Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-28 / 24. szám

1989. január 28., szombat

o

Változik a díjszabás

Mennyiért utazhatunk busszal február elsejétől?

Ismeretes, hogy február elsején új díjszabás lép életbe a helyi és a helyközi menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben. Ennek részleteiről a Körös Volántól kaptuk a tájékoztatást.

Mint megtudtuk, a helyközi járatokra szóló bérleteket és menetjegyeket egyelőre a régi készletből árusítják, de az utasoknak a jegypénztáraknál és járatokon lévő hivatalos átszámítási táblázat alapján az új árat kell fizetniük. A helyi közlekedés egy útra szóló viteldíja 6 forintra változik, illetve a Békéscsaba és Gerla között közlekedő 20-as számú helyi járaton kétszer 6 forintra.

Az egy vonalra szóló általános havi, és összvona- las, valamint a tanuló- és nyugdíjasbérletek árai is megváltoznak. Például Békéscsabán az egyvonalas 120, az összvonalas 180, a tanulók és a nyugdíjasok bérlete pedig egyaránt 45 forintba kerül majd. Békésen, Gyomaendrődön, Gyulán, Orosházán, Szarvason és Szeghalmon ezek az árak a következők lesznek: 110, 160. illetve 40 forint. Me- zőberényben, Sarkadon és Vésztőn e bérletfajtákat 100, 140, illetve 35 forintért lehet megvásárolni.

A helyi járati havi bérleteket minden hónap 15-én 24 óráig a vételár feléért

visszaváltják a Körös Volán személyszállítási és idegen- forgalmi önálló osztályán, 5 forint kezelési költség ellenében.

Az új díjszabás életbelépésétől kezdve minden hó 16-án 0 órától 66 százalékos értékben is váltható helyi (havi) bérlet, ami a következő hónap 5-én 24 óráig érvényes. A helyi járatokon az egyenruhás sorkatonák díjmentesen utazhatnak. Az érvénytelen jeggyel, vagy jegy nélkül utazók pótdíja az azonnali, illetve 30 napon belüli befizetés esetén 200 forint, 30 napon túl pedig plusz 500 forint lesz. Ha valaki a fuvarozásból kizárt kézipoggyászt szállít, vagy a buszt beszennyezi.

80 forint pótdíjat kell fizetnie.

Amennyiben az utas érvényes helyi járati bérlettel rendelkezik ugyan, de jegyellenőrzéskor nincs nála, akkor az autóbuszállomásokon történő, 48 órán belüli bérletbemutatása esetén mentesül a pótdíjfizetési kötelezettség alól, viszont 15 forint bérletbemutatási díjat kell fizetnie.

A helyi bérletigazolványok kiállítási díja 5 forint lesz. A 4 forint értékű helyi menetjegyeket február 28-ig plusz 2 Ft/db utánfi- zetés ellenében a Körös Volán pénztárai felülbélyegzett, 6 forint értékűre cserélik.

Tavaszi vetőmag-tájékoztató Békéscsabán

(Folytatás az 1. oldalról)

télytársa a holland Desiré- nek. Az étkezési és takar- mányborsó-vetőmag szükséglete megnövekedett a termelési rendszereknél. A hazai mellett KGST-import vetőmagból elégítik ki az igényeket. Közeljövőben kerül minősítésre a Szentesi Kutatóközpont két étkezésibor- só-fajtája, a Mara és a Melinda. Elterjesztésük két éven belül várható.

A továbbiakban az igazgató részletesen szólt a lencse-, mustár-, lóbab-, szója-, kender- és olajretekvető- mag-ellátás várható alakulásáról. Üj fajtával, a Sand- rával jelentkeznek a piacon olajlenből. Napraforgóból 12 hibridet ajánlanak partnereiknek. A már korábban bevált Barbara, Viki, Citosol 3 és 4 mellett a kiváló termőképességű, magas olaj- tartalmú Blumix, Florakisz, Clubsol hibrideket. A takarmánycirkok fajtaválasztéka teljes körű, megfelelő meny- nyiségben és jó minőségben tudják kiszolgálni megrendelőiket.

A továbbiakban a zöldség-, fűszer-, dísznövényvetőmagvak ellátásáról beszélt az igazgató. Zöldborsóból a házikertekben használt Debreceni korai velőborsó és Debreceni világos zöld fajták kivételével minden igényt kielégítenek. A feldolgozóipar részére importból nagy mennyiségű vetőanyagot biztosítottak. Babból a közkedvelt Juliska karósbab kivételével széles körű választékot kínálnak. Paradicsomból a jó minőségű, új hazai fajták visszaszorították a külföldi fajtákat. A nagy bogyójú, gömb alakú Korai, Mobil és a megnyúlt gömb alakú Robot és Príma fajtát ajánlják a

szántóföldi • konzervtípusúak közül. Csemegekukoricából a házikertekbe javasolják az MV korai TC fajtajelöltet. Cukortartalma ennek a legmagasabb a korai fajták közül. Tenyészideje 80-85 nap.

Befejezésül a lakossági ellátásról szólt az igazgató. Elmondotta, 31 zöldségfaj, 112 virágfaj képezi kertészeti növényekből a készletet. A zöldségvetőmagvakat Békés megyében 101 boltban forgalmazzák, s ebből 16 szakbolt és mintabolt. Újdonság, hogy dobozos formában a lakosság részére 5 borsófajta vetőmagját kiszerelve kínálják. Ezek folyamatos, friss fogyasztást biztosítanak. összefoglalva: a

vállalat a belföldi vetőmagellátásra az előző évinél tervszerűbben készült fel, több az újdonság. Mind a nagyüzemi, mind a lakossági igények maradéktalan kielégítésére törekszenek.

(Verasztó)

A SZOT elnökségének álláspontja a sztrájk jogi szabályozásáról, állásfoglalása

az Új Márciusi Front felhívásáról

— A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A testület előterjesztést vitatott meg a további érdekegyeztető tárgyalások témáiról. Ennek során kialakították az országos érdekegyeztető tanács február elejére tervezett ülésén képviselendő szakszervezeti álláspontot. A SZOT elnöksége ismételten összefoglalta álláspontját a sztrájk jogi szabályozásának egyes fontosabb kérdéseivel kapcsolatban.

A SZOT képviselője a kormány ülésén is hangsúlyozta, hogy a sztrájk joga alapvető kollektív munka- vállalói jog. E jog alkalmazása mindenki által elfogadottan végső eszköz, mindemellett szabályozásában arra kell törekedni, hogy a törvény ne korlátozza, hanem bővítse azokat a lehetőségeket, amelyek a dolgozók jogainak követeléseinek érvényesítéséhez elengedhetetlenek.

A SZOT elnöksége azt képviseli, hogy a sztrájkjognak a munkavállalói léthez. illetve a munkajog- viszonyhoz kapcsolása nem kötheti a fellépés jogát a munkaadó döntéséhez.

A szakszervezetek tavaly decemberi országos értekezletének abból a döntéséből is kiindulva, amely a mozgalom működési elvéül a konszenzusra törekvést és a

Békéscsaba, Szarvas, Makó Csongrád, Hódmezővásárhely, Szeged és Szentes ama- tőrfilm-klubjainak huszonöt alkotó tagja nevezett be a XIX. Alföldi Amatőrfilm-és Videoszemlére, amelynek most Szarvas ad otthont. Noha az ünnepélyes megnyitóra csak ma reggel keszolidaritást határozza meg, az elnökség — mint ahogy korábban is hangoztatta —, leszögezte, hogy a szolidaritási sztrájkok lehetőségének korlátozását sem fogadja el.

Az elnökség egyúttal meglepetésének adott hangot, és sajnálkozását fejezte ki, hogy Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának valamennyi delegáció részére megfogalmazott üdvözletét és jó kívánságait a román küldöttség — félreértésekre alkalmat adva — Grósz Károly és Nicolae Ceausescu közötti üzenetváltásnak állította be, és így hozta nyilvánosságra. Az elnökség hangsúlyozta, hogy az ilyen lépések nem szolgálják a két szakszervezet közötti kapcsolatok ügyét.

A testület kialakította állásfoglalását az Üj Márciusi Front felhívásáról és javaslatairól. A dokumentum léről sor a mezőgazdasági főiskolán, már tegnap este megkezdődtek a vetítések. A zsűri és a közönség — hiszen a vetítéseken bárki ingyenesen részt vehet — tegnap a tíz kisfilmet, ma 9 és 13, illetve 14 és 16 óra között pedig a huszonnégy, viszögezi: a szakszervezeti

mozgalom is érdekelt a politikai intézményrendszer átalakításában, a politikai pluralizmus megteremtésében, de a politikai pluralizmus mechanizmusai megteremtésének jelenlegi szakaszában nem kívánnak részt venni az Üj Márciusi Front javaslatában megfogalmazott konkrét munkálatokban. Véleményt fognak mondani valamennyi kérdésben, amely befolyásolja tagságuk érdek- védelmi, érdekérvényesítési lehetőségeit.

Az emberek félnek az árak kiszámíthatatlan és befolyásolhatatlan növekedésétől, munkahelyük elvesztésétől, keresetük, nyugdíjuk elértéktelenedésétől. Az élet- színvonal csökkentése, a perspektíva bizonytalansága veszélyezteti a társadalom működőképességét. Erre utaltak a január 9-i áremelésekkel kapcsolatos szakszervezeti megmozdulások és az általuk kiváltott reagálások.

A SZOT elnöksége végleges álláspontját csak a tagság véleményének ismeretében, a testületek állásfoglalásai alapján alakítja ki, amire jó lehetőséget kínál, hogy 1989-ben általános szakszervezeti választásokra, kongresszusra kerül sor.

deotechnikával készüK alkotást tekinti meg.

Az eredményhirdetést holnap reggel fél kilencre tervezik. Az öttagú zsűri ekkor adja át az első három legjobb film, illetve video készítőjének az elismeréseket, illetve jogában áll négy kü- löndíj odaítéléséről is dönteni. Az első három helyezett alkotás részt vehet az országos szemlén.

Zárszámadás

Gyulán

Már csak azért is rendhagyó volt tegnap, pénteken a Gyulai Munkácsy Termelő- szövetkezet zárszámadó közgyűlése, mert a vezetőség beszámolóját az elmúlt gazdasági év eredményeiről a már időközben nyugállományba vonult Sótyi János elnök terjesztette a közgyűlés elé. Meg azért is, mert nemrég volt 40 éve, hogy Gyulán a jogelőd, a Nép- köztársaság Tsz megalakulásával kezdődtek meg a szövetkezeti mozgalom első tétova lépései.

A történelmi visszapillantás után ismertette az elnök a múlt év eredményeit, amely, ha szerényebben is alakult, mint amilyenek a

megelőző években voltak, a csaknem 19 millió forintos nyereség így is önmagáért

beszél. Az alaptevékenységen belül most is a növénytermesztés volt a jobb, az

eredményesebb. Csökkent az állattenyésztés jövedelme, bár ennek ellenére jelentős összegű beruházást itt valósítottak meg, új tejház és

200 férőhelyes tehénistálló épült. Súlyának megfelelően kapott jelentőséget a háztáji gazdaság, amit az is igazol, hogy ez az ágazat tavaly 265 milliós forgalmat bonyolított le. Elhangzott az is, hogy a több lábon állás, a biztonságos működés, gazdálkodás érdekében nagy összegeket fektettek be külső vállalkozásokba, közös vállalatokba, gazdasági társaságokba és szakcsoportokba. Mindezeknek köszönhetően alakult így a nyereség.

A beszámoló után a TOT képviseletében Horváth

Gyula gratulált a kollektívának, majd Győrfí Károly, a Teszöv titkára, és a szövetkezet új elnöke, Szénást Lajos adott át ajándékokat az elbúcsúzó Sótyi Jánosnak.

Béla Ottó

Videoszemle Szarvason

Dőlt betűvel

„A folytatás” folytatása

Előre elnézést kell kérnem e szokatlanul nagy terjedelemért, de e heti dőlt betűs soraim címét és témáját nem én, hanem tévéhíradós kollégám, Juszt László szabta meg. Levelet kaptam tőle, s — számomra természetes módon — sorait csonkítás nélkül teszem közzé:

„Tisztelt Főszerkesztő úr!

Már jó néhány nap eltelt az évből, amikor egy kedves olvasója elküldte a Népújság január 7-i számát, amelyben a Fő- szerkesztő úr a figyelmével tisztelt meg. Jólesett! Az már nem, hogy humornak hitte azt, amit én komolyan mondtam, s természetesen úgy is gondoltam.

Csak, hogy az emlékezetet felfrissítsem: szilveszter éjjelén, nem sokkal éjfél előtt, a Magyar Televízióban kollégám, Déri János megkérdezte tőlem is, amit azon az éjszakán sokaktól: Mit tennék, ha 31 nappal hosszabb lenne az év? A Főszerkesztő úr szerint ezt a badarságot válaszoltam: ,legyen a hónap első napja, mondjuk 1945 márciusa, és kezdjük az egészet elölről!* (sic)

Videofelvétel, s a józan eszem bizonyítja, hogy ilyet nem mondok. Persze — ha mint ön —, én is leírhattam, megrághattam volna a mondandómat, akkor lehet, én is tévesen teszem. Ugyanis egy hónap első napja nem lehet egy egész hónap — történetesen 1945 márciusa —, ahogyan ön aposztrofált engem. A mondat úgy szólt: ,Legyen ez a hónap 1945 márciusa, és kezdjük az egészet elölről!’

ön azt írta, hogy ilyet elsütni a „humor égisze alatt sem lehet”. Nos, félreértett! De önön kívül úgy tűnik, nem sokan. Én ezt a kijelentést nem humornak szántam.

ön azt írja: »Tudvalevő, 1945 márciusában a Dunántúlon még dúltak a harcok.’ Valóban. De éppen Békésben már szántottak.

ön azt írja : ya mészárszéket itt-ott még egy-egy lótetem jelentette.’ Valóban. De Debrecenben már megalakult az Ideiglenes Kormány, s az Országgyűlés — a pártokkal egy rövid időre — demokratikus életet kezdett.

Szóval úgy tűnt, minden jó és szép lesz. S lett az, amivel ma egyre kevésbé tudunk megbirkózni.

ön írja: »megérkezett az árhivatali közlemény a hétfői áremelésekről. Látom, érzem, nehéz folytatás lesz . . . Könnyen Lengyelországgá, vagy Jugoszláviává tehetik hazánkat, és még tragikusabb helyzetet idézhetnek elő.’

Ha megengedi, s mert ilyen rózsásnak látja a jövőt, akkor már inkább én ezt nem folytatnám. Én azt mondom — most már két heti távolságra is a szilveszter éjszakától: jobb lenne elölről kezdeni.

Én ugyanis — kortársaimmal, a harmincasok nagy tömegével — ellentétben önnel, hiszek abban, hogy a rendszer jó. Csak akik előttünk jártak, elhibáztak egy sor dolgot: szavaztak kék cédulával, tapsoltak a Rajk-per idején, besúgtak, és erőszakosan átszervezték a mezőgazdaságot, balról támadták a ’68-as reformot, vagy egyszerűen csak hallgattak, mint újságírók! (Én akkor még gimnáziumba jártam. És ön?)

És legfőképpen humor nélkül, kényszermosolyokkal — amikor ordítani kellett volna! — élték az életüket, és sohasem a poénnál nevettek, hanem amikor illett.

Főszerkesztő úr! Hát ezt szeretné folytatni? Higgyen nekem. Az újrakezdésben ott van az új élet lehetősége. A genetikusok azt mondják: már sejtjeinkben, már születésünk előtt determinált a sorsunk. Miért hiszi, hogy 30-40-50 évvel a háta mögött ezen a determináción változtatni tud?

Azt mondtam — ez esetben írta is —, hiszek abban, hogy a rendszer jó. De hiszek abban is, hogy az ön gondolkodásmódjával jól nem működtethető. Tisztelettel üdvözli, ahogyan Ön írja: a »csokornyakkendős, híradós sztár’. Hm.

Juszt László”

Eddig a levél, amelynek szívből örülök. Örülök azért, hogy ide érkezett, s a vita — ha lehet egyáltalán vitáról szó —, itt folytatódik, s nem valamely országos orgánumban, a magyar sajtó nem túl ízléses (főként újkori) hagyományai szerint.

Híradós kollégámmal a lényeget tekintve nincs vitám. Meglehet, szilveszter éjjelén félreértettem, itt most bővebben kifejtett megjegyzését. Ő újrakezdeni akarja az utóbbi négy és fél évtizedet, a mainál jobb rendszert csinálva, én pedig — ha már itt tartunk — a hibáinkon okulva folytatni, szintén egy jobban működő rendszer reményében.

Dőlt betűs soraimat itt akár be is fejezhetném, ha nem érezném szükségét annak, hogy kérdésére válaszoljak: hol voltam én akkor, amikor az „előttünk jártak elhibáztak egy sor dolgot”. Nos, negyvenkét évem túl kevés a történelmi lelkiismeret-furdaláshoz, ám elegendő a múlt és a jelen tisztes megítéléséhez. Hogy hol voltam én akkor? Lehet, hogy még a gimnáziumba jártam. De az is lehet, hogy kétéves sorkatonai szolgálatomat töltöttem már. Ahol — miközben a jeges Dunán a pontonhidat építettem — volt időm elmélkedni azon, miért kellett végig az iskolában nevem mellett X-betűt (osztályidegen) cipelnem, s miért nem vettek fel,kiváló felvételim ellenére sem az egyetemre. Ámbár az is lehet, hogy akkor már egy harmadik felvételi és egy másik egyetem jóvoltából egyetemi hallgató voltam, s a 68-as reform szellemétől megszédülve diáktársaimmal együtt vívtam a magam csendes forradalmát. Azóta sok helyütt megfordultam, de elmondhatom, kevésszer találtak a hivatalból tapsolok és helyeslők iközött. Utóbb, immár négy éve itt dolgozom. Jól-rosszul e lap szolgálatában. Ütéseket is kaptam. Legutóbb épp két éve (!), egy ollózásért. Leközöltem egy szomszédos ország magyar nyelvű lapjának egy teljes újságoldalt kitöltő cikkét, amelyben hazánkat, a Magyar Népköztársaságot nacionalizmussal, sovinizmussal. irredentizmussal vádolták meg. (Mellesleg az idő tájt még a magyar sajtó „merészen” hallgatott arról, hogy mit is szórnak ránk odaátról.)

De kit érdekel, hogy hol is voltam én akkor? Kinek lehet ez fontos? Legfeljebb nekem, s nekem sem azért, hogy jó pontokat szerezzek vele ezen vagy azon az oldalon. Hanem csupán a tanulságok végett.

Nem vagyok önleköpő, sebnyalogató, és szélkakas jellemű sem. A korra sem haragszom, amelyben éltem. A rendszerre pedig végképp nem. Legfeljebb azokra, akik előttem, mellettem vagy fölöttem, az én bizalmammal és hitemmel is visszaéltek.

Hogy gondolkodásmódommal a rendszer jól vagy rosz- szul működtethető-e, azt majd az idő eldönti. De a kor hoz való viszonyunk, az napi kérdés, örülök, hogy h adós ko 'iám velem együtt vallja: „hiszek abban, ho<, a rend ó". A többi már rajtunk múlik, rajta is, ras tam i persze másokon is.