Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-27 / 49. szám
1989. február 27., hétfő Az ajándékok átadása előtt Térnél Lászlóné köszönti az idős embereket Farsangi meglepetés Bensőséges ünnepség volt a közelmúltban Eleken az idősek klubjában : ismét megrendezték a hagyományos farsangi mulatságot. A klub dolgozói ízes fánkkal kedveskedtek a megjelenteknek. A citerazenekar és a tangóharmonika hangjára szívesen álltak fel az idős emberek egy-egy rövid csárdásra, keringőre. A tánc közbeni szüneteket Ternei Lászlóné, a helyi takarékszövetkezet vezetője arra használta fel, hogy ajándékcsomagot adjon át a klubnak. Mint rövid bevezetőjében elmondta, a takarékszövetkezet igazgatósága úgy döntött, hogy az idei érdekeltségi alapból 10 ezer Visszhang Néhány héttel ezelőtt olvastam — Hová tűnt a közönség? címmel — egy igen élvezetes írást, amiről a következő a véleményem: A zenei életben a hangversenyszervezőknek talán nem kellene „pironkodnia” az üres széksorok miatt, ha a közönség „zenei étkeztetése” nem lenne túl egyoldalú. Ugyanis szinte túlnyomó többségben csak a romantikusok súlyos, nehéz drámai művei szerepelnek műsoron. A közönséget „túl zsíros, nehéz ételekkel” trak - tálják, amivel elrontja a gyomrát. Ezzel szemben a koncertpódiumról feltűnően hiányoznak Haydn, Mozart forintot juttatnak a közösségnek. E pénzből sikerült olyan hasznos tárgyakat (plédeket, kávéfőzőt, poharakat stb.) vásárolni, amelyekkel nemcsak segíthetik mindennapi életüket, hanem színesíthetik környezetüket is. Az intézmény helyettes vezetője, Nedró Dávidné köszönő szavai után Szabó Borbála, a nagyközségi tanács vb-titkára válaszolt az idősek által feltett kérdésekre, javaslatokra, majd a beszélgetést ismét citeramu- zsika követte, s a vidám ünnepségnek a korán leszálló alkony vetett véget. Klemm Vera Elek szimfóniái, Bach, Vivaldi versenyművei, Rossini nyitányai. Ugyanez vonatkozik a színházi életre is. Napjaink adóügyben szaladgáló emberét (két áremelés között!) nem hiszem, hogy szerencsés dolog a színházban drámával, vagy súlyos gondolatokkal lerohanni. Egész egyszerűen arra a két és fél órára, amit ott tölt, hagyni kell szórakozni. A mai ember igénye a zenés vígjáték. Nem szerencsés drámai, elgondolkodtató darabok műsorra tűzése, mert esetleg a közönség is elgondolkodik, hogy a színházba be- tegye-e a lábát a következő években. Koren Ernő Békéscsaba Dicsérő sorok egy kereskedőről Ingázó vagyok, Kondorosról járok be az ÁÉV-hez. A békéscsabai vásárcsarnokban a bevásárlási helyem a büfé. Cigi, kávé, szendvics. Szerencsés ember vagyok és más is az, aki itt vásárol, így tudok elképzelni egy eladóhölgyet: szerény, udvarias, mosolygós. Hát itt Gyöngyikétől ezt mind megkapjuk, válogatás nélkül. Mindig udvarias, mosolygós, pedig biztosan neki is vannak problémái. Ezt mi, vevők — azért írom így, mert többen járunk oda — nem érezzük. Szeretném, ha a Népújság Szerkesszen velünk! 'rovatában szerepelne. Nem vagyok nagy levélíró, de ez az eladóhölgy megérdemli, hogy a nyilvánosság előtt írjak róla. Kívánom, Gyöngyike, hogy a munkáját és a magánéletét siker koronázza. Veres János Kondoros Önzetlen véradók Megható levelet kaptunk Gyebrovszkl Lajosné békéseta- bal olvasónktól. A kSzelmúlt- ban súlyos és komplikált sxív- mfltéten esett át a szegedi klinikán. Mint Írja, életben maradásához nagyban hozzájárult az Is, hogy Ismeretlen emberek is — a Békéscsabai KStOttárn- gyár, a Démász megyei kirendeltségének és az UnlverzálKe- reskedetml Vállalatnak dolgozói — véradással segítettek. Békéscsaba Városi Tanács Költségvetési Építőipari üzeme, Békéscsaba, Kétegyházi út 1. sz. FELVÉTELRE KERES: — ács — burkoló — építőgép-szerelő — kőműves szakmunkásokat. Jelentkezés a személyzeti és munkaügyi osztályvezetőnél. R pluralizmus kislexikona Forradalmak tiizében a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Bizonyosan a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) rendelkezik az újjászervezendő politikai mozgalmak közül a legnagyobb múlttal. Hiszen e párt egy esztendő híján 100 évvel ezelőtt, 1890-ben december 7-én és 8-án tartja első alakuló kongresszusát. Az alakuló kongresz- szus elvi nyilatkozatot fogad el. Egyebek között hitet tesz a marxizmus nemzetközisége, a párttagok közötti teljes egyenjogúság, az általános és titkos választói rendszer kivívása, a munkásság életkörülményeinek megjavításáért vívandó folyamatos harc, a dolgozók általános műveltsége megszerzése, a termelőeszközök államosítása és a tőkés társadalom megszüntetése mellett. Az elvi nyilatkozat és az azt később kiegészítő legkülönbözőbb dokumentumok szüntelenül fejlesztik azt az eszmei és politikai harcot, amelyet a szocialista magyar' munkásmozgalom folytat. Az általános egyenlő és titkos választói jogért, a nagyobb darab kenyérért való kiállást az 1910-es évek elején szorosan összekapcsolják a világháború megakadályozásáért történő tüntetésekkel. 1912. május 23-án országszerte — főleg Budapesten — hatalmas politikai tüntetés és sztrájk fejezi ki a szocialisták és velük tartók érzelmeit. A királyi rend- fenntartók fegyvereik használatával teszik e csütörtöki napot két munkás megölésével és százaknak a Kardlapozással véressé. A vérvörös csütörtököt újabb demonstrációk követik. A II. Intemacionálé 1912. november 24—25-i bázeli — háború szervezése elleni — kongresszusa melletti kiállást ugyancsak százezrek hitelesítik. S mégis megtörténik az. hogy amikor 1914. július 28-án Ferenc József, Ausztria és Magyaronszág uralkodója — Vilmos német császár biztatására — hadat üzen Szerbiának és kitör a világháború, akkor az MSZDP országos vezetősége — igaz. csak átmenetileg — lemond a militarista kormány bírálatáról. A háború kitörésének első évfordulóján azonban már az. M^ZDP országos vezetősége levéllel fordul a II. Intemacionálé titkárságához. E dokumentum egvébek között kifejti: .,.. megkezdjük a békéért való küzdelmünket." A világháború nagy fordulatát jelző 1917. november 7-i oroszországi szocialista forradalmat az MSZDP országos vezetősége kiáltványban méltatja. Az oroszországi példát a hosszú háborúban kiéhezett, megtizedelt és földig alázott magyar nép alig egy évvel később, október 31-én a polgári demokratikus forradalommal, majd 1919. március 21-én szocialista forradalommal követi. Az elsőnek, az őszirózsás forradalomnak leghatékonyabb szervezői a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagjai. A másodikat, a proletárforradal- mat az MSZDP, az 1918. november 24-én megalakuló Kommunisták Magyarországi Pártjával (KMP) egyesülve valósítja meg. Ekkor alakul meg a két párt egyesülésével a Magyarországi Szocialista Párt. A Tanácsköztársaság bukása után a Harthy-konszak- ban — főleg 1921 végéig — az újjászerveződő MSZDP tagságát is sújtja a fehér terror. Az MSZDP tagjai elleni terrorisztikus hajszának a gróf Bethlen István miniszterelnök és Peyer Károly országos MSZDP-vezetőségi tag által 1921. december 22- én aláírt okmány vet véget. A kormány elismeri az MSZDP és általában a szocialista szakszervezetek törvényes működését. Az MSZDP pedig lemond a közalkalmazottak, vasutasok és a földmunkások szakszervezeti szervezéséről. Tudomásul veszi a Horthy-rezsim konszolidációját és azt lehetőségeivel, elsősorban kül- kapcsolataival támogatja is. A Bethlen—Peyer paktum kompromisszumos jellege, főleg az illegális kommunista Dárt szektás szemléletű tagjainak a körében évtizedeken át elutasításban részesül. Reális kritikai értékelése csak az 1956 utáni marxi történelemszemlélet kialakulásával valósul meg. Ténv. hogy az MSZDP és az illegális kommunista párt közötti nézetkülönbségeket a paktum mélyíti. E káros jelenséget különösen felfokozza Sztálinnak ama rendkívül káros, 1924. szeptember 17- én kifejtett, a Kommunista Internacionáléban is terjesztett nézete, "miszerint: „A szociáldemokrácia a fasizmus objektíve mérsékelt szárnya.” Az MSZDP és a KMP soksok szubjektív eredetű torzsalkodása igazából csak a fasizmus németországi győzelme után — 1935-ben — szűnik meg. Felsőszintű szervezet, MSZDP—KMP hivatalos kapcsolat a Hörthy- korszakban először 1941-ben jön létre. Ennek egyik kifejeződése a Népszava 1941-es karácsonyi számának tartalma. Időközben az 1939-es XXXVI. kongresszus az MSZDP elnevezést Szociáldemokrata Pártra (SZDP) változtatja. S 1944. október 10-én — Magyarország német megszállása, illetve az SZDP illegálissá válása után — a két munkáspárt — Szakasits Árpád és Kállai Gyula aláírásával antifasiszta és a felszabadulás utáni időkre is érvényes akcióegységet köt. A felszabadulás után a KMP-ből lett Magyar Kommunista Párt (MKP) és az SZDP az új szabad demokratikus ország alapjainak lerakásában sok vitával, de az egységokmány szellemében elvi alapokon, mély meggyőződéssel tevékenykedik. Közös összefogással valósulnak meg forradalmi programok. Az 1947-es országgyűlési választási kampány során keletkezik a két párt együttműködésében az első érzékelhető repedés. Erre Rákosi Mátyás azzal ad okot. hogy a választási harc kellős közepén — Ajka-Csingervölgv- ben — felveti a két párt egyesülésének gondolatát. A székesfehérvári gyűlésen Szakasits Árpád válaszként kifejti: — Együttműködés igen. egyesülés soha! Az MKP Központi Vezetősége az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választás után hamarosan ismét napirendre tűzi a két marxista párt egyesülésének javaslatát. Az egyesülés gondolatát az SZDP balszámyában többen is támogatják. A centrumnak és főleg a jobb- szárnynak hívei azonban tartózkodnak, illetve ellenzik az egyesülést. Végül is az SZDP-ben az egyesülést ellenzők kiszorulnak a vezetésből. Az országgyűlési választást követően tíz hónapos idő után, alig megalapozott módon, 1948. június 12- én megtartják a két munkáspárt egyesülési kong- reseszusát. Az új szervezet a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) nevet veszi fel. És bár a kongresszus fennhangon és határozatában is állást foglal a két -párt egykori tagjainak teljes egyenjogúsága mellett, de a valóság ezt egyáltalán nem igazolja. Négy évtized után, amikor ismét pluralizálódik a magyar társadalom, elsősorban azok, akik az 1948-as aktust egyesítésnek és nem önkéntes egyesülésnek tekintik, ismét létrehozták a magyar szociáldemokrata mozgalmat. Egyelőre nem tudni, milyen indokkal, visszatértek az eredeti, 1890-es elnevezéshez. •A Magyarországi Szociáldemokrata Párt régi és új alapítótagjaival együtt érthetően az egykori MDP és a mai MSZMP aktivistáinak is van min elgondolkozniuk. A közös múlt, egyebek között az, hogy az I. világháború végén alakuló kommunista párt tagjainak többsége a szociáldemokrata mozgalomban ismerkedik a marxizmussal. A két világháború között pedig az illegális kommunista tevékenységet sok esetben — tudva, vagy nem tudva — fedezték a legális szociáldemokrata szervezetek. Legtöbbször a két párt mártíromsá- ga is közös. Igen sokszor SZDP-tagsággal illegális kommunista tevékenységért váltak városi és falusi emberek a fehér terror és a fasizmus áldozatává. A két forradalom füzében című tanulmány 1946-os kiadásának előszavában írja a szerző, Bőhm Vilmos: „Az 1918/19-es esztendők vezetői és katonái közül az emigrációban elpusztultak: Bokányi Dezső. Fényes László, Kunfi Zsi gmond, Landler Jenő... Az ellenforradalom kegyetlenül meggyilkolta Sallai Imrét. Fürst Sándort és társaikat.” S a tragikus szociáldemokrata, illetve kommunista veszteség az 1949-es, 50-es években Rákosi Mátyás és társai által kiagyalt koncepciós perekkel tovább gyarapodik. Magyarországon immár ismét két szocialista párt működik. A múltbéli értelmetlen testvérharc és főleg a közösen elért sikerek, a mindenképpen közös végcél eléréséért, a tanulságok közös hasznosításra intenek. Felelősségérzettel ezek elől sem az SZDP-. sem az MSZMP- tagok nem térhetnek ki. Lányai Sándor Tanácsülésekről jelentjük Csorvás A múlt hét végén tartotta nyilvános ülését Csorvás nagyközségi tanácsa. Szilágyi Menyhért tanácselnök elsőként a végrehajtó bizottság legutóbbi tanácsülés óta végzett munkájáról szólt. Elmondta, a községi szolgáltatások kapcsán felmerült gondokat, az időskorú lakosság ellátásának nehézségeit, a jogszabályváltozás után a lakáshoz jutás feltételeit. A tanácsülés elfogadta a nagyközségi tanács 1989. évi pénzügyi tervét. A terv olyan szűkre szabott, hogy végrehajtását csakis Csorvás minden lakosának maximális takarékoskodásával lehet megvalósítani. A tanács működési bevételeit tovább növelni már nem tudja. 1989-ben 49 millió 340 ezer forinttal gazdálkodhat. Ebben az évben is vannak tervek, elképzelések. S hogy mire futja majd? Év végére kiderül. A csor- vásiak középtávú tervében szerepel a legnagyobb fellj adatként meghatározott ál- B talános művelődési központ beruházása. Emellett folytatják a megkezdett két szolgálati lakás, valamint az idős korú lakosság kérésének eleget téve, a gondozási központ építését. Az úgynevezett programos családok lakáshoz jutásának támogatására 1,5 millió forint áll a tanács rendelkezésére, hitel formájában. Szilágyi Menyhért hangsúlyozta: „A működtetés biztosítása fokozott gondosságot és odafigyelést igényel. A gazdálkodás minden fázisában keresni kell a hatékony, viszonylag olcsó, gyors meg- o’dásokat.” Cs. I. Telekgerendás Telekgerendáson a községi tanács testületé február 24-én tartott ülést. Elsőként Gyebnár János tanácselnök számolt be a település köz- tisztaságának helyzetéről. Mint elmondotta, a földvédelemnek különös jelentőséget tulajdonítanak a terület kiváló talajadottságai miatt. Minden évben határ- szemlén ellenőrzik, eleget tesznek-e a nagyüzemek és az egyéni földhasználók művelési kötelezettségeiknek. A legtöbb gondot e területen az újrahasznosítás jelenti. A tanyák nagy része megszűnt. Az elhagyott területek egy részén nem termelnek, s a rajtuk növő gyom veszélyezteti a termő- területeket. Igen szennyezett a telek- gerendási ivóvíz, melynek tisztítását minél hamarabb szeretnék megoldani. A falu köztisztasága fontos feladata a tanácsnak. Bár két éve új szeméttelepet nyitottak, még mindig akadnak illegális lerakóhelyek. Nem megoldott a zártkertekben keletkezett szemét és más mezőgazdasági hulladék ártalmatlanítása. E napirend megvitatása után a tanácsülés részvevői az idei év pénzügyi tervét, valamint a tanács és bizottságainak munkatervét vitatták meg. G. K. Füzesgyarmat A Füzesgyarmati Nagyközségi Tanács a napokban fogadta el ez évi költség- vetését. Valamennyi kiadás fedezésére az idén 68 millió 378 ezer forint lesz a tanácsi pénztárcában. Azösz- szeg nagy része, töbl? mint 61 millió forint, az intézmények működését, fenntartását szolgálja. Hogy a sok-sok halaszthatatlannak tűnő feladatból mit tudnak az idén megoldani? Nézzük a legfontosabbakat sorban! Az egészségügyi központ kialakítása, a helyi költségvetési üzem kivitelezésében, már el is kezdődött, várhatóan 1990-re fejeződik be. Erre a munkára az idén hatmillió forintot fordítanak, két-két milliót a megyei tanács és a kőolajipari vállalat adott, a hiányzó kettőt pedig saját zsebből fedezik. Javul a szociális otthon helyzete is. Az idén elkészül a Kossuth utcai intézmény új épülete, amely részben a gondozottaknak ad majd helyet, részben pedig irodának szolgál. Az otthon szállítási gondjainak megoldására 150 ezer forintért Barkas gépkocsit vásárolnak. S ami a lakosságot leginkább foglalkoztatja: a községi gázprogram. Nos. ez úiabb nfratársulások szervezésével tovább folytatódik. A tervek elkészítésére a tanács félmillió forintot költ. m. 1.
