Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-31 / 311. szám

1988. december 31., szombat NÉPÚJSÁG Ceausescu-nyilatkozat Nicolae Ceausescu román párt- és államvezető a Die Welt című nyugatnémet na­pilapnak adott nyilatkoza­tában újfent kifejtette azt a tételét, amely szerint Ro­mánia egységes nemzeti ál­lam. Az újság pénteki szá­mában napvilágot látott in­terjúban a nemzetiségek jogi egyenlőségét megoldott­nak, az éles nemzetközi bí­rálatok középpontjába ke­rült román nemzetiségi po­litikát humanitáriusnak és demokratikusnak, nemzet­közi összevetésben is élen­járónak tüntette fel. Ceausescu ismételten bí­rálta a nyugati sajtót, amely az utóbbi hónapok­ban gyakran beszámolt az általa hivatalosan meghir­detett, úgynevezett terület- rendezési, a sajtó szóhasz­nálatával falurombolási tervről. Ceausescu azzal vá­dolta a nyugati újságokat, hogy hol tudatlanságból, hol rosszindulatból írnak a romániai falurombolásról. Azt állította, hogy a cél a város és a falu életfeltéte­leinek közelítése. Ceausescu az interjúban — mint az AP amerikai hírügynökség felhívta rá a figyelmet — a szovjet ve­zető nevének említése nél­kül elutasította azt a fel- tételezést, hogy a Szovjet­unió társadalmi, gazdasági reformjai példaképül szol­gálhatnak más szocialista országok számára. „A szo­cialista világban nem lehet modell, sablon” — mondot­ta. A TASZSZ hírügynökség az interjúnak csak a nem­zetközi leszereléssel kapcso­latos részeiből idézett. A román vezető — a TASZSZ ismertetésében — szóvá tet­te: a háborús veszélyt mind ez ideig a szovjet— amerikai rakétaszerződés nyomán tett leszerelési lé­pések ellenére sem sikerült felszámolni, mivel változat­lanul nagy fegyverkészle­tek vannak felhalmozva, folytatódnak az atomfegy­ver-kísérletek, „csillaghá­borús" terveket dolgoznak ki. s a NATO-országok ta­nulmányozzák a rövid ha­tótávolságú harcászati atom­fegyverek tökéletesítésé­nek kérdését. <31 Orvlövés Kirov élete és halála A hatvanas évek elején kétségek merültek fel atekintet- ben, hogy Kirov meggyilkolása teljes egészében a trock:s- ta-zinovjevista központ müve volt. A B. N. Ponomarjov szerkesztésében megjelent „A Szovjetunió Kommunista Pártjának története" című tankönyvben és a P. N. Poszpe- lot' szerkesztette több kötetes szovjet párttörténetben azt olvashatjuk: Kirov meggyilkolása politikai terrorcselekmény volt. A tett színhelyén elfogott gyilkos gyűlölte a pártot, a Párt vezetőit. Ismét előkerült a magányos gyilkos verziója. Helyzeténél fogva mindkét szerkesztő (egyikük az SZKP Kúpon ti Bizottságának titkára, a másik az SZKP Központi Bizottsága Marxizmus—Leninizmus Intézetének igazgatója) igen jól informált ember volt, és kétségkívül ismerte a Ki- rov-gyilkosság körülményeit kivizsgáló bizottság tevékeny­ségét. Hivatalosan, nyíltan azonban nem bírálták a „vádindít- ványt", nem törölték le a „gyilkos” bélyeget a per többi vádlottjáról. Ma, amikor a Szovjetunióban felülvizsgálják a harmincas-ötvenes évek számos perét, a Szovjetunió Leg­felsőbb Bíróságának és ügyészségének feltehetően e per anyagait is meg kell vizsgálniuk. Lev Trockij annak idején azt állította, hogy Sztálinnak része volt Kirov meggyilkolásában. Trockij a következőkép­pen érvelt: „Leváltották és felelősségre vonták a belügyi nepbiztosság leningrádi vezetőinek egy népes (12 főből álló) csoportját. .. Nem vitás, hogy saját kezdeményezésükre nem vállalkoztak volna Kirov meggyilkolására, ha valamilyen ftirmában nem kaptak volna erre közvetlen utasítást Sztá­lintól." fi tanút megölték Az SZKP XX. kongresszusán Hruscsov gyakorlatilag ugyanezt a verziót ismertette. Hruscsov kezdeményezésére rövidesen meg is alakult a Központi Bizottságban az ügy kivizsgálására egy különbizottság. Ez a bizottság mintegy három évig működött. Munkája eredményeit azonban mind a mai napig nem ismerjük. Az SZKP XXII. kongresszusán Hruscsov bejelentette, hogy még sok erőfeszítésre van szük­ség annak érdekében, hogy valóban megtudjuk, ki a felelős Kirov haláláért. Azt mondta: „minél behatóbban tanulmá­nyozzuk a gyilkosság körülményeit, annál több kérdés me­rül fel.” Mint kiderült. Kirov revolverrel felszerelt gyilko­sát a csekisták két alkalommal is feltartóztatták a Szmolnij környékén és mind a két alkalommal elengedték. Boriszov, Kirov testőrségének a vezetője (Boriszov nem volt a testőr­ség vezetője, csupán testőr — a szerk.) lemaradt Kirov mö­gött. és ezzel megszegte az utasítást. Amikor Boriszovot de­cember 2-án bekísérték a Szmolnijba, hogy Sztálin, Mo- lotov és Vorosilov kihallgassák őt, a sofőr elmondása sze­rint balesetet szerveztek, és ennek során Boriszov meghalt. Ezekben a megállapításokban különösebb új dolog nincs. Mindezt ismerjük az úgynevezett szovjetellenes jobboldali- trockista blokk 1938 márciusában Moszkvában megtartott peréről szóló bírósági beszámolóból. Hadd idézzünk Jagoda vallomásából: „1934 nyarán Jenukidze közölte velem, hogy a jobboldali-trockista blokk központja döntést hozott arról, hogy Kirovót meg kell gyilkolni. Ebben a döntésben Rikov közvetlenül részt vett. Megtudtam, hogy a trockista-zinovje- vista terrorista csoportok konkrét előkészületeket tesznek erre a gyilkosságra. Jenukidze ragaszkodott ahhoz, hogy semmiben ne gátoljam ezt az ügyet. Ezért kénytelen voltam azt javasolni Zaporozsecnek, aki a belügyi népbiztosság le­ningrádi hivatalának helyettes vezetője volt, hogy ne aka­dályozza a Kirov elleni terrorcselekményt. Ez idő után Za- porozsec közölte velem, hogy a belügyi népbiztosság szer­vei letartóztatták Nyikolajevet, akinél találtak egy revolvert és megtalálták Kirov útvonalának a leírását, de szabadon engedték őt” . . . P. P. Bulanov, aki 1929 óta Jagoda személyi titkára volt. a következő vallomást tette: „Jagoda elmondta nekem, hogy Boriszovnak, a belügyi népbiztosság lelningrádi hivatala munkatársának része volt Kirov meggyilkolásában... Jago­da utasítására Zaporozsec úgy szervezte a dolgokat, hogy azt az autót, amelyik Boriszovot a Szmolnijba vitte, baleset érte. Ekkor ölték meg Boriszovot” ... Lemondott a jugoszláv kormány Péntek reggel benyújtotta kormánya lemondását Bran- ko Mikulics, a jugoszláv szövetségi kormány elnöke. A Tanjug hírügynökség úgy értesült, hogy Mikulics még a nap folyamán a törvény- hozás előtt indokolja meg lépését. A Reuter brit hírügynök­ség szerint a döntést a jövő évi költségvetési és gazda- ságireform-terv parlamenti elutasítása váltotta ki. A ju­goszláv hírszolgálati iroda úgy tudja, hogy a jelenlegi kabinet az új kormány meg­alakításáig továbbra is el­látja feladatait. Jugoszlávia háború utáni történetében még nem volt példa hason­ló eseményre — hangsú­lyozza a Tanjug. Nyomoznak a Panfim-gép merénylői után Sir Geoffrey Howe brit kül­ügyminiszter csütörtökön a legteljesebb együttműködésre szólította fel a világ kormá­nyait és az összes érdekelt szervezetet a PanAm utasszál­lítógép elleni pokolgépes me­rénylet tetteseinek azonosítása és törvény előtti felelősségre vonása céljából. A brit külügyminiszter nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy vajon meg­ítélése szerint felelősség ter­helhet-e az ügyben valamely „terroristákat rejtegető orszá­got” is, illetve, hogy a brit kormány milyen magatartást tanúsítana egy amerikai „meg­torló akció” esetén. A Scotland Yard főfelügyelő­jének irányításával a brit bűn­üldöző szervek három ügyosz­tálya vesz részt a merényiét tetteseinek felderítésére indí­tott nemzetközi hajtóvadászat­ban : a londoni rendőrfőkapi- tányság a Scotland Yard anti- terrorista csoportja és a Scot­land Yard nemzetközi vonatko­zású ügyekre szakosodott kü­lönleges ügyosztálya. A BBC televízió értesülése szerint bekapcsolódott a vizs­gálatba a belföldi kémelhárítás és a külföldi hírszerző szolgá­lat, az Mi 5 és az Mi 6 is. Szorosan együttműködik a brit szervekkel az amerikai szövet­ségi nyomozó hivatal (FBI) és a központi hírszerző hivatal (FIA). Vajon mennyire volt objektív, őszinte Jagoda és Bulanov vallomása? 1988. február 4-én a Szovjetunió Legfelsőbb Bí- íróságának ülése megállapította, hogy az 1938 márciusában megtartott per vádlottjaival szemben meg nem engedett vizsgálati módszereket alkalmaztak. E módszerek eredmé­nyeképpen a valóságnak meg nem felelő vallomások szület­tek. a terheltek önmagukat vádolták stb. Nem érdektelen, hogyan használták fel különböző időkben egy és ugyanazon bizonyítékokat. Hruscsov szerint e bizonyítékok azt mutat­ják. hogy Sztálinnak része volt Kirov meggyikolásában, 1938 márciusában viszont ugyanezek a bizonyítékok a trockista- zinovjevista blokk bűnössége mellett szóltak. Máig tisztázatlan pontok A különböző verziók vizsgálata és feldolgozása során szá­mos kérdés merült fel, számos tisztázatlan pontot találunk. Erős kételyeket ébreszt az. hogy Ivan Vasziljevics Zaporo­zsecnek. aki 1919 májusa óta volt a párt tagja, és aki Dzer- zsinszkij munkatársa volt, vagy Filipp Cyemjanovics Med- vegyevnek, Zaporozsec főnökének, akit Dzerzsinszkij ajánlá­sa alapján 1907-ben vettek fel a pártba, és aki tapasztalt csekista. Kirov jó barátja volt, része lett volna Kirov meg­gyilkolásában. A Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának kato­nai kollégiuma 1935 januárjában mindkettőjüket három évi börtönbüntetésre ítélte állambiztonsági kötelességeik bűnös elhanyagolása miatt. Családjukat is üldözték. De ameny- nyiben Medvegvevnek és Zaporozsecnek valóban részük lett volna Kirov meggyilkolásában, életútjuk már jóval koráb­ban véget ért volna. Érdékes Trockij reagálása az 1938. márciusi perre. „Ja­goda — jelentette ki Trockij — olyan bűncselekményért vál­lalja magára a felelősséget, melyhez semmi köze nem volt”. Sőt, Trockij azt állította, hogy a GPU-nak nem állt szándé­kában, hogy Kirovót valóban meggyilkolják. A GPU fel­adata az volt, hogy megszervezze „az ellenzék összeesküvé­sét”, bevonja ebbe az összeesküvésbe az ellenzékieket (köz­tük magát Trockijt), majd az utolsó pillanatban leleplezze a készülő „merényletet” és rajtaüssön az ellenzéken. De az ügybe bevont végrehajtó. Nyikolajev — személyes okoktól vezérelve — engedetlennek bizonyult és lelőtte Kirovót. így volt-e valójában? Egyelőre nehéz a kérdésre választ adni. Tüzetesen meg kell vizsgálni minden feltevést, verziót és találgatást. Sztálin tudta, mit tesz Mint látjuk, a kérdésről sokféle vélemény van forgalom­ban. Egy valami vitathatatlan: Kirov meggyilkolását Sztálin és környezete ürügyül használta fel arra. hogy megszer­vezze a leszámolást a számára nem kívánatos személyekkel, államunk neves személyiségeivel, hogy előkészítse a har­mincas évek számos politikai perét. Pontosan tudjuk: Sztá­lin tudta, mit tett. A legvalószínűbb, hogy Sztálinnak sze­mélyesen nem volt köze Kirov meggyilkolásához, de a gyil­kosságot cinikusan kihasználta a tömeges üldözések meg­szervezésére. Kirov halála kapóra jött azoknak az erőknek, melyek gyengíteni kívánták a párt lenini magját, hátba akarták tá­madni a pártot. Az egész országon végigsöpört a harag és a felháborodás hulláma. A dolgozók tömeggyűléseken kö­vetelték „a zinovjevista söpredék kivégzését, halálát”. A. F. Ioffe akadémikus a következőket írta: „A pisztolylövés, amely Kirov elvtárs életét kioltotta, jelképe a gonosz két- segbeesettségnek, annak, hogy az osztályellenség megértette: az ügy, melyen munkálkodik, reménytelen”. Amikor megpróbálunk azon idők eseményeinek mélyére hatolni, amikor végiggondoljuk Kirov meggyilkolásának va­lamennyi változatát, egyre jobban meggyőződünk arról, hogy ami akkor történt, egyáltalán nem volt egyértelmű. Igen bo­nyolultak, zavarosak az 1934 decemberében bekövetkezett események. Ezért a vizsgálatot nem lehet lezártnak tekin­teni. Mint az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizott­ságának 30-hs, 40-es években és az 50-es évek elején elő­fordult törvénytelenségekkel kapcsolatos anyagokat felül­vizsgáló különbizottsága közléseiből tudjuk, 1988 júniusában a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának ülése hatályon kívül helyezte a G. J. Jevdomikov, I. P. Bakajev és más olyan személyek ügyében hozott ítéletet, akiket azzal vádoltak, hogy részük volt Kirov meggyikolásában. Az ügy tüzetes kivizsgálása azt mutatta, hogy az ügy anyagait meghamisí­tották. Az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságá­nak különbizottsága folytatja a Kirov-gyilkosság körülmé­nyeinek kivizsgálásával kapcsolatos munkát. (Vége) , Fordította: Háry Judit Kuba három évtizede Január 1., történelmi év­forduló: harminc évvel ez­előtt ezen a napon kiáltot­ták ki a kubai forradalom győzelmét. Fidel Castro., akit azóta csak Fidelként emle­getnek a szigetországban, Santiago de Cuba városá­ban mondta ki: megdöntöt­ték a Batista-rendszert, a kubai nép maga vette kezé­be sorsának irányítását. Kuba esetében is, akár­csak más népi demokráciák­nál, roppant nehéz felada­tok következtek, hiszen a politikai hatalom kivívása csak a lehetőséget teremtet­te meg, hogy elinduljanak a gazdasági lemaradás beho­zásának útján. A kivert Amerika-barát kubaiak ugyanis mindent igyekeztek kimenekíteni, s a hátraha­gyott technikai berendezé­sek szép lassan az enyésze­té lettek. Az Egyesült Álla­mok gazdasági-politikai boj­kottal is súlyosbította a for­radalom helyzetét. Az 1962- es rakétaválság szerencsére mégsem torkollott világhá­borúba, s az évtizedek alatt némileg enyhült a feszült­ség. Kiubában most nem a kül­ső fenyegetettség a fő poli­tikai téma, bár kétségtelen, hogy sokat említik majd ezen a kerek évfordulón. Az ország súlyos gazdasági gondjai, a hatalmas külföl­di adósság, az Angolából hazatérők elhelyezése köz­vetlen beavatkozást, azon­nali, átgondolt döntéseket igényelnek. A mostanában hangozta­tott kiigazítás politikája azt jelzi, hogy a kubaiak is ké­szek a gyökeres társadalmi­gazdasági változtatásokra. Igaz, egyelőre még mindig több a szó erről, mint a tett, de a kubaiak forradalmi lendülete, elszántsága jól is­mert. Harminc évvel ezelőtt bebizonyították a világnak. PÁC—MAN FORMÁJÚ KG YÜLÉSES AUTÓ. A közkedvelt számító­gépes játék figuráját, a Pac-Mant formázza az együléses autó ka­rosszériája, amelyet az esseni autókiállitáson mutattak be. A Buick V—6-os lurbófeltölté-sü motorral meghajlott autót a Los Angcles-t •lay Ohrberg tervezte A Pamuttextilművek Békéscsabai Gyárának igazgatója PÁLYÁZATOT HIRDET főmérnöki munkakör BETÖLTÉSÉRE. A főmérnök fő feladata a gyárnál folyó tevékenység irányítása, műszaki feltételeinek és gazdaságosságának biztosítása. A munkakör betöltésének feltételei: — műszaki egyetemi vagy könnyűipari műszaki főiskolai végzettség — 5 év szakmai és vezetői gyakorlat (textilipari gyakorlattal rendelkezők előnyben) — erkölcsi feddhetetlenség — maximum 45 éves életkor. A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA: — jelenlegi munkahelyének, beosztásának és jövedelmének megnevezését — részletes szakmai tevékenységének leírásával bővített önéletrajzát — az alkalmazás feltételének meglétét igazoló okmányait, illetve annak másolatait — erkölcsi bizonyítványt. Besorolási bér: megegyezés szerint. A pályázat beérkezési határideje: 1989. január 15. A pályázatokat az alábbi címre küldjék: 5601 Békéscsaba. PL: 43. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást ad a gyár személyzeti vezetője. Telefon: (66) 28-388. A pályázatokat bizalmasan kezelik, annak eredményéről a pályázókat írásban értesítik. A Pamuttextilművek Békéscsabai Gyára szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatársat KERES PÉNZÜGYI- SZÁMVITELI vezető beosztásba. A felvétellel kapcsolatban felvilágosítást ad a gyár személyzeti vezetője. Telefon: (66) 28-388. A Kner Nyomda felsőfokú végzettséggel, gyakorlattal rendelkező EGYSZÁMLAVEZETÖT VESZ FEL a pénzügyi osztályra. Jelentkezni 1989. január 2-átói a pénzügyi és számviteli főosztályvezetőnél lehet. Cím: Békéscsaba, Lenin u. 9—21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom