Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-15 / 63. szám
Péntek 1054. Martins 17.1848. PESTI Megjelenik e' lap minden héten négyszer, vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft; postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12.kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, hatvani-utczai Horváth-bázban 583. sz.a. a’ kiadóhivatalban, egyébül! minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a' megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 s z e r hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr,a’ kettős basábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. ■—aaa—aaat-■»«. mw.r.:u. u.»t,t-j..i .■a.’.Hiiii^rT.tr l'raa-xj' tri'iii m.i i. 1. ■ i n ■ t i -- .1.. i .ljliïi. . : 1 i.rit.r ,.i „jaasassasm.. amin . .'.aLixnT m'gjmiii ■jjkii , aaaaa—ecaaaaBBera—Baaapaaa—mbm—■——— A’ sajtó szabad! TARTALOM. Kinevezés. Josephinumi ünnepély. Pest, mart. 16-án. Pest, márt. lG-án (a’ tegnapi és mai nap). Országgyűlés. 40-ik országos ülés a’ m. főRRnél márt 14-én délután 3 órakor. Pozsony, márt. 14-én. Pozsony, márt. 13-án éjjel fél 11-kor. Rendes tudósítás 73-ik kerületi ülés márt. 10-én. — A’ kapcsolt részek’ szabályalkotási joga. III. Törvényhatósági dolgok. Szeged, márt 11-én. Abaujból, Zalából, Borsodból közgyűlések. Külföld. Legújabb hirek. Dunavizállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. A’ klr. helytartótanács Kendelényi József előléptetése által meg- Bresiilt segély díjas fogalmazó gyakornoki állomásra Nyisztor József eddigi díjtalan fogalom gyakorlót kinézni méltóztatotk Vasárnapon, azaz: e’folyó évi mártiushó’ 19-én, a’ helybeli „Josephinum“ nevű árva-intézet’ megnyitásának ötödik évfordulati napja fog ugyanez árva-intézet’ kápolnájában, d. e. 9 órakor, ünnepélyesen megtartatni. Pest, márt. 16-kán. Átalakulási időkhöz nagy férfiak kellenek, magas ezé- lokhoz nagy eszközök. A’ nemzetek csodálatraméltó ösztönnel birnak, a’ veszély* *s az újjászületés* napjaiban — mert az utóbbi nem történhetik meg az első nélkül, — bitudni, kiismerni, kiválasztani azokat, kiket isten arra teremtett, hogy képét másoknál is inkább viseljék. A’ nép’ szíva, isten’ szava, azt mondják. *S hogy volna az, valahányszor jóért, szépért, nagyért lel' a’ nép. \ Innen van, hogy midőn a’ végzet’ u.ijatí nemzeti életnek egy erőteljesebb korszakára mut^» míedepékelőtt a’ parliament’, a' kamarák’, a’ törvényhozó testület’ egybe- gyülését szorgalmazzák mind reok, kik a' közjót viselik Magyarország szón nemieké állapotban van, hogy tör vény hozását^v=fcsiWkálh#8 végzéshozatal végett most nem kell nya^re fjiè ôjiïiedobolnunk. Együtt van az már négy hónap óta. *S tápjai között többen találkoznak, kiket isten és emberek előtt %üszkén vallhat tolmácsainak e’ nép. Da éren törvényhozó testületre nehéz ostracismus nehezedik. Ralegálva van a’ nemzet’ kebeléből az országnak egy határszéli városába, honnan a’ hazára, a’ nemzetre hatni nincsen módja, hol a’ nemzet’, a’nép’, a’ magyar faj’ élő *s egyre fejlődő szelleme nem hathat elégségesen reája. Ez roszúl van igy ; a’ magyar felelős kormány érzeni fogja, hogy ez nem maradhat igy ezentúl, hogy az országgyűlést Pozsonyból Budapestre kell átszállítani haladók nélkül. A’ királyi palota ’s az országház odaát a’ hegytetőn, már nem győzik várni a’ napot, midőn nemzet és f j ■ delem előtt félszázados időköz után megnyithatnak újra. Ez volna az első teendő, ha nem volna egy még ennél is elsőbb, —alphája és ómegája az összes alkotmányos életnek, az, hogy valamint már tettleg szabad a’ sajtó, úgy országos törvény által is a’ censura ellen örökre biz- totirassék. E' nélkül niccsen áldás müveiuken. E nélkül hiába gyürkozünk neki az épilés’ nagy munkájának ; izzadjunk bár hajnaltól napestig, emlegessük a’ hazaszeretet', a’ szabadság’ szent igéit száz és ezer Ízben, — mind ennek semmi haszna ; úgy járunk, mint Bábel’ munkásai, kik nem értették egymás’ nyelvét. Alkotmányos élet *s képviseleti rendszer sajtószabadság nélkül, — milly árva gondolat ! mikor fogunk valaha a’ fcudalismus’ pólyáiból kibontakozni ! Mikor és miből fogják elvégre a’ kormányok megtanulni, hogy a’ sajtónak lény ügzése elmérgesitheti a’ közvéleményt, dehogy irányt csak repressiv törvényen nyugvó sajtóintézkedé- sek ’s az általuk feltételezett eredmények adhatnak neki! Pest márt. 16-án. A* tegnapi nap históriai nyomokat hagyott maga után. Mi kezdetben csak demonstrátió’ színét viselő, később erkölcsi, békés forradalommá alakult. Az események’ hire, mellyek Franczia- ’s Németországon keresztül a’ szomszéd Bécsig törtek, ’s mellyek ugyanazon egy eszme’ láncz- szemeit képezik, nálunk is azon ösztönszerü sejtelmet idézték fól, miszerint a’ törvényhozásnak társodalmi utón is egy lökést adni, ’s e’ ezólból egyesülni kell. Az egyesülési eszme az ifjúi kebel’ melegágyában fogamzott meg legelőbb. Ivek indíttattak meg, egy, a’ jövő.vasárnap tartandó ifjúsági reform-lakomára. Az ellenzéki körben kitüzettek az egyesülés’és petitió’pontjai. Ezeknek tárgyalása végett márt. 12-én ugyanott népgyülés volt hirdetve. A’ folyamodvány’ szerkezete Irinyi József által feltéve igy hangzott: „Egész Európa mozog. Áz idő félszázaddal előbbre rúgott. Egy gondolat rezgi át egész Európát : hogy a’ létező állapot tovább nem maradhat. Nincs többé idő hosszas tanácskozásra, avagy épen halogatásra. Az eszmék meg vannak érve, az élet’ szüksége követeli azokat. Magyarország’ pillanatai drágák. Mi máskor csak hosszú időszak alatt fejlődhetett ki, most rövid utón ’s haladék nélkül törvénybe foglalandó. A’ monárchiát fenyegető veszély’ elhárítására a’ fegyver nem elégséges; e’ czélra nálunk az alkotmányosság’ bővebb kifejtése ’s a’ pragmatica sanctió által velünk kapcsolatban levő népeknél annak behozatala az egyedüli eszköz. A’ nemzet nem elégszik meg többé egyes engedményekkel, nem várhat a’ fejlődés’ eddigi lassú menetelére. Egész alkotmányunkat kívánjuk ezúttal tisz hozatni ’stb. Következnek a’ 12 pontok (lásd alább.) vagyunk meggyőződve — igy végződik a’ szerke; ezekben az alkotmányosság’, a’ haza’ és dynas|iá* minden t>a rátinak kívánságát fejezzük ki. Mi ezekért «indent készek vagyunk áldozni. Kérjük önöket, hogy ezanSpontokat hazánk’ jólléte és dicsősége végeit még ez országgyűlés alatt kieszközölni méltóztassanak.“ E’ szerkezet ellen tétettek némelly kifogások. Sokan nem tárták azt még most körülményeinkhez alkalmazottnak. — Márt. 14f$SÍr pedig ugyanazon kör’ közgyűlésében azon indítvány nyert többséget, miszerint: a’petitió ne mindjárt, hanem az országos ellenzéki választmány által organisálandó agftátió’ utján kezdessék meg. * ^ azon naP esti í9 óratájban megérkezett a’ :st események’ hire. Ez felvillanyozta a’ kedélyeket. —Az zúgolódni kezde. „Ismét a’ formák’ életölő korlátái őzé szoritnak bennünket“ mondák egyértelmüleg. „Az alkalmat elszalasztandjuk ismét.“ — Illyés és hasonló aggodalmak szülték a’ multnapi, demonstrátiőra számított meneteket , mellyeket múlt számunkban röviden emliténk. — A’ tömeg mentében nőttön nőtt, mint szokott a’folyam. Ereje’ nőttóvel érezni kezdé, miként legelső teendője, felszabaditni a’ lelánczolt Tytánt — a’ gondolatot. így született márt. 15-én d. e. 11 [ i órakor a’ magyar sajtónak törvényes tiszta, censura által meg nem fertőztetett ágyából az első ikerszülött. Egyik, a’ kivánatoknak tegnapi mellékletünkben is közlött 1 2 pontja, melly igy hangzik : Mitkiván a’ magyar nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1) Kívánjuk a’ sajtó’ szabadságát, censura’ eltörlését. 2) Felelős ministériumot Budapesten. 3) Évenkénti országgyűlést Pesten. 4) Törvényelőtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben. 5) Nemzeti őrsereg. 6) Közös teherviselés. 7) Úrbéri viszonyok’ megszüntetése. 8) Esküdtszék, képviselet, egyenlőség’ alapján. 9) Nemzeti bank. 10) A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra; magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’külföldieket vigyék el tőlünk. 11) A’ political státusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12) Unió (Erdélylyel). Végül: Egyenlőség, szabadság, testvériség! Az ikertestvér mellett méltólag állott Petőfi Sándor’ következő lelkes költeménye : Nemzeti dal. Talpra, magyar, hí a’ haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok ? Ez a’ kérdés, válaszszatok ! — A’ magyarok’ istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Rabok voltunk mostanáig, Kárbozottak ősapáink, Kik szabadon éltek haltak, Szolgafóldön nem nyughatnak. A’ magyarok’ istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Sebonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongyélete, Mint a’ haza’ becsülete. A’ magyarok’ istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Fényesebb a’ láncznál a’ ] Jobban ékesíti a’ kart, És mi mégis lánc Ide veled, ré A’ magyarok’ Eskü logy rabok tovább ’ magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez, Mit rá kentek a’ századok, Lemossuk a’ gyalázatot. A’ magyarok’ istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. A’ magyarok’ istenére Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Petőfi Sándor. Az ezernél számosabb nép fölemelt újakkal ismétlé az esküt. — Irinyi József mutatá be szabad ég alatt az elsőszülötteket. ’S a’ hulló esőben égből látszott reájok szállani a* keresztelós’ vize. Az előbb említetten kívül szólották még a’ néphez : Petőfi, Jókay Mór (az ifjúsági menet’ vezetői) Bn- lyovszky Gyula és mások, kiket vagy nem ismertünk, vagy állásunk-szerinti leköttetésünk miatt nem hallhatánk. A’ beszédeket , valamint az egész csoportozatot miveltség’ szelleme lengé át. Még sétabotok is gyéren valának láthatók. — Délután 3 óratájban ismét nevezetes dolgok történtek. A’ városháznál, a’ tanács’ és választó-polgárság’ jelenlétében, nyilvános közgyűlés tartván, a’ kinyomtatott pontoknak folyamodványkénti aláírása Szepessy Ferencz polgármester által megkezdetett, ’s egyszersmind a’ rend’ fentartására a’ tanácsból, választott-polgárságból és lakosokból következő 14 tagú állandó bizottmány neveztetett : Rottenbiller Leopold, alpolgármester, Kacskovics Lajos, főjegyző, Staffenberger István, szószóló, Molnár György szószóló-segéd, Nyáry Pál, Klauzál Gábor, Tóth Gáspár, Gyurkovics Máté, Irinyi József, Petőfi Sándor, Vasváry Pál, Irányi Dániel, Hengel Alajos, Egressy Sámuel. Az összes nép, melly a’ beférteken kivül a’ városház’ terét is elfoglaló, mintegy 10—15,000-re tehető. A’4*/j órakor eloszlott gyűlés kinyilatkoztatván, hogy még ezen országgyűlésnek Pestre leendő áttételét szorgalmazni fogja a’ királynál és nádornál, küldöttséget nevezett a’ helytartó-tanács ideiglenes’ ’s a’ központi könyvvizsgáló collégium’ rendes elnökéhez : Stan- csics Mihálynak, a’ gondolatszabadság’ martyrjauak kibo- csáttatását, a’, censurának hivatalosan is eltörlését ’s az iránt Ígéretet kívánni, hogy a’ katonaság nem fog a’ rend’ fentartásába avatkozni. Az egész nap BŰrün hulló eső* daczára elláthatlan néptömeg kisérte a’ küldöttséget, megbízatásának, ha szükség, nyomatékot szerzendő, ’s a’ helytartó- tanácsi épület’ minden zugát elfoglaló. A’ hely tartó-tan ács’ ideiglenes elnöke végre, rövid tanácskozás után, Nyáry Pál bizoitmányi taggal 'megjelenvén az ablakban, kimondatott, hogy a’ censura e’ pillan a ttól (5/í órakor) hivatalosan is meg van szüntetve, ’s addig is, míg torló rendszer melletti sajtótörvényék hozatnának, a’ neta- láni kihágásoknak a’ fennálló törvények szerinti megtorlására ideiglenes bíróság fog felállittatni. A’ katonaság csak akkor fog alkalmaztatni, ha Pestváros’ hatósága kívánná. Stan- csics Mihály iránt végre oda nyilatkozott a’ helytartó-tanács, hogy ő ugyan katonai őrizet alatt van , mindazáltal saját felelősségére kiküldött tagjai : gr. Almássy Móricz és gr. Török Bálint által, St. M. azonnali kiadására rendelést tőn. Hat óra után a’ Pestről átment ’s helyben összegyiilekezett temérdek nép’ örömrivalgási közben megnyíltak a’ börtön’ ajtai, ’s a’ kiszabadított foglyot szabad polgártársai sok helyen kivilágított ablakoknál fáklya-sorok közt hozták vissza Pestre. — A’ nép’ kivánatára a’ sajtószabadság’ megünneplése végett a’helytart ó-tanácsi épületet is ki kelle világitni. — A’7 órától lO'/i-ig együtt volt bizottmány’ további határozatait ma már következő két (censurátlan) falragasztványokról olvassa a’ nép : Az egyik ez : Pestváros’ közönsége’ nevében alólirot- tak szerencsések hivatalosan értesíteni a’ magyar nemzetet, hogy a’ mi más országokban polgárvérbe került, — a* 44
