Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-28 / 24. szám
1989. január 28., szombat A hiányszakmát tanulóknak kétszáz forint ösztöndíjpótlék! Ha kérdezik tőlünk, szülői büszkeséggel valahogy így fejezzük ki nyolcadikos gyerekünk státuszát: középiskolás lesz. No persze, ez nem megy olyan egyszerűen, mint ahogyan kimondjuk vagy óhajtjuk. Mert a döntés a gyermek képessége, vágyai, az iskolahálózat, a szű- kebb pátria gazdasági fejlettsége, a demográfiai helyzet és az iskolahálózat függvénye. Az is tény, hogy a szülők egy része későn kezd kapkodva érdeklődni a hogyan tovább iránt. Lapunk, a finis előtt, ezért kíván figyelemfelkeltő segítséget nyújtani a megyei lehetőségekről, a jelentkezések technikai részleteiről, amelyekről Székely Jolánnal. a megyei tanács művelődési osztályának középiskolai csoportvezetőjével beszélgettünk. Mert a lényeg: a gyerek. Akit a körülményekhez képest a társadalomnak, a szülőnek egyaránt kötelessége a legmegfelelőbb pálya felé irányítani. De hát a dolog nem ily egyszerű ... — Tudom, legalább harmincoldalas kiadványt meg lehetne tölteni a tudnivalókkal. Ezért ajánlom, inkább „mankókat", mit, hol, hogyan keressünk tájékoztatást a bokros tennivalókról. Kezdjük a legizgatóbb kérdéssel: okoz-e megoldhatatlan gondokat a megyében a demokráfiai hullám? — Sokféle számítás látott napvilágot — válaszol óvatosan Székely Jolán —, de az megközelítően érvényes, hogy a tavalyinál körülbelül ezerrel több diák végzi el az általános iskolát. Ez elsősorban a megye- székhelyen és a városokban okoz gondot, a kisebb települések középiskoláiban nem. — Akkor következzenek a technikai tudnivalók. Hogyan és hol induljon el a gyerek a döntést előkészítő tájékozódásban? — Megjelent és az iskolákba kikerült a Békés Megyei Tanács Pedagógiai Intézete két pályaválasztási tájékoztatója. Ezeket a füzeteket az általános iskolák pályaválasztási felelőseitől és az osztályfőnököktől lehet elkérni. Hasznos forgatni, mert minden fontos tudnivaló szerepel bennük. A jelentkezési lapokat március 1-jéig lehet a középiskoláknak megküldeni. Azért ilyen későn, mert február 6-ig osztják ki a félévi értesítőt, amelyekből a felvételi lapokon szerepeltetik még magyar nyelv és irodalomból, matematikából, oroszból és történelemből az érdemjegyeket. Megjegyzem, a speciális gimnáziumi és szakirányú képzésre jelentkezőknél az egyéb tárgyak 5., 6., 7. év végi és nyolcadik félévi jegyei is szerepelnek. — Most kicsit zavarban vagyok. A jelentkezési lapokat ugyanis az osztályfőnökök töltik ki. s most mégis megkérdezem: mire érdemes figyelni? — A tapasztalatok azt igazolják, hogy nem szükségtelen erről beszélni. Fontos, hogy minden gyereknek csak egy jelentkezési lapot töltsenek ki. Kivéve a művészeti vagy speciális iskolákba jelentkezőknél. Azok, akiknél az iskolában két lapot töltöttek ki, főleg a felK arsai Elek .és Karsai László A Szálasi-per című munkája a Reform Lap- és Könyvkiadó Részvénytársaság gondozásában megjelent első könyv. Izgalmas és tanulságos a kutatóknak, tanároknak, de mindazoknak, akik érdeklődnek a történelmi témák iránt. S úgy tűnik, ma egyre többen nyúlnak a magyar múltat feltáró, igényes és őszinte írások, elemzések után. A Szálasi-per a magyar történelem sorsfordító korszakát idézi, egy sötét „fejezetet”, a - nyilas rémuralmat — dokumentumokkal, hitelesen. A „sötétbe ugrás” tragédiájaként emlegetik gyakran mindazt, ami akkor lezajlott, és amibe bepillanthat most az olvasó. Mi történt 1944. október 15-én és az azt követő napokban? Az események főlebbezéseknél kerültek hátrányba. A szakmák megválasztásánál pontosan kell megjelölni a szakmát. Készül pedagógiai értékelés a gyerekekről, s ezt a szülőnek figyelmesen el kell olvasni és aláírni. Lényeges még, hogy két iskolát kell megjelölni. A szülők jól gondolják meg, mit írnak a második helyre! Mert fellebbezni csak akkor lehet, ha a jelentkezést mind a két iskola elutasította. — Arról nem is beszélve, ha a gyerek olyan iskolatípusba kényszerül, amit se teste, se lelke nem kíván... Szóval nagyobb körültekintés kell. Ki bírálja el a fellebbezéseket? — A középiskolák rangsorolva küldik el a megyei tanács művelődési osztályára. Tavaly 300 fellebbezés érkezett. És gyakran előfordult, hogy jelentkezési lap nélkül, mert a gyereket a második helyre felvették. Ilyenkor nincs mit tenni. A legtöbb fellebbezés a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzőből és a Sebes György Közgazdasági Szakközépiskolából érkezett. Még valamit. Aki kisiparosnál akarja tanulni a szakmát, annak jó, ha a szülei is keresnek gyakorlati oktatási helyet. — Léteznek még az úgynevezett keretszámok? — Igen, de ez a megyei igények figyelembevételével itt készül, s erre alapozva küldi le a Művelődési Minisztérium. Kétségtelenül gondot okoz, hogy a vállalatok nem látnak előre, ami megnehezíti a szakképzés tervezését. így marad a kalkulálás. — Sokszor morgolódnak a szülök, hogy a jól fizető, divatszakmákra kevés a hely. — Ennek oka van: a végzősöknek el is kell helyezkedni. Mi pedig nem vállaljuk fel a munkanélküliségre képzést. — Sokat cikkeznek arról, hogy a szakképzettséget nem nyújtó gimnáziumi képzést háttérbe kellené szorítani. Amivel magam sem értek egyet ... — Én sem. Egyrészt, mert nálunk még nem volt komolyabb gond az elhelyezkedésükkel. Másrészt hasznos, Sikerkönyvek szereplői szólalnak meg a több mint 700 oldalas és alapos jegyzetekkel ellátott könyvben, peranyagban; bimert sok diáknál kitolja a végső döntés határát. Ezenkívül jó néhány szakma például érettségire épül. Tény, hogy a szakma tanulásánál biztosabb alapokat nyújt más iskolatípusoknál. Ez persze akkor igaz, ha egy szakközépiskolát végzett nem a szakmai irányú továbbtanulást választja, ami sajnos, elég gyakori. — Ügy vélem, most a szakmunkásképzőkben is nagyobb lesz a tolongás. Mit ajánl a biztosabb rajt érdekében? — Először is jó bizonyítványt. Aztán az is fontos, ha erre mód van, hogy a lakókörzetében levő gazdálkodó egységgel kössön tanulmányi ösztöndíjat a tanuló. Ez biztos munkahelyet jelent a végzés utánra az ifjú szakmunkás számára, és kölcsönösen előnyös. — Mi van a más megyében tanulókkal? — Oda csak az jelentkezzen, aki olyan pályára, szakmára készül, amit Békés megyében nem oktatnak. Másutt is jelentkezik a demográfiai hullám hatása, tehát egyre kevesebbet vesznek fel más megyékből. — Milyen újdonságokat tud ajánlani? — Több szakmunkásképző intézetben indítunk szakközépiskolai osztályokat. Ez azért is előnyös, mert ha valaki nem tud megfelelni a követelményeknek, belső átirányítással, ugyanazon a szakon folytathatja tanulmányait a hároméves képzési formában. Arról nem is beszélve, hogy a szakmunkásképzőkben a gyakorlati képzés feltételei lényegesen jobbak. Konkrétan: elkezdtük a területi igényeknek megfelelően a 611-es szakmunkásképző két tagozatának, a gyomaendrődinek és a szarvasinak az önállósítását. Orosházán a Táncsicsban és a gyomaendrődi gimnáziumban a kereskedelmi szakközépiskolai képzést. Gyulán a 613-as szakmunkásképzőben szerszámkészítő szakközépiskolai képzés indul. Az orosházi szakmunkásképző iskolában anyagmozgatógép-szerelő szakmai képzés, a békési ipari szakmunkásképzőben pedig textil - és ruházatigép-szerelö képzés indul. A szaporodó tetőtér-beépítések miatt Békéscsabán a 635-ös és a békési ipari szakközépiskolában növelik a magasépítőácsok képzését. Az érettségizetteknek vezetékes távközlés-technikai műszerész képzés indul a békéscsabai 611-es Szakmunkásképző Intézetben. A hiányszakmákban tanulóknak pedig a Művelődési Minisztérium 200 forintos havi ösztöndíj-kiegészítést ajánlott fel. Végezetül a gimnáziumokban több helyen speciális idegen nyelvi osztályok indulnak. Érdemes tehát alaposan körülnézni és tájékozódni. _ „ „ zonyítva, hogy a hatalom- átvétel a nemzet érdekeinek semmibevételével, a fasiszta Németországnak behódolva történt. Nemrégiben még úgy tudtuk, hogy Szálasi a per idején nem írt naplót. Ilyen szempontból külön kuriózum börtönnaplójának közzététele ebben a könyvben. Végül néhány mondat a kiadó bevezetőjéből: ..A kötet fontos céljának tekintjük azt is, hogy — közeledvén a második világháború kitörésének félévszázados évfordulójához — mementóként szolgáljon. Az eltelt, évtizedek során ugyanis új generációk nőttek fel, amelyek számára megis- métlendő történelmi tanulságként is szükséges feltárni a dokumentumot. Hisz- szük, hogy a történelmi tanulságok újbóli megismétlése sohasem hiábavaló.” N. K. Szemfenékvizsgálat („jaj, csak ja hírek dzsungelében őrizzük meg emberi szívünk s érzékeinket az igazra még .. Mi minden rakódik le az évtizedek során az ember szemének fenekén! „Akár egy szemétdomb!” — hallom vissza én is. Aki megvizsgált, barát volt; miért is kímélt volna az igazságtól, jobban tisztel és szeret annál. Jobb is, hogy tudom, a tények ta- kargatása nem változtatja meg a valót. Mi mindent látunk meg társadalmunk, nemzetközösségünk szemfenékvizsgálatakor; mennyi hordalék, salak; a mi történelmünk! Nap mint nap megkapjuk a sajtóban, könyvekben és egyéb eszközök révén a keserű tanulságokat. Már beleszédülünk olykor az önvizsgálódásba, és félünk, szorongunk változatlanul. Igen, mert nem hiszünk talán önmagunknak sem, talán abban sem, hogy egy-egy diagnózis tiszta érdekeket takar; belénk ivódott a gyanú; elfelejtettünk örülnitudni. Ügy nyom a rossz beidegződések egész sora, akár a vízoszlop a mélytengeri búvárt; s veszélyes dolog meggondolatlan gyorsasággal fölemelkedni a felszínre, okít az értelem, a tapasztalás. De lent maradni hát örökre?! Fölbomlott valami egykor-volt (vagy csak gyermekkori emlékeinkben rejtekező?!) harmónia. Nemzedékem megélt két különböző színű, kétszínű diktatúrát is; történelmi tehernek elég lenne ez is; ám ennek a nosztalgiával említett harmónia-fölbomlásnak évszázados történelmi okai vannak, s az említett két kétszínű diktatúra is csak okozat, nem az igazi ok. Az mélyebben van elrejtve, és nemcsak a mi népünk „bűntudatát” kell ébressze; erre nincs szükség, sokkal inkább arra. hogy értelmes tanulságokat vonjunk le a történelmi leckéből. Tévedések és vétkek sorozatának parttalan folyamává vált szűkebb hazánk, Közép- Kelet Európa is. Nemzedékem már egy adott, feszültségekkel terhes történelmi szituációba született bele; életre szóló élményeink között kimoshatatlanul ott él a lovastengerész, a kis- és nagybajuszos diktátor, és az utóbbi leghűségesebb tanítványának még ma is görcsöket okozó figurája. És mindaz, ami a „tanítvány" elsüllyedése után történt. És mindaz is, amit az én nemzedékem tett és amit nem tett. . . És itt megállna a józan toll, de szabad-e hallgatni a pillanatnyi praktikum és taktika józanságára, amikor belül összeomlottak az oltárok, amelyek tűzhelyén hiábaelégett ifjúságunk hamvait kotorhatjuk csak össze annak is elégtelen igazolásul, hogy voltunk mi is.. . S amíg e sorokat kopogtatom, azt hallom éppen a rádió déli krónikájának hírei között, hogy most már nem kell készpénzzel bajlódnia a nyugatra utazó magyar honpolgárnak, hiszen az OTP-nél némi procedúra után meg lehet szerezni az „eurocsekket”. Felemelő hír lehet egyesek számára! Nem is tudom, hogy az alternatívoknak vagy a (Lenini) MKP- nak tetszik-e jobban. Engem — sajnos — hidegen kell, hogy hagyjon. Nincs pénzem az „eurocsekkre”, ám azokat a hamvakat, amelyekről néhány sorral fentebb szóltam, a mindig-fiatal (vagy legalábbis tavaszias) szellők, ha nem tűnnek is olyan „fényeseknek”. könyörtelenül szórják szét az egyre inkább fertőződő szellemi bioszférába; mit is tehetnének mást a szellők (vagy viharok!) törvényeik szerint... S ki az, áld fölleli annak az „ötven igaz”-nak a hamvait, és volt-e egyáltalán az az „ötven”?! Volt. Tudom. És Szodoma?! Elpusztult-e?! Mert mindegyikőnk magában hordja potenciálisan, mindenki csak önmagában tudja lerombolni a Gonoszt, amely éppúgy eredendő bennünk, akár a Jó; Káin és Ábel: íme az ember. Ezért bennünk a szorongás, a neurózis, mert csatatér vagyunk, külön- külön és kisebb-nagyobb közösségekbe-zár- tan-keveredve is. Kedvetlenül nézem a könyvesboltok kirakatait vagy a könyvárusok standjait: letűnt bálványok öles fényképei a könyvek címlapjain egymás hegyén-hátán. És belül, az újságok és hetilapok oldalain is. El kellene (vagy legalább el lehetne!) gondolkodni azon, hogy ezek a címlapok valójában célba találnak-e?! Nem táplálói-é éppen némely újkeletű bálványimádásnak?! Nem táplálják-e némelyekben azt az „egykorit”, a nagy „illúziót”? Az ő idejüket?! Amikor még az ő „fényes szellő”-ik fújdogáltak? ! Ha van Isten, Ö, ha nincs, akkor a szerencsétlen kis lelkiismeretem (és talán mások is!) a tanú(i)m. hogy fájnak azok a szellők nekem is, és sokunknak is. Mert igazak voltak, hitesek, bennünk-munkálkodók. de épp azok a bálványok rondítottak bele fényes hitünkbe, akik most a „reális elemzés” ürügyén újra slágerek lettek. Erkölcstelennek tartom, hogy némelyek, akik annak idején kiszolgálói voltak ezeknek a bálványoknak, most zavaros társadalmi közérzetünket és egyensúlyzavarunkat kihasználva — spekuláns vállalkozók jóvoltából — újra abból éljenek meg. és szerezzenek általános körülményeinkhez mérten nem elhanyagolható javakat, hogy meaculpáikat és azóta fölnyílt szemükvilágát árusítják ki a tényleges igazságra éhes társadalomnak. Hogy egyértelmű legyek; nagyon fontosnak érzem a közelmúlt történelmének hiteles földolgozását, de nem fogadom el akárki tollából, ezért rendkívüli viharokat vált ki bennem e könyvek némelyike. Nagyon el lehetne gondolkodni például azon, hogy „ .. . azt szokták mondani, valakiből istent csinálni csak úgy lehet, ha találnak hozzá istenhívőket.” Ezt egy mostanában megjelent olyan szerző könyvéből idézem, aki saját bevallása szerint maga is „bálványimádó” volt. Tudom, az indulat beszél belőlem; vállalom. Nekem az ilyen szerzők kezéből a kalács sem kell. Ha még lehet, valami újat akarunk kezdeni. „Vége az álmodozások, a frázispuffogtatások korának . . . Biztatást, erőt a további munkához csak a képviselőt útbaindító közösség erejéből lehet meríteni. ..” —írta nemrég Seres Sándor e lap hasábjain az Országgyűlés munkájára visszautalva. Hát igen! A népre, nemzetre nemcsak hivatkozni kell a hatalom birtokosainak, akkor nem születnek ilyen sorok: „kényszer- munkára ítélt a kor. 1 Uzsorakamatra megy az élet. 1 Csalok, lopok, hazudok. / Becsületesnek lenni vétek.” (Sárándi József: Röp- dolgozat a tetőről.)- ph-y Filmtörténeti sorozatok a Phaedrában Meztelen vakáció Februárban több új sorozatot is Indít a Kontúr Moziüzemeltető Kulturális Vállalat (január elseje előtt Békés Megyei Moziüzemi Vállalat volt a neve) Békéscsabán, a Phaedra mozi emeleti kamaratermében. Hatodikétól Latinovits Zoltán emlékére nyolc alkotásból álló sorozat indul a „színészkirály” legjobb filmszerepeiből. A közönség többek között újra láthatja a Hideg napok (1966), ' a Falak (1967), az Utazás a koponyám körül (1970), a Szindbád (1971) című alkotásokat, valamint az 1976-ban forgatott, Latinovits utolsó alakítását megőrző Az ötödik pecsét című filmeket. Február 10-től tizenöt olyan világsiker kerül a nézők elé, amelyeket most Filmbarát kör összefoglaló címmel vetítenek újra. Így többek között újra látható Dennis Hopper Szelíd motorosok című amerikai, F. Fellini Casanova és Róma című olasz, S. Hagmann Eper és vér című amerikai, Eizenstein Viva Mexico! című szovjet- mexikói, Fassbinder Bolwieser és Lili Marleen című NSZK- beli, I. Bergman Suttogások, sikolyok, és Fanny és Alexander című svéd, R. Bresson A pénz című francia alkotásai. A címben említett szenzáció (már akinek!...) valóság: február elseje és tizediké között „Husika”, alias Staller Ilona főszereplésével videoklvetítőn láthatják az érdeklődők a Meztelen vakáció című színes olasz szex fi lm vígjátékot. Fábri Zoltán rendezte az 1976-ban forgatott, Az ötödik pecsét című filmet, amelynek egyik főszerepét (filmben az utolsót) Latinovits Zoltán alakította (képünkön a partner, Nagy Gábor)
