Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-27 / 49. szám

NÉPÚJSÁG 1989. február 27., hétfő Városi KlSZ-kiildötttrtekezletekröl jelentjük Csak a megújulás hozhat eredményt A békéscsabai tanácskozáson felszólalt Kutas Gyula, a városi pártbizottság első titkára Fotó: Fazekas Ferenc (Folytatás az 1. oldalról) A vitát követően a részt­vevők az írásos beszámolót és a szóbeli kiegészítést el­fogadták, csatlakoztak a me­gyei KISZ-bizottság felhívá­sához, amely megyei szövet­ség megalakítását hirdette meg, majd a módosító ja­vaslatokról szavaztak. Egyet­értettek a lakásépítő szövet­kezet, egy természet- és kör­nyezetvédelmi program, a fiatalok érdekvédelmi köz­pontja létrehozásával, s egy térségi konferencia összehí­vásával is. Ezután megvá­lasztották a KISZ városi bi­zottságának és a pénzügyi ellenőrző bizottságnak a tagjait, valamint 6 megyei és 1 kongresszusi küldöttü­ket. A választás eredménye­ként a KISZ Szeghalmi Vá­rosi Bizottságának titkára a továbbiakban is Pákozdi Gábor. Bákiscsaba A politikai, gazdasági té­ren zajló folyamatok ugyan kedveznek a nyíltabb, erő­teljesebb kiállásnak, ennek ellenére a tagság körében csökkent befolyásunk. Ez ál­talában nem a tagsági vi­szony megszüntetésében nyilvánul meg, hanem 'a szervezeten belüli passzivi­tásban. Természetesen fog­lalkoztatják tagjainkat az ország, a város, szűkebb munkahelyi problémái, kü­lönösen a fiatalokat erőtel­jesen sújtok. Azonban nem kedvez mozgalmi tevékeny­ségünknek az a nyilvánosan elismert tény sem, hogy a kibontakozási program meg­valósítása során az ifjúság helyzete folyamatosan rom­lik, önálló életkezdésük esélyei egyre csökkennek. Számunkra ma már világos­sá vált, hogy szervezetünk gyökeres átalakítása elodáz­hatatlan. Szervezetünknek, a magyar ifjúság egy tekinté­lyes részének alulról építke­zőén demokratikus helyi ■ és országos szinten érdekképvi­seleti, politikai szerepválla­lásra képes valódi ifjúsági szövetséggé, a baloldali if­júsági szervezetek és szerve­ződések föderációjává kell válnia. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy mind szervezeti felépítésünk, mind mozgalmi tevékenységünk alapos, mindent átfogó re­formot igényel — többek kö­zött ezt olvashatjuk a KISZ Békéscsabai Városi Bizott­ságának beszámolójában az előző küldöttértekezlet óta végzett munkáról. Szombaton az ifjúsági és úttörőházban a megyeszék­hely több mint 4 ezer ifjú kommunistájának képvisele­tében 179 küldött ült össze a városi értekezleten. Az ügy­rend,elfogadása után Áchim Mihály első titkár fűzött szóbeli kiegészítést a beszá­molóhoz. — „A KISZ 30 éves tör­ténete során a legradikáli­sabb időszakban élünk. Ma divat bírálni a régit, s re­formernek lenni. Az orszá­gos KISZ-értekezlet plat­formtervezetéhez mi is csat­lakoztunk a fttegyeszékhe- lyen. örvendetes számunkra, hogy az elmúlt év decembe­rében tartott városi pártér­tekezleten három KISZ-es küldött került be a városi pártbizottság testületébe. Felvettük a kapcsolatot a Magyar Demokrata Fórum­mal is, s több témában igye­keztünk tárgyalni velük." Az első titkár a további­akban arról szólt, hogy az országosan is jelentkező ten­denciához hasonlóan Békés­csabán. is csökkent a KISZ tömegbefolyása. Míg 1986- ban 11 ezer KISZ-es volt a megyeszékhelyen, napjaink­ban ez a szám alig haladja meg a négyezret. Szólt a pártolótagság intézményének bevezetéséről, valamint a személyi és anyagi gondok­ról. Az anyagi támogatás je­lentős csökkentése Indokol­ja, hogy a közeljövőben az ifjúsági és úttörőházból a politikai képzési központba teszi át székhelyét a városi KISZ-bizottság. Ezt követően Hursán Já­nos, a pénzügyi ellenőrző bi­zottság elnöke egészítette ki az írásos jelentést. A be­számolókat követő élénk, tartalmas vitában 20-an mondták el véleményüket. Kutas Gyula, a városi pártbizottság első titkára el­ismeréssel szólt a megye- székhely ifjú kommunistái­nak elmúlt évekbeli munká­járól. Beszélt arról is, hogy együttgondolkodásra van szükség a társadalom külön­böző erői, korosztályai kö­zött. A pártnak és a KISZ- nek a jövőben is stratégiai szövetségben kell együttmű­ködnie a legfontosabb célok megvalósításában. Szólt a fiatalok életkezdésének gond­jairól, a munkába állás ne­hézségeiről. Fölhívta a fi­gyelmet a lakóterületi mun­ka erősítésének fontosságá­ra, hiszen a közeljövőben tartandó tanácsválasztáso­kon csak így érhet el sikert a párt és a KISZ. Szabó Béla, a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kára a KISZ és a párt stra­tégiai szövetségéről fejtet­te ki véleményét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy versenyhelyzet alakult ki a különböző szervezetek kö­zött a fiatalokért. Éppen ezért a jövőben az MSZMP- nek nagyobb figyelmet kell fordítania az ifjúságra. Be­fejezésül időszerű politikai, várospolitikai kérdésekről szólt A küldöttértekezlet elfo­gadta a szóbeli kiegészíté­sekkel együtt a beszámoló­kat. A', tanácskozáson dön­töttek arról is, hogy a XII. kongresszus után újabb vá­rosi küldöttértekezletet tar­tanak. Befejezésül megvá­lasztották a megyei küldött- értekezlet 27 és a kongresz- szus 8 küldöttét. V. Z.—V. L. Szarvas: Aktív politizálást, önállóbb alapszervezeteket Mihaleczné Kovács Mária titkár elnökletével pénteken ülést tartott az MSZMP Szarvasi Városi Bizottsága. A testület ülésén részt vett Szabó Miklós, a megyei párt- bizottság első titkára is. A pártbizottság elsőként meg­tárgyalta az 1989. évi mun­kaprogramjára és üléstervé­re vonatkozó javaslatot, va­lamint a munkabizottságok feladatkörére vonatkozó elő­terjesztést. A napirendi ponthoz dr. Sonkoly János, a városi pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegé­szítést. Hangsúlyozta a párt politikai munkája megújítá­sának szükségességét, az ak­tív politizálást, az alapszer­vezetek önállóságának erősí­tését. A pártbizottság ennek értelmében fogalmazta meg programját. Eszerint a párt belső életében törekedni kell a megkezdett folyamatok következetes végrehajtására, együttműködve minden olyan gazdasági, társadalmi, politikai szerveződéssel, amely a szocializmus tala­ján állva tevékenykedik a gazdasági-társadalmi kibon­takozásért, a közélet tiszta­ságáért Szarvas térségében. A politikai munka közép­pontjába az alapszervezetek tevékenységének kell kerül­nie, s ezzel együtt kiemelt figyelmet fordít a pártbizott­ság az ifjúsággal és az ér­telmiséggel kialakított kap­csolatok fejlesztésére. A to­vábbiakban megvitatták a gazdasági élet, a kutatásfej­lesztés, az oktatás és műve­lődéspolitika, az egészségügy területén végzendő politikai munka megújítását, támo­gatását. Ezután Sebő János, a vá­rosi pártbizottság titkára a Békés: tagkönyvcsere lebonyolításá­nak tapasztalatairól adott tájékoztatást. Szarvas térsé­gében 1987. november 1. és 1989. január 31. között 151- en léptek ki a pártból, 21 tagot pedig töröltek. Ezzel szemben mindössze 25 új tag felvételére került sor. Végül az alapÆervezetekben lefolytatott viták összegzésé­ről foglalt állást a városi pártbizottság, majd dr. Son­koly János bejelentette, hogy március 1-jétől Sebő János titkár nyugállomány­ba vonul. Meleg szavakkal köszönte meg több évtizedes mozgalmi tevékenységét. Se­bő János továbbra is párt­bizottsági tag marad, vala­mint az egyik munkabizott­ság vezetője. Pilishegyi József A pártértekezlet mellett voksolt a tagság Az MSZMP Békés Városi Bizottsága pénteken délután tartotta nyilvános ülését. El­sőként a Központi Bizottság által pártvitára bocsátott munkahelyi és lakóterületi pártmunkáról, valamint a párt választási rendszeréről szóló párttagsági véleményt összegző előterjesztést tár­gyalták meg. Az előterjesz­tésből és a vitából kitűnt, hogy a döntő többség szerint a viták megszervezése a pártmunka előremutató vo­nása, ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy világo­sabb útmutatást, országos szinten konkrétabb politizá­lást, s elsősorban közérthe­tően megfogalmazott progra­mot vár a párttagság. Mivel az előterjesztés