Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-28 / 283. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. NOVEMBER 28., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XLm. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM Befejezte munkáját az Országgyűlés Csökken a szénbányászat támogatása — több pénzt kapnak a tanácsok — rendezik az egészségügyi dolgozók bérét Szombaton a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az ülésszak harmadik napján az elnöklő Jakab R6- bertné elsőként Simon Péter Pálnak (Borsod m., 23.‘vk.), a Tiszai Vegyi Kombinát gyáregységvezetőjének adta meg a szót. Majd Tóth János (Budapest, 37. vk.), a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára, hotz Ernő (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 12. vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója, Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) egyetemi tanár, a MÉM Központi Élelmiszer-ipari Kutatóintézetének főigazgatója szólalt fel. Mivel több hozzászóló nem jelentkezett, Tétényi Pál, az. OMFB elnöke válaszolt az elhangzottakra. Felvetődött a vitában, hogy inkább az infrastruktúra fejlesztéséhez adjon támogatást az alap, s kevésbé a gyártmányfejlesztéshez. Tétényi Pál szerint mindkét feladat megoldására igénybe kell venni a Központi Műszaki Fejlesztési Alapot, csak eltérő eszközöket kell alkalmazni. A kockázati tőke bevezetésével kapcsolatban elmondta: nem rövid, hanem jó néhány évig tartó folyamatról van szó, ezt mutatják a nemzetközi tapasztalatok. A képviselők ezután a terv- és költségvetési bizottság jelentésében előterjesztett módosító javaslatra szavaztak, s azt három ellenszavazattal, négy tartózkodással elfogadták. Ezután a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvény- javaslatot általánosságban és — a megszavazott módosításokkal — részleteiben, 13 ellenszavazattal és 10 tartózkodással elfogadták. Dr. Kulcsár Kálmán előterjesztése Ezután dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó törvényjavaslatokat. Az Országgyűlés októberi ülésén elfogadott társasági törvény szükségessé teszi a jogrendszer teljes áttekintését, és a társasági törvénnyel összhangban álló átfogó korszerűsítését — mondotta. A gazdasági társaságokról szóló törvény megalkotása legerőteljesebben a Polgári Törvénykönyvet érinti, s ezért a törvény több jogintézményét kell módosítani, újraszabályozni. A PTK és a hozzá kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályok ellentmondásai arra is ösztönzik a jogalkotókat,- hogy a most előterjesztett törvényjavaslatot , meghaladóan mielőbb hozzákezdjenek a PTK átfogó felülvizsgálatához. Ezúttal azonban — jelezte a miniszter — mégsem terjeszti elő a Polgári Törvénykönyv módosítását, hanem arra kéri a képviselőket, hogy ezzel a decemberi 99 Manőverezni is tudó, következetes kormányra van szükség... Interjú Nyers Rezső államminiszterrel Az országgyűlési ülésszak végén — szombaton, délután — Nyers Rezső álla mminiszteir parlamenti dolgozószobájában nyilatkozott lápunknak. — Gondolta volna öt évvel ezelőtt, hogy önt ilyen fontos beosztással bízzák meg a kormány mellett? — Ezen akkoriban nem gondolkoztam. Ha viszont arra kíváncsi, hogy gondoltam-e öt évvei ezelőtt, hogy a reformpolitika valaha is ilyen meghatározóvá válik a kormány és az MSZMP politikájában, akkor erre azt válaszolhatom; reménykedtem, ám féltem ős, hogy nem így lesz. Én mindig is együtt figyeltem és értékeltem hazáink politikáját a közép- kelét-európai államok tevékenységével, öt évvel ezelőtt például a Szovjetunióban a Csernyeniko nevével fémjelzett brezsnyevi politika továbbvitele inikátíb aggodalomra, mintsem reménykedésre adott okot. A Ja- ruzelski-vezetést is inkább csak törekvések, mintsem határozott irányú lépések jellemezték. — S aggódó Nyers Rezső mikor kezdett optimista lenni e kérdésben? — Az elmúlt év nyarán az MSZMP KB hatáinozaita már egyértelműen a kibontakozás útját kereste. Akkor még nem ismertük fel, hogy szükség van-e tényleges fordulatra, avagy hagyatkozzunk az „avolúciós fejlődés” ütemére. 1987 végére azonban már bizonyossá vált, hogy fordulatra van szükség. Ez megosztott bennünket a pártban, de ezt én pozitívumnak értékélem, — Az országgyűlési ülésszak felszólalói között talán nem is volt olyan, aki a magyar gazdaság gondjait ne hozta volna szóba. Az ülésszak végén hogyan értékeli az elhangzott kritikus véleményeket? — A kritikus megjegyzések egy része helytálló. A másik részét a bírálatok késleltetett megjelenésének érzem. Ezeknek előbb kellett volna felszínre kerülniük. Ily módom a közéletbem a kritika most bizonyos egyoldalúsággal jelenik meg, de én ezen nem csodálkozom. A kormányzatnak meg kell találnia a bírálatoknak egy olyan közös nevezőjét, amély kritikus, ugyanakkor valós helyzetértékeléshez vezet. Ilyen átfogó elemzés ugyanis csak kevés hozzászólásban jelent meg. — ön szerint melyek a magyar gazdaság előtt álló legsürgetőbb feladatok? — Mielőbb meg kell teremteni a pénzügyi stabilizációnak azt a mértékét, amire már lehet építem. Ez 1989. feladata lesz. Ezzel egy időben el kell tudni indítani a gazdaság életerős részeiben a fejlődést. Tulajdonképpen ezt tartalmazza az elfogadott „A” variáció is, ám ennek megvalósítása nem ltesz könnyű. E feladat csak összefogott, erős kormányzati munkával oldható meg. Veszélyes, de szükséges gazdasági manővert hajtunk végre, s ezt ha nem is nyugodt, de zavartalan társadalmi béke segíthetii — Mit gondol, milyen kormányra van ma szüksége az országnak? — Olyanra, amely a gazdasági és politikai reformfolyamatát egyforma intenzitással valósítja meg. Ehhez ugyanakkor manőverezni is (tudó, erős kezű, következetes kormány szükséges. Politikai értelemben pedig a kormánynak népfronto- sabbnak kel1 ,Lennie, s munkájában, politikájában a bizalomerősítő törekvéseknek keli jelentkezniük. — Optimista-e a jövőt illetően? — A magam részéről három kategóriát különböztetek meg: az optimistát, a pesz- szimisrtát és a realistát. Én ez utóbbi jelzővel illetném magam. A vezetés mezőnyében persze vannak optftwisták és pesz- szimisiták is. ök éppúgy segítik a munkát, ám a többségnek a mai helyzetben — úgy vélem —, realistának kel lennie. — Most, hogy elfoglalta az államminiszteri széket, befejezi-e tudományos kutatói tevékenységét? — A hivatalos kutatói munkát abbahagyom, de egyes tudományos feladatoktól nem kívánok elszakadni. Annál is inkább, mert nem vagyok biztos abban, hogy az álamminiiszteni beosztás az aktív pályám végéig fog tartani ... ülésszakon foglalkozzanak. Indoklásul elmondta, hogy a külföldiek Magyarországon történő befektetéséről szóló törvény, amely decemberben kerül az Országgyűlés elé, szintén a Polgári Törvény- könyv módosítását igényli. Nem lenne célszerű egy törvényt, két egymást követő ülésszakon módosítani. A gazdasági társaságokról szóló törvény alkalmazása után felszínre kerülő érdekek védelmére elsősorban gazdasági eszközök és a polgári jogi felelősség szolgálnak. Vannak azonban olyan jogsértések, amelyeknél a büntetőjog eszközeinek alkalmazása sem mellőzhető. Ennek figyelembe vételével a Büntető Törvénykönyvet két új bűncselekmény tényállásával kell kiegészíteni. Az új rendelkezések egyike a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének a gazdasági társaság tagjait, a társaság vagyonát illetően megtévesztő magatartását rendeli büntetni. A másik rendelkezés az alaptőke vagy a törzstőke megcsorbításának bűncselekménnyé nyilvánításával a gazdasági társaság hitelezőinek büntetőjogi védelmét szolgálja. A törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvnek a gazdasági társaságok zavartalan működéséhez elengedhetetlenül szükséges módosítását tartalmazza. Nem jelenti azonban a büntetőjogszabályok korszerűsítésének a lezárását. A kormány gazdasági és társadalmi kibontakozási programjának tükrében, a korszerű piacgazdálkodás követelményeinek megfelelően felül kell vizsgálni — az új alkotmány kidolgozásával összhangban — a Büntető Törvénykönyvet. Ugyancsak szükséges az állami pénzügyekről szóló törvény módosítása is. Meg kell teremteni az összhangot az 1989. január 1-jén hatályba lépő társasági törvény, a vállalkozási nyereségadóról, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények és a pénzügyi törvény fogalom használata között. A törvényjavaslat ennek megfelelően a „vállalkozókat” vonja a személyi hatálya alá. E fogalom felöleli mindazokat a jogi személyeket és magánszemélyeket, amelyek, illetőleg akik gazdasági tevékenységet végeznek, és e tevékenységükből származó jövedelmeik meghatározott egészét adók, illetékