Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-16 / 64. szám

1989. március 16., egűtörtök

SB

.....mondják el szent neveinket”

I

F

orradalmárok, kiállítások, főhajtások Aradon

A jóslat emigyen szól: „Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak, s áldó imádság mellett mondják el szent neveinket..

Az 1848-as szabadságharc és forradalom leveretett. A forradalmárok sírjai az egész országot beborították, de legtöbbünk számára a hely, „hol sírjaink domborulnak...”, Aradon van, ebben a városban végezték ki a forradalom és szabadságharc vezetőit.

Az aradi múzeum — a megyei tanács épülete mögött, a Maros partján található a rendkívül szép, patinás épület — jó néhány évvel ezelőtt 1848—49-es gyűjteményéről volt nevezetes. K/ésőbb megyei múzeummá vált, a forradalomról és szabadságharcról — értelemszerűen — lényegesen kevesebb tárgyi emléket találhatunk meg. Jelenleg az intézmény a megye múltját hivatott bemutatni az ősközösségi társadalmaktól napjainkig. A '48-as gyűjtemény ebbe a sorba illeszkedik be.

Mielőtt rátérnénk a kiállítás ismertetésére, az előzményekről még egy mondatot mindenképpen el kell mondanunk. Nevezetesen; a múzeumba érve megkértük az egyik muzeológust, hogy legyen segítségünkre, hiszen a feliratok 95 százaléka román nyelven íródott, szükségünk lenne tolmácsra. A muzeológus készségesen

rendelkezésünkre állt, sőt kolléganőjét is segítségül hívta, mert ő igencsak törte a magyart. Sajnos a muzeológusnő sem beszélte per- . féktől nyelvünket, így elképzelhető, hogy a fordítások nem szóról szóra fedik az eredetit! De kezdjünk hozzá, a rendhagyó tárlatismertetéshez.

Al kiállításnak ezt a címet adták: Európai forradalmak 1848. A hatalmas térképen az európai városokat apró gombocskák jelzik. A korszaknak szentelt folyosórészlet anyagai között találhatunk festményeket, eredeti iratok fotókópiáit, fénymásolatokat, rézkarcokat, szobrokat, térképeket, feliratokat, s a fal mentén körbehúzódó vitrinekben kardok, puskák, kézifegyverek, illetve különböző használati eszközök vannak. A román nyelvű táblácska a moldvai és munté- niai forradalomra utal. Nevezetesen a május 15-i — az új időszámítás szerint — ba- lázsfalvi népgyűlésre. Az itt megfogalmazott erdélyi program a következő pontokat tartalmazza : (1) Megváltás nélküli jobbágyfelszabadítás. (2) A nemzetiségek teljes egyenjogúsága Erdély politikai életében. (3) A románság számarányának

megfelelő képviselete a közigazgatásban és a hadseregben. (4) Román tanítási nyelvű általános iskolák a falvaikban, iskolák a városokban, és egy román egyetem megalapítása. (5) Mindenütt használható legyen a román nyelv. (6) Nemzeti gárda felállítása. (7) Végül: Az ortodox vallás egyenjogú elismerése, román templomok felállítása.

Kép következik, amelyen Avran Jancu, a nagy román forradalmár vidrai szülőháza látható. A másik kis táblácskán felhívás olvasható Arad lakosságához. Ebből kiderül, hogy Aradon a teljes lakosság csatlakozott a forradalmárokhoz, nemzetiségi hovatartozás nélkül. Üjabb tábla, újabb feliratán Nicolae Ceausescu-idézet olvasható, egyfajta értékelés gyanánt: Mindenféle nemzetiség, románok, magyarok, németek 1848-ban Erdélyben a városokban és a falvakban beírták a nevüket a történelemkönyvekbe, mert

együtt harcoltak a szabadságért.

A felirat alatt fotó. Nevezetes forradalmárokkal ismerkedhetünk meg. Dimitrie Constantinici, Alexandru Gavra, C. Dianocovici Logu, Dimitrie Marid, Konstantin lonnid, G. H. Popa De Teius, Atanasie Sándor, Török Ignác.

Miagyar nyelvű a május 22-én megválasztott képviselők listája. Majd kép jön Joann Buteanuról, a román forradalmárról, a zarándi terület prefektusáról. Butea- nu egyébként a legközvetlenebb segítője volt Avran Jancunak. A soros térkép az arad—zarándi területen mutatja be a romániai forradalmat. Üjabb táblán Avran Jancu Simonffy Józsefhez írt leveléből ismerhetünk meg részletet: a magyarok nem beszélhetnek a románok nélkül, de a románok sem a magyarok nélkül. A természet egy országba hozott össze bennünket, ezért egyik a másik nép nélkül nem élhet, a munka gyümölcsét közösen kell élvezniük.

Bepillantást nyerhetünk Simonffy József válaszlevelének egyik passzusába is: a románoknak és a magyaroknak mindig a legközelebbi testvériségben kell élniük. Aki kijátssza az egyiket a másik ellen, vagy, aki vérontást akar a két testvérnép között, az a saját nemzetét árulja el.

A következő falrészleten kisebb Kossuth-kép és egy ennél lényegesen nagyobb ceruzarajz Avran Jancuról. És jönnek a képek és idézetek. Megismerhetjük Joan

Drogost, aki a forradalmi országgyűlésben képviselte a románságot és a román és magyar forradalmat akarta összehangolni. Fotót láthatunk többek között Táncsics Mihályról, Petőfi Sándorról és jó néhány olyan helyi román forradalmárról, akik neve gyakorlatilag ismeretlen számunkra. Majd idézet Nicolae Balcescutól és Áron Pomnultól, az erdélyi román forradalom ideológusától. (A gondolat lényege megegyezik az előzőekkel: együtt kell a románoknak és magyaroknak élniük, nem engedhető meg, hogy köztük fegyverek szólaljanak meg, és ellentétek legyenek.)

A kiállítás folytatásában Avran Jancu szobra, majd mellette félfalnyi hatalmas fémtábla, amely tulajdonképpen a mai Romániát ábrázolja. A tulajdonképpen szó azért fedi a valóságot, mert Románia határait nem a jelenlegi államhatárokkal ábrázolja, hanem másként. Például Magyarország felől nézve a határt a Tisza vonala jelzi. Innen támadtak az osztrák imperialisták, északról az oroszok, délrőt a szerbek, és keletről a törökök. Az 1848-as román forradalom és szabadság- harc bezártságát, helyzetét valóban szemléletesen tükrözi ez a szobafalnyi nagyságú térkép.

A térkép melletti vitrinben az aradi várban rabos- kodók használati és személyes tárgyai, vagy az általuk készített különböző eszközök vannak. Majd háromnyelvű Haynau-felszólítás következik. Mellette látható a 13 aradi vértanú fényképe, a másik oldalról ugyancsak közvetlen közelségében egy művész által megörökített pillanat: Balcescu és Avran Jancu kézfogása, amikor Avran Jancut arra kérte Balcescu, hogy Erdélyben a magyarokkal együtt harcoljanak az osztrákok ellen.

A kiállításnak jószerével végére is értünk. Ha még egyszer körbepillantunk a folyosórészen, legfelül festményeken akad meg a tekintetünk, ahol a forradalom különböző pillanatai és helyszínei örökítődtek meg. Mint már említettük, a kiállítás napjainkig követi Románia történelmét, így a '48—49-es rész után már 1859 következik, az egységes Románia létrejöttének első dátuma.

Kísérőinknek megköszöntük a tárlatvezetést és ezt az elénk tett vendégkönyvben is rögzítettük. Mielőtt végleg elbúcsúztunk volna, megtudtuk' tőlük, hogy a korábban bemutatott '48—49-es gyűjteményük természetesen még megvan — a raktárban.

Lovász Sándor Fotó: Fazekas Ferenc

fayû. ^ fjuU. t4y ------------H

elyünk a világban

Rövid levelet hozott a posta, mindösz- sze ennyi állt benne: „Mondja, magának semmi se tetszik?” Mivel a feladó nem jelezte kilétét, csak nyilvánosan válaszolhatok. Ha tréfával akarnám elütni a dolgot, mondhatnám, hogy nagyon sok minden tetsző számomra, például a szép nők. Tudom, a kedves olvasó legkevésbé a gyengébbik nem iránti véleményemre kíváncsi, hanem arra, miként vélekedem a helyzetről, más szóval a politikáról. Erről viszont egy ismerősöm jut eszembe, aki igen karakánul és előremutató módon viselkedett, már néhány évvel ezelőtt. Történt ugyanis, hogy káderezéskor a személyi lapjára odaírták a típusszöveget: pártonkívüli, de a párt politikájával egyetért. Megelőzve a glasznoszty szabadságát, az illető beszúrt egy szócskát, s így lett belőle: pártonkívüli, de a párt nemzetiségi politikájával egyetért. Valami hasonló módon állíthatom, hogy a mai magyar külpolitikát őszinte nagyrabecsüléssel figyelem. Érzésem szerint a kül- ügyek irányítói széles látókörű reálpolitikusok, igaz hazafiak! Es mivel remélem, hogy a legfelső vezetésben mégis hatással vannak egymásra a hazai és külhoni dolgaink irányítói, majd csak ragad valami érzékelhető hozzáértés a belső helyzet felelőseire is.

Ha távolról nézném országunkat, bizony csodálnám ezt a kis népet, amely két világrendszer határán úgy próbál a fejlődés zászlóvivője lenni, hogy tudja: aki a

lobogót tartja, azt könnyen érheti találat. A haladás ideológiájához hűségesen igyekszünk példát mutatni jószándékból, nyíltságból, becsületes megegyezési készségből. Mint a mesékben a legkisebb királyfi, aki sok kaland után végül győzedelmeskedik minden sunyi ármány fölött. Vajha adná a sors — a történelem —, hogy valóra váljanak a szép mesék. Hiszen erő lakozik ebben a királyfinépben, övé az igazság, s talán még any- nyi előnye is van, hogy a körülötte Csip- kerózsika-álmukat szunnyadozók még nem ébredeznek, vagy álmaikban éppen félrebeszélnek. Rokonszenvvel tekint ránk a világ értelmesebb része, és szerencsére ez az együttérzés Keletről éppen úgy árad felénk, mint Nyugatról. Végre nem kell ütközőzónának lennünk, nem kell kinyilatkoztatni szándékainkat „barátnak és ellenségnek”. Nem keressük az ellenséget. Bár megnemértés, sőt ellenszenv is gáncsolja törekvéseinket, de ez sose a népektől ered, mindig csak a diktátorai felől. A népek a mi szövetségeseink! Hiszen a világ mégiscsak előre halad, s a hatalmi oligarchiák törvényszerűen a fejlődés fékjei.

Súlyos terheket cipelünk magunkkal. A történelem igazságtalanságai nehezítik a szomszédos népekkel való testvéri megértést, s mindezt tetézik a saját vétkeinkből is fakadó belső- bajok. Külön-külön aligha képzelhető bármilyen gyógyulás. Hiába is bocsátanánk meg az ellenünk vétkezőknek, a saját boldogulásunk elmulasztására nincs bocsánat. Valahol el kell kezdeni, örömmel látom, hogy külpolitikánk máris jó úton halad. Ügy erősítjük az önállóságot, hogy megőrizzük a kötött szövetségeket, s közben új társakat, partnereket keresünk. Ezt sugallja az ezredfordulóhoz közeledő világ, az a mi legelemibb érdekünk.

Jó, hogy valamiben ismét élenjárók lehetünk! Kertészek, akik a világrendszereket elválasztó fémfüggönyök helyén gyümölcsfákat telepítenek. Virágba kell, hogy boruljon ez a kert, talán a gyümölcsét is élvezhetjük.

Andódy Tibor

Olvasói kérdésekre válaszolva O

Városfórum Békéscsabán

— Ha valakinek a lakószobájától 5 méterre a szomszéd disznóólát épített, mit lehet tenni?

— Szabálytalan, egyéni vagy közérdeket sértő építési tevékenységgel szemben a városi tanács vb műszaki osztályán lehet panasszal élni.

— Hogyan lehetséges az, hogy az egész országban itt a legalacsonyabb a Volán szerelőinek és sofőrjeinek a fizetése, a nemzetközi járatok kivételével?

— Nem ismerünk olyan összehasonlító adatokat, amelyekből ez megállapítható lenne. Ügy érezzük, hogy a vállalat által biztosított fizetések országosan nem számítanak a legalacsonyabb fizetések közé. Megyei és városi összehasonlításban a Volán Vállalatnál dolgozók fizetése jónak értékelhető.

— Mikor lesz 'közvetlen autóbusz-összeköttetés a megyeszékhelyek között, pl. Békéscsaba—Pécs között?

— Jelenleg autóbusz-ösz- szeköttetés van Szeged, Kecskemét, Szolnok, Eger, Debrecen, Miskolc, Budapest városokkal. A többi megyeszékhely irányában csak szórványos érdeklődés tapasztalható az utazóközönség részéről. Ezért a vállalat nem látja indokoltnak a többi megyeszékhelyekre közvetlen autóbuszjárat indítását.

— Mikor lehet a városban bekapcsolódni a nemzetei távhívásba?

— A megyei távközlési üzem illetékese elmondta, hogy február 28-áig tartott a próbaüzem. A 66-os körzetszám alá tartozó települések március hónap folyamán bekapcsolódnak a nemzetközi távhívásba.

Szociális és egészségügyi osztályhoz tartozó kérdések:

— A Fürst Sándor utcából nyíló Urszinyi utcai bezárt bölcsődével mi lesz?

— Átalakítása befejeződött, 24 férőhelyes bentlakásos idősek klubja kap benne helyet.

— Hiányzó gyógyszert és hiányzó gyógyászati segédeszközöket miként lehet beszerezni? Mit lehet tenni a hiány pótlására? Valóban

gyárt gyógyszert a gyógyszertári központ?

— Időlegesen és tartósan is vannak gyógyszerek, amik hiánycikként szerepelnek, ezek importból vagy import alapanyagzól származóak. A gyógyászati segédeszközök elkészítését az V. kerületi Bacsányi utcai Gyógyászati Segédeszközök Gyára készíti, az országosan gyártott, helyileg nem készülő gyógyászati segédeszközöket a Ku- lich-lakótelepen lévő gyógyszertár forgalmazza. A gyógyszertári központ valóban gyárt egyes gyógyszer- készítményeket.

— A Lencsést lakótelepnek két iskolája van. Igen sok az orvos által javasolt tartásjavító tornát végző tanulók száma. Ez azonban óriási terhet jelent gyereknek, szülőnek egyaránt mert a város másik végén van ilyen rendelés (Erzsé- b ethelyen). Mi akadálya van annak, hogy itt is legyen?

— Ortopéd szakrendelés a városban csak az V. kerületben működik, ugyanitt található a gyógytorna végzésére alkalmas terem is. A Len esés i lakótelepen ilyen szakrendelés kialakítására hely hiányában nincs lehetőség.

— Kifogásolható viszonyok vannak a városi kórház sebészeti osztályán. Mikor folytatódik a kórház rekonstrukciója, mikor fejeződik be?

— Jelen ismereteink szerint (pénzügyi kondíciók függvénye) ez évben, illetve jövőre a terüJetelőkészítés- sel folytatódik, majd a következő ötéves tervben épülne meg a 264 ágyas műtétes blokk.

— Lehetetlen állapot, hogy a megye legnagyobb patikájában olyan állapotok között kelljen dolgozniuk komoly szakembereknek, amilyen állapot az István király téri gyógyszertárban van.

— A kérdésre a megyei tanács gyógyszertári központja az alábbi választ adta: „Központunk az elmúlt évek során egy új, nagy forgalmú gyógyszertár építését tervezte a Munkácsy út és a Tanácsköztársaság út sarkán — OTP-beruházás keretében.

Az egyeztető tárgyalásaik során szereztünk tudomást arról, hogy az előirányzott költség várhatóan 30-35 millió forint. A megyében üzemelő gyógyszertáraink beruházási és felújítási költségeit is figyelembe véve Békéscsabán ilyen összegű beruházást saját forrásból biztosítani nem tudunk. Ezt a tényt a felügyeleti szervünkkel is közöltük, és kértünk a beruházáshoz 50 százalékos támogatást. Sajnos, kérelmünkre kedvezőtlen választ kaptunk. A gyógyszertár felújítását tervezzük, de annak megvalósítási időpontja a jelenlegi gazdasági helyzetünket figyelembe véve bizonytalan."

A termelés-ellátásfelügyeleti osztályhoz tartozó kérdések:

— Miért van az, hogy a piacon külföldiek nem árusíthatnak, viszont a helypénzt beszedik tőlük, aztán időnként a rendőrség beszállítja őket a helyszínről?

— A külföldi állampolgárok piacokon történő árusítása a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének utasítása alapján 1987 júniusától tilos, mivel ez a cselekmény sérti a hatályom vám- és devizaszabályokat. A fenti utasításnak megfelelően került sor a Sallai utcai piactéren a külföldi állampolgárok árusítási tilalmának elrendelésére. A tájékoztatást idegen nyelvű feliratokkal biztosítottuk. A helypénz beszedése azért nem történhet meg esetenként a külföldiektől, mert a helypénzbeszedőknek nincs hatáskörük, de nem is feladatuk az igazoltatás. Helypénzt csak abban az esetben nem szednek, ha nyilvánvaló a külföldi állampolgárság (pl. nem beszélik a magyar nyelvet), ilyen esetben az árusítóhelyet azonnal el kell hagyni. A rendőrkapitányság az utasítás betartását helyszínen igazoltatás útján is ellenőrzi, és indokolt esetben a szükséges intézkedést megteszi.

— Mikor fogják bővíteni a Mokri utcai ABC-t?

—■ A Mokri utcai élelmiszerbolt üzemeltetőjének, a Békés Megyei Élésker Vállalatnak az információja szerint az üzlet bővítésére jövőre, 1990-ben kerülhet sor. Az üzlet bővítésével kapcsolatos terveket jelenleg készítik, mely alapvetően az eladótér jelentősebb növelését irányozza elő.

(Folytatjuk)