tájékoztató jellegű volt, így a vita fő­ként a szövegszerű javasla­tok módosítására korlátozó­dott. A lakóterületi párt­munka fejlesztésével a párt­tagság egyetért, valamint azzal is, hogy a párttag ma­ga dönthesse el, hogy lakó- területi, vagy munkahelyi pártszervezet tagja lehet. A városban a párttagok regisztrálása választókörze­tenként megtörtént, összehí­vásuk után kikérik vélemé­nyüket várospolitikai kérdé­sekben, közreműködésükre számítanak a tanácsi válasz­tások politikai munkájában. Ezután a pártbizottság foglalkozott a társadalmi és tömegszervezetek ' megújulá­si törekvéseivel. Ez a napi­rend nem volt előre tervez­ve, de a közéletben és a po­litikai életben történő vál­tozások szükségessé tették. Javaslatként hangzott el, hogy a városi szakszervezeti bizottság mérje fel tagságá­nak igényeit és ezután dönt­sön egy hatékonyabb városi szervezet létrehozásáról. A KISZ, a Hazafias Nép­front, az MHSZ és a Vörös- kereszt városi szervezetei is számot adtak megújulási tö­rekvéseikről. Végezetül a megyei pártbizottság levelé­nek vitája került összegzés­re. A korábban megkérde­zett alapszervezetek jelentős része a feltárt korrupciók, etikai jellegű problémák, ár­emelkedések hatására meg­változtatta véleményét, s a tagság 66 százaléka pártér­tekezlet mellett voksolt. Az ülés bejelentésekkel zárult. Csendes Lívia Doboz=apró, sárga szilva Kistelepülés nagy feladatok előtt D oboz. Régi kézírásos emlékeink hiteles tanúsága sze­rint a megye legrégibb települése. Nevének eredeti jelentése apró, sárga szilva. Az ősidőkben a mocsarak, lápok, vadvizek és hatalmas erdők birodalmában bőven termett az édes gyümölcsből — innen az elnevezés. Az Ár­pád-kori századokban, az ősi tölgyesek árnyékában a ki­rályi felségek kondáit őrizték, gondozták a helybéliek. A gyakori áradások, a vadvizek folytonos vándorlása miatt az itteni ember nem művelt földet; így maradtak meg so­káig az ősi foglalkozások, a halászat, a vadászat és főleg a pásztorkodás. Egy 1138-ban íródott oklevél a doboziak szorgos méhészkedéséről számol be. Évszázadokkal később, a török pusztításai elől az erdők és vizek rejtett zugaiban talált menedéket a település ap- raja-nagyja. Ez idő tájt a dobozi Veresek voltak a község földesurai; egyikük 1616-ban 17 jobbágyát szabadította fel 500 forintért, és kijárta azt is, hogy az erdélyi fejedelemtől nemesi rangot kapjanak. Ám a békési vidék erdélyi fenn­hatósága hamarosan megszűnt, s a magyarországi közigaz­gatás nem ismerte el a fejedelem adta nemesi leveleket, így döntötték újra jobbágysorba a földesúr embereit. Kerek, Kis, Orbán, Szabó, Szánná, Kádár, Kisbalázs — íme, Doboz legrégibb családnevei, majd a XVII. századi telepítés otthont nyújt a Hajdúk, a Megyeriek, az Oláhok és a Simandiak részére. Aztán sorra jöttek a nagynevű föl­desurak ; először Harruckem báró; családja fiúágon hama­rosan kihalt, a lányok pedig igyekeztek előkelő ifjakhoz feleségül menni; így kerültek a megyébe a Wenckheimek, később az egész település a Wenckheim-uradalomhoz tarto­zott. Hatalmuk jószerével még az 1848-as jobbágyfelszaba­dítás után is megmaradt. Az 1930-as években a grófi csa­lád egyik sarja, Lajos (a nép nyelvén Reszketős gróf) el­herdálta, elkártyázta vagyonát a monte-carlói játéktermek­ben. öreg parasztemberek — apáik, nagyapáik elbeszéléséből — még emlékeztek arra, hogy a jobbágyvilágban a lesze­dett, begyűjtött gally kilenced része az uraságnak járt, a többi a népé volt. Egy öl fa kitermeléséért és felvágásáért egy pengő tíz fillért fizetett az uraság. A gazdagon termő földeket pedig a bandagazdák meg az uradalmi hajcsárok kapták. Sok mindent örökölt a dobozi ember a múlt rendszerből a felszabadulás után; a szegénységet, az elmaradottságot, ám magával hozta a munka szeretetét. a szorgalmat, a be­csületet. az emberi tartást. A község életében mindig is meghatározó volt. hogy Békéscsaba és Gyula határvidékén, két város ..árnyékában'’ fejlődött. Ebbéli helyzetének máig is élvezi az előnyeit, hiszen az úthálózat, a közművek ha­mar kiépültek, a közlekedés a városok igényeihez igazodott. Nincs munkanélküliség, a dolgozók zöme a megyeszékhe­lyen és a fürdővárosban talált munkát. A megye telepü­lései közül az elsők közt bekapcsolták a telefonokat a táv- hívásos rendszerbe. Igaz. a hálózat bővítésére csak a követ­kező tervciklusban számíthatnak a helybéliek. Az egész­ségügy tekintetében a gyulai kórház és rendelőintézet kör­zetébe tartozik-a lakosság ily módon biztosított a korsze­rű. kulturált ellátás. A városok közelsége miatt viszont nem vetette meg a lábát az ipar. Mindössze a gyulai harisnyagyár itteni üze­me és a Béköt-telep ad némi munkalehetőséget. A legna­gyobb gazdálkodó egység a helyi termelőszövetkezet, utána pedig a tanács, a költségvetési üzemet is beleértve. Az utóbbi néhány esztendőben sok új létesítménnyel gaz­dagodott e nagymúltú, település. 1984-ben épült fel az új egészségügyi központ. A betegeket két körzeti orvos, egy fogorvos, egy gyermekgyógyász, valamint egy anya- és gyermekvédő-szolgálat látja el. Tavaly adták át lakóinak az idősek klubját, amely döntően lakossági hozzájrulásból, nevezetesen a teho számláján összegyűlt pénzből épült. A létesítmény nemcsak a benne lakókat szolgálja, hanem 80 idős ember szociális étkeztetéséről és 30 házigondozásáról is gondoskodik. Az új napközis konyha hosszú időre megoldja az óvoda, az iskola és a helyi intézmények közétkeztetési gondjait, mert a 600 adagos jelenlegi kapacitás, ami egyelőre ele­gendő. akár 1000 adagosra is felemelhető. A közművelődési lehetőségek nem bővebbek, de -nem is szűkebbek az átlagos megyei kistelepülésekénél; a műve­lődési ház szerény műsorral ugyan, de igyekszik a község fiataljainak kulturált szórakozást biztosítani. Hat éve újí­tották fel a könyvtárat, azóta esztétikus környezetben vár­ják az olvasni vágyókat. A közműfejlesztés sokat javít a lakosság közérzetén, bár tennivaló is van még bőven. A vezetékes víz-, a villany- hálózat és a csapadékvíz-elvezetés régóta megoldódott, ám a szennyvízelvezető csatornák kiépítésére egyelőre nincs re­mény. Jelentős az előrelépés az úthálózat fejlesztésében; si­került elérni, hogy a gyűjtőutak szilárd burkolatot kaptak. Az utakat a temetőben is rendbehozták. A hálózat mintegy 40 százaléka egyelőre földút, a fejlesztés pedig ezen a téren csak lakossági hozzájárulással képzelhető el. Mára a szer­vezett szemétszállítást is megoldották. A közeljövő legnagyobb feladata a gázbekötés lesz. Az 'engedély 1990-re szól. a kiviteli terv készítése folyamatban van. s a március eleji két tanácstagi beszámolón az igé­nyek felmérése js megtörténik. Ez a beruházás sem kép­zelhető el a lakosság anvagi áldozatvállalása nélkül, és ha sikerül falutársulás formájában elkészíteni a megrendelést, a Déeáz már jövőre végezne a munkával. Doboz neve elválaszthatatlanul összefonódott Szanazug- gal, s a település bemutatása nem is lehetne teljes az üdü­lőkörzet említése nélkül. (Talán kevesen tudják, hogy az ősi község házai a jelenlegi úttörőtábor helyén álltak.) Az üdülő területén idén újabb telekosztás során 129 magán- és 8 vállalati telek talál gazdára. A szezon kezdetétől vár­hatóan útjára indul a gyalogoskomp, kemping létesítésére és üzemeltetésére viszont továbbra sincs vállalkozó. A kistelepülés nagy feladatai — összegezhetnénk az idei és a következő évek terveit, ám a legnagyobbról el­eddig még nem esett szó: megakadályozni a népesség csökkentését, az elvándorlást. A felszabadulás óta fokoza­tosan csökken, s csak az utóbbi néhány esztendőben stag­nál a község lélekszáma. A dráguló városi élet. a szociális nehézségek mindinkább arra késztetik a helybéli fiatal csa­ládokat. hogy itt telepedjenek le. S hogv idővel ne tűnjék el végleg a térképekről Doboz neve. abban éppen az itt élők, a községüket szerető, becsülő, dolgos emberek tehet­nek a legtöbbet. Szatmári János tanácselnök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom