Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-17 / 14. szám

a 1989. január 17., kedd Mi, magyarok a saját utunkat járjuk Grósz Károly találkozója az amerikai képviselőházi küldöttséggel (Folytatás az 1. oldalról) arra az ígéretére, amelyet még alelnök korában tett: kész Magyarországra láto­gatni. Mi változatlanul szí­vesen látjuk hazánkban. Ma­gyarország számára nagyon fontos lenne, ha az Egyesült Államok tovább haladna az eddigi úton. Számunkra lét­kérdés, hogy a világ nagy­hatalmai párbeszédet foly­tassanak és együttműködje­nek egymással. Mi, magya­rok a saját utunkat járjuk. A világ összes olyan orszá­gával együtt kívánunk mű­ködni, amely elfogad ben­nünket partnerként. Kap­csolataink alapja nem az ideológia: együttműködésün­ket nemzeti érdekeink, a humanizmus, Európa és a világ érdekei alapján fej­lesztjük. G rósz Károly elmondta: a Szovjetunióban azt tapasz­talta, hogy a szovjet embe­rek számos kérdésben ha­sonlóan gondolkodnak, mint az amerikaiak. Mihail Gor­bacsov és Ronald Reagan az elmúlt években nagyot lé­pett előre a szovjet—ameri­kai viszony javításában. Grósz Károly kifejezte meg­győződését, hogy a Szovjet­uniónak szilárd szándéka to­vább haladni az enyhülés útján. Az amerikai vendégek számos kérdést intéztek az MSZMP főtitkárához. Érdek­lődtek például arról, hogy mennyire sikeres a kormány inflációellenes politikája. Nagy érdeklődést tanúsítot­tak a politikai reform, az új alkotmány kidolgozása iránt. Thomas Coleman republiká­nus törvényhozó ezzel kap­csolatban utalt arra: a kül­döttség találkozott több olyan magyar személyiséggel — alternatív szervezetek képviselői —, akik intellek­tuális befolyást kívánnak gyakorolni a politikai re­formra, az új alkotmány ki­munkálására. Grósz Károly válaszában elmondta, hogy nyitott társadalmat akarunk. Ügy gondoljuk, hogy azok, akik szellemi hatást akarnak kifejteni a reformokra, nagy .. többségükben jószándékkal cselekednek. A probléma ab­ból ered, hogy egyidejűleg jelentkeznek megvalósítha­tatlan álmok és reális el­képzelések. Nincs azonban a magyar nemzet sorsának job­bítását szolgáló olyan javas­lat, amit ne fogadnánk örömmel. A küldöttség egy másik tagja, a független republi­kánus Bili Frenzel kijelen­tette: a jövőben mindent megtesznek azért, hogy az amerikai kormányzat a leg­nagyobb kereskedelmi ked­vezmény elvét — a jelenlegi egyéves gyakorlattól eltérő­en — hosszabb időre terjesz- sze ki Magyarország vonat­kozásában. A képviselő — e hajlandóság alátámasztása­ként — üdvözölte a magyar kivándorlási gyakorlat vár­ható módosulását. Az Egye­sült Államok ugyanis az em­beri jogok kérdésével kap­csolja össze a kereskedelmi kedvezmény megadását. Az amerikai képviselőhá­zi küldöttség ezután Stadin­ger Istvánnal, az Ország- gyűlés elnökével találkozott, aki méltatta a magyar— amerikai parlamentközi együttműködés fejlődését, és tájékoztatást adott arról, mi­képpen alakul át a magyar parlament szerepe a de­mokrácia fejlesztésének fo­lyamatában. E folyamat vé- gigvitelére egyébként nagyon kevés időnk van — jegyez­te meg. Stadinger István utalt ar­ra, hogy minden demokra­tikus társadalomban kiemel­kedő szerepe van a parla­mentnek. Nálunk hosszú ide­ig csak legitimációs szerepe volt. Most élénk, a társadal­mi élet kérdései iránt érzé­keny, sok témát megvitató parlament van kialakulóban. Olyan kérdéseket tűz napi­rendre, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. A következő időszakban a leg­fontosabb az új alkotmány kidolgozása. Ennek alapel­veit március elején tárgyal­ja meg a törvényhozás. Stadinger István egyebek közt megfogalmazta azt az igényt, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya terjessze ki Magyarországra — elsőként a szocialista országok kö­zül — a tengerentúli ma­gánberuházási társaságok­nak nyújtott garanciát. Ez ösztönözné a tengerentúli társaságok beruházásait a magyar gazdaságba. Tom Lantos e kéréshez kapcso­lódva jelezte: újra megkí­sérli e garancia kiterjeszté­sének elfogadtatását. Pozsgay Imrével ugyan­csak az Országházban talál­koztak az amerikai törvény­hozók. Az államminiszter tájékoztatást adott az idő­szerű társadalompolitikai kérdésekről, a demokrácia csomagtervről. Egyebek kö­zött sürgető feladatként je­lölte meg az új tájékoztatási törvény megalkotását, s han­goztatta reményét, hogy an­nak érvénybe lépésével már nem lesz szükség Magyaror­szágon az úgynevezett má­sodik nyilvánosságra. A be­látható időn belül kidolgo­zandó új kivándorlási tör­vény a szabad helyváltozta­tás jogának, a szakszervezeti törvény pedig a független szakszervezet-alapítási jog­nak a garanciáját adja majd. Pozsgay Imre emlékezte­tett arra, hogy a jelenlegi magyar vezetés örökölte a gazdasági nehézségek okait az előző vezetéstől. A társa­dalom számára most a re­form inflációt, munkanélkü­liséget, reálbércsökkenést je­lent. Ezért éles határvonalat kell húzni: meg kell állapí­tani, hogy ki volt a felelős, és nyílt párbeszédet kell folytatni a társadalommal. A megoldás most nem a gazdaság, hanem a politika kezében van — mondta. Az egyik vendég arról kérdezte, miben segíthetnek az ameri­kai képviselők. Pozsgay Im­re elsősorban bizalmat kért, kijelentve: a jelenlegi ma­gyar irányzat nem múló je­lenség. Újabb tüntetés Prágában A vasárnapinál sokkal na­gyobb méretű tüntetés volt hétfőn Prágában, a Vencel téren. A húsz évvel ezelőtt, 1969. január 16-án politikai indíttatásból magát megége­tő Jan Palach bölcsészhall­gató emlékére a tett színhe­lyén. a Vencel tér felső ré­szében néhány fiatal virágo­kat akart elhelyezni délután négy óra körül. A rendőrség beavatkozott, mire fokozato­san többezres tömeg gyűlt össze. A hatóságok ismét ro­hamrendőrséget, vízágyúkat és könnygázt vetettek be több alkalommal, hogy szét­oszlassák a „szabadságot, szabadságot” jelszót kiáltozó és ütemesen tapsoló töme­get. A rohamrendőrök sok­kal többen voltak, mint va­sárnap, és a tér felső részé­ből ismét láncot alkotva fo­kozatosan szorították lefelé, majd a környező utcákba az embereket. A főleg fiatal tüntetők újra és újra meg­próbáltak gyülekezni. a rendőrség minden alkalom­mal igen keményen lépett fel. Prágai megfigyelők külö­nösen aggasztónak tartják, hogy két napon belül má­sodszor került sor tüntetésre a Vencel téren. Arra is fel­hívják a figyelmet, hogy míg vasárnap a Charta 77 és négy másik ellenzéki csoport szervezte a megmozdulást, úgy tűnik, most hétfőn spontán jellegű volt a de­monstráció. atomerőmű helyett hőerőmű épül azerbajdzsánban Atomerőmű helyett hőerő­művet építenek Azerbaj­dzsánban. a fővárostól, Ba­kutól 50 kilométerre délre, mert a térség földrengésve­szélyes. Az atomerőmű eddi­gi építkezései nem mennek kárba, hiszen még csak a hozzá vezető utak és vas­utak, a kiszolgáló létesít­mények és a lakótelepek épültek meg, mindez pedig épp úgy felhasználható lesz a hőerőmű mellett, mint az atomerőmű mellett lett vol­na. Az egyetlen többletkölt­séget az új tervek elkészíté­se jelenti. Az újvidéki Maguk Sió -ban olvastuk : Kényelem japán módra „Nagydolog” Kissé viszolyogva merészkedek a témába, jóllehet az élet­megnyilvánulás legtermészetesebb „folyományáról” lenne szó. Majdhogynem világnyelven beszélünk: illemhelynek, árnyékszéknek, vidékiesen félrehelynek nevezzük a nélkü­lözhetetlen létesítményt, ahol szervezetünk anyagcseréje véget ér. Az angolok lavatorynak, mosdónak kendőzték el, a néme­tek kabinetbe vonulnak félre, habár a szót világszerte gyak­rabban minisztertanács-értelemben használják. A franciák toalettnek mondják, ahogyan eredetileg a kenceficélést ne­vezték. Házi használatban a gyerekeket tréfásan billikomra, sőt trónra ültetik. Az utóbbinak történelmi hagyománya van, hiszen a napkirály, XIV. Lajos, ha nem is trónján ülve, ha­nem a chese percue-nek, azaz lukasztott széknek nevezett alkalmatosságon trónolva várta a megkönnyebbülést, udva­roncai társaságában, ezen intimitással megtisztelve a bizal­mába férkőzött főnemeseket és egyházfejedelmeket. Nem fülsértő a köznyelvben meghonosodott szókimondó latrina irodalmi kifejezés, amin a kétes tisztaságú helyisé­gek falára pingált árnyalt trágárságok, illetve politikai vé­leményezés értendő. Ebben a témakörben megemlítendő az a franciás szellemű és zamatú regény, amely Clochmerle címen egy vizelde körüli bonyodalomról szól, és filmválto­zatát szinte valamennyien élvezettel láthattuk a moziban, illetve a tévében. Igazolván, hogy csiklandós témáról is le­het színvonalasan szólni. Megemlítjük végül, hogy a vécéről, az angol water clo­set kezdőbetűiből sikerített műszóról, rendszeresen az ide­genforgalmi évad eredményét mérlegelve írnak újságaink. Amikor összegezzük a nálunk nyaralt külföldiek lesújtó vé­leményét nevezett helyiségeink állapotáról. Ezen szertefutó bemelegítő után a következőkben ismer­tetjük a testi enyhülések terén történt legújabb, hatásukat tekintve forradalmi jellegű műszaki újításokat, amelyek a felkelő nap birodalmában, azaz Japánban valósulnak meg. Tokió legforgalmasabb állomásán a nyilvános vécé ál­landóan fülbemászó zenét közvetít, ami elnyomja a kelle­metlen hanghullámokat. Űjabban országszerte az egykori hí­res japán teaházak stílusában építik a toaletteket, ami eQV~ magában is idegenforgalmi attrakció. A megkönnyebbülés mellett egyben nagyfokú kényelemmel is szolgálnak a be- sietőknek. A műszakiakban élen járó japánok különlegesen felszerelt klozetcsészéket gyártanak, amelyek — g jobb tö­rök szállodákban csak hideg vizet fecskendező csőtől elté­rően — szökökútszerűen langyos vízzel mossák az ügyet intéző hátsóját, majd szárítják meleg légsugárzással. Tél­időben előre melegített ülőkén pihen meg a kintről érkező szükséget szenvedő. Tekintve, hogy az utóbbi években milliószámra szereltek fel korszerű vécéket, a toalettpapír-gyártók felhördültek ké­szítményük kiszorítása miatt. Nisioka professzor, az élettani folyamatok gyakorlatias tudósa, felmérte és kiszámította, hogy a japán nők naponta átlagban hétszer járnak árnyék- székre és 12 folyóméter papírt használnak el. A férfiak át­lagban csak öt és félszer keresik fel a félrehelyiséget és 3,5 méter papírt fogyasztanak. Ennek alapján könnyű volt ki­számítani az igényelt és elhasznált papírmennyiséget, illet­ve a kereslet fokozatos visszaesését. Hogy ellensúlyozzák érezhető veszteségüket, a papírgyár­tók a tekercspapírra reklámcélra áruhirdetéseket vállaltak és nyomtattak. Az ötlet sikere még ismeretlen, mert nem minden árunak felel meg az árnyékszéki hírverés. Aki csak járt Japánban, meggyőződhetett az ott tapasz­talható tisztaságról. Mégis az említett Nisioka tanár kezde­ményezésére mintegy száz orvosból, várostervezőből és tóa- lettszergyártókból álló munkaegyüttes országos jellegű had­járatot indított a „négy rossz k”, azaz kuszái, kúrái, kita­nai, korai ellen, amiben az illemhelyek szenvednek, már­mint a bűzösség, fénytelenség, piszkosság és a kényelmet­lenség ellen. Minderről szimpóziumot is tartottak, és javas­lataik tartós szemléletére Sikoku szigetén egy klozetmúzeu- mot létesítettek. Lehet, hogy ennyi tisztálkodási hajlam a japánok sinto vallásában is gyökerezik, amely a lélek állandó tisztulási gyakorlására ösztökél. Valószerűbb azonban, hogy az enge­delmes, fegyelmezett és szorgalmas japán dolgozó a kimerítő munkanap után (legalább 46 órás munkahét!) kikapcsoló­dást keres és talál. Hiszen 100 ezer bár, női kiszolgálással, és 14 ezer játékkaszinó várja a sivár életből az élvezetekbe menekülőket. Japán gyors fejlődése lehetővé tette, hogy a sikátorok fából és nemezpapírból készült házacskái lakóinak kénye­lemre vágyódását szolgálja a már használatban levő há­rommillió korszerűsített árnyékszék is. MOZDONYGYÁRTÁS A csehszlovák ipar egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata a mozdonygyártás. A Skoda vállalat 2000-ig szóló termelési tervében a gyártásba veendő új termé­kek között szerepel a 80—E elnevezésű mozdony, -mely váltakozó áramú és egyen­áramú pályákon egyaránt képes a szerelvények vonta­tására. Az 1990-ben sorozat- gyártásra kerülő 80—E moz­donyok főként a nemzetközi vonalakon fognak közleked­ni. Tervezés alatt állnak a 180 km h sebességet elérő, teherszerelvények vontatásá­ra alkalmas mozdonyok. A házasságok A FÖLDÖN KÖTTETNEK? A kérdésre természetesen első hallásra igenlő választ ad min­denki. Am akadnak olyanok is, akik nem elégszenek meg a „si­ma” földdel. Mint az alábbiak­ból kiderül, a Himalája-hegység már nemcsak a hegymászókat vonzza, hanem a szerelmeseket is. Lile Finné és Rita Huff Flo­rida államban kerekedtek fel és indultak el Nepálba, hogy a Himalája egyik csúcsán, az 5500 méter magas Hokio-csúcson fo­gadjanak egymásnak örök hű­séget. A hátizsákokkal, sátrak­kal felszerelt ifjú pár, a két ta­nú és néhány barátjuk 14 nap alatt ért fel az említett hegy­csúcsra. „A komoly próbatétel során még jobban megszerettük egymást — nyilatkozta Rita Huff. — Bármilyen nehéz is volt, időről időre erőt adott az a tudat, hogy a boldogságunk felé igyekszünk.” Az ünnepé­lyes ceremónia után a násznép és az ifjú házasok szerencsésen lejutottak a csúcsról. A házas­pár abban reménykedik, hogy nevük bekerül a rekordok könyvébe: kötöttek már házas­ságot víz alatt és egyéb szokat­lan helyeken, de 5500 méter ma­gasban eddig még nem. Magyar üó A KÍGYÓ ÉVE AZ IDEI JAPÁNBAN A kígyónak a szigetország­ban nagy erőt tulajdoníta­nak, a kígyóméreg gyógyá­szati hasznosítása ezeréves múltra tekint vissza. Tokió­ban 14 viperaétterem műkö­dik, egy kígyóforgalmazó nagykereskedelmi cég látja el az éttermeket és a gyógy­szergyártókat az ínyencfala­tok és a gyógykészítmények „alapanyagával”. PROTÉZIS ELEMI SZÉNBŐL Az orvostudomány napjaink­ban nagyon sokfajta fémet, ke­rámiát és polimert használ pro­tézisként. A sor nemrég a gra­fitszerkezetű elemi szénnel bő­vült. Mint azt az 1. Számú Moszkvai Orvostudományi Egyetem szakemberei megálla­pították: az elemi szénből való protézisek szilárdak, hosszú az élettartamuk, nem okoznak kl- lökődési reagálásokat, illetőleg ezzel kapcsolatos gyulladást. Fontos az elemi szénnek az a tulajdonsága is, hogy a műtét alatt a hagyományos sebészeti eszközökkel megfelelő alakúra és méretűre „szabható”, a szer­vezetbe beépül, s ezért nincs szükség újabb műtétre ahhoz, hogy a rögzítéseket eltávolítsák. REKORDMENNYISÉGŰ. csaknem 100 ezer tonna használt üveget gyűjtöttek az osztrákok 1988-ban. Ez 15 százalékkal több, mint az előző évben. A gyűjtést az országszerte elhelyezett 21 ezer. csakis használt üvegre szolgáló konténer is meg­könnyítette. Noha ezekből Bécsben helyeztek el a leg­többet, fejenként itt gyűj­tötték a legkevesebb üveget. Az országos átlag személyen­ként évi 13,1 kilogramm. A Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet pályázatot hirdet a Békéscsaba, Szabadság téren levő Világítástechnikai Szalonba üzletvezetűi munkakör betöltésire A munkakör betöltésének feltétele: szakirányú végzettség, lehetőleg 3—5 év szakmai gyakorlat. Bérezés: megegyezés szerint. A pályázatokat 1989. február 28-ig kérjük a szövetkezet címére megküldeni. 5540 Szarvas, Szabadság u. 64—66. A BÉKÉS MEGYEI TANÁCS V. B. PÉNZÜGYI OSZTÁLYA pályázatot hirdet 1989. január 16-tól megüresedett adócsoport-vezetői munkaikor betöltésére. Alkalmazási feltételek: — Szak irányú egyetemi vagy főiskolai végzettség, — legalább ötéves vezetői és szakmai gyakorlat. Bérezés a módosított 11/1983. (XII. 17.) ÁBMH rendelkezés keretein belül, megegyezéssel, Az adócsoport-vezető feladatai: A tanácsi hatáskörbe tartozó lakossági adókkal és illetékekkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátásának szervezése, irányításai, valamint a helyi tanácsok lakossáigadóztatási tevékenységének szakmai irányítása és felügyelete. A pályázatokat szakmai önéletrajzzal együtt legkésőbb 1989. február 15-ig, a Békés Megyei Tanács V. B. Pénzügyi Osztálya, Békéscsaba, József Attila u. 2., személyzeti csoportvezető részére kérjük megküldeni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom