Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-08 / 266. szám

1988. november 8., kedd e Várják a lakosság észrevételeit Javaslatok a tömegközlekedés javítására A tömegközlekedés koordinálására létrejött bizottság, a békéscsabai autóbusz-pályaudvar átadását követő át­meneti időszak (3 hónap) észrevételeit áttekintette. Meg­állapította, hogy a beérkezett jogos észrevételek döntő részét időközben a Körös Volán mégoldotta. Nyitott ma­radt még azonban az a lakossági és a különböző testü­leti fórumokon elhangzott javaslat, hogy minden hely­közi járat a városközponti leszállás biztosításával men­jen ki az autóbusz-pályaudvarra. A járatok autóbusz- pályaudvarra történő közlekedésének megtárgyalását in­dokolta, hogy az 1988. szeptember 28-án tartott városi tanácsülés olyan határozatot hozott, miszerint a gőzma­lomtér általános rendezési tervben meghatározott funk­ciója csak a helyi tömegközlekedési feladatok ellátását biztosítsa. Az ülésre a Körös Volán elkészítette a megye északi és keleti részéről érkező járatok közlekedésére vonatkozó útvonaljavaslatokat és menetrendeket. Problémaként me­rült fel, hogy abban az esetben, ha azok a járatok az autóbusz-pályaudvarig közlekednek, menetidejük a több­letútvonallal arányosan meghosszabbodik. Ez értelem­szerűen azzal jár, hogy a jelenlegi indulási és érkezési időpontok egy része eltolódik, valamint ennek következ­tében a csatlakozó járatok indulása is módosul. Annak érdekében, hogy az időeltolódás minimális legyen, az alábbiak szerint legrövidebb útvonalakat javasoljuk az autóbusz-pályaudvar megközelítésére. Gyula irányából érkező járatok az Iskolacentrum után a Bajza—Bánszki—Bartók B. úton érik el az autóbusz­pályaudvart. A Bánszki utcán (Szabadság tér előtt) biz­tosított új kialakítandó megállóban történhet a le- és fel­szállás. A dobozi járatok a Gyulai út Széchenyi út, Kossuth tér —Luther utca—Jókai út—Tanácsköztársaság útvonalon érik el az autóbusz-pályaudvart a Széchenyi úton, a Kö­rös Hotelnál levő megállópárban történő le- és felszál­lással. Békés irányából a járatok a Lenin út—Luther utca— Jókai út—Tanácsköztársaság úton érik el a buszpályaud­vart. A le- és felszállás a Rózsa Ferenc téri megállók­ban biztosított. A járatok útvonal-módosításának bevezetése egyidejű­leg lenne indokolt, ennek gazdasági feltételeit a Körös Volán csak fokozatosan tudja a gyulai, dobozi járatoknál 1989. január 1-jével, a békési járatoknál az 1989. évi me­netrendváltozással megoldani. Az utazási igények kielé­gítése érdekében a koordinációs bizottság kéri, hogy a tervezettel kapcsolatos véleményeket 1988. november 15- ig a Békés Megyei Tanács V. B. közlekedési osztályára (5600 Békéscsaba, Árpád sor 2 6.) juttassák el. 0 Magyar Demokrata Fórum megyegyűlése A Magyar Demokrata Fó­rum nyilvános tagtoborzó meigyegyűlést rendezett szombaton Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központ színháztermében. A több mint háromszáz érdek­lődő részvételével megtar­tott ülésen Lezsák Sándor, az MDF ideiglenes elnöksé­gének tagja adott tájékoz­tatót a független politikai szervezet létrejöttének kö­rülményeiről, eddigi tevé­kenységéről és céljáról. Egyebek között értékelte az 1988. szeptember 3-i laki- teleki tanácskozás óta eltelt időszak tapasztalatait, ki­emelve azokat a pozitív vál­tozásokat, amelyek mind a politikai vezetés és az MDF kapcsolatában, mind a poli­tikai nyilvánosság kiszélesí­tésében érzékelhetők. .A szervezettségről szólva el­mondta, hogy az országosan eddig megalakult helyi szer­vezetek, csoportok száma meghaladja a 350-et. a tag­létszám ötezer körüli. De­cember közepéig minden megyében megrendezik a nyilvános tagtoborzó gyűlé­seket, erre elsőként Bács- Kiskunban került sor. A szervezeti kérdések megvitatásán túl több beje­lentés, illetve felhívás is el­hangzott az ülésen. így pél­dául az MDF megyegyűlése csatlakozott ahhoz az orszá­gos felhíváshoz, amely kis­kunhalasi kezdeményezésre javasolja: minden magyar falu, város válasszon magá­nak Erdélyben egy testvér­települést, hogy illy módon próbálja meggátolni a romá­niai . falurombolási tervek végrehajtását. Szoboravatás és emlékülés Csanádapácán Verőfényes őszi nap kö­szöntötte november 5-én a félezer éves fennállását ün­neplő Csanádapácát. A csí­pős reggel sem tartotta tá­vot a közönséget, amikor az ünnep kezdetekor a községi tanácsháza előtt felavatták Mihály Gábor szobrászmű­vész Dohánykertész című alkotását. Ünnepi beszédet Vámos László, a megyei ta­nács művelődési osztályának vezetője mondott, aki beve­zetőjében egyebek mellett hangsúlyozta: „A történe­lemben visszanézni annyit jelent, hogy a ma mellett a múltban gyökerező holnapo­kat keressük, tehát a jövő képét, reményeit és kilátá­sait kívánjuk megfogalmaz­ni. Az elmúlt századok — a történelemformáló erők hatására — sokféleként ala- k í tót t ák tevék enységü nk et. Egvrészt az adott lehetősé­gek, a történelmi szituáci­ók, másrészt a környezet formálta adottságok alakí­tották lépéseinket.’' Köszön­tötte az 500 éves Csanád­apácát, lakosait, akik év­századokon keresztül ra­gaszkodtak településükhöz, ezzel is tisztelvén az ide te­lepedett ősöket. A naptól, széltől kicserzett bőrű pa­rasztembereknek. agrárpro­letároknak állít meghatóan szén emléket az alkotás, an­nak. akinek házát porig rombolta a tatár, aki kaszát ragadott jogai védelmezésé- re Dózsa seregébe állva, an­nak. akire a török sarcot ve­tett.'és bár sok sérelem érte a község lakóit, még a sza­badságharc idején sem néz­ték tétlenül az eseménye­ket: beálltak Kossuth sere­gébe harcolni. Az avatást követően á művelődési házban folytató­dott az ünnepségsorozat, ahol a résztvevők megtekin­tették Erdélyi Ilona festő kiállítását, a helyi 130 éves iskola történetének bemuta­tóját, majd a helyi pártbi­zottság titkára, Szabó Sán­dor — képünkön — emléke­zett meg a jeles évforduló­ról. A tudományos ülésen felszólalt még dr. Szabó Fe­renc, a megyei múzeumi szervezet igazgatója, majd azok a kollektívák és egyé­nek, amelyek, illetve akik legtöbbet fáradoztak a köz­ség fejlesztéséért, emlékpla­kettet kaptak, amelyeket Mórocz László tanácselnök adott át. Az ünnepség méltó befe­jezéseként a nagykátai népi együttes adott szép és han­gulatos műsort. Kép, szöveg: Béla Ottó Szabó Sándor, a községi pártbizottság titkárának megemlékezése az évfordulóról Sportcsarnok, Békéscsaba: XIX. Kulicli Gyula országos premfotó-kiállítás 1966-ban először, tegnap délelőtt 11 órakor pedig ti­zenkilencedik alkalommal nyitották meg Békéscsabán, ezúttal a Sportcsarnokban a Kulich Gyula nevét viselő országos premierfotó-kiállí- tást. Az eltelt több mint két évtized alatt ez a békéscsa­bai kiállítás az ország egyik legrangosabb kiállításává emelkedett. Erről beszélt — többek kö­zött — megnyitójában dr. Gally Mihály, Békéscsaba tanácselnöke, hangsúlyozva, hogy annak ellenére, hogy a gazdasági, társadalmi gon­dok háttérbe látszanak szo­rítani a kulturális életet, a művészeteket, ez a kiállítás annak bizonysága, hogy a közösségi gondolkodást gaz­dagító és erősítő művésze­tekre ma inkább szükség van. mint bármikor. — Városunk nem mond le művészetpártoló tevékeny­ségéről — mondotta —. így az országos premfotó-kiállí- tásról sem. amely most már a hagyománytisztelet, a min­denkori megújulás és az új­ra való fogékonyság egyik jelképévé vált Békéscsaba művészeti életében. Ápolását, továbbélését nem tesszük, nem tehetjük a nehezedő gazdasági körülmények függvényévé, hiszen a fotó, a megszületése óta eltelt 150 esztendő alatt bebizonyítot­ta. hogy a többi művészeti ág mellé egyenrangúként képes felzárkózni, s hogy a bennünket körülvevő világ megismerésének, tükrözteté- sének mással ma sem he­lyettesíthető módszerévé nőtte ki magát. Megnyitó beszéde végén kitért arra is, hogy Békés­csabán hagyomány lett, hogy a nagy októberi szocialista forradalom évfordulóján, ar­ra emlékezve, ahhoz kap­csolódva nyílik meg a Ku­lich Gyula-premfotó-kiállí- tás. A zsűri kilenc díjat ítélt oda a legjobbaknak. A Bé­késcsabai Városi Tanács dí­ját. mint első díjat Andrási Tamás békéscsabai fotográ­fus nyerte el Udvar című képével. Második díjat ka­pott Peterman Károly (Nagykanizsa), harmadik dí­jat Wágner Ferenc (Buda­pest). A legkiemelkedőbb fo- tósorozatért Tamás József (Budapest) részesült díja­zásban. A Magyar Amatőr- fotóklubok és Szakkörök Or­szágos Szövetségének díját Csitáry László (Budapest) és Dobossy László (Ózd) kapta, az Országos Közművelődési Központ díját dr. Égi Endre (Baja), a Sportcsarnok-díját Fodor Ferenc (Sopron) és a Megyei Művelődési Központ díját Mazumel László (Bu­dapest). A megnyitón ott volt Sza­bó Miklós, az MSZMP me­gyei bizottságának első tit­kára és Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára is. Az érdeklődők naponta 10- től 18 óráig, november 29- ig tekinthetik meg a 99 fo­tográfiát bemutató, jelentős értékű kiállítást. (s.e.) MSZBT-tagcsoportok vetélkedője Kérdés, felelet... Ki tud többet? A Gyulai Húskombinát vetélkedőtt hirdetett a me­gye MSZBT-tagcsoportjai ré­szére. A benevezetteknek nem volt más dolguk, mint figyelni, olvasgatni a Szov­jet Irodalom és a Szovjet­unió című lapot, s megis­merni a baráti országban élő népek zenéjét ahhoz, hogy sikerrel szerepeljenek a no­vember 4-én délután Békés­csabán, a Kemény Gábor Szakközépiskolában megren­dezett megyei elődöntőn. Hogy kinek hozott szeren­csét a benevezett csapatok száma, és kinek nem, ez csak a versengés végén dőlt el. Egy biztos: 13 háromfős csapat próbálta bizonyítani: nemcsak hangoztatják a két nép közti barátság fontossá­gát, de mindent megtesznek azért, hogy megismerjék a Szovjetunió életét, kultúrá­ját . . . A hétfordulós verseny a késő délutáni órákban ért véget. Első helyezést az Univerzál Kereskedelmi Vál­lalat csapata érdemelt ki. Második a Hídasháti ÁG — Murony —, harmadik pedig a Kemény Gáboj Szakközép- iskola MSZBT-tagcsoportjá- nak csapata lett. Sikeres szereplésük jutalma: részt vehetnek a Gyulai Húskom­binátban november 19-én megrendezendő megyei dön­tőn, ahol az első helyen vég­zett csapat szovjetunióbeli utat nyerhet. Nincs, influenzajárvány N iincs influenzajárvány je­lenleg sem Magyarországon, sem a környező országok­ban, viszont az egyéb, úgy­nevezett - „influenzaszerű” megbetegedéseket okozó ví­rusoknak — több mint 160- féJe — most van a szezonja. Emiatt országszerte előfor- dulinalk olyan megbetegedé­sek, amelyek köhögéssel, tüsszögéssei, náthával, láz­zal járnak. Az iilyen betege­ket nevezi a köznyelv inf­luenzásoknak. Az Egészségügyi Világ- szervezet két nemzetközi ii niluenizapoint j árnak előrejel­zései szerint az influenza ví­rusai egyelőre nem veszé­lyeztetik országunkat, de miután jellemző rájuk a gyors terjedés, bármikor megérkezhetnek. A megyei főorvosok tervben rögzítik a járvány előtti időszák inf­luenzát i gyeiő szolgálatának feladatait, a járvány idejére pedig a betegellátást segítő szervezési intézkedéseket léptetnek éliet-be: az orvosi ügyeleteket megerősítik, a szövődményes esetek kezelé­sére ideiglenes kórházi osz­tályokat jelölnek ki, a gyógy­szertárakat feltöltik, vala­mint megállapítják a kórhá­zi látogatási tilalmak teljes vagy részleges bevezetésé­nek módját. Ez a felhívás tartalmazza a megelőzést elősegítő influenza elleni vé­dőoltások idei beadásénak javasolt 'időpontját is. A védőoltás nem 'kötelező, a WHO ajánlásainak megfele­lően megkaphatják a króni­kus szív-, keringési-, vese- és anyagcsere-betegségekben szenvedők, a hatvan éven felüliek (főleg a szociális otthonokban élők), valamint meghatározott társadalmi szempontból fontos foglal­kozási ágak képviselői, Az influenza- és az influ­enza szerű megbetegedések között elsősorban járványta1- ni szempontból van különb­ség. Dr. Vass Ádám, a Szo­ciális és Egészségügyi Mi­nisztérium közegészségügyi- járváinyügyi főosztályának vezetője szeriint: az influen­za azon kevés vírusfertőzé­sek egyike, amely országok­ra, földrészekre kiterjedő hatalmas járványokat okoz­hat. Ezekre szerencsére csak 10-30 évenként számíthat az emberiség, viszont a mérsé­kelt égövi országokban jel­legzetesen a téli hónapok­ban, két-három évenként alakulnak ki járványok, amelyek néha több országot, máskor csak egy országon belüli területeket érintenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom