­dálkodó és társszer­vekkel igyekezett jó munkakapcsolatot kialakíta­ni annak érdekében, hogy a községben élő mintegy 2250 lakos magáénak érezze a te­lepülést, találja meg megél­hetési lehetőségét, alapvető igényeinek kielégítését. A lakosságnak a Lökösháza iránti szeretete tette lehető­vé azt, hogy a pusztából a jelenlegi község kialakulhas­son. Horváth Jánosné tanácselnök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom