Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-27 / 49. szám
1989. február 27., hétfő NÉPÚJSÁG II gazdasági reform nagy léptekkel halad előre Gr6sz Károly interjúja a Tanjug hírügynökségnek Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn Jugoszláviában, határmenti baráti munkalátogatás keretében megbeszélést folytat Sztipe Suvarral, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének elnökével. Az MSZMP főtitkárának kíséretében van Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, és több szakértő. — A többpártrendszer bevezetése Magyarországon újszerű vállalkozás, de nem történelmi jelentőségű esemény — emelte ki Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, rövid jugoszláviai munkalátogatása előtt adott Interjújában. A magyar vezető a Tanjug hírügynökség vezérigazgatóját, Mthailo Saranovicot, valamint Srdjan Basicot, a hírügynökség budapesti tudósítóját, a Központi Bizottságban levő irodájában fogadta. A nyílt és szívélyes beszélgetésen Grósz Károly minden kérdésre válaszolt, jegyzeteket nem használt. — A többpártrendszer nem tartalmaz önmagában biztosítékot arra, hogy ne forduljanak elő a társadalom számára súlyos következményekkel járó hibák — folytatta Grósz Károly. De tény, hogy a hibák megismétlődésének esélye kisebb akkor, ha a pártok versenyhelyzetben ellenőrzik egymást, s a vita a társadalom nyilvánossága előtt folyik. Igazi biztosítékot sehol a világon nem tudtak teremteni, tehát Magyarországon sem — tette hozzá Grósz Károly. Ezt a kérdést sem Kelet-Európábán, sem Nyugat-Európóban nem oldották meg. Ám néhány biztosíték beépíthető a rendszerbe. A legfontosabbak egyike a törvényesség tiszteletben tartása. Olyan mechanizmusra van szükség, amelyben nem lesz joghézag, ám túlszabályozás sem. Ez azt jelenti, hogy az állampolgár is tudja, hogy mi a joga és mi a kötelessége, és ezeknek tudatában van az állam is. A másik garanciát a társadalmi nyilvánosságban látom, abban, hogy a dolgok ne történjenek az emberek tudtán kívül. A harmadik: a vezetők kiválasztódása. Korábban sajnos ez eléggé jellemzően a szubjektív kapcsolatokra épült. El kell érnünk azt. hogy a vezetők politikai versenyben a társadalom nyilvánossága előtt választódjanak ki. Ily módon növekszik az irántuk táplált bizalom, s társadalmi befolyásuk is nagyobb lesz. SZOCIALIZMUSKÉP — Soha egyetlen párt sem mondhat le a vezető szerepéről — jelentette ki Grósz arra a kérdésre adott válaszában, hogy az MSZMP a többpártrendszer kezdeményezésével tudatosan átengedi-e a hatalom egy részét másoknak. Az már más kérdés, hogy sikerül-e törekvését érvényesítenie. Az MSZMP vezetése és remélem a párttagsága is úgy ítéli meg, hogy a párt képes megőrizni vezető szerepét. Ugyanakkor nem kívánja megtartani a hatalom gyakorlásának monopóliumát, hanem — vezető szerepének megőrzése mellett — a hatalmi rendszerbe másokat is be kíván vonni. Az ország új alaptörvényének bevezetőjében szólunk majd a szocializmusról — mondotta Grósz —, ám szocialista törekvéseink inkább az alkotmány egészének szelleméből fognak következni, mint egyetlen kijelentésből. Szocialista államot akarunk, de Magyarországon még nincs szocializmus. Számunkra tehát ez cél, nem pedig meglevő eredmény. — A szocializmuskép változik, mégp>edig — véleményem ßzerint — kéU okból —, hangsúlyozta a főtitkár. Az egyik az, hogy a felszabadultan gondolkodó emberek nem fogadják el többé a szocializmus leegyszerűsített felfogását, amely oly sokáig uralkodott a Szovjetunióban. A másik ok, hogy a szocializmus eszményeinek szolgálatában nem alakult ki olyan korszerű intézményrendszer — a szocializmus nagy tragédiája ez —, amely a szocialista törekvéseket gyakorlattá tudta volna változtatni. Bár másodrangú dolog, mégis megemélítem, hogy a szocializmusra nagy tehertételt jelentett az a sok középszerű ember, aki a szocializmus nevében gyakorolta a hatalmat, s ezáltal kompromittálta az eszmét. — Jelenleg nem lehet olyan szocializmusképet megrajzolni, amely minden országra érvényes. Lehet azonban néhány olyan vonást körvonalazni, amely a szocializmust, mint eszmerendszert, megkülönbözteti minden más rendszertől. Ezek között említeném — nem biztos, hogy mindenki egyetért velem —, bogy a szocializmus egy vegyes tulajdonú társadalom, amelyben az állami, a szövetkezeti és magántulajdonok egyaránt jelen van —, de az állami és szövetkezeti tulajdon alkotja a többséget. Hasonlóképpen alapvető jelenségnek tartom, hogy megszünteti az emberek esélyegyenlőtlenségét. — A szocializmus jellegzetességének tartom még azt, hogy a teljesítményekben, illetve az-elosztásban a teljesítményelvnek kell érvényesülnie, s ezzel együtt a társadalomnak nagyobb terhet kell felvállalnia a szociális különbözőségek megszüntetésére. Mert igazi nagy problémánk, hogy a munka díjazása és a szociális követelmények összekeverednek, összemosódnak a határvonalak, pedig szét kellene választani őket. NAGY IMRE ÉS 1956 A Központi Bizottság nem régi ülésével kapcsolatos kérdésre rátérve —, amely 1956 jellegét is megvitatta, valamint a kormány azon döntését is, hogy a kissé későbbi bírósági tárgyalás főszereplői megjelölt sírban nyugodhatnak — Grósz Károly megemelhette, hogy Nagy Imrének, valamint legközelebbi munkatársai földi maradványainak éltemetése humanitárius meggondolásokból indokolt. Harminc év után egy szocialista rendszernek elemi kötelessége, hogy Nagy földi maradványait méltó keretek között hántolja el anélkül, hogy minősítené az elhunytat. Ez nem politikai rehabilitáció, ez minden egyes embernek kijáró emberiességi gesztus. Ha az események történelmi kutatása indokolt, akkor természetesen meg kell vizsgálni azokat a körülményeket is, amelyek között elítélték Nagy Imrét. Ha netán taliá.lnánk olyan úi. eddig nem ismert tényeket, amelyek rehabilitálását indokolnák, akkor azokkal is szembe kell néznünk — mondotta a többi között Grósz Károlv. — De a temetés nem ezt fejezi ki. G rósz véleménye szerint 1956 mostani értékelése nem más. mint az ellmúlt harminc évben eltorzult értékelés kiigazítása. Elutasítom a nyugati sajtónak azt az állítását, miszerint a február 10—11-ikei központi bizottsági ülésen elvi kompromisszum született volna. Ez tulajdonképpen egy korábbi egyoldalúság kiigazítása, (hogy tudniillik csak ellenforradalomról van szó — a tudósító megjegyzései. Ez felel meg a valóságnak. (Tehát, hogy népfelkelés tört ki, amely később mindinkább ellenforradalommá alakult át — tette hozzá a jugoszláv tudósító.) POLITIKAI ES GAZDASÁGI REFORM Az MSZMP főtitkára nem ért egyet azokkal az értékelésekkel, amelyek szerint a gazdasági reform lendületét vesztette. A reform 20 évvel ezelőtt kezdődött. Mai nehézségeink egyik oka, hogy a politikai reform valójában el sem indult. 1982—1983-ban a gazdaság mélyponton volt, a vezetők a napi feladatok megoldására koncentráltak, s háttérbe szorult a 'koncepció kidolgozása. A gazdasági reform — tette hozzá Grósz Károly — továbbra is Jól halad, ezt bizonyítja a Központi Bizottság legutóbbi ülése is, amely arra vállalkozott, hogy korszerűsíti, megújítja az agrárpolitikát. A két évvel ezelőtt bevezetett bankrendszer is jól vizsgázott, jelentős az új adórendszer, a társasági törvény, s a parlament hamarosan elfogadja a külföldi beruházások védelméről szóló törvényt. Folyamatban van az inflációellenes program kidolgozása, illetve egy olyan gazdasági mechanizmusé, amely alkalmazkodni fog a világpiachoz. Lehetőségeinkhez mérten a gazdasági reform nagy léptekkel halad előre — ismételte meg a Tanjug újságíróinak beszélgető partnere. — Vannak azonban fékek Is. Egyrészt, az óriási adósságállomány (csaknem 18 'milliárd bruttó összegben — a tudósító megjegyzése), másrészt kicsi a gazdaság mozgásszabadsága. Ugyanakkor — folytatta Grósz — felgyorsultak a politikai változások, mivel e téren inkább szubjektív, mintsem objektív akadályokat kell leküzdeni. Politikai bölcsesség, elhatározottság és bátorság kérdése, hogy mit vállalunk fel. Nem lenne jó, ha a két reformfolyamat nagyon elszakadna egymástól. Szerintem a politikai reformnak egy kicsivel a gazdasági előtt kell haladnia, attól nem szakadhat el. Semmit sem ér az a politikai felépítmény, amely mögött nincs anyagi, gazdasági teljesítmény. Létezik azonban egy harmadik reform is, az ideológiai. Ez gyakorlatilag még nem indult el igazán. AZ EURÖPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉGGEL ÉS A KGST-VEL VALÖ VISZONY — Magyarország az Európai Gazdasági Közösséggel és minden más regionális vagy szakmai jellegű gazdasági tömörüléssel együttműködésre törekszik. Ez a Távol-Keletre ugyanúgy vonatkozik, mint Európára — mondotta Grósz Károly. — Ami az európai Közös JPiacot illeti: mi a jelenlegi szerződéses kereskedelmi kapcsolatnál messzebb nem mehetünk. Nem azért, mert nem akarunk, hanem mert a Közös Piac rendszere nem tud minket befogadni. Ennek praktikus oka van. Az Európai Gazdasági Közösség Nyugat- Európa politikai közösségének alapjait vetette meg. Ebben a politikai közösségben egy szocialista állam rendszeridegen, Mi tehát nagyon szoros gazdasági együttműködésre törekszünk, nyitottak vagyunk, minden síkon keressük a hatékonyabb együttműködés feltételeit, lehetőségeit. Példaként említhetem, hogy szabványainkat az Európai Gazdasági Közösség szabványaihoz igazítjuk, de a szervesebb kapcsolat távlatai nem láthatók. Még egyszer mondom, ennek nem gazdasági, hanem politikai okai vannak — folvtatta a főtitkár és rámutatott: Magyarországot nem vennék fel az Európai Gazdasági Közösségbe. Ezt Davosban egyértelműen tisztáztuk. Az Európai Gazdasági Közössé a politikai közösséggé fog válni. Ez tíz pagy húsz év alatt végbemegy. Ebbe eav szocialista társadalmi rendszerű ország nem illeszthető be. Másrészt. Magyarországnak szükségé van a KGST-re. Nekünk egy jól működő KGST kell — mutatott rá Grósz. — Ezért javaslataim nem a KGST ellen, hanem egy jobban működő KGST-ért fogalmazódtak meg. A KGST mellett a Varsói Szerződésről is szó esett. A főtitkár hangsúlyozta: még nagyon sokáig nem mondhatjuk, hogy nincsenek szovjet csapatok Magyarországon. De, hogy csökkeni fog a csapatok létszáma, az biztos. Erre már ebben az évben jelentős mértékben sor kerül, s a csökkenés a jövő évben .is folytatódik. A teljes csapatkivonás — mondta Grósz — megítélésem szerint akkor fejeződik be, ha az amerikai csapatok kivonulnak Nyugat-Európából. Ennek nem kell feltétlenül egyazon ütemben törtémjie, de a tendenciának azonosnak kell lennie. Ami a nemzeti kisebbségek helyzetét illeti — tért át Magyarország pártvezetője a következő kérdésre —, két felfogás létezik. Az egyik, hogy a szocializmus természetéből adódóan megoldja a nemzetiségi problémát. Nekünk nem ez a tapasztalatunk. Mi tehát a másik felfogást valljuk, miszerint minden ország vezetésének megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a területén élő nemzetiségiek jogainak szavatolására. A gyakorlat a szocialista országokban eltérő, attól függően, hogy kik melyik álláspontot vallják magukénak. KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉS — Magyarország és Jugoszlávia között hasonlóságot elsősorban az eredményekben és a nehézségekben látok — tért ki Grósz a kétoldalú együttműködésire a két szomszédos ország között. Gazdaságaink nem elég korszerűek, késve alkalmazkodtak a világban zajló változásokhoz. A termelési struktúránk elmarad a fejlett országok mögött, nem fordítunk kellő gondot a szellemi és a tudományos munkára. Nem sikerült érdekeltté tennünk az egyéneket a nagyobb teljesítmények elérésében. E tekintetben, amennyire én tudom, Jugoszlávia előbbre jutott. Ugyanez vonatkozik az önkormányzati rendszerre, az öntevékeny közösségekre — tette hozzá Grósz Károly. — A déli szomszédságunkban működő politikai mechanizmus több olyan értéket is hordoz, amelynek megteremtésén Magyarország még csak most dolgozik. A különbségek — egyebek között — abból adódnak, hogy míg Magyar- ország nem soknemzetiségű ország, addig Jugoszlávia az, s ez sok kérdésben teljesen más megközelítést igényel. — Sztipe Suvarral, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének elnökével való találkozótól az MSZMP főtitkára a két ország belső kérdéseiről kölcsönös, mélyreható tájékoztatást, valamint a még gyümölcsözőbb együttműködés elősegítését várja. — Magyarországnak érdekében áll a szabadabb, nyitottabb együttműködés. Továbbra is tartalmas, jó szomszédi viszonyban akarunk élni Jugoszláviával. Azt kívánjuk, hogy a politikai, gazdasági és az emberek közötti kapcsolatok elmélyüljenek. Érdekünk, hogy a határ mentén élők között még gazdagabb, még eredményesebb legyen az együttműködés. Ez azt is eredményezheti, hogy a nemzetközi küzdőtéren, a nemzetközi politikai és gazdasági folyamatokban is egyre több lehetőséget találunk az együttműködésre — mondta végezetül Grósz Károly. George Bush amerikai elnök, aki rövid munkalátogatáson Kínában tartózkodik, február 26-án megbeszélést folytatott Teng Hsziao-pinggel, Kína első számú politikai vezetőjével Micsoda idő zmaga. _________— lanti-óceánon, tomboló orkán Spanyolországban, havazás Angliában, (agyhalál Floridában. Az Időjárás sokfelé szolgál meglepetésekkel. Az Atlanti-óceánon a 130 kilométeres szél 15 méteres hullámokat korbácsolt fel. A Vlz- cayal-Sbólben szombat este elsüllyedt egy 3800 tonnás nyugatnémet teherhajó; a legénység mentőcsónakba szállt, sorsuk egyelőre ismeretlen. Vészjelzéseket adott le egy spanyol halászhajó Is, és egy másik teherhajó pedig csak a vontató segítségével tudott nagy nehezen révbe jutni. Spanyolországban az aszállyal fenyegető enyhe tél után pénteken esőzés, majd havazás jött, szombaton pedig orkán söpört végig az országon. A rendkívüli időjárás szombaton hat halálos áldozatot követelt, és hatalmas anyagi károkat okozott. Leállt a belföldi léglkőzlekedés, és a hatóságok felszólították a legsúlyosabban érintett Valencia lakóit, hogy tartózkodjanak otthonaikban. Nagy-Brltannla nyugati részén az áradásokat okozó özönvízszerű esőket rekordhldeg és hatalmas havazás követte, és a partoknál Itt Is vihar tombol. A légnyomás olyan mélyre — »5* millibarra — zuhant, amilyenre nem volt példa a mérések megkezdése éta, azaz százhúsz éve. Sokan telefonon érdeklődtek a meteorológiai Intézettől, vajon nem romlott-e el a barométerük? Az Atlanti-óceán túlsó partján is rendkívüli az Időjárás. A pénteki hatalmas hóvihar 60 centis hóba temette az Egyesült Államok keleti partvidékének egyes részelt, a napfényes Floridában pedig a mínusz nyolc fokos hideg minden eddigi fagyrekordot megdöntött. De miközben egy Idős floridai asszony megfagyott fűtetlen otthonában, a Jóval északabbra fekvő Kansas államban szombaton plusz 28,3 fokot mértek. A Békéscsaba és Vidéke Afész, Békéscsaba, Lázár utca 1. szám, szerződéses üzemeltetésre ajánlja 1989. április 1-jétől 1992. március 31-tg terjedő időszakra a 48. sz. vegyesboltját, Békéscsaba VIII., Marx tér 8. Versenytárgyalásra 1989. március 28-án közjegyző előtt, 9 órai kezdettel kerül sor a Békéscsaba, Lázár u. 1. sz. központi épület tárgyalótermében. Pályázati feltétel: 15 év szakirányú végzettség, 5 év boltvezetői gyakorlat, 2 év boltvezetői végzettség. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosításit a kereskedelmi és vendéglátóipari osztály 1989. március 10-től ad. Pályázatokat legkésőbb 1989. március 24-ig kérjük leadni. 0 Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat felvételt hirdet 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező. Békéscsaba közigazgatási határain belül lakó munkavállalók részére baromfifeldolgozás,-csomagolás munkakörbe, két műszakos munkarendbe. Kereseti lehetőség 37-45 Ft/óra, munkakörtől függően. Ezen túl a premizált munkakörökben további 5-6 Ft/óra díjazást biztosítunk. A második műszakban emelt összegű műszakpótlékot fizetünk. A vállalat dolgozói magas színvonalú egészségügyi és szociális ellátásban részesülnek. Érdeklődni személyesen a vállalat felvételi irodáján lehet.
