Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-31 / 311. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ér ............ ................. ^ B oldog új évet kívánunk minden olvasónknak! Stastlivy novy rok zeláme vsetkym nasim citateloml La multi anil y 1988. DECEMBER 31., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XUII. ÉVFOLYAM, 311. SZÁM Tegnap ülésezett az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület megtárgyalta az igazságügyminiszter előterjesztését az 1988. évi 28. számú tvr. 2. paragrafus (2) bekezdése alapján felülvizsgált azon személyek ügyére vonatkozóan, akikre a közkegyelem nem terjed ki. Az Elnöki Tanács 174 személy ügyének felülvizsgálata után 120 elítélt cselekményeit találta olyannak, amelyek miatt a jelentős időmúlásra figyelemmel szükségtelen, hogy továbbra is viseljék a büntetett előélet hátrányait. A testület a továbbiakban személyi kérdésekben határozott, bírákat mentett fel, és- választott meg, s egyénileg előterjesztett kegyelmi kérelmek ügyében döntött. * * * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Kádár József építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár és dr. Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett — 1988. december 31-i hatályával — felmentette. Több mint 1 milliárd 790 millió Az árak emelkedése ellenére nőtt a könyvforgalom A könyvárak emelkedése ellenére az 1987. évihez képest hatszázalékos forgalom- növekedést könyvelhet el idén az Állami Könyvterjesztő Vállalat. A kimutatások szerint 1988-ban összesen 1 milliárd 790 millió forintért vásároltak könyveket, s ez mintegy 100 millió forinttal több, mint az előző évben. Ezért az összegért megközelítően 23 miillió kötet könyv kelt el. Egy vásárlás során átlagban 160 forintot hagytak a könyvüzletekben, igaz, egy könyv átlagára 1988-ban 90 forint volt. Érdemes megemlíteni, hogy tíz esztendővel ezelőtt átlagosan még csupán 39 forintot kellett egy könyvért fizetni. Az idei kiadói kínálatot megfelelőnek ítélték az ÁKV szakemberei. A választékbővítést segítette, hogy idén több olyan kötetet is forgalmaztak. amelyek nem állami kiadó gondozásában vagy pedig magánkiadásban jelentek meg. Gazdasági társaságok — nyereségadó — segélyek Januártól életbe lépő jogszabályok Számos fontos,, sokakat érintő magas szintű jogszabály lép hatályba január elsején. Ezek között tallózott az MTI munkatársa. Néhány nappal ezelőtt fogadta el az Országgyűlés a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosítását: eszerint az új évtől Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium kezdi meg működését a korábbi Közlekedési, valamint Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium helyett. Több új törvény, illetve törvénymódosítás, valamint minisztertanácsi rendelet vonatkozik a gazdasági élet különböző területeire. Egyik legjelentősebb közülük a gazdasági társaságokról szóló törvény. E meglehetősen vaskos szabálygyűjtemény — amely szerteágazó végrehajtási utasításrendszer nélkül lép életbe — a gazdaság résztvevőinek magatartását, tevékenységét szabályozza. A jogszabály célja — egyebek között —, hogy nőjön a dinamikusan fejlődő társas vállalkozásoknak a gazdaságban betöltött szerepe, korszerűsödjön a termékszerkezet, fokozódjon a népgazdaság jövedelemtermelő képessége; váljék lehetővé az egyéni megtakarítások törvényes közösségi hasznosítása, továbbá erősödjön a külföldi működőtőke megjelenése a magyar népgazdaságban. A társasági törvény valóban hatékony működése, gazdaságszervező erejének érvényesülése megkívánta, hogy a hozzákapcsolódó területeken is megszülessenek a korszerű, illetve korszerűsített jogszabályok. Ezek közül már elfogadta az Országgyűlés a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvényt, s módosították a Polgári Törvénykönyvet, a Büntető Törvénykönyvet, valamint az állami pénzügyekről szóló törvényt; ezek szintén most lépnek életbe. Novemberben alkotta meg a Parlament az egységes vállalkozói nyereségadóról szóló törvényt. Ennek alapján január 1-jétől megszűnik a korábbi vállalati jövedelemszabályozási rendszer. E törvény azonos gazdálkodási feltételeket teremt a pénzintézetek, a vegyesvállalatok, a vállalkozók és a vállalatok számára, ám bizonyos különbségek továbbra is fennmaradnak. Elsősorban a kisvállalkozóknak előnyös például az a rendelkezés, amely hárommillió forint adóalapig 50 százalék helyett csak 40 százalékos adót ír elő. Ugyancsak az ő helyzetüket javítja az a lehetőség, hogy adózhatnak a személyi jövedelemadózás szabályai szerint, amennyiben teljes nyereségüket bérként számolják el. Ugyanez a lehetőség adott a társas vállalkozóknak is. Számos adózással kapcsolatos szabály is módosul az új évtől, így a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény is. A jövedelemadótábla így alakul 1989-ben: 0—55 000 Ft között 0 százalék 55 001—70 000 Ft az 55 000 Ft-on felüli rész 17 százaléka 70 001—100 000 Ft 2550 Ft és a 70 000 Ft-on felüli rész 23 százaléka 100 001—150 000 Ft 9450 Ft és a 100 000 Ft-on felüli rész 29 százaléka 150 001—240 000 Ft 23 950 Ft és a 150 00 Ft-on felüli rész 35 százaléka 240 001—360 00 Ft 55 450 Ft és a 240 000 Ft-on felüli rész 42 százaléka 360 001—600 000 Ft 105 850 Ft és a 360 000 Ft-on felüli rész 49 százaléka 600 001 Ft felett 223 450 Ft és a 600 000 Ft-on felüli rész 56 százaléka Megváltoztak az általános forgalmi adóról szóló törvény, valamint a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló törvény egyes rendelkezései is. Kormányrendelet szabályozza januártól a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységét és az alapítványok gazdálkodási rendjét. A munkaviszonyt érintő egyik legjelentősebb rendelkezés, hogy január 1-jétől bevezetik a munkanélküli ; segélyt. Ezt az teszi indo- : kolttá, hogy a kormánynak ! határozott szándéka a felgyorsított szerkezetváltás, j amely az eddiginél lényege- ] sen nagyobb munkaerőmoz- j gással jár. A minisztertanácsi rendelet értelmében j az részesülhet e juttatás- | ban, akinek munkaviszonya 1 egy évnél rövidebb ideje szűnt meg, továbbá aki iga- j zolni tudja, hogy az utolsó j 3 év alatt legalább 18 hó- I napot dolgozott. A segély | mértéke attól függően vál- I tozik — az illető előző évi j átlagkeresetének 50 és 70 : százaléka között —, hogy milyen bejegyzés került az j igénylő munkakönyvébe. Üj szabályok vonatkoz- i nak ezentúl a terhesség- . megszakításra. Az erre vo- j natkozó kormányrendelet j csupán a feltételeket és az i elbírálás szempontjait tar- 1 talmazza, a többi kérdést I a szociális és egészségügyi ; miniszter rendelete szabályozza majd. Lényeges változás, hogy első fokon megszűnnek az abortuszbizott- : ságok, feladatukat a család- és nővédelmi tanácsadók veszik át. E beavatkozás térítési díját 2 ezer forintra emelik fel, viszont ' bővítik a térítésmentes esetek körét. Reprezentatív településvizsgálat Reprezentatív településvizsgálatot kezdtek a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának szakemberei. Jelenleg Borsod, Baranya, Bács-Kiskun megye számos községében, falujában tanulmányozzák a települések helyzetét és jövőjét meghatározó tényezőket, a lakosság számának, életkörülményeinek alakulását. Alapkutatásaikkal a gazdasági, társadalmi folyamatok helyi vetületeiről kívánnak képet alkotni, tapasztalataikat azonban hasznosíthatják a települések gazdái, a helyi állami szervek is. A későbbiekben az ország más megyéiben folytatják a vizsgálatot. Helyszíni kutatásaik során figyelembe veszik a nemrég befejezett statisztikai elemzéseik következtetéseit. Az ország összes településének földrajzi, gazdasági viszonyaira, szerkezetére, infrastruktúrájára, lakosai számára, fejlődési irányaira való adatokat számba véve megállapították: az ország településeinek fejlettsége, jellege nagyon kü- különböző. A hátrányos helyzetű apró falvakban például nincs munkalehetőség, következésképpen az intézmények, a lakosok száma csökken. Ezek a települések az eddigieknél lassabb ütemben ugyan, de fokozatosan elnéptelenednek. A fiatalok,- a munkaképes nők és férfiak községekbe, városokba költöznek. Számos faluban — Vas megyében például —a lakosságnak több mint a fele 60 évesnél idősebb, más falvakban — Zala me- { gyében például — nincs ' egyetlen iskolás korú gyermek sem. Lassan „elárvulnak” a tanyák is, főleg a tiszántúliak. Egyes falvakba, tanyákra városi családok költöztek az utóbbi időben,, ezek száma azonban sokkal kevesebb a kistelepülésekről elvándorol- takénál. Kedvezőtlen az 5—10 ezer lakosú falvak helyzete is, ezek lakosainak ! száma szintén fogyatkozik. ! Viszonylag kevesen hagyják ; el az agrár-, vagy ipari, il- ; letve üdülő jellegűvé vált i nagyobb településeket. Wir wünschen unseren Lesem ein glückliches neues Jahr l Sv im nasim citaocima zelimo srecnu Nova godinul i .......--- —J A I'amuttextilművek Békéscsabai Gyára kevcrmesi telepének cérnázójában három műszakban dolgoznak azon a 10 cérnázógépen is, melyeket a közelmúltban befejezett fejlesztés során telepítettek Kevermesre. Képünkön Kot- roczó Károlyné betanított munkás szálszakadást köt, majd az üres csévéket cseréli. Fotó: D. K. Ötször öt szilveszterkor 1. Mi volt az ön számára az év eseménye? 2. Mi az év sikere? 3 Mi az 1988-as esztendő kudarca? 4. Ki az év embere? 5. Mi az év vicce? Ezt az öt kérdést tettük fel az év utolsó munkanapján öt embernek. Íme, a megkérdezettek, s az „ötször ötös” válaszok: Nagy Mari színművész- nő, a Jókai Színház tagja: ' — Év végi beszélgetés? Én összegeztem a dolgaimat. Számot vetettem. Sajnos, nem tudok semmit felmutatni. A hitemet elvették. A fiatalabb kollégáknak azt kívánom, hogy soha ne ismerjék meg ezt az érzést, csak az örömeit ennek a gyönyörű pályának. Húsz évvel ezelőtt sok mindent másként képzeltem el. Nem, nem vagyok keserű, csak őszinte. A békéscsabai közönségtől viszont annyi szeretetet kaptam. én azt sose tudtam megköszönni. Ezúttal szeretném, és boldog új évet kívánok mindenkinek. Akkor jöhetnek a kérdések. Kapásból, és hangsúlyozom, őszintén válaszolok. 1. Ha szabad egészen személyes dolgot említenem, (Folytatás a 4. oldalonJ
