Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-28 / 283. szám

1988. november 28., hétfő

o

Befejezte munkáját az Országgyűlés

Hát lesz gond a környezetvédelemmel...

Ezután megkezdődött az 1988. évi állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulásáról szóló tájékoztató tárgyalása. A pénzügyminiszter szóban nem fűzött kiegészítést a képviselőkhöz eljuttatott írásos anyaghoz, amelyben részletesen beszámolt az idei állami költség- vetés legfontosabb előirányzatairól.. Eszerint a költségvetési törvény a központi költségvetési szervek támogatására 108,5 milliárd forint, a tanácsoknak nyújtott állami támogatásra 96,1 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé. Ehhez képest idén a központi intézményeknél és a tanácsoknál egyaránt nagyobb támogatás felhasználására lesz szükség. A költségvetési támogatási többletigény összege 953 millió forint. Ez a pénz azért szükséges, hogy az igazságszolgáltatási, a műszaki, az egészségügyi dolgozók bérrendezésére a felső szakirányú végzettséggel rendelkezők alsó bér- határának felemelésére, valamint a Magyar Televíziónál, a Magyar Rádiónál és a Magyar Távirai Irodánál foglalkoztatott újságírók és szerkesztőségi alkalmazottak béremelésére össze,sen 105 millió forintot felhasználhassanak. A Kereskedelmi, a Külügy-, valamint a Szociális és Egészségügyi Minisztériumnál a forintleértékelés miatt 130 millió forinttal, az egyházaknál pedig 40 millió forinttal kívánják növelni a költségvetési támogatásokat az előirányzathoz képest. A kormány a pedagógusok bérbruttósítás miatti bérfeszültségeinek megoldására 302 millió forintot, az igazságszolgáltatásban és az egészségügyben dolgozók bérrendezésére, a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők alsó bérhatárának felemelésére 129 millió forintot kíván fordítani. A

Az Országgyűlés ezután az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéi áttekintésével folytatta munkáját. Az erről szóló jelentés egyik pontja a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló új jogszabálygyűjteményre vonatkozott, amely az elmúlt hetekben nagy vihart kavart a magyar közvéleményben. A rendelet ugyanis szabaddá kívánta tenni a gáz- és riasztófegyverek, valamint a légfegyverek tartását, forgalmazását.

Erre a társadalmi vitára utalt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke is, aki szót kért a jelentés feletti vitában. Bejelentette: a tiltakozásokat is figyelembe véve, az Elnöki Tanács szerdai ülésén úgy határozott, hogy az Országgyűlést követő testületi ^ülésén ismét napirendre tűzi ezt a törvény- erejű rendeletet.

júliusi forintleértékelés miatt szükségessé vált továbbá az egészségügyben 42 millió forinttal, a szociálpolitikai keretnél pedig 200 millió forinttal felemelni a támogatásokat a költségvetési tartalék terhére. A pénzügyminiszter felhatalmazást kért az Országgyűléstől a terven felüli támogatások folyósítására a költségvetési tartalékból.

A tájékoztató kitért arra is, hogy miként alakult az idén a vállalati gazdálkodó szervek és az elkülönített állami pénzalapok támogatása. A szénbányászat támogatása a törvényben jóváhagyott előirányzatnál 700 millió forinttal kisebb lesz, mivel évközben döntés született a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítására. "Ugyanakkor bizonyos korábban keletkezett, az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésére néhány bánya esetében további intézkedésekre van szükség. A vaskohászat, a hústermelés és -értékesítés ez évi támogatása megegyezik a tervezettel.

Szintén az előirányzatnak megfelelő támogatási összeget folyósítanak a Magyar Államvasutak számára, a Szanálási Alap és a Foglalkoztatási Alap finanszírozására.

Határozathozatal következett: az Országgyűlés az 1988. évi állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulásáról szóló tájékoztatót — 15 tartózkodás és 15 ellenszavazat mellett — elfogadta. Harmincegy tartózkodás és 10 ellenszavazat mellett megszavazták azt is, hogy a központi költségvetési szervek körében 275 millió forinttal, a tanácsoknál p>edig 678 millió forinttal, összesen tehát 953 millió forinttal felemeljék a támogatási összeget a költségvetési tartalék terhére.

Felszólalt Török Mihály (Fejér m., 6. vk.), dr. Juhár János (Pest m., 24. vk.),

Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), Filló Pál (Budapest, 18. vk.).

Ezután Németh Ferenc, Békés megye 9-es számú választókerületének országgyűlési képviselője a következőket mondta:

— Az Elnöki Tanács elnöke és az Országgyűlés honvédelmi bizottságának titkára meggyőzött arról, hogy az 1988. évi 23. számú törvényerejű rendelet általam és választóim által kifogásolt 12. paragrafusát visszavonják, és nem léptetik életbe január 1-jével. így elállók hozzászólásomtól, és támogatom, hogy a törvényerejű rendelet helyett törvény szabályozza a fegyverek, lőszerek gyártását és vásárlását.

Az Országgyűlés — három tartózkodással — úgy határozott, hogy a lőfegyverekkel és lőszerekkel kapcsolatban törvény szülessen. Ezért felkérték az Elnöki Tanácsot, hogy intézkedjen a törvény előkészítéséről, s a törvényerejű rendeletet

Südi Bertalan (Bács-Kis- kun m., 12. vk.), a János- ’ halmi Petőfi Mgtsz pártbizottságának titkára a gesztortársaságoknak az ipari szolgáltató szakcsoportok adótartozásaiért viselt felelősségével kapcsolatban interpellált a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez.

Dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke részletező válaszában szólt arról hogy a szövetkezetek felelősségét a szakcsoportokért — 1981 óta — egy meglehetősen szigorú kormány- rendelet szabályozza. Eszerint a szövetkezet a szakcsoport tartozásaiért felel a szakcsoport elkülönített vagyonával, a szakcsoportnak átadott vagyonrészekkel, és ha mindez kevés, felel a szövetkezet egész vagyonával.

Weiszböck Rezsőné (Győr- Sopron m., 15. vk.), a Sopron iSzőnyeggyár nyugdíjas igazgatója a közlekedési miniszterhez interpellált a köz#- utak rossz állapota miatt.

Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkár a többi között elmondta, hogy az utóbbi évtizedben a közúti forgalom 30 százalékkal nőtt, az utak fenntartására fordítható összegek reálértéke a felére csökkent. így az utak állapotának romlása ■ meggyorsult. Évente mintegy 1000-1500 kilométer hosszúságú utat kellene aszfaltozni, de például ebben az évben csupán 300 kilométerre futotta. Támogatta az in- terpellálónak azt a javaslatát, hogy az útfelújításokra fordítható költségeket normatívák alapján számítsák ki.

Dr. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara főosztály- vezetője a Polgári Törvény- könyv 232. paragrafusában meghatározott kamatértékkel kapcsolatban interpellált az igazságügymíiniszterhez.

Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter reálisnak ítélte meg a képviselő által felvetett problémát. A minisztériumhoz is számos olyan észrevétel érkezik, ami azt bizonyítja, hogy a szerződéses kamatmaximum 8 százalékos mértéke valóban idejét múlta. A Pénzügyminisztériummal és a bankkal folytatott konzultációk alapján arról tájékoztatta a képviselőt, hogy a jövő év elején áttekintik a lakossági bankügyleteket, s ennek kapcsán alakítja ki a megfelelő kamatokat is. Arra kérte az Országgyűlést, hogy ennék kapcsán a jövő év elején térjenek vissza az interpellációban megfogalmazott problémára.

A képviselő és az Ország- gyűlés az interpellációra adott választ egyhangúlag elfogadta.

Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.), a Duna Cipőgyár

szabásza az Országos Árhivatal elnökéhez interpellált. Azt kifogásolta, hogy a rádió- és televíziószabályzat szerint minden műsorvevő készülék után előfizetési díjat kell fizetni, holott a tévékészülékeket nemcsak adások vételére, hanem számítógépek működtetéséhez, monitorként is" használják.

Szikszay Béla államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke mindkét kérést jogosnak ítélte. Egyetértett: indokolt intézményesen mentességet adni a monitorként használt készülékekre. Az ezzel kapcsolatos egyeztetési munkák megkezdődték, s a jövő év elején, legkésőbb az első negyedév végéig jogszabályváltoztatás lesz, amely állahatálytalanítsa. A képviselők ezután — e módosítással — egyhangúlag tudomásul vették az Elnöki Tanács jelentését.

Ezután interpellációkat és kérdéseket tárgyalt a képviselők testületé.

lános érvénnyel biztosítja majd ilyen esetekre a mentességet. Addig is gondoskodnak a beadott egyedi kérelmek kedvező elbírálásáról.

A magánszemélyek mentességével kapcsolatos kérés valamivel bonyolultabb, s az érintett szervek egységes véleménye sem alakult még ki. Tény, hogy a jelenlegi jövedelmi határérték nagyon alacsony: s a mentességi kérelmek elbírálására valóban a helyi tanácsi szakigazgatási szerv lenne a legalkalmasabb. a tanácsokkal való egyeztetés azonban még nem történt meg. Legkésőbb a jövő év március 31-éig — az interpelláló képviselő bevonásával — rendezik a kérdést. addig pedig egyedi elbírálással, a nyugdíj legalacsonyabb összegét figyelembe véve adják meg a kedvezményeket.

Bozsó Lajosné és az Országgyűlés a választ — egy tartózkodással — tudomásul vette.

Dr. Vodila Barna (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 15. vk.), a volt edelényi járási hivatal nyugdíjas elnöke a jogi képzettséggel rendelkező helyi tanácsi dolgozóknak a lakosság részére végzendő magánmunkája tárgyában interpellált az igazságügymi- niszterhez.

Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszában kifejtette: e kérdés a közeljövőben elkészülő, a jogi k ép viselet egységes Réséről

szóló törvény kapcsán kerülhet • előtérbe. Ugyanakkor rámutatott: a községi tanácsi vezetők és a lakosság között hatósági jogviszony áll fenn. Az ilyen ügyek intézése kapcsán ez a viszony sajátos módon megváltozhat. Gondot okozhat az is, hogy adott esetben ugyanazoknak az embereknek kell felülvizsgálniuk hatósági szempontból az egyes iratokat, akik készítették.

A miniszteri választ a képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette.

Antal Imre (Pest m., 19. vk.), a Mezőgép érdi gyáregységének igazgatója a kereskedelmi miniszterhez interpellált a szeszes italok reggel 9 óra előtti árusítási tilalmának megszüntetése tárgyában.

Beck Tamás kereskedelmbi miniszter válaszában egyetértett azzal, hogy a jogszabály elavult. Véleménye szerint a munkahelyeken kell szigorítani a fegyelmet, csak ez hozhat megoldást.

Mivel ez a jogszabály több tárca együttes rendelete, arra kérte a képviselőt, hogy a Szociális és Egészségügyi Minisztériummal és a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériummal

egyeztetve decemberben adhasson választ a kérdésre.

Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.), a Budapesti Elektromos Művek vezérigazgatója az utak tisztasága tárgyában intézett kérdést a közlekedési minisztériumi államtitkárhoz; mert — mint mondotta — sok baleset származik abból, hogy az utak szennyezettek, piszkosak.

Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkár válaszálban elmondta, hogy az utak tisztaságát több rendelet, és az ez évben elfogadott közúti közlekedési törvény is szabályozza. Ezekben rögzítették, hogy pontosan melyek az utak igénybe vevőinek és az utak kezelőinek feladatai. A rendeletek, határozatok betartása azonban nagyon nehéz. Az előírások érvényesítését segíti például, hogy az utak kezelői útellenőr! szolgálat létesítésére kaptak lehetőséget. Az útellenőrök elsősorban a főútvonalakat, de rendszeres időközönként a mellékutakat is figyelik, s intézkednek, ha bejárásuk során bármilyen balesetveszélyes szennyeződést tapasztalnak. Az útellenőrök felhatalmazást kaptak arra is, hogy ha azonosítani tudják az utak szennyezőjét, szabálysértési eljárást kezdeményezzenek, illetve a tisztítás költségeit rá terheljékDr. Balogh Károly (Győr- Sopron m., 11. vk.) rábapor- dányi körzeti orvos a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhez intézett kérdést a telekkialakítás esetén fizetendő földvédelmi járulék alóli mentesítés tárgyában.

Váncsa Jenő válaszában tájékoztatta a képviselőt, hogy az ezzel kapcsolatos törvény módosítását a jövő év első felében kívánják benyújtani az Országgyűlésnek.

Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a Ferroké- mia Ipari Szövetkezet jogtanácsosa ees építésügyi és városfej lieszttési minisztertől kérdezte: tervezik-e a helyiséggazdálkodásról szóló 19/1984. (IV. 15.) minisztertanácsi rendelet olyan értelmű módosításéit, hogy a magántulajdonban levő lakást ne csak a helyi tanács elnökének engedélyével — vagyis lényegében egy kötelező, á.m formális aktus után lehessen bérbe adni nem lakás céljára.

Váliaszában Somogyi László miniszter elmondta: foglalkoznak az említett rendelkezés módosításával. Ugyanakkor a miniszter válaszából kiviláglott: nem elsősorban a képviselő által felvázolt cél vezérli a jogalkotókat, ugyanis az a véleményük, hogy a lakásállományt védeni kell1. 1987-ben összesein 766 lakás épült Magyarországon átlaimii, vállalati kölcsön, szociális támogatás nélkül. Hétszázhatvanhat család mondhatja tehát el magáról, hogy szabadon rendelkezik otthonával, az ösz- sízes többi tavaly elkészült lakás tulajdonosai jelentős támogatást kaptak. A társadalmi igazságosságot sértené, ha az alacsony kamatú OTP- kölcsön törlesztése melllett valaki 25-30 ezer forintért adná bérbe egyik lakását (hiszen ilyen esetben általában több lakással rendelkező tulajdonosokról van szó). Tehát a miiraisztérium azzal foglalkozik, hogy megteremtse a jogi lehetőségét annak: ilyen esetben az OTP és a munkáltatói kölcsönt folyósító vállalat azonnali hatállyal felmondhassa a szerződést. A tartozás visszatérítése után az állampolgárnak természetesen joga lenne bármilyen célra szabadon bérbe adni a lakást.

A miniszter szavait taps fogadta.

Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Televízió Szegedi Stúdiójának szerkesztőriportere egy, 1945-ben kelt b elügym intszter i rendeletre hivatkozva — amely csupán bejelentési kötelezettséget ír elő a felvonulásokra, a gyülekezésekre — azt kérdezte a belügyminisztertől: a Budapesti Rendőr-főkapitányság miilyen jogszabályok alapján tiltotta be a brassói munkásmegmozdulás első évfordulójára tervezett budapesti szolidaritási felvonulást, s miért oszlatta szét a rendőrség ezt a demonstrációt?

Horváth István az általános társad almi háttér felvázolása után rámutatott: az idézett rendelkezés melllett vannak más, magasabb szintű, frissebb jogszabályok is e kérdések rendezéséire.

Ami a konkrét esetet illeti: a belügyminiszter elmondta, hogy a tüntetés szervezői a demonstrációt megelőzően" bejelentést tettek a rendőrségen. Ott közölték velük, hogy a hely — a román nagykövetség környéke, Hitetve a forgalmas Thököly út —, s a csúcsforgalmi időpont nem alkalmas egy ilyen demonstrációra. Emellett reális volt a veszéllyé annak, hogy az adott időpontban egy ilyen tüntetés — esetleg kívülről is eredő sugallatra — valamiféle provokációba torkollik. Horváth István elmondta: a tüntetés szervezői nem éltek azzal a jogukkal, hogy az elutasító határozat ellen felsőbb rendőri szervhez forduljanak; ehelyett panaszukat egyenesen a Szabad Európa Rádióhoz juttatták el. Mindent összevetve úgy vélekedett: a törvényt nem a rendőrség szervei sértették meg. A rendőrség egyébként semmilyen ügyben nem ké- nye-kedve szerint dönt, hanem a kormány általános politikai vonalát követi — tette hozzá.

A rendőrségiat a tüntetés szervezői később azzal vádolták, hogy brutálisan lépett fel a demonstráció résztvevőivel szemben, A belügyminiszter szerint ez az álllítás nem felel mag a valóságnak. A rendőrség szabályszerűen járt el; az intézkedések nyomában keletkezett politikai vita pedig nem jogvita, és nem rendőrségi ügy.

A kérdésekre adott válaszokkal az Országgyűlés novemberi ülésszaka befejezte munkáját. Az elnöklő Jakab Róbertné az ülésszak bezárását megelőzően bejelentette, hogy levélben és szóban számos kérés érkezett a Parlament elnökéhez: az ország háza fölött lengjen a nemzeti lobogó. Az ülés elnöke közölte: a Parlament kupolájánál zászlótartó rudakat helyeztek el, s az ülésszak megkezdése óta immár két helyen is lobog a nemzeti zászló.

Vita a gázés riasztófegyverekről

Interpellációk és válaszok

Miért nem jön a töke?

Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát, exminiszterelnö- köt az Országgyűlés szüneteiben gyakran közrefogták az újságírók, s a politikus láthatóan nem is igyekezett szabadulni a tudósítók gyűrűjéből. E beszélgetések során sok mindenről szó esett, s ahogy az lenni szokott, a hírlapírók kérdeztek, Grósz Károly pedig válaszolt.

így tudtuk meg, hogy a külföldi tőke elsősorban két ok miatt nem igyekszik a magyar gazdaságba. Az egyik hátráltató tényező Grósz Károly szerint a nyugati partnerek részéről tapasztalt politikai instabilitás. A pécsi bányászsztrájk is rosszkor jött. A hazai üzletemberek azzal védekeztek, hogy a kapitálisig államok is eléggé instabilok lehetnek politikailag, hiszen ott mindennaposak a sztrájkok. No, igen — mondta a külföldi fél —, de nálunk a politikai helyzet és a gazdaság a sztrájkokkal együtt is erős.

— A másik ok — mondta Grósz Károly — a termelői infrastruktúra fejletlensége.

Erre is mondott példát a pártfőtitkár. Információi szerint egy NSZK-beli üzletember egyik keleti megyénkben akarta befektetni pénzét egy beruházásba. Kért öt telefon- és két telexvonalat. A tárgyalások eddig jutottak, a magyar fél széttárta a kezét, s az üzlet természetesen ugrott.

II költségvetés előirányzatai