Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-10 / 294. szám
1988. december 10., szombat Ilyet még nem láttunk! Újévi köszöntők a nagyvilágból „Újévi köszöntők a nagyvilágból” címmel a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Békés megyei csoportja üdvözlőlap-kiállítást rendezett Gécs Béla tervezőgrafikus gyűjteményéből. A szerdán megnyitott kiállításon — melyet Békéscsabán a Kner Nyomdában láthatnak az érdeklődők — 15 év gyűjtőmunkájának legszebb darabjait mutatják be a nagyközönségnek. Hogy az ötlet — újévi üdvözletét gyűjteni — hogyan született? Nos, többek között erről kérdeztük Gécs Bélát a megnyitó napján. —, Éppen 15 éve annak, hogy a Külügyminisztériumból olyan tervező grafikust kerestek, aki vállalja, hogy a magyar vezetők részére újévi üdvözlőkártyákat — régen privát drukknak, vagyis egyéni nyomtatványnak nevezték — készít. A többiek nem vállalkoztak erre, hiszen a megrendelő mintákat is hozott, s azok színvonala elijesztett mindenkit. Én mindig szerettem az olyan feladatokat, melyek gondolkodásra késztettek, csináltam hát 6-8 tervet. Azóta ez a feladat az enyém... — Innen tehát az érdeklődés? — Igen, így kezdődött a gyűjtés. Azokat az első mintákat itt is hagyták, aztán egyre gyarapodott a gyűjtemény, mely mára ezer darabra tehető. — Kik írták alá ezeket az újévi köszöntőket? —i Gorbacsov, Nixon, Ford, Reagan, Genscher, a „Vaslédi” ... Soroljam még? — Tizenöt év nagy idő. Változtak az üdvözlőlapok azóta? — A sokféleség nem az évek múlásával magyarázható, hanem azzal, hogy az egyes nemzetek más és más témát találtak e lapok díszítésére. Sok helyen divat, hogy az üdvözletét küldő családjával fényképezteti le magát, s ezt teszi az üdvözlet mellé. Másutt népművészeti motívumokat, megint másutt jellegzetes város-, vagy természeti képeket választanak a jókívánság kísérőjéül. Az amerikai elnökök lapjait mindig a Fehér Ház díszíti... És micsoda nyomdatechnikát használnak mindenütt! — És a mi lapjaink? — Régebben jártam a múzeumokat, olyan rajzok, metszetek után kutattam, melyek Budapestet ábrázolják. Az esztendők során megkopott ez a téma, újat a fővárosról már nem adhattam, ezért pár éve kép nélküli, puritán lapokat tervezek, melyeknek egyetlen dísze a magyar címer. Természetesen a nyomdatechnika minden ágát felhasználjuk, mely nemesebbé teszi a munkát. — Volt már hasonló kiállítása? — Ilyen önálló bemutatkozásra még nem volt alkalmam, ezért örömmel vállalkoztam erre. — Meddig láthatják az érdeklődők Gécs Béla gyűjteményének legszebb, legérdekesebb darabjait a Kner Nyomdában? —-* December 23-án zárjuk a kiállítást. Nagy Agnes alapismereti Kislexikon — tizenéveseknek A középfokú iskolák ismeretanyagából összeállított kézikönyv kerül a napokban az üzletekbe. Az Alapismereti Kislexikon elsősorban a 12—18 éves tanulóknak ad segítséget az önálló munkához, kínál lehetőséget ismereteik felfrissítésére, bővítésére. A biológia, a filozófia, a fizika, a földrajz, a történelem. az irodalom, a kér mia, a matematika területéről tájékoztat, s a fogalmak, az idegen szavak értelmezéséről is fontos tényeket és adatokat szolgáltat a kötet. A Novotrade Rt. gondozásában, a Tankönyvkiadó Vállalat közreműködésével készült lexikon mintegy kilencezer címszót tartalmaz, ABC-rendben. A Balázs György főszerkesztő és Vé- szits Ferencné szerkesztő irányította szerzőgárda több mint kétéves munkával dolgozta fel a középiskolai tankönyvek ismeretanyagát, kiegészítve számos akadémiai kézikönyv és egyházi kiadvány információjával. A kötet a legkorszerűbb technika alkalmazásával készült. A szerzők Commodore számítógépre írták a szövegüket, s az így rögzített anyagot a fényszedő vállalat — újabb szedés nélkül — a floppyról másolta. A szép kivitelű kiadványt százezer példányban bocsátották közre. A Városgazdálkodási Vállalat, Békéscsaba, FELVÉTELRE KERES: — mikrobuszra gépjárművezetőt — gyakorlattal és képesítéssel rendelkező gépjármű-ügyintézőt. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: a Kállai Éva úti telepen a szállításvezetőnél. Gyulai betümintakönyv Nyomdatörténeti különlegesség a Knerböl Kétszer annyi kötetet is eladnék... A politikai könyvek terjesztője A Kner Nyomdaipari Múzeum füzetei bizonyára csak igen szűk olvasói réteghez jutnak el. Már maga a sorozatcím is jelzi, hogy szer- kesztői-szerzői nem a könyvesboltokat célozzák meg a sorozatban megjelent ízléses könyvremekekkel. Hogy milyen nagy kár, csak azok tanúsíthatják igazán, akiknek kezébe került a füzetek 14-15. darabja. Közös papírborítóval látott napvilágot a két könyvecske, mely a Do- bay-Nyomda (Gyula) betűminta könyve címet viseli. Aligha kell ezek után találgatni, mit is tartalmaznak a könyvnyi füzetek. A nyomdák igen ritkán bocsátottak ki mintakönyvet. Ebben gyűjtötték egybe az üzemtörténeti dokumentumokat: a szedőműhely leírását, az új és a régi nyomtatási . anyagokat, a használt betűket és díszeket. Amilyen ritka volt egy-egy kiadás, legalább olyan ritka manapság az ép, évtizedek viharát is túlélt betümintakönyv. Ézért is különleges érték ez a most megjelent betümintakönyv, melynek első könyvecskéje a könyv- nyomtatáshoz, a különféle címek írásához, a névjegykészítéshez és a plakátok szedéséhez használt betűcsaládokat tartalmazza. A második kötetben különböző Ismét gyártják a .második világháború előtt Ismert és használt Váncza-sütöport. A kere- pestarcsai Szilasmenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet ugyanis Váncza József örökőseitől megvette ia sütőpor, sőt a vanlliacukor és további ötféle Ízesítésű desszertkrémpor receptjét, gyártási és forgalmakliséket, az Orgonavirág című énekes- és imakönyvek kliséit és egyéb díszítőanyagokat tanulmányozhatunk. A gyulai Dobay-nyomda a vármegye egyik leghíresebb nyomdája volt. 1860-ban alapította Dobay János, aki napi ipari termelésre, újság- és könyvnyomtatásra, és egyéb kiadványok készítésére működtette üzemét. Itt készült többek között a megye történelmének tanulmányozásához alapmunkának számító Békésvármegye története című háromkötetes monográfia, dr. Karácsonyi János munkája. Az 1915-ben kiadott betümintakönyv annak ellenére volt fontos munka — s mára nyomdatörténeti különlegesség —, hogy Dobay János á Kne- rékhez mérhető művészi szintet nem ért el, igaz nem is törekedett rá. Petőcz Károly sorozatszerkesztő, a Tótfalusi Kis Mik- lós-díjas tipográfus érdeme a Dobay-nyomda betűminta- könyvének közzététele. A betűcsaládokhoz, klisékhez és díszítőanyagokhoz írt és a nyomda történetére is utaló színvonalas tanulmány is őt dicséri. Magáért a kivitelezésért pedig — mi sem természetesebb — a Dobay- nyomda hagyományait is hasznosító Kner Nyomda nyomdászait illeti elismerés. zásl jogát. A Váncza-féle sütőpor az első világháború után volt népszerű a magyar háziasszonyok körében., Ma is emlékezetes jelmondata: „Haladjon On is a korral, süssön Váncza-sütőporral”. Akkor olyan minőségben , gyártották, hogy versenytársa volt az Oet- ker-sütőpornak, és készítményeknek. Mosolygós barna szeme barátságot, humanitást sugall. Szavai kiegészítik lénye jellemzőit: — csak az emberekkel való közvetlen kapcsolattartással, sok-sok beszélgetéssel lehet könyvet, sőt politikai könyvet eladni a mai világban — mondja Körösladány Lászlóné, a Békéscsaba és Vidéke Áfész statisztikai csoportvezetője. A politikai könyvnapok alkalmából a Kossuth Könyvkiadó Kiváló Könyvterjesztője címet vehette át nemrégiben a megyei ünnepségen. — Látszólagos ellentmondás, hogy az emberek nagyon is érdeklődnek a politika, a történelem iránt, mégis egyre nehezebb feladat a könyvforgalmazás. Kézbeveszik a kötetet, belelapoznak, nézegetik, megpillantják az árát és sóhajtva visszateszik. Ha nem lennének anyagi gondjaik, kétszer annyi kötetet eladnék ... — Mióta terjesztője a Kos- suth-köteteknek és milyen módszerekkel keresi a vásárlóit? — 1983-ban még ketten foglalkoztunk ezzel az Áfész- nél, három éve egyedül árusítom a könyveket. A központ dolgozói rendszeres vásárlóim, a többiek alkalmanként, ha bent járnak nálunk megkeresnek, ezenkívül az újkígyósi élelmiszer-feldolgozóban, a jaminai és a Földvár utcai élelmiszer ABC-ben helyeztem el könyveket. Az igényeket, az emberek érdeklődését tudatosan felmérem és ennek megfelelően rendelem a köteteket. Óriási előny, hogy nálunk lehet részletre vásárolni és az emberek fizetéskor tör- lesztenek. Emiatt soha nem volt gondom. Nálunk elsősorban nők dolgoznak, ezért az ő érdeklődésüknek leginkább megfelelő köteteket tudom eladni. Nagyon jó, majdnem hogy baráti a kapcsolatom a kiadó megyei ki- rendeltségével. — A forgalmazásnak milyen gátjai vannak? — A csökkenő választék és az emelkedő árak. 1987-ben 36 ezer forintot árultam a könyvekből, tavaly 43 ezret, a növekedés oka a könyváremelés is. Szívesen megvennék nálam a vásárlók más kiadók könyveit. Több gyermekkönyvet például, ezeket a Kossuth csak csereként kaphatja meg és így nagyon kicsi a választék. Vannak eladhatatlan, főként régebbi kiadású kötetek, elsősorban tanulmányok, ezeket visszaadom a kiadónak. — Mondjon néhány sikerkönyvet ... — Az olvasók a sorozatokat szeretik. Ilyen volt a Magyarország külpolitikája, vagy a Nők magazinja Kiskönyvtára (ezek viszonylag olcsó könyvek a háztartásvezetésről, lakberendezésről, kézimunkáról, egyebekről), a megyékről szóló, az Ország- Világ és az Évszázadok sorozat. Most a sláger a nyolc kötetben képregény formájában megjelenő Biblia, ez darabonként 250 forint. Nem vallási meggyőződésből veszik a vásárlók, hanem a nemzedékünk oktatásából kimaradtak pótlására és azért, hogy a gyermekük kezébe is adhassák. A könyvekből a mi fenyőfánk alá is kerül majd. A kitüntetésem mellé könyvutalványt kaptam és a 10 százalékos jutalékom egy részét is vásárlásra fordítom. Kár, hogy még az 1989-es kiadótervekről nem sokat tudunk. Nem lesz könnyű esztendő .. Bede Zsóka Ismét gyártják a Váncza-sütöport Még egyszer a mágori kastélyról November 30-án megjelent riportunkra, melynek címe: „Jobb sorsra érdemes a mágori kastély”, a napokban levél érkezett Nyilas Károlytól, a Körösmenti Tsz elnökétől. Véleménye szerint a riportba nem került bele mindaz, amiről ottjártunkkor tájékoztatott minket. Nos, hogy a kép még teljesebb legyen, levelének azt a részletét, mely az általa hiányolt tényekről szól, készséggel közöljük. Íme: „A beszélgetésünk során én tájékoztattam arról is — mármint az újságírót —, hogy az intézői lakástól 100 méter távolságra épültek meg az új juhhodályok és 40 méter távolságban van a hulla tároló. Ezen létesítményektől aiz OÉSZ (Országos Építésügyi Szabályzat) előírása szerint 1000 méteren belül sem üzemi konyha, sem szálloda, sem kemping nem létesülhet. A tanács elnökével és vb- titkárával 1988. augusztus 17-én együttesen is megszemléltük a majort, amikor is a tanácsi vezetők meglepődve vették tudomásul a hulitatároló és az új hodályok közelségét — mondván, ők ezt nem is tudták, hogy a majorban ilyen építkezés folyik. De hangsúlyoznom kell, az építési engedélyt ugyancsak a vésztői tanács adta ki 1987. szeptember 7-én. A szemle alkalmával a vb titkára lépéssel mérte le a legközelebbi hodály és a volt intézői lakás közötti távolságot, 110-et lépett, s mondtuk, ez 100 méter. Én azonnal megjegyeztem: ez annyira kis távolság, hogy ez kizárja annak a lehetőségét, hogy itt az elképzelések szerinti létesítményeket kialakítsák. De rámutattam a hullatárolóra is, amely csak 40 méter távolságban van. A tanács vezetői azt mondták, azt telepítsük eh vigyük a major másik végébe. Ez azonban nem ilyen egyszerű kérdés. Az állategészségügyi szabályzat előírásai tiltják, hogy az elhullott állatok tetemeit szállító gépkocsi az állattartó telepien keresztül közlekedjen. A hullatárolót az állattartó telep közelében úgy kell elhelyezni, hogy az bármikor megközelíthető legyen. Tehát az áttelepítés nem megoldható. De végül is a hullatároló is és a juhhodályok is oly közel vannak a kérdéses épülethez, hogy külön- küliön is kizárják a tanácsi vezetők elképzeléseinek a megvalósítását. Mindezek ellenére kijelentették azt, hogy ha nincs is meg az előírt 1000 méter távolság, az nem számít. Majd elintézik a dolgot. Én viszont kijelentettem — a létesítmény csak úgy eladó, ha az adásvételi szerződésbe belevesszük, bármire alakítja a tanács az intézői lakást — a majorban az állattartó épületek megmaradnak. Vagyis az állattenyésztést nem fogjuk felszámolni azért, hogy Mágoron szálloda és kemping létesüljön. A helyszíni szemle végén kértem a tanács vezetőit — lássák be —, egy állattartásra berendezett majoron belül, ahol 4000 darab anyajuh és 2000 darab hízóbárány van elhelyezve, nem fér el egy szálloda és egy kemping. Sajnos az érveinket nem fogadták el. És ezek a lényeges dolgok kimaradtak Nagy Ágnes írásából. De én nem kérdezem meg, miért? Az, hogy az OÉSZ előírásai csak az építtetőre vonatkoznak, a tanácsra, mint hatóságra már nem, ez nem meglepő és nem új! Az intézői lakás viszont megmaradt, áll és Nagy Ágnes azt is elfelejtette leírni — én kijelentettem, mint ahogyan eddig gondját viseltem az épületnek, ezután is gazdája leszek. 1988. tavaszán például teljesen felújítottuk az esőcsatornákat. Másodszor, ott tévedett Nagy Ágnes, amikor nem nézett utána, ténylegesen igaz-e az 1000 méter távolság betartása. Mert ha meggyőződik róla, ez a cikk nem jelenik meg és nincs folytatás sem. Azt viszont az olvasóra kall bízni és döntse el: a tanács elnöke úgy nyilatkozik: — A felújítás 10 millióba kerülne, ha újat építenénk 40 milliót is felemésztene. A megyei tanács illetékese szerint az épület „műszakilag teljesen elfogadható állapotban van, szerkezeti rendszere, kiépítése stabil.” Nyilatkozatomban 7,5 millió vételárról beszéltem, melyből 5 millió forint az épület és 2,5 millió forint a park értéke. Kérdés? Megér-e 5 millió forintot egy olyan épület, melyről a fentiek szerint nyilatkozik a szakember és ha most építenénk fel 40 millió forint költséget igényelne. ..” *■ * * Nyilas Károly így fogalmaz: „És ezek a lényeges dolgok kimaradtak Nagy Ágnes írásából. De én nem kérdezem meg, miért?” Nos, ha megkérdezi, szívesen válaszoltunk volna, levélben, vagy személyesen erre is. Így — magyarázat helyett — csak egy tényre hívnánk fel a figyelmet. A riport utolsó bekezdésében leírt összegzés a levélben foglaltak figyelembevételével is megállja a helyét. Idézzük! „A helyzet tehát: van egy épület, melyet nem lehet lebontani. Lenne rá vevő, aki hasznosítaná. Az ügylet — reméljük, csak egyelőre — mégsem jött létre. Igazságot tenni persze nem tudunk, s nem is akarunk. Egy biztos: a volt intézői lakás csak áll, üresen, és viszi a pénzt... Ilyen gazdagok lennénk? Valóban nincs jobb megoldás, olyan, mely a nagyközség és a tsz érdekeinek egyaránt megfelelne?” S ha már idéztük e néhány sort, hadd hívjuk fel a figyelmet e részre: „Csak áll, üresen, és viszi a pénzt.” Vajon mire vinné, ha nem a további fenntartásra? De ez részlet- kérdés, csakúgy, mint az, hogy milyen érdekek, netán személyes ellentétek húzódnak meg e (igenis) jobb sorsra érdemes épület árnyékában. Mert beszélgetéseink alkalmával ezekről az ellentétekről is szó esett, melyet — érdekes módon — nem kért számon e cikk írójától senki. De miért is kérték volna számon, hiszen csakis a vélemények ütköztetésére, s nem a kérdés megoldására vállalkoztunk. Végül valamire azért hadd hívjuk fel a figyelmet! Sportnyelven szólva: mi nem a tanács és nem a tsz vezetőségének, hanem a nagyközség lakosságának és a tsz tagságának szurkolunk. Bízunk abban, hogy mindkét közösség jól jár, ha a mágori kastélyt vagy így, vagy úgy hasznosítani tudják ... Komáromi Gábor tanácselnök így fejezte be a november 30-i riportban közölt nyilatkozatát: „Mit tehetnénk még? A magam részéről ezzel lezártnak tekintem az ügyet.” Nos, egyelőre mi is annak tekintjük. De ígérjük, ha bármi változás az épület sorsában beáll (s ha arról tájékoztatnak minket), azt olvasóink elé tárjuk. „Az egyes nemzetek más és más témát találnak e lapok díszítésére” Fotó: Fazekas Ferenc
