Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-30 / 25. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1989. JANUÁR 30., HÉTFŐ Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM Mai számunkból: Pozsgay Imre nyilatkozata (3. oldal) Műtét Münchenben... (4. oldal) Születésnapi beszélgetés Hajdú Mihállyal (5. oldal) Csernobili dié Eleken? (5. oldal) II mozgalom legfontosabb része az alapszervezet Megyei szakszervezeti értekezlet Békéscsabán Elindultunk a közös Európához vezető úton Grósz Károly előadása a Világgazdasági Fórumon, Davosban Bz SZMT állásfoglalása Az SZMT állást foglalt a megyei tanácselnök jelölésével kapcsolatos megyei HNF-elnökségi felhívással kapcsolatban. Azzal a kéréssel fordul a testületi tagokon és a megyei szakszervezeti értekezleten megjelent szakszervezeti tisztségviselőkön keresztül á dolgozó kollektívákhoz, hogy a HNF megyei elnöksége felhívásának megfelelően a demokratizmus kiszélesítésével a legszélesebb dolgozói véleményekre támaszkodva tegyenek javaslatot a HNF helyi és megyei szervének, illetve javaslataikat a választott testületi tagok által juttassák el á szakszervezetek megyei tanácsa testületéhez. E javaslatok, vélemények figyelembevételével a szakszervezetek megyéi tanácsa 1989. február 10-i ülésén megvitatja a megyei tanácselnök személyére vonatkozó javaslatokat, és eljuttatja a Hazafias Népfront megyei bizottsága elnökségéhez. Indokolt, szükséges egy új típusú megyei szakszervezeti szövetség létrehozása — a felszólalók: szakszervezeti titkárok, tisztségviselők, testületi tagok többsége ekképpen foglalt állást azon a megyei értekezleten, amelyet január 28-án, szombaton Békéscsabán az iskolacentrumban tartott a Szak- szervezetek Békés Megyei Tanácsa. A lényegében „kell, vagy nem kell SZMT” vitájában elhangzottakhoz nyomban azt is tegyük hozzá, hiszen nagyon sokan hangsúlyozták, hogy alapvetően a szakszervezeti tagság joga és feladata ebben a formai kérdésben állást foglalni, dönteni, miként azt megítélni ; hogyan tovább, milyen lehetőségét látják a megye szakszervezeti mozgalma megújulásának. Ilyenformán tehát a szombati ta-, nácskozás nem azzal a céllal és szándékkal ült össze, hogy az említett kérdéseket eldöntse, hanem a jelenlegi helyzet áttekintése és a tájékozódás végett. A meghívottak korábban, írásban kézhez kapták a Szakszervezetek Békés Megyei Szövetsége létrehozásának elveire, tartalmára és formájára vonatkozó ajánlást. Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára volt a tanácskozás előadója, aki bevezetőjében arról beszélt, hogy . az országos szakszervezeti értekezlet alapján melyek a szakszervezeti mozgalom megújulásának lehetőségei megyénkben. Kifejtette, hogy a társadalmi megújulás folyamatát a szakszervezetek is nehezen élik meg: a bizalmi válság jelei mutatkoznak, Békésben is 96 százálékról 93 százalékra csökkent a szervezettség. Az országos értekezlet óta eltelt időszak rövid helyzet- elemzése következett ezután. „Hónapok óta vitatott kérdés a mozgalomban, kell-e S2JVIT. A válasz a megyében folytatott eddigi egyeztetések alapján úgy körvonalazható — vezette fel a tanácskozás egyik fő vitatémáját az előadó —, hogy olyan, mint a régi, nem kell, de szükség van a szakmák területi szövetségére. Érről Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára, a tanácskozás előadója persze az alapszervezeteknek kell dönteni, várhatóan ez év őszén.” A továbbiakban azt fejtette ki az SZMT vezető titkára, hogy melyek azok a munkavállalói érdekek, amelyek csak területi szinten képviselhetők és védhetők; továbbá, hogy milyen érdekeik fűződnek az ágazati, szakmai szakszervezeteknek ahhoz, hogy alapszervezeteik megyei szövetségbe tömörüljenek. A kérdésekre a következő négy pontban foglalta össze a választ, a továbbiakban részletesen is kifejtve az egyes pontokat: a mozgalomnak létérdeke, hogy a politikai intézményrendszerben a területi szervezetek biztosítsák a szakszervezet politikai jelenlétét. Területi szinteken a szövetség erősítheti a mozgalom egységének megőrzését és megjelenítését. A nem titkolt cél az, hogy a szakszervezet önálló politikai erőként jelenjen meg. A második: a munkavállalók sajátos regionális érdekei, a szakmák, ágazatok területen levő alapszervezeteinek szövetségével felerősíthetek és képviselhetők az országos szövetségben. A ság érdeke az élet- és munkakörülmények javítása, kedvezőbb feltételek megteremtése. Az ez irányú érdekképviselet csak az ágazati szakmai szakszervezetek érdekeinek egyeztetésével valósulhat meg a tanácsi döntésekben. S végül, vannak olyan munkavállalói érdekek, melyek csak területi szinten képviselhetők és védhetők. A szövetség ebben egyeztetett munkavállalói érdekeket képviselhet, olyan kérdésekben, mint például a foglalkoztatáspolitika, a szakképzés, az állami szociálpolitika. A négy témakör részletes kifejtése és az érvelés után a következőképpen foglalta össze mondandóját az előadó: „Az általam indokolt érvelésekkel abba az irányba igyekeztem befolyásolni a megye szakszervezeti vezetőit, hogy azonosuljanak a mozgalom megújulási szándékával, és benne objektiven ismerjék fel a szak- szervezeti tagság reális érdekeit. A mozgalom feladatainak végrehajtásához a szervezetnek felépítésében is alkalmazkodni kell. Az országos értekezlet állásfoglalása világossá teszi az alulról építkező szerveződési elvet, melyben a mozgalom alapegysége az alapszervezet.’’ V/égül a kérdéskörben vitatott pontokat vette sorra a vezető titkár. Ezek: az elképzelt megyei szövetség az alapszervezetek, vagy az ágazati, szakmai szakszervezetek megyei szerveinek szövetsége legyen? A javaslat: az alapszervezeteké, melyek a szakmai ágazati szerveződés alapján csatlakozhatnak a megyei szövetségbe, s maguk az alapszervezetek döntsék el, hogy közvetve vagy közvetlenül. Következő: ha az alapszervezetek községi, városi szervezeteket is létrehoznak, hogyan kapcsolódhatnak a megyei szövetséghez. A szövetség elnökségében a tagság érdekeit az ágazati középszervek képviselői lássák el, vagy az önálló szakmai szakszervezetek megyei képviselői is lehetőséget kapjanak a delegálásra. A negyedik vitatott kérdés, hogy a megyei szövetség szintjén foglalkozzanak-e a rétegek önálló képviseletével, problémáival. Ezután bejelentette az előadó, hogy az SZMT apparátusát, a költségek csökkenése miatt, 50 százalékkal leépítik július 1-jével. A mozgalomban egyébként az alapszervi választások megkezdődtek, néhány ágazatban a kongresszusok május és december között üléseznek, a magyar szakszervezetek XXVI. kongresszusát az év végén, vagy 1990. elején tarthatják meg. Az alapszervezeti választások után kerülhet sor — döntésüktől függően — a megyei szövetség létrehozására. A vezető titkár vitaindító előadását követő szünetben rövid ülést tartott a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa, amelyen állást foglalt a megyei tanácselnök jelölésére vonatkozó népfrontfelhívással kapcsolatosan, mely ezeken a hasábokon külön olvasható. Az állásfoglalás felolvasása után kezdődött a vita — vita, a szó szoros értelmében, hiszen nem egy résztvevő, aki szót kért, azzal kezdte, hogy „nem értek egyet...” és megnevezte, hogy kivel. A vitában felszólaltak: Demeter Istvánné (szb-tit- kár, Bcs. Hűtőház), Andrékó Géza (vszb-titkár, Hafe), Gombár Mátyásné (szb-tit- kár, Körösi állami Gazdaság), Kovács Györgyné (vszb-titkár, Unicon), dr. Szűcs Alajosné (a pedagógus-szakszervezet megyei titkára), Solymosi György (szb-titkár, Kner), Nagymi- hály János (szb-titkár, DTCSV), Práthné Liker Izabella (Fehér Lajos Mezőgazdasági Szakiskola, Békés), Engelhardt József, Kovács Józsefné (a mezőhegyesi nagyközségi szakszervezeti bizottság titkára), Molnár Sándor (szb-titkár, MÁV, Békéscsaba), Tábor Istvánné (főbizalmi, szabadkígyósi szakmunkásképző intézet), Hőgyes István (szb-titkár, Sarkadi Cukorgyár), Hankó György (a KPVDSZ megyei titkára), dr. Sándor László, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, Tóth András (az EDSZ városi bizottságának titkára, Gyula), Kovács Pálné (szb-elnök, Békéscsabai Konzervgyár), Maróti László (politikai munkatárs, posta, Szeged, területi szb), Kesztyűs Istvánné (nyugdíjas, Vésztő), Szabó Miklós (az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára), Szabó Sándor (az ÉDOSZ megyei bizottsági titkára), Tábor Antal (a békéscsabai városi szakszervezeti bizottság titkára), Hankó Mihály (szb-titkár, Bage), Vajda János (a me(Folytatás a 3. oldalon) Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Világgazdasági Fórum elnevezésű nemzetközi alapítvány meghívására szombaton Svájcba utazott. A szervezet davosi tanácskozásán előadást tartott a kelet—nyugati kapcsolatok, az európai együttműködés fejlődéséről. Az MSZMP főtitkára találkozott több nyugat-európai politikussal is. Kíséretében van Kovács László külügyminiszter-helyettes és Thürmer Gyula, az ' MSZMP főtitkárának tanácsadója. Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Hajdú János, hazánk svájci nagykövete a helyszínen csatlakozott a küldöttséghez. A svájci látogatás első színhelyén, Zürichben, szombaton a főtitkár a déli órákban munkaebéden találkozott a svájci üzleti élet 12 kiemelkedő képviselőjéT A Varsói Szerződés tagállamainak Honvédelmi Miniszteri Bizottsága hangsúlyozza, hogy a nemzetközi béke, biztonság és bizalom erősítése szempontjából rendkívül fontosak a Szovjetunió azon egyoldalú lépései saját — köztük az európai — fegyveres erőinek és fegyverzetének csökkentésére, amelyeket Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke 1988. december 7-én az ENSZ-ben jelentett be. A Honvédelmi Miniszteri Bizottság — a Varsói Szerződés tagállamai Pol itikai Tanácskozó Testületének 1986-ban Budapesten, 1987- ben Berlinben és 1985-ban Varsóban tartott ülésein elfogadott határozatoktól vezéreltetve és a szövetség katonai doktrínájának védelmi jellegéből kiindulva — úgy véli: a jelenkorban a legfontosabb a háború megakadályozása, a nukleáris és hagyományos fegyverkezési hajsza beszüntetése, valamint a fokozatos leszerelésre történő áttérés. A VSZ és a NATO európai fegyveres erői olyanok legyenek, hogy — saját védelmüket szilárdan biztosítva — a két szövetség egyikének se legyenek eszközei a másik fél váratlan megtámadásához és — egyáltalán — támadó hadműveletek indításához. Éppen ezt a célt kell, hogy kövessék az európai fegyveres vei. Vendégei között volt Fritz Leutwiler, a svájci nemzeti bank volt elnöke, a Brown-Boveri gépipari konszern elnöke és Rolf Bühler, az egyik legnagyobb svájci gépipari vállalat tulajdonosa. Délután az MSZMP főtitkára fogadta a Hungaro- swiss magyar—svájci kereskedelemfejlesztő vegyesvállalat vezetőit. Janos Gil- ly ügyvezető igazgató és a vegyesvállalat svájci vezetőségének más tagjai tájékoztatást adtak a cég működéséről, eredményeiről és további terveiről. Grósz Károly, szombaton a késő esti órákban Zürichben eszmecserét tartott Jean-Michel Camdessus-vel, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójával. A ■washingtoni székhelyű szervezet vezetője a beszélerők és hagyományos fegyverzetek csökkentésével foglalkozó — küszöbönálló — tárgyalások résztvevői. Az ülés résztvevőinek eltökélt szándéka, hogy előmozdítják e tárgyalások mielőbbi megkezdését, valamint a bizalom, biztonság és leszerelés erősítésére irányuló intézkedéseket tárgyaló európai értekezlet munkájának felújítását. Síkraszállnak amellett, hogy ezeken a fórumokon el kell jutni az összeurópai szinten és az egyes térségekben meglevő aszimmetriák és egyensúlyhiányok kölcsönös felszámolásáról szóló megállapodáshoz, az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzetek lényeges csökkentéséhez. A Honvédelmi Miniszteri Bizottság változatlanul elsőrendű fontosságot tulajdonít a VSZ-be és a NATO-ba tömörült országok Európában — az Atlanti-óceántói az Uraiig — levő fegyveres erőire és hagyományos fegyverzetére vonatkozó tényleges adatok feltárásának. Ebből kiindulva a Honvédelmi Miniszteri Bizottság olyan határozatot hozott, hogy a Varsói Szerződés tagállamai fegyveres erőinek létszámára és alapvető íegy- verfajtáinak mennyiségére vonatkozó számadatokat, valamint a NATO Európában és a csatlakozó vízterületeken levő katonai erőire uta(Folytatás a 2. oldalon) Hol üljenek a vendégek? Kovács Józsefné, Mezőhegyes nagyközség szakszervezeti bizottságának a titkára érdekes, sokak szerint meghökkentő, illetve jogos észrevételt tett. Szerinte a meghívott vendégeknek, legyenek azok a SZOT, a megye párt- és tanácsi vezetői, nem az elnökségben a helyük. Természetesen tiszteli és becsüli ezeket az embereket, de ennél az asztalnál az SZMT vezető titkárán és a levezető elnökön kívül másnak mem kellene ülnie. Az arcokon mosoly, megrökönyödés. Az ebédszünetben megkezdődött az eszmecsere a hallottakon. Ki így, ki úgy vélekedett az indítványról. Mindenesetre az ebédlőben a vendégek is beálltak a sorba és jóízűen elfogyasztották a hétköznapi menüt. És nem az eredetileg fenntartott elnökségi (ebédlő) asztalnál. Sőt! Szünet után nem ültek vissza az elnöki asztalhoz, hanem az első sorban foglaltak helyet a kemény faszékeken. Ekkor az egyik nyugdíjas tisztségviselő társai nevében javasolta: üljenek csak nyugodtan visz- sza az asztalhoz, hiszen ia vendéglátó joga, hogy hova ülteti a vendégeit. A tanácskozás pedig folyt tovább. Többek között az érdekvédelemről. (Folytatás a 2. oldalon) Nyilvánosságra hozták a VSZ és a NATO fegyveres erőinek adatait A Varsói Szerződés tagállamai Honvédelmi Miniszteri Bizottságának nyilatkozata a Varsói Szerződés Szervezete és az Észak-atlanti Szövetség. Európában és a csatlakozó vízterületeken levő fegyveres erői létszámának és fegyverzetük mennyiségének egymáshoz viszonyított arányáról.
