Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-01 / 286. szám

1988. december 1., csütörtök Ilyen levelet nem írtam! Nyilatkozat Dr. Földdesi Bélától, a Debreceni Tanítóképző Fő­iskola békéscsabai kihelye­zett tagozatának igazgató­jától az alábbi levelet kap­tuk: A Békés Megyei Népújság 1988. november 28-i számá­nak 4. oldalán D. K. aláírással tudósítást közölnek az MDF megyegyűléséről. A záró sorokban ezt közlik: „ ... Szokolay Zoltán, a tanítóképző főiskola tanára fel­olvasta dr. Földesi Béla, a békéscsabai tanítóképző fő­iskola igazgatójának levelét, melyben arról értesítette a tanácskozást, hogy az MDF főiskolai fórumát Békéscsa­bán rendezzék meg.” Mivel ez nem felel meg a valóságnak, kérem az aláb­biak közlését: annak ellenére, hogy egyetértek az MDF célkitűzéseivel, megvalósíthatónak tartom, hogy az MDF jövő évi egyik megyei fórumát esetleg a fősikolán tart­sák, de én ilyen levelet nem írtam, és az MDF-nek nincs főiskolai fóruma. Dr. Földesi Béla levelé­nek kézhezvétele után meg­hallgattuk az MDF megye­gyűléséről készített felvé­telt. és a tanácskozáson részt vett munkatársaink tá­jékoztatóját. Ennek alapján az alábbi megállapításra ju­tottunk. A megyei fórumon Szo­kolay Zoltán javasolta, hogy az MDF egyik orszá­gos fórumát Békéscsabán, a tanítóképző főiskolán tart­sák meg. Az elmondottak­ból egyértelműen azt lehe­tett kihallani, hogy ehhez az MDF bírja a főiskola igazgatójának támogatását. (Ezt egyébként fenti leve­lében a tanítóképző vezető­je sem cáfolta.) A félreér­tésre az adhatott okot, hogy Szokolay Zoltán a meghí­vás bejelentése és a főis­kola működését nehezítő körülmények ismertetése után közölte: „aláírás, dr. Földesi Béla”. A tévedés tehát legfel­jebb formai, s nem tartal­mi, hiszen az ügy szem­pontjából alighanem kö­zömbös, hogy egy országos rendezvény színhelyéül írásban vagy szóban aján­lanak fel egy intézményt. Szeghalom Péter flndrás-napok ’88 Igaz, a hirtelen beállt tél kissé megtréfálta a szerve­zőket, mert — az utazás miatt — Győrffy Miklós, az MRT főmunkatársa és Diny- nyés József nem vállalta a szeghalmi fellépést, de így is egy időben 2-3 program kö­zül választhattak a szeghal­mi Péter András gimnázium diákjai. Két rendezvény kö­zött kedvezményesen vásá­rolhattak a vésztői Körös­menti Áfész butikjából, és a Metakémia Ipari Kisszövet­kezet is elhozta termékeit. Az eseménysorozatot tovább szí­nesítette az iskolaújság, a Látó megjelenése. Miután Vaszkó Tamás igazgató szer­dán díszpárnán átnyújtotta az iskola kulcsát Czégény Lajosnak, a hét elején meg­választott diákigazgatónak, hivatalosan is kezdetét vette a Péter András-napok idei rendezvénysorozata. A „hatalomátvétel” után került sor az iskola tanmű­helyében a szakközépiskolá­sok versenyére az esztergá­lyos szakmában. A szeghal­miak a békési ipari szakkö­zépiskola tanulóival mérhet­ték össze tudásukat. A tíz versenyző között egyedül Szí­vós Judit, szeghalmi tanuló képviselte a gyengébbik ne­met, aki a fiúkat megszégye­nítve meg is nyerte a ver­senyt. Az ifjúsági és úttörőház­ban az érdeklődők népes tá­bora előtt az orosházi Tán­csics Gimnázium „Thalia vadvirágai” irodalmi színpad mutatkozott be. Tamási Áron Énekes madár című három- felvonásos darabjának első részét adták elő, amely így — töredékeiben is — teljes­séget alkotott. A közönség élvezte a népies humort, a jó alakításokat, vastapssal hálálta meg az orosházi diá­koknak a kellemes szórakoz­tatást. A rendezvénysorozat végé­re maradt a csattanó, az „Itt születtem én, ezen a tájon” címmel meghirdetett vetél­kedő, amelyen a különböző településen lakó diákok ver­senyeztek. A hét csapat ne­mes versengéséből az egyik szeghalmi került ki győzte­sen. Kardoson mindenki ismer mindenkit Kardoson körzeti orvos, védőnő, körzeti nővér és or­vos írnok dolgozik a lakos­ság egészségének megőrzé­séért, a betegek gyógyításá­ért. A körzeti rendelés a szolgálati lakással egybeépí­tett rendelőben történik, minden munkanapon 8-tól 11 óráig, délután pedig fél 3-tól 4-ig. A délutáni ren­delés bevezetése óta a mun­kahelyükről kevesebben hiá­nyoznak munkaidőben. Az emberek sokoldalú orvosi el­látását segíti az a tény, hogy dr. Bezerényi Péter körzeti orvos üzemorvosi teendőket is ellát a helyi Egyetértés Termelőszövetkezetben. Az egészségügyiek nagy gondot fordítanak a kisgyer­mekek, az óvodások, iskolá­sok egészségi állapotának rendszeres ellenőrzésére, a nők, a kismamák védelmé­re. Hetenként egyszer nő-, gyermekgyógyászati szakta­nácsadást, hétfőnként fogor­vosi rendelést tartanak. A fogorvos iskolafogászati el­látást is végez. A tapaszta­latok szerint sok a települé­sen a rossz fogú felnőtt, a szénhidrátdús táplálkozás és a rossz szájhigiénés szoká­sok miatt. A körzeti orvos a rendelési időn kívül is szí­vesen ellátja hívásra a be­tegeit. Indokolatlanul sem őt, sem az ügyeletet nem háborgatják az emberek. A központi orvosi ügyelet és a szakrendelés Szarvasról lát­ja el a betegeket. Különfé­le szakellátást biztosítanak az orosházi, a békéscsabai és a gyulai rendelőintézetek is. Kprházban Orosházán gyógyítják a kardosiakat. Jó a táppénzes fegyelem, a betegek eljárnak a felül­vizsgálatra, ezen a területen nincs vitás kérdés az orvos és a betegei között. A vé­dőnő rendszeresen látogatja a családokat, a terhesma­mák és kisgyermekeik meg­jelennek a tanácsadásokon. Kielégítő a közegészségügyi helyzet, folyamatos az el­lenőrzés az iskolában, az óvodában, az élelmiszerrel foglalkozó egységekben és a munkahelyeken. A napokban adtak számot a községi vöröskeresztes szervezet vezetői a kisköz­ség viszonylag népes számú vöröskeresztes szervezeti tagságának. 1969 óta dolgo­zik a Vöröskereszt Kardo­son. Szoros kapcsolatban te­vékenykednek az egészség­esek Józsefné védőnő nagy szeretettel foglalkozik a kis babákkal Fotó: Kovács Erzsébet üggyel, hiszen vezetőik is az egészségügyiek közül kerül­nek ki. A társadalmi aktí­vákkal többek között olyan fontos célkitűzést fogalmaz­tak meg, mint a gyermekek és fiatalok körében végzett felvilágosító munka fokozá­sa. Klubszerű foglalkozáso­kon egészségnevelő előadá­sokat tartanak a község la­kóinak és folyamatosan szű­rővizsgálatokat is végeznek körükben. A korszerű táp­lálkozásra szeretnék ösztö­nözni az embereket. A köz­ségben sok az idős korú em­ber, nagyon figyelnek rájuk és a segítségre szoruló ma­gányosokra. A népfronttal közösen ismét megszervezik a Virágos, tiszta községért mozgalmat. Szép számmal vesznek részt a véradásokon a köz­ség lakói, többen pedig so­ron kívüli véradásra jár­nak Békéscsabára, a vérel­látóba. A körzeti orvos irányítá­sával nagy érdeklődést kel­tő előadást szerveztek a ká­ros szenvedélyekről és az AIDS-ről. A terület tömeg­szervezeteivel, a lakóbizott­sági megbízottakkal, a ter­melőszövetkezeti dolgozók­kal, a pedagógusokkal kö­zösen szervezik akcióikat, így például a Segíts, hogy segíthess! gyűjtőmunkát. Ilyen kis községben, mint Kardos, ahol mindenki is­mer mindenkit, tudnak az emberek egymás gondjairól és problémáiról, nagyon fon­tos szerepe van és lehet a jövőben is a községi vörös­keresztes szervezetnek. Bede Zsóka Pályázati felhívás A „B” kategóriás Öcsödi Szabadság Mgtsz pályázatot hirdet főkönyvelői munkakör betöltésére. Feltétel: szakirányú egyetemi végzettség, legalább ötéves mg-i, közgazdasági, pénzügyi, számviteli gyakorlat. A munkakör 1989. január 1-jén már betölthető, a megbízás öt évre szól, ezt követően meghosszabbítható. Kiemelt bérezés az érvényes szabályok alapján. A pályázat tartalmazza a pályázó személyi és foglal­kozási adatait, szakmai önéletrajzát, a végzettségét igazoló okiratokat, vagy azok másolatát. A benyújtás határideje: 1988. december 15. Az elbírálás december 25-ig megtörténik. Szolgálati lakást tudunk biztosítani. Vállalkozó szellemű, ötletgazdag, az új iránt érdeklődő, 40 év alatti szakemberek jelentkezését várjuk. A pályázatokat a tsz elnökénél kell benyújtani. VÁROSI KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM felvételre keres számítástechnikai ismeretekkel rendelkező munkatársat, IBM—AT-gépháttérrel, gépésztechnikusi végzettséggel — KÖZÉPVEZETŐT —. Magas-építőipari tevékenység teljes körű műszaki adminisztrációjának ellátására építőipari technikust, legalább 5 éves szakmai gyakorlattal. Bérezés: végzettségtől és gyakorlati időtől függően, megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Orosháza, Fürdő u. 5. sz. vagy a 12-044-es telefonszámon a személyzeti vezetőnél. VÁROSI KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM, OROSHÁZA „Ha néhányat) a nyíltságot rosszalljátok...” Két hónapja, vagy már három is, hogy nem pletyka­szinten hallottam valahol: egyik városunk gyönyörű, nagy könyvtárát szénszünet fenyegeti. Emlékszem, annak ide­jén (ó, mi balga lelkek!) milyen simogatóan hangzott diákfüleinknek az, hogy „szénszünet”, és hogy hurráz­tunk (no nem, csak éljeneztünk), amikor bejelentették Dehát az régen volt, talán igaz sem volt, hogy aztán .mainapság meglepődve vegyük a hírt: újabban itt is, ott is, egyetemeken, főiskolákon, közművelődési intézmények­ben arról suttog a hideg december, hogy „szénszünet”. Nem is tudom hová tenni a szót, de a következményét sem, egyszerűen elképzelhetetlennek tartom, hogy idáig jutottunk. Hogy a „nagy kalap” maradvány-elven nyugvó kulturális gondolkozása esetleg valóságossá teszi a rém­álmot: becsuk egy könyvtár (mivel lehetne a zárójelben folytatni?), mert nincs pénz a fűtésre. Ezt most úgy le­hetne szép, kerekded (?!) hivatalos szóhasználattal is ma­gyarázni, hogy „ ... a nemzeti jövedelem rossz elosztási szisztémájából következik, hogy fenntartási- és működési gondjaink vannak”. Még egyszerűbben, hogy a kultúra (fokozd tovább: kulturálódás, művelődés, európaiság stb.) egyre ingadozóbb hadállásait be kell csukni egy időre, mert nincs pénz arra (miként már fentebb a lehető leg­egyszerűbben megfogalmaztam), hogy fűtsenek. A napokban (fogalmam sincs már, hogy hol és miért) egyik vezető politikusunk arról beszélt: „a kultúrát ki kell menteni a piac karmaiból, mert ez a helyzet teret nyit a silánynak, az értéktelennek.” Ez is amolyan „szén­szünetügy”. A kialakulását tekintve mindenképp. Onnan indul, ahonnan amaz: mivel a kultúra (állítólag) nem „húzó ágazat”, csak azt kapja, ami marad. Az ország összes rockzenekarának összes hangerősítőjét kellene ösz- szekapcsolni, és belekiabálni a mikrofonba: tragikus helyzetbe kerülünk, ha elhisszük ezt! És már régen nem a „szénszünetről”, a „piac karmaiban vergődő kultúrá­ról” van szó! Már régen a következményekről, melyek nem eztán következnek, nem valami távoli (talán meg sem érjük) jövőben kezdik kikezdeni az életünket, az ország gazdasági, tudományos, kulturális színvonalát és európaiságát, hanem ma, de lehet, hogy már tegnap, vagy tegnapelőtt is ott voltak ballépéseinkben, balfogá­sainkban, szűkülő horizontunkban, már ami a világra való tekintésünk sugarát jelenti; lehet, hogy már tegnap, tegnapelőtt ott voltak egy rossz színházi előadásban, egy unott hétvégében, egy meg sem született versben, fest­ményben, ott voltak az olvasni alig tudó gyerek félredo­bott könyvében, ott voltak egy rosszindulatú, gonosz szó­ban, előítéletben, ott voltak a létminimum alatt és alig felett élők közönyében, de a dühében is: meddig sorol­jam? _ Nézegetem a mozik műsorát, és sajnálom az eltűnt film­színházakat. Nézem, mit játszanak ma, és mit játszottak még egy évvel ezelőtt is. Rá sem ismerek, ez már nem az. Ilyenek ma a slágerek:_,Rocky horror picture show”, „Indiana Jones és a végzet temploma”, „Hálószobaablak”, „A Nílus gyöngye”, „Biztos halál”, „Kalózok” és kisstílű társaik, az értékromlás szent jegyében és a piac karmai­nak fojtogató szorításában. Tévedés ne essék: nemcsak a „filmszínház” kell, hanem a „mozi” is. Értem ezt úgy, hogy a filmművészet régióiból érkező filmek mellett kell a felszínes szórakozás és szórakoztatás is, mert nemcsak gondolkozni, nevetni is kell és jó. De a vérfolyammá duzzadó erőszak, a száguldozó téboly nem kikapcsol, ha­nem degenerál. Főként akkor, ha már a vízcsapból is az folyik és már a hatéves gyerek is inkább képregényt ol­vas, és nem a mesék szép és igaz világát keresi, mert az „béna és ciki”, habár lehet, hogy már régen nem így mondják . . . Hogy a piac karmai miért fojtogatják a mozit: világos. Mert a maradványelven nyugvó „támogatás” odakény- szeríti a mozit is, ahol már semmi sem számít, csak a bevétel. Lehet, hogy már a pornó is készenlétben áll? Most aztán (szinte hallom) az következik, hogy prüdé- ria és korszerűtlenség. Hogy az élet olyan, amilyen. Hogy i az ember csak ne próbáljon beavatkozni abba, hogy élet- | mód és egyebek, hogy ízlés és tömegigény: az mindenki j magánügye. De legalább annyira demagógiája is, mint i amennyire nem igaz az egész okfejtés arról, hogy éljen | meg a mozi, ahogy tud. Meg a könyvtár, meg a kultúr- ház, meg a színház, meg a könyvkiadó, meg az iskola... Tényleg, az iskola! Az alsó-, a közép-, a felsőfokú... Hogyan él (meg)? Feltehető, nem örömömben írtam ezt a pár sort. Az j is, hogy tudatosan választottam a végére Eötvös József szavait: „Ha néhányan a nyíltságot rosszalljátok, mellyel honi állapotaink árnyoldaliról szóltam, higyjétek el, ha nem volnék meggyőződve, hogy ez állapotok megváltoz­tatása tőlünk függ, inkább fényoldalaikat kerestem volna föl, hogy titeket s enmagamat nyájas csalódásokkal vi- ! gasztaljam". Ez volt az Eötvös-féle „glasznoszty”? Mit ki nem forgat az idő! Sass Ervin A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat fénymásolást vállal közületek és magánszemélyek részére egyaránt, azonnali határidőre. A fénymásolás ára 26,40 Ft négyzetméter + ÁFA. Cím: Békéscsabai IKV, Irányi u. 4—6. sz. II. emelet 19. számú iroda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom