Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-10 / 294. szám

1988. december 10., szombat o IZHiWKTire Nevelőmunka „nagyító” alatt Pedagógiai napok a „Padrahban” A békéscsabai Padrah La­jos Általános Iskola neve­lőtestülete december 5. és 19-e között pedagógiai na­pokat rendez. A programso­rozat céljáról, az eddigi ese­ményekről Amcsin Pálné igazgatót kérdeztük. — Három éve tartottuk az első ilyen rendezvényso­rozatot, ekképp segítve pe­dagógusaink továbbképzését, egymás megismerését, a be­vált nevelési, oktatási mód­szerek továbbadását. Jól si­került, ezért úgy döntöt­tünk, hagyománnyá tesszük e napokat. — Mások is részt vehet­nek e rendezvényeken? — Természetesen. Meghí­vónkat sok helyre elküld­tük. Az eredmény: voltak itt a kerület óvónői, a szlo­vák iskola nevelői, a gimná­zium orosz szakos tanárai és nem sorolom tovább, ki min­denki. Nyitva az ajtó, bár­kit szívesen látunk. — Ha szólna néhány szót a programokról! — December 5-től 9-ig nyílt tanítási napok voltak. Volt olyan osztály, ahol a szülők 80 százaléka eljött. A pályaválasztás előtt álló gyermekek szüleivel, ha igé­nyelték, az iskola pszicholó­gusa és a pedagógiai intézet munkatársa beszélgetett. Az értelmiséget érintő aktuális politikai és gazdasági kér­désekről dr. Bereczki Ele­mér, az MSZMP Oktatási Igazgatóságának igazgatója tartott előadást a hétfői tan- testületi tanácskozáson... — A gyerekek számára nem hozott újdonságot ez a hét? — ök maguk kezdemé­nyezték, hogy szeretnének egy rajzkiállítással bemutat­kozni. Természetesen nem vagyunk a jónak elrontói, az előcsarnokban azóta is lát­ható gyermekrajz-kiállítás. Kedden a Mikulás-nap je­gyében telt az idő. Mind a 950 gyerek részt vett egy másik osztállyal megrende­zett baráti összejövetelen. Ajándékokkal, kis műsorok­kal kedveskedtek egymás­nak, szóval jól sikerült ez a nap is. — A szakmai rendezvé­nyekről eddig nem esett szó. — Szerdán bemutató ta­nításokon mutatkozott be négy fiatal kolléga, és jól sikerült Nagy Gyula, a Jó­kai Üti Általános Iskola igazgatójának beszédneve- lés-gyakorlata is, melyet a magyar szakos kollégák kér­tek, mondván, van pótolni­valójuk e területen. — Érdekes lehetett a „ta­nakodó osztályfőnököknek”. — Minden évben más ok­tatási terület került előtér­be. A matematika, illetve a magyar nyelv és irodalom után most a nevelési oldalt, az osztályfőnökök munkáját vettük nagyító alá, a szege­di Juhász Gyula Tanárkép­ző Főiskola neveléstudomá­nyi tanszékének közreműkö­désével. E szerdai rendezvé­nyünkön részt vett dr. Var­ga István főiskolai docens. — A rendezvénysorozat szervezéséből kivette részét az iskola KlSZ-szervezete is... — Igen, a csütörtöki fia­tal nevelők pedagógiai ta­nácskozását ők rendezték. Az előadások zömét pálya­kezdők tartották, részben, hogy bemutatkozzanak, rész­ben, hogy közkinccsé te­gyék szakdolgozatuk témá­ját. Persze nem zárkóztak el idősebb kollégáik meg­hallgatásától sem, akik to­vábbképzéseken szerzett ta­pasztalataikat, kutatási ered­ményeiket adták tovább a hallgatóságnak. — December 12-én folyta­tódik a program . .. — Igen, ismét a tanulóké lesz a szó, akik tantárgyi ve­télkedőkön bizonyíthatják, mit tudnak. A rendezvények sorát december 19-én zár­juk, összegezve a tapaszta­latokat, s megfogalmazva az oktatásfejlesztési irányokat, a jövő elméleti és gyakorla­ti feladatait. N. A. Fotó: Fazekas Ferenc Már csak az utolsó simítások voltak hátra ottjártunkkor... Es megnyílt a gyermekrajz-kiállítás Kihasználjuk-e a lehetőségeinket? Beszélgetés dr. Janovszki Jánossal, az ÖKI főosztályvezetőjével A kérődző állatfajok mi­nőségi hústermeléséhez is biztos alapokat nyújt a szarvasi öntözési Kutatóin­tézet évtizedes nemesítő munkája, a hazai gyepgaz­dálkodás korszerűsítése. Ez azért is fontos, mert az el­múlt időszakban az agrár­ágazat exportlehetőségei a szarvasmarha és juh vonat­kozásában nagyobbak. Az ÖKI több év óta az Euró­pai Növénynemesítők Szö­vetségének is tagja. Ez a név fémjelzi azt is, hogy a hazai fű- és takarmánynö­vény nemesítésnek tekinté­lye van, elismert Európá­ban. — Az új fajtákat, termesztés technológiákat mennyire alkal­mazzák a hazai nagyüzemek most, amikor az állattenyész­tésen belül a kérődzők ágaza­ta a legújabb árrendezések el­lenére is kedvezőtlen jövede­lempozícióban van. Az elmúlt években sok üzem felszámolta a szálastakarmányt fogyasztó állatfajokat. Ugyanakkor ma nagyüzemeink egy része gyep­területeit sem hasznosítja kel­lően — mi erről a véleménye? — Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy Magyar- ország ökológiai sajátosságai több országra is jellemzőek, ezért ha itthon nincs is elég kereslet, exportra mindig el­adhatóak termékeink. — mondja dr. Janovszki Já­nos, az ÖKI főosztályvezető­je. Valóban igaz azonban, hogy ma a hazai állatte­nyésztés szerkezete az ab­rakfogyasztó állatfajok irá­nyába tolódott el (baromfi, sertés) és sajnos gyepterü­leteink hozamát sem hasz­náljuk ki kellőképpen. Vé­leményem szerint takar­mánytermesztésünk csak ak­kor lehet eredményesebb, ha a kiváló genetikai alap kor­szerű technikai feltételrend­szerrel is párosul. Sajnos hazánkban jelenleg a gyep­es takarmánytermesztés géprendszere korszerűtlen, vagy nagyon régi. Nyilván­való azonban, a közgazdasági környezetnek kellene ki- kényszerítenie, hogy a vál­lalatok pénzt áldozzanak a takarmánytermesztésre. Vagyis, a legelőre alapozott olcsó hústermelés szép ha­szonnal kecsegtessen. Az sem titok, hogy ma a nagy­üzemi szántóföldi tömegta- karmánytermelés messze el­marad hozamban és minő­ségben a többi szántóföldi kultúráktól. — Az utóbbi években egyre kevesebbet hallunk a valami­kor slágertémaként kezelt gyep-gabona váltó előnyeiről. Az intenzív gyepgazdálkodás nyújtotta lehetőségekről. — így igaz — mondja dr. Janovszki János — de a je­lenség szorosan összefügg az előzőekben tárgyalt gazda­sági gondokkal. Pedig ma is igaz, hogy az alacsony ter­méshozamú gyepek fűössze­tételét gyep-gabona* váltóval igen jó minőségű és nagy hozamú fajtaösszetételűre le­het változtatni. Bármennyire nagy a költségtöbblet, hosz- szú távon mégis jelentős előnyöket nyújt. Hiszen az igazi haszon a végtermék, vagyis a hús minőségében jelentkezik. Ezt pedig ma a hazai piac is egyre inkább elismeri az árakban. A kö­vetkező években pedig egyik legjobb megoldás lehet a gyenge termőhelyi adottsá­gú üzemek számára ha az alacsony terméshozamú föl­deket intenzív gyepkultúrá­vá alakítják. Ugyanis csak ez alapozhatja meg a minő­ségi hústermelést, függetle­nül attól, hogy ezt kis, vagy nagyüzemi vállalkozás kere­tei között oldják meg. R. G. A Békés Megyei Patyolat Vállalat SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE ADJA 1989. január 16-ától az Orosháza, Kossuth utca 18. alatt működő MOSÖ-VEGYTISZTÍTÓ SZALONJÁT. Pályázati feltétel: középfokú szakmai végzettség. Jelentkezési határidő: 1988. december 23. A versenytárgyalás ideje: 1988. december 29. 9 óra. Érdeklődni lehet: az értékesítési vezetőnél, Békéscsaba, Vandháti út 1. sz. alatt vagy a (66) 26-177-es telefonszámon. Sikerkünyvek Tudományos művek rit­kán tartoznak a legkereset­tebb könyvek sorába. Hogy dr. Kosutány István Kézvo­nalak — embersorsok című munkája iránt mégis igen nagy az érdeklődés, annak az lehet az oka, hogy az em­bereket mindig is izgatta sorsuk, jövőjük. Tudni akar­ták, vajon mi vár még rá­juk az életben, s szívesen fordultak olyan társaikhoz, akik a jövendölést több-ke­vesebb szakmai felkészült­séggel művelték. „Az ismeretlen és titokza­tos dolgoknak mindig nagy varázserejük volt az embe­riségre. A kíváncsiság egyik legerősebb indítórugója az emberi lélek megnyilvánulá­sának, legyenek bár céljai helyesek, jók, vagy helytele­nek és bűnösek, álljon bár tudományos, nemes, vagy nagyon is alacsonyrendű in­dulatok szolgálatában! Már a Biblia is azzal kezdi ős­régi idők csodálatos mese­szövését, hogy Évát a kí­váncsiság vezérli a paradi­csomi almafa tiltott gyü­mölcsének a megízlelésé­ben.” így kezdi a szerző a kéz­ről és a tenyérről szóló be­vezetőjét, majd a különbö­ző alakú — az ásó, a filozo­fikus, az ovális stb. — kezek rejtelmeibe, az egyes tenyér­jegyek jelentőségébe avatja be az olvasót. A kézelemzés tudománya — asztrológiai ismeretekkel, ábramagyará­zatokkal és csoportosított jellemvonásokkal — izgal­mas dolog lehet. Szokatlan, furcsa is; nyilván nem min­denki hisz benne. Kosutány István hatalmas ten.vérlenyomat-gyűjtemé- nye, könyvtára a maga ne­mében páratlan, könyve már első megjelenésekor, évtizedekkel ezelőtt valódi hiányt pótolt. Orvosoknak, tanítóknak, ábrázoló művé­szeknek és művelt laikusok­nak szánta a szerző ezt a könyvet. Hogy elolvasása után ki mer majd tenyér- * jóslásra vállalkozni, azt | döntse el mindenki maga! N. K. Van-e olyan, a világpoli­tikában jártas személy, aki nem tudja, mit takar a fenti cím? Ám mostantól kezdve nem csak a mindenkori brit miniszterelnök londoni hiva­tali rezidenciájának helyét jelöli, hanem egy könyvet is. Egy könyvet, mely értelem­szerűen a lakókról, a brit miniszterelnökökről, valójá­ban a szigetország politiká­járól szól. S bár a Downing Street 10. mintegy negyedév­ezrede áll a brit birodalom első számú hivatali vezetőjé­nek szolgálatában, a könyv az utóbbi négy és fél évti­zed történetét öleli fel. Még pontosabban — ahogy az al­címben olvashatjuk — „a második világháborútól a falklandi ütközetig” terjedő időt. A könyv sikeréhez, szín­vonalához már maga a szer­ző is garancia lehetne. Hisz annak a Bányász Rezsőnek a tollából való, akit kor­mányszóvivőként ismert meg igazán az ország, s akit, ha beszédstílusa miatt gyak­ran karakírozott is, szeretet­tel vett körül. Ha valaki, hát Bányász Rezső elmond­hatja. hogy otthonos az an­golszász világban, hiszen éle­te java részét e területen szolgálta le diplomataként. Hosszú ideig dolgozott az Egyesült Államokban ENSZ- diplomataként, éveket töltött Londonban nagykövetként, s most, a kormányszóvivői széktől való megválása óta Kanadában képviseli hazán­kat. Jóllehet, az angol tör­ténelem tanulmányozásához nem feltétel az. hogy valaki átlépje a Downing Street 10. számú ház küszöbét, ám bi­zonyára hátrány sem. Így le­hetett vele Bányász Rezső is, aki nagykövetként többször járt a brit miniszterelnök hi­vatalában. Tekintélye volt Londonban, s személyes presztízsének is része volt abban, hogy Thatcher asz- szony Magyarországra láto­gatott. A brit politika Sir Winston Churchilltól Mrs. Margaret Thatcherig — így is jelle­mezhetnénk a könyv tartal­mát, ám alighanem nekünk magyaroknak ennél többet jelent a két miniszterelnök neve. Hiszen soha nem volt annyi köze egymáshoz a két országnak az utóbbi négy és fél évtized alatt, mint Churchill és Thatcher „or- száglása” idején. Bár az első nem volt annyira emlékeze­tes Churchill számára, hi­szen, ahogy Taylor írja, a második világháború brit miniszterelnökének „Magyar- ország körülbelül annyit ért, mint Luxemburg”. De néz­zük el ezt a „mély rokon- szenvet” annak a Churchill- nek, akinek mentalitását és nagyvonalúságát jól jellemzi az alábbi történet: „Egy alkalommal állítólag megtörtént, hogy amikor Rooseveltet hűséges inasa to­lókocsiján betolta Churchill lakosztályába (Roosevelt el­nök még 1921-ben „gyermek- bénulásban” megbetegedett, mindkét lába megbénult és élete végéig tolókocsiba kényszerült). Churchill ott állt anyaszült meztelenül, éppen kilépve a fürdőkádból. Az el­nök végtelen zavarában, gyorsan vissza akart fordul­ni, ám Churchill igazi angol hidegvérrel, az alábbi sza­vakkal hívta vissza: Nagy- Britannia miniszterelnökének nincs takargatnivalója az Egyesült Államok előtt.” A jelenlegi brit miniszter- elnöknek nemigen van oka arra, hogy ilyen, anekdota­számba menő mentségeket keressünk számára, amikor hazánk iránt táplált érzései­ről esik szó. Hiszen 1984. februári budapesti látogatá­sa sokunk számára marad emlékezetes. Nem csak ma­gyarországi utazásának poli­tikai üzenete miatt, vagyis, hogy lényegében felhúzta azt a vasfüggönyt. amit épp Churchill engedett le Nyu­gat- és Kelet-Európa közé, 1946-os fultoni beszédében említve először a vasfüg­göny kifejezést. A könyv szerzője nagy ter­jedelemben tárgyalja a Thatcher-látogatást. Az alig­ha feledhető nagyvásárcsar­noki bevásárlásról például a következőket olvashatjuk: „Felszabadultan, igazi po­litikus egyéniséghez méltó módon igyekezett minél több emberrel kezet rázni, min­denkinek egy-egy kedves megjegyzést tenni, sőt ma­gyar specialitásokat is vásá­rolt: cseresznyepaprika-fü­zért, fokhagymát, befőttet, konyakos meggyet, csokolá­dét, magyar sajtot. És amit sokan megjegyeztek (a tele­vízió Parabola műsorának is kedvenc jelenete volt), hogy Mrs. Thatcher egy sárga bo­rítékból vette elő a magyar- országi napidíjat, és szemé­lyesen fizetett.” A Downing Street 10. ér­dekes olvasmány, sok ma­gyar vonatkozással. Bányász Rezső — akinek ez a nyol­cadik politikai-történelmi tárgyú munkája — nagy szakértelemmel és élvezete­sen vezet végig a britek utóbbi négy és fél évtizedén. A gazdag irodalom és a sok idézet (közöttük számos ma­gyarul eddig ismeretlen) to­vábbgondolkodásra, történel­mi búvárkodásra késztet. A könyvet a Zrínyi Kato­nai Kiadó adta ki, a nyom­dai munkálatokért pedig a debreceni Alföldi Nyomdát illeti elismerés. A. Z. Magánkereskedelem az ellátás javításáért Mezőkovácsházán Békés megyében 1248 a I magánkiskereskedő. Az en­gedélyüket 1988-ban 158-an adták vissza, ami önmagá­ban soknak tűnik, de ennek ellensúlyozásaként jelentke- , zik, hogy 242-en pedig új : engedélyt kaptak — mondta dr. Sebestény József, a Ki- : sosz megyei titkára azon a tanácskozáson, melyet a kö- • zelmúltban tartottak Mező- ■j kovácsházán. A volt járás te- 1 rületén tevékenykedő 91 kis­kereskedő közül 75-en vol- tak kíváncsiak az aktuális kérdésekre. Már a megjele­li nésből is kitűnik, hogy az embereket foglalkoztatja a : gazdálkodás mai helyzete, szeretnének jobban és jog­szabályszerűen tevékenyked- i ni. A bevezetőben a megyei I titkár elsősorban az adózási, az adminisztrációs problé­mákat sorolta fel, majd be­szélt a jövő évre tervezett változásokról. Egyrészt az adóterhek, másrészt a tár­sadalombiztosítás területén várható módosítás. Szó volt még arról, hogy a Kisosz milyen segítséget tud adni az adóbevallások, naplófő­könyvek vezetéséhez és hogy a társasági törvény beveze­tése több új lehetőséget biz­tosít a kiskereskedőknek. Felhívás hangzott el a ta­gokhoz, hogy önkéntes ala­pon hozzájárulást fizethet­nek a Gyulán tervezett 1848- as emlékmű felépítéséhez. Többen már előre jelezték szándékukat. A tevékenység bővülését szolgálja az, hogy várhatóan a jövő évtől a szerződéses üzletekkel kap­csolatos teendőket is felka­rolja a szervezet. Jelenleg a megyében a kiskereskedelmi forgalom 10 százalékát magánkereskede­lem adja, ami önmagában is jobb, kulturáltabb ellátást kell reprezentáljon — mond­ta az előadó. A tájékoztató után Engelhardt József, a városi tanács ellátási cso­portvezetője szólt a helyi el­látás gondjairól, az üzletek külső, belső rendjéről, a vá­sárlók és ellenőrző könyvek szerepéről, az ellenőrök- munkájáról, az árakról és a nyilvántartási rendről. Vé­gül kérdéseket tettek fel a megjelentek a sokszor bo­nyolultnak tűnő rendeletek­ről, ami azt is jelzi, hogy még sok helyen elkél a se­gítség a megfelelő üzletvi­telhez. H. M. Dówning Street ÍO.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom