Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-28 / 283. szám

NÉPÚJSÁG 1988. november 28., hétfő Magyar kultúra napjai Japán lap hazánkról A Ruszeban megrendezett filmhét és filmpliaikát-kiállí­tás bezárásával vasárnap véget ért a magyar kultúra napjainak bulgáriai ese­ménysorozata. Ez — amint aiz ez alkalomból 'Szófiába látogatott magyar kulturális küldöttség vezetője, Knopp András művelődési minisz­tériumi államtitkár az MTI tudósítójának elmondta — a részvétel, az egyéni megnyi­latkozások, a sajtó reakciói alapján egyértelmű siker­ként könyvellhető el. A kap­csolatok elevenségének őr­zése szempontjából különö­sen nagy jelentőséget tulaj­donított az államtitkár a magyar irodalmi és zenei művek bolgár tolmácsolói- nak: jelen esetben a szófiai Szatirikus Színház magyar darabokat játszó társulatá­nak, a kortárs magyar ze­nét . tolmácsoló bolgár elő­adóművészek hangversenyé­nek, a műfordítók találkozó­jának. Knop András megbeszélé­seket foLytatott Georgi Jor­dánon kulturális, tudomá­nyos és oktatási miniszter­rel, a BKP KB PB póttag­jával. Ezek során a minisz­ter hangsúlyozta törekvése­ink azonos irányát az átala­kításnak a kulturális életet is demokratizáló folyamatá­ban. Tárgyalt a delegáció Ilcso Dimitrovval, az errnlí­11 nagyvilág hírei • NEMZETI MKGBÉKÉLÉS Kabulban kibővített ülést tartott a Nemzeti Megbéké­lés Legfelső Tanácsa. A gyűlésen Nadzsibullah elnök elemezte a tanács huszonkét hónapos működése alatt el­ért eredményeket és az af­ganisztáni belső rendezéssel kapcsolatos legfontosabb politikai eseményeket. A testület ülésén közölték, hogy eddig 175 ezer mene­kült tért haza. A kormány- ellenes csoportok 40 ezer tagja felhagyott a fegyveres harccal, 16 ezer elítéltet ki­engedtek a börtönből. Nadzsibullah elnök fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Megbékélés tett minisztérium oktatási ügyekkel foglalkozó minisz­terével, Sztefan Ganevvel, a Bolgár Kulturális Bizottság főtitkárával, a két' ország kulturális együttműködési vegyes bizottsága bolgár ta­gozatának elnökével és má­sokkal. A kölcsönös és hasz­nos tá jékoztatás során kide­rült: Bulgáriában is napi­renden van az oktatási tör­vény előkészítése, s ebben hasznosítani kívánják a ma­gyar tapasztalatokat. A tudósító kérdésére vá­laszolva az államtitkár el­mondta : „Talán újszerűén hatott • a bolgár tárgyaló- partnerekre az a sokszínű­ség-keresés és azok a plura­lizmus irányába mutató pró­bálkozások — az új, füg­getlen kiadók, folyóiratok, autonóm irányzatú művésze­ti társaságok szerveződése, az egyesülési jog újraszabá­lyozása, a kulturális aktivi­tás új elvek szerinti finan­szírozása stb. —, amelyek kulturális életünket ma jel­lemzik, de nagy érdeklődés­sel követték tájékoztatásun­kat. Kicsit kísérletezésnek tekintik, ami nálunk törté­nik, s fölmerült, hogy eset­leg tanulmányi delegációt küMernének ezeknek az új, alternatív művelődési egye­sületeknek és társaságoknak, illetve tapasztalataiknak a tanulmányozására. Legfelső Tanácsának meg­alapítása óta történt legfon­tosabb esemény a Genfben kötött egyezmény, amely nemcsak az Afganisztán kö­rüli rendezést, hanem az af­ganisztáni belső problémák megoldását is megalapozta. • IRAN — OPEC Irán elfogadta a Kőolaj- exportáló Országok Szerve­zete, az OPEC által javasolt kőolajtermelési kvótáját — jelentette be vasárnap reg­gel Teheránban Golamreza Agazadeh olajipari miniszter. Az OPEC Bécsben folyó miniszteri értekezletén elő­terjesztett javaslat értelmé­ben a tagországok 1989 első harmadában naponta legföl­jebb 18,5 millió hordó olajat termelhetnek ki. Ez azt je­lenti, hogy a jelzett időszak­ban Irak és Irán azonos mennyiségű olajat hozhat felszínre. Korszakalkotó tartalmakat hordoz a magyar de­mokratizálódás, a gazdaság liberalizálódása, a külpoliti­ka általános nyitása, mind­az a folyamat, amely ebben az országban másfél évvel ezelőtt megkezdődött, és kü­lönösen gyors tempójúvá vált az elmúlt hat hónap­ban — mutat rá a Mainicsi Simbun című japán lap szombaton megjelent szer­kesztőségi cikke. Az írás — összhangban a szigetország egész sajtójá­val — a magyar „belpoliti­kai nagyhét” kapcsán elem­zi és nagyra értékeli a fej­leményeket. Az állásfoglalá­soktól általában tartózkodó, az információközlés szintjén megmaradó japán sajtó stí­lusától elütően a kormány­körökhöz közel álló, több millió példányban megjele­nő lap hangsúlyozza: „üd­vözöljük az új demokratikus törekvéseket, beleértve a többpártrendszer megvalósí­tásának a lehetőségét”. A Grósz Károly fémjelezte po­litika — a gazdaság stagná­A csehszlovák joggyakor­lat történetében első AIDS- per újabb fejleménye, hogy a vádlott, az AIDS-beteg fel­lebbezett, ám a bíróság eny­hítés helyett súlyosibítóttá az ítéletet. Emlékezetes, hogy az egyik prágai bíróság ok­tóberbein háromévi börtön- büntetésire ítélt egy fiatal, A IDS-betegségiben szenvedő homoszexuális férfit, aki az orvosok többszöri felszólítá­sa elleniére megtagadta partnerkapcsolataiban a megfelelő óvintézkedések be­tartását. (Rövid idő alatt ti­zenhat személlyel létesített kapcsolatot, kitéve őket an­nak a veszélynek, hogy megkapják a halálos kórt.) lásából való kitörés érdeké­ben megélénkült bel- és kül­politika — határozott arcu­latot öltött. Magyarország, amely a szocialista országok közül eddig is az élen járt a politikai és gazdasági re­formokban, most újabb ta­bu, a kommunista egypárt- rendszer ellen intéz újabb kihívást — írja a lap. A cikk részletesen ismerteti a politika demokratizálása, a gazdaság liberalizálása, a diplomáciai lépések példáit, és rámutat: mindez egységes egészt alkot. A cikk annak a véleménynek is hangot ad, hogy a Szovjetunió feltehe­tően úgy tekint Magyaror­szágra, mint a peresztrojkát megvalósító országok között az élen haladókra, amely vezető szerepet játszik a megújulási folyamatokban. A magyar kísérlet minden bizonnyal mély hatással lesz az úgynevezett szovjet típusú szocializmusra, véli a Maini­csi Simbun szerkesztőségi cikke, amely a következő üzenettel zárul: „Mi is re­méljük, hogy a magyar kí­sérlet sikeres lesz”. Mind a férfi, mind az ügyész megfellebbezte az íté­leteit és most a prágai vá­rosi bíróság jogerősen há­rom helyett öt év szabad­ságvesztést rótt ki az AIDS- betegre. A bíróság egyebek között azzal indokolttá dön­tését, hogy a vádlott visel­kedésével igen (nagymérték­ben veszélyeztette a társa­dalmait. Csehszlovákiában most dolgoznak a bümtető- törvénykönyv módosításán, hogy megszigorítsák az AIDS és a hozzá hasonló súlyos fertőző betegségek tudatos terjesztőinek büntetését. A tervek szerint háromtól tíz­évi szabadságvesztésre ítél­hetik őket. LEPKELEPEL ALATT A PARLAMENT Az éjjeli lepkék milliói lepték el az ausztrál parla­ment canberrai épületét, tel­jesen beborítva az ablak­üvegeket. A rovarokat a parlament kivilágított abla­kai vonzzák, ezért a szak­emberek azt javasolták, hogy csökkentsék a világí­tási. AZ OSZTRÁK HIGIÉNÉ Az osztrák egészségügyi intézményekben kezelt be-- tegek 5-8 százaléka kap ápo­lása alatt valamilyen fertő­ző betegséget. A páciensek gyógyítása ezáltal 5-10 nap­pal tovább tart. Csak a bé­csi kórházakban évente 15 ezren betegszenek meg ily módon, s a költségek ezál­tal 400 millió schillinggel növekednek. „REHABILITÁLT” KÖNYVEK KIÁLLÍTÁSA A taskenti állami könyv­tárban „rehabilitált” köny­vekből rendeztek kiállítást. A bemutatott 700 könyv nagy részét még 1937-ben tiltották be. A szerzők kö­zött szerepel Buharin, Alek- szej Rikov, Mihail Tomszkij és több más, eddig nem publikált író. A „titkos archívumokból” az év ele­jétől kétezer könyvet, ötezer folyóiratot és 448 napilapot tártak a nyilvánosság elé. MAGYAR ORVOSOK SIKERE A minap a budapesti Idegse­bészeti Klinikán egyedülálló műtétet hajtottak végre egy Parkinson-kórban megbetege­dett agyon. Az orvoscsapat Horváth Miklós és Pásztor Emil orvosprofesszorral az élen a 42 éves beteg nyakából egy ideg­csomót ültetett át a főagyi kamrába. A korábbi esetekben a vesemirigyből ültettek át egy részt, ez volt az első eset, hogy a nyak idegcsomóját használ­ták fel. Ehhez hasonló műtéte­ket mindeddig csak állatokon végeztek. A magyarországi or­vosok bíznak abban, hogy a Parkinson-kór legsúlyosabb stá­diumában szenvedő embereket is sikeresen gyógyíthatják. A 42 éves páciens, akinek nevét nem közölték, jól érzi magát. A műtét eredményességéről azonban csak tíz-egynéhány operáció után mondhatnak vé­leményt. A következő műtétet néhány napon belül hajtják végre, közölte Horváth Miklós a Magyar Nemzet című lap munkatársának. ÁLLVA JOBBAN MEGY, MINT FEKVE... Állva jobban gondolko­dunk, mint ülve, vagy fek­ve — állítja Max Vercruy- sen, a dél-kaliforniai egye­tem professzora. Ez a test­helyzet kedvez a gyors gon­dolati reakcióknak, ezért ajánlatos azok számára, akik valamilyen bonyolult prob­léma megoldásán törik a fe­jüket. A professzor kísérle­tei azt bizonyítják, hogy az ember álló helyzetben 20 százalékkal gyorsabban ké­pes feldolgozni az informá­ciókat, mint pl. ülve. 15 ÉVES LÉGI KALÓZ! Adalgisco Scioni 1987. de­cember 23-án egy Amszter­damból Milánóba tartó Boe­ing 737-est kényszerített Ró­mában leszállásra. A fiú az­zal fenyegetőzött, hogy fel­robbantja a táskájába rej­tett bombát, ha a személy­zet nem követi utasításait. Egymillió dollár váltságdí­jat követelt és egy repülő­gépet, amelyen New York­ba akart utazni. A Boeing Rómában kényszerleszállást hajtott végre azt követően, hogy a tinédzsernek meg­ígérték: szabadon elrepül­het New Yorkba. Noha ki­derült, hogy Adalgiscónál sem bomba, sem fegyver nem volt. A bíróság fel­mentő ítélete mégis váratla­nul érte a közvéleményt. A döntés indoklása: — a fiú még túl fiatal ahhoz, hogy tudja, mit csinál! A VAKMERŐ KARMESTER Lórin Maazel, a világhírű, 58 éves karmester vakmerő dologra vállalkozott. De­cember 4-én, a londoni Ro­yal Festival Hallban végig- vezényli Beethoven kilenc szimfóniáját, miközben há­rom zenekar váltja egymást. Az előadást délelőtt 10 óra­kor kezdődik, és valamikor este fél 11 körül fejeződik be. Maazel frakkban lesz, de jelezte, hogy hozzá tornaci­pőt húz. Nemcsak a zene- történetbe, hanem a rekor­dok könyvébe is be akar vonulni ezzel a teljesítmé­nyével. Fejlemény a csehszlovákiai fllDS-perben Az észt Rahva Hääl írja: II Molotov—Ribbentrop paktum titkos jegyzőkönyve !. A Rahva Hääl című észt lapban megjelent H. Arumiae neves történésznek a Ribbentrop—Molotov paktummal foglalkozó cikke. A cikket, amely kérdések és válaszok formájában íródott, átvette a Szovjetszkaja Esztonyija című orosz nyelvű lap is. H. Aumiae egyes észrevételei olvasóinkat is érdekel­hetik. Vonatkozik ez különösen a Ribbentrop—Molotov paktum úgynevezett titkos jegyzőkönyvére. (A szerkesz­tőség.) — Mi változott az elmúlt évben? —Társadalmunk ma már más, mint korábban volt. A ■peresztrojka, a nyilvánosság, a demokratizálás érezhető ha­tással voltak a társadalmi és politikai életre. A nemzeti tu­datban lényeges változások következtek be, és mindez a tö­megtájékoztatási eszközök tevékenységében is tükröződik. Egy évvel ezelőtt még igen komolyan azt gondolták, hogy a publikációknak kiegyensúlyozottaknak kell lenniük, a bírá­lat nem lehet túl éles, a negatív példák nem uralkodhatnak el a pozitív példák fölött stb. A történészektől nem any- nyira a múlt elemzését, mint elsősorban a jelen megindok- lását, és igazolását várták ... — Vajon ez a Ribbentrop—Molotov paktummal kapcsola­tos múlt évi kommentár publikálására is hatással volt? — Ez nyilvánvaló — annál is inkább, mivel a sztálini külpolitika bíráló elemziése még nem fejeződött be, erre még csak ezután kell sort keríteni. Hiszen minden állam külpolitikája szervesen kapcsolódik az adott állam belpoli­tikájához. Ezért naivitás lenne azt feltételezni, vagy állíta­ni, hogy Sztálin a más államokhoz fűződő kapcsolatokban jobban járt el, mint saját nemzete esetében. Egy ilyen el­méleti feltevés helyességének megvizsgálására kiválóan al­kalmas például a Ribbentrop—Molotov paktum. — Ügy gondolom, hogy itt először fel kellene idézni e szerződés megkötésének a történetét. — Abban a bonyolult helyzetben, amely 1939-ben kiala­kult, a Szovjetunióban úgyszólván egyáltalán nem közöltek tájékoztatást a Németországgal folytatott tárgyalásokról. A szovjet lapok csak augusztus 21-én tették közzé, hogy au­gusztus 19-én — a Berlinben folytatott hosszú és eredmé­nyesen befejezett tárgyalások után — kereskedelmi és hi­telegyezményt írtak alá. Ez a meglepetés erejével hatott. Hiszen az utóbbi években a szovjet—német kapcsolatok nemhogy hűvösek, de kifejezetten ellenségesek voltak. Emellett a társadalom figyelmének homlokterében a Szov­jetunió, Nagy-Britannia és Franciaország katonai küldöttsé­geinek moszkvai tárgyalásai álltak. A szenzáció erejével hatott, amikor augusztus 22-én a szovjet sajtó beszámolt a politikai kapcsolatok megjavítása kérdésében folyó szovjet—német tárgyalásokról. Az Izvesz­tyija hírül adta, hogy a két ország kormánya megnemtáma­dási szerződést kíván kötni egymással. A tárgyalásokra Moszkvába érkezik von Ribbentrop német külügyminiszter. — Mi történt akkor a kulisszák mögött? — A ma már ismert és hitelés dokumentumok alapján a következőképpen rekonstruálhatjuk az 1939-es szovjet—né­met tárgyalások képét. A tárgyalások az év elején a kereskedelmi egyezménnyel kapcsolatos véleménycserével kezdődtek, különösebb sikert azonban nem hoztak. Tavasszal viszont kiderült, hogy mind Moszkva, mind pedig Berlin érdekéit egy ilyen egyezmény megkötésében'. A szovjet kormány képviselői több alkalom­mal is hangsúlyozták, hogy a gazdasági problémák megol­dásának előfeltétele a két ország politikai kapcsolatainak a rendezése. Május 20-án például Molotov közölte gróf Schu­lenburg moszkvai német nagykövettel, hogy a németek a tárgyalásokat csupán politikai játéknak tekintik és mindad­dig pozitív előrehaladás e tárgyalás során' nem történhet, amíg német részről a szükséges politikai alapállás ki nem alakul. Molotov a nagykövet értésére adta, hogy Moszkva megfelelő javaslatokat vár Németországtól. Ebben az időben Berlin érdekei már közvetlenül kapcso­lódtak a Lengyelország ellen tervezett fellépéshez. E terv meg valósi fásához mindenekelőtt arra vOlt szükség, hogy Né­metország elhárítsa egy esetleges brit, francia és szovjet közös front kialakulásának a veszélyét, elérje azt, hogy megszakad janak a tárgyalások e három állam között és biz­tosítsa a maga számára a Szovjetunió semlegességét, amit Berlin a háború elindítása szükséges feltételének tekintett. Ebben az időben Berlinben már megértették, mit kell Moszkváinak javasolni. Július 29-én Schülenburggal közöl­ték, hogy Lengyelország kérdésében Németország kész fi­gyelembe venni a Szovjetunió valamennyi érdekét, és eltö­kélt szándéka, hogy ebben véglegesen megái lapod j amak. Ugyanezt mondták a Balti-tengerről és a balti államokról is. Augusztus 2-án Ribbentrop G. Asztahov szovjet nagykö­vet eiőtt úgy nyilatkozik, hogy Németország szeretné átala­kítaná a két állam kölcsönös kapcsolatait, és hogy a Balti­tengertől a Fekete-tengerig, az egész határ mentén nincs olyan 'kérdés, melyben mindkét fél kölcsönös megelégedé­sére ne lehetne megállapodni'. A Balti-tenger térségében — Ribbentrop szerint — van elegendő hely mindkét állam számára, Lengyelország jövőjét illetően pedig meg kell álla­podniuk. A beszélgetések során Ribbentrop cinikusan kije­lentette: amennyiben lengyel részről bármiféle provokáció­ra kerül sor, Németország ezt a kérdést egy hét leforgása alatt megoldja. Molotov és Schulenburg megbeszélései ide­jén Schulentourg megígérte, hogy amennyiben egy ilyen szükségszerűség felmerül', Berlin a balti államok vonatko­zásában olyan álláspontra helyezkedik, amely a Szovjetunió érdekeit védené a balti térségben. Molotov élénken érdek­lődött az iránit, milyen balti államokról van szó, és vajon ezen államok között ott van-e Litvánia is. Emellett Schu­lenburg még egyszer megerősítette, hogy a lengyel kérdés megoldásánál — függetlenül attól, hogyan fog ez megtör­ténni — Németország kész figyelembe venni a Szovjetunió érdekeit is és kész megállapodni ebben a kérdésben Moszk­vával. — Hogyan reagáltak Moszkvában Berlin javaslataira? — Moszkva eleinte várakozó álláspontra helyezkedett, ,nem mondott sem igent, sem nemet. Hiszen -ugyanakkor tár­gyalt Naigy-Britanmiévai és Franciaországgal is. Választha­tott: kivel előnyösebb számára megállapodást kötni. Ez a taktika rendkívül idegesítette Hitlert és környezetét. Mint­hogy rohamosan közeledett a Lengyelország elleni fegyveres támadás (immár kitűzött) időpontja, Berlin kész volt mesz- szemenő engedményeket tenni a Szovjetuniónak, csak a megállapodást tető alá hozhassa. Augusztus 15-én javasol­ták Moszkvának, hogy fogadja Ribbentrop külügyminisztert további tárgyalások céljából. Válasz nem érkezett. Augusz­tus 20-án hasonló ajánlat érkezett — ezúttal már Hitler ne­vében'. Később kiderült, hogy Hitler hajlandó lett volna akár maiga is Moszkvába utazni. Ezúttal azonban az aján­latot elfogadták. — Hogyan folytak le Molotov és Ribbentrop augusztus 23-i tárgyalásai? — A tárgyalásokról, mélyeket szovjet részről Sztálin és MOlötov, német részről Ribbentrop és Schulenburg folytat­tak, eddig igen kevés értesüléssel rendelkezünk. A német kü lügymiiniisztérium dokumentumai e tárgyalásokról nem tartalmaznak feljegyzést. Ismeretes, hogy Ribbentrop igen széles körű felhatalmazással érkezett Moszkvába. Nemcsak Lengyelországgal és a balti államokkal kapcsolatban voltak javaslatok a tarsolyában, de a török terület, pontosabban a fekete-tengeri öblök ügyében is. Az is ismeretes, hogy Rib- bantropnak a török ügyeket nem kellett felvetnie, minthogy enélkül is sikerült megállapodni. (Folytatjuk) Fordította: Háry Judit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom