Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-12 / 270. szám
1988. november 12., szombat o nak. Változtattak a munkastílusukon és a -módszerükön, de még mindig sok a papírmunka. Zavarja a párttagokat, hogy különböző nézetek kapnak lábra, de konkrétan senki nem tud rájuk válaszolni. Mintha gyengült volna a párt szerepe, késik az ideológiai megújítás. Az utóbbi viszont nem az alapszervezetek dolga. Ügy érzi, nem tisztázott az újonnan alakuló szervezetek és a párt viszonya. Az emberek mielőbbi választ várnak, nem elégszenek meg azzal, hogy „várjunk a következő párt- kongresszusig". A gazdálkodásról szólva elmondta, hogy a megye mezőgazdasága sajnos zsákutcába került, ezért egyetért a Teszöv levelével, amely reálisabb helyzetelemzést sürget. Gonda József, az orosházi pártbizottság első titkára felszólalásában szemléletes példákat hozott a mezőgazdaság súlyos helyzetének illusztrálására. Elmondta, hogy a városban és környékén a szokásos 9-10 tonnával szemben most nem volt ritka a 3-3,5 tonnás kukorica-termésátlag. A mezőgazdasági üzemek vezetői idestova már hat éve sikerélmény nélkül dolgoznak. Ezért indokoltnak tartja és támogatja az előterjesztésben szereplő javaslatot, miszerint a pártbizottság kérje a kormánytól a megye mezőgazdaságának vizsgálatát és támogatásának elkülönített kezelését. Gonda József a továbbiakban áz előterjesztésnek ahhoz a részéhez szólt hozzá, amely az üveggyáriak megyei pártértekezlethez való viszonyát taglalta. Elmondta, hogy ott volt a gyár pártbizottságának azon az ülésén, ahol a városi és a megyei pártértekezlet összehívásának kérdése felvetődött. A mintegy hatórás tanácskozáson a 25 alapszervezeti titkár közül mindössze négyen akartak pártértekezletet. Nem igaz tehát, hogy az üvegyári kommunisták többsége városi, illetve megyei pártértekezletet akar. Apáti Nagy Gábor, a Nagy- 6zénási Október 6. Tsz elnökhelyettese bevezetőben az országos pártértekezletet követő időszakról szólt, melyben vannak pozitív és negatív elemek. Megkezdődött a politikai intézményrendszer átalakítása, de ezt is különbözőképpen ítélik meg. Kialakult egyfajta elégedetlenség. néhány esetben irreális bérkövetelés. Gyenge a gazdaság teljesítőképessége, s ha ebben nem következik be javulás, akkor ez tovább fokozza a válsághangulatot, rontja a párt és a tömegek kapcsolatát. Nem elég óhajokat megfogalmazni, megfelelő feltételeket kell teremteni a hatékonyabb gazdálkodáshoz. Ami most a mezőgazdaság körül történik, az éppen nem ezt szolgálja, hiszen a szabályozókkal mgg vannak kötve a tsz-ek, ráadásul az aszálykárok rendezése sem differenciált. Itt a megyében nem egy-, hanem hatéves aszályról van szó, s ilyen esetben nem elvonni, hanem támogatni kellene. Támogatni, hogy meglegyenek az újratermelés feltételei, hogy ne csökkenjen tovább az ágazat eredménye. Ha ezeket a jelzéseket kormányszinten nem veszik kellően figyelembe, és nem tesznek a mező- és élelmiszergazdaság jövőjéért, akkor a néhány éve még virágzó ágazatnak csak a híre marad. Müller Ferenc, a szarvasi HAKI igazgatója az ország nagy adósságállományára, a költségvetési hiányra célozva azt fejtegette: a vállalatok, intézmények nagy bajban vannak, sokszor egy gépkocsi vásárlása is óriási erőfeszítést igényel. A döntés- mechanizmusunk sem a legjobb. Nem tudják a gazdálkodó szervezetek, hogy milyen elvek szerint osztják el azt a kevés pénzt, amellyel segítik a megyét, a vállalatokat. Azt sem lehet tudni: a megyei országgyűlési képviselők hogyan képviselik a IgNdUkfiM— kai, akik a KISZ-t bírálják. Az ifjúsági szövetség hibái szembetűnőek: felülről építkezik, nyomasztó az apparátus súlya, merev és rugalmatlan a szervezet, egyre kisebb eredményeket érnek el az érdekvédelemben, laza a szervezeti fegyelem és rendezetlen a párttal való kapcsolat. Mindezek következtében csökkent a taglétszám, a tömegbefolyás és a szervezet népszerűsége. Elkerülhetetlen tehát a KISZ teljes megújítása. Ebben a jövőben is a párthoz való tartozás lesz a kiindulópont. A párt politikája iránt elkötelezett, hagyományokat vállaló, szocialista célokért küzdő, de belső sokszínűséggel rendelkező KISZ létrehozása a cél. A megyei ifjúsági vezető végezetül a megyei pártbizottság felelősségére hívta fel a figyelmet: „Napjainkban nagyon fontos a józan helyzetelemzés. A közhangulatot politikai valóságnak kell tekinteni, de a valóságos - hibák, tévutak nyomán keletkező közhangulatot meg kell különböztetni a demagógiától. A testület merjen rámutatni a gondokra és dolgozza ki kezelésük, megoldásuk módozatait.” Sonkoly János, a szarvasi városi pártbizottság első titkára a mezőgazdaságról szólva elmondta, hogy nem lehet toldozni-foldozni az ágazatot. A mezőgazdaság sorsa sok esetben a falu sorsa, az ott élő emberek sorsa is. A belpolitikai és pártélettel összefügésben annak a véleményének adott hangot, hogy nem mindenki akar ártani, aki azt mondja: meg kell újulni. Eddig ' is szövetségesekkel dolgoztunk, ezután is velük kell. Konfliktushelyzetek elé nézünk, ezzel számolni kell, kritikus önvizsgálatra és nem ön- marcangolásra van szükség. Hangsúlyozta a testületi munka elsődlegességét, a párttagság felkészültségének, az alapszervezeti munka színvonalának javítását. Emlékeztetett arra, hogy Szarvason a közelmúltban épp a pártmunka megújítása jegyében egytestületes pártbizottságot hoztak létre, amely jobban megfelel a helyi követelményeknek. Az új megoldásokra, az útkeresésre másutt is szükség lehet. Zalai György nyugdíjas pártmunkás felszólalásában támogatta azt a kezdeményezést, hogy a megye mezőgazdasága gondjainak megoldásához központi segítséget kell kérni. Javasolta: a testület foglaljon állást a tsz-szövetség kezdeményezésével kapcsolatban, támogassa a TOT-hoz intézett levelükben foglaltakat. (Mint ismeretes, a szövetség ebben a szeptember végén megfogalmazott levélben a mozgalom gondjait vetette fel, és olyan problémák orvoslását kérte, mint az aszály okozta károk, az agrárolló tűrhetetlen megnyílása, az állami beavatkozás és elvonás növekedése.) A felszólaló a továbbiakban javasolta, hogy hozzanak létre munkabizottságot tudja kivezetni az országot. Azok a szervezetek viszont, amelyekre a legjobban támaszkodhatna — a szak- szervezet és .a KISZ — keresik helyüket. Sürgető azonban az összefogás az új együttműködés, illetve köz- megegyezés kialakítása velük és minden tenni kész erővel. Lukács László geológustechnikus a legfontosabbnak a gazdaság működőképességét. hatékonyságának javítását tartotta. Szorgalmazta a vállalkozói szellem erősítését, terjesztését. Mint mondta, nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az iparban is gondot okoz a túlszabályozás. az elvonási rendszer. Az energiaágazatban a szénhidrogén-bányászat az, amelyik a leggazdaságosabb, ennek fejlesztése tehát nép- gazdasági érdek. Mint hangulatrontó tényezőről, beszélt az adó okozta zavarokról. példával illusztrálta annak jövedelem-visszatartó hatását. Domokos János, a KSH megyei igazgatója ugyancsak a közhangulatot befolyásoló tényezőkről szólt. Ilyennek minősítette az egyre jobban romló életszínvonalat. A folyamatos áremelés jövőre még nagyobb terheket ró az emberekre. Különösen nehéz helyzetbe kerültek a lakásépítők. Megyénkben még inkább feszültséget okoz. hogy az átlag-keresetek jócskán elmaradnak az országos átlagtól. Összefoglaló — Levél a kormányhoz A vitát Szabó Miklós foglalta össze. A felvetések döntő többségével egyetértett, néhányat módosítással javasolt elfogadni. A vita tanulságait levonva felhívta a testület figyelmét arra, hogy az ország és a megye gazdasági és politikai helyzete azonnali cselekvést kíván. Rendezni kell a sorokat, meggyőzni a párttagságot arról, hogy haladéktalanul cselekedni kell. „Még nem dőlt el, hogy az országos pártértekezlet és a megyei pártbizottság feladattervét végre tudjuk-e hajtani. Az eddigi eredményeink ellenére is még a munka elején tartunk, döntő fordulatot még nem sikerült elérni. Szükség van minden tenni kész erőre, a cselekedni akaró párttagság ösz- szefogására” — hangsúlyozta az első titkár. A továbbiakban a felszólalásokra reagálva többek között javasolta, hogy a pártbizottság forduljon levéllel a kormányhoz. Ebben kérje a megye mező- gazdaságának megsegítését, az évek óta tartó aszály miatt megrendült üzemek központi támogatását. Javasolta továbbá, hogy az indokolt és szükséges személy- cseréket az élet minden területén gyorsítsák meg, és ebben a pártszervek legyenek a kezdeményezőek és járjanak az élen. Egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a párt elfogadásának és támogatásának alapja csak az eredményes munka lehet. Vitatkozott azzal a nézettel, hogy a párt határolja el magát a kialakult •gazdasági helyzéttől, és a lakosságot nyomasztó utóbbi intézkedésektől. Emlékeztetett arra, hogy a párt maga is felelős a gazdaság állapotáért, ilyenformán a kivezető út megkeresését is vállalnia kell. Szabó Miklós az Orosházi Üveggyárban kialakult helyzettel kapcsolatban leszögezte: a' gyár politikai és gazdasági életére, valamint az ott dolgozók hangulatára is kiható abnormális viszonyokat a gyár kollektívája érdekében is mihamarabb rendezni kell. A pártbizottság első titkára végezetül — reagálva arra a megjegyzésre, hogy a megyeszékhely és a megye közhangulatát különböző híresztelések fertőzik — javasolta, hogy a megye párt- és tanácsi vezetése a közeljövőben sajtótájékoztatón válaszoljon minden, a lakosságot foglalkoztató kérdésre. Személyi kérdések parlamentben, a különböző bizottságokban a megye érdekeit. Fodorné Birgés Katalin, az az SZMT vezető titkára azzal kezdte felszólalását, hogy nem mindenütt képesek azonosulni az országos pártértekezleten elhangzottakkal. Nem értik, mi történik az országban, mit írnak az újságok, milyen programmal lépnek fel az alternatív szervezetek. Kérdezik: mi az a pluralizmus, mit jelent az, hogy több demokráciát? Annyira felgyorsultak az események, hogy nem volt idő a helyzet átfogó tanulmányozására. Ez nem elfogadható magyarázat, egyszerűen arról van szó: fel kell gyorsítani a pártban is a munkát. Főleg az alapszervezetekre hárul nagy feladat. Kétségtelenül, nehéz helyzetben van a párt, hiszen kormányzópárt lévén, a realitások talaján kell hogy álljon, nem ígérgethet felelőtlenül, ezért előnyben vannak vele szemben a követelődző szervezetek. Hangsúlyozta: a párt mindenekelőtt azokkal a régi szervezetekkel kössön szövetséget, amelyekkel évtizedekig együttműködött. Ilyen a népfront, a KISZ. a szakszervezet, a nőmozgalom. A továbbiakban arról beszélt, hogy a szakszervezetek sokáig a transzmissziós szerepre kényszerültek, a párt határozatát hajtották végre. Most önállóbban dolgozhatnak. Véleménye szerint a közömbös rétegeket kell szóra bírni, megnyerni minél előbb. Szabó Béla, a megyei KISZ-bizottság első titkára a megye ifjúságának helyzetéről és hangulatáról szólt. Elmondta, hogy a fiatalok körében fokozódó bizonytalanságot lehet tapasztalni. Ezt nem a közelmúlt, hanem az utóbbi évek értékválsága idézte elő. Megrendüléssel, veszélyérzettel, demagógiával és történelmi elferdítésekkel lehet találkozni. A fiatalok éppen ezért különösen érzékenyen reagálnak az úi jelenségekre és a napi változásokra. Elfogadják hogv a személyiség fejlődhet. de értetlenül szemlélik a sokadik megújulást, a hirtelen arcváltozásokat, a ,,mi már évek óta úgy csináljuk". az ,.én már régóta ezt mondom” típusú kijelentéseket és az ezeket is meghaladó t'úllicitálásokat. A fiatalok tapasztalják azt is, hogy a vezetők közül többen vallják magukat reformpártinak, ám amikor a változtatásokhoz érnek, sokan jelentik ki: „nálunk szerencsére minden rendben van. elvtársak”. A KISZ mb első titkára a továbbiakban az ifjúságot mind jobban feszítő gondokról beszélt: a pályakezdés, a gyermeknevelés anyagi tértiéiről és a lakáshoz jutás nehézségeiről. Ez utóbbihoz kapcsolódva üdvözölte azt, hogy a problémával az előterjesztés is foglalkozik; közös összefogást sürget. Szabó Béla ezt követően a KISZ helyzetét elemezte. Elmondta, hogy egyetért azoka testület mellett azzal a megbízással, hogy tanulmányozza az agrárpolitika érvényesülését, és ha indokolt, dolgozzon ki továbbgondolásra érdemes javaslatokat. Zalai György ezt követően elmondta, hogy nem látja értelmét a megyei pártértekezlet összehívásának. Igazi alapos indokkal nem találkozott, s véleménye szerint a tanácskozás előkészítése egy rendkívül fontos és gyorsan változó időszakban lekötné a megye párttagságának figyelmét és erejét. A megyei pártbizottság nyugalmazott titkára végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi válságból a párt csak segítséggel Az utolsó napirendi pont keretében személyi kérdésekben döntött a testület. A pártbizottság tagjaival történt személyes elbeszélgetésen többen kérték felmentésüket testületi tagságuk alól. Az indokok között általában a munkahely, a munkakör, a lakóhely vagy a családi állapot megváltozása, a társadalmi megbízatások számának növekedése, az egészségi állapot romlása szerepelt. Többen őszintén elmondták, hogy a megnövekedett ’ követelményeknek a legjobb akaratuk ellenére sem tudnak megfelelni. Mások a fiataloknak kívánják átadni helyüket — ezért kérték felmentésüket. Végül is a testület — a fenti indokok alapján — 16 tag- ját mentette fel a pártbizottságból: Alberti János, a Kövdzig raktári munkása, Búza István, a Dombegyházi Petőfi Tsz v Milan yszerelö je, Csaba János nyugdíjas pártmunkás, Fekete Lászióné, a Vésztői Körösmeníti Tsz könyvelője, Frank Ferenc nyugdíjas pártmunkás, Fü- löp Ilona, a Patex Mezőbe- rényi Gyámnak szövőnője. Juhász Mátyásné, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat meósa, Kincses András, a Sarkadd Cukorgyár szakmunkása, Köpe Lászlóvá, a Körösvidéki Cipész Szövetkezet szalagvezetője, Kurgyis Andrásné, a Kner Nyomda fényszedője, Lát- kóczki Klára, az End cipő- fellisőréisz- készítője, Németh László, a békési Start Szövetkezet személyzeti vezetője, Pozsár Györgyné, a Bat- tonyad Petőfi Tsz személyzeti előadója, Szabó Magdolna mezőhegyesi tanárnő, Tapasztó Istvánná, a Lö- kösházi Haladás Tsz kötöde- vezetője, Tóth Lászióné, a Kner Nyomda betűszedője. Hellyükiat a testület megyei irányítású területi pártbizottságoknak adott delegálási jog, illetve k-ooptáilás útján kívánja betölteni, egy hónapon belül. A. Z. — S. F. — 8. 8.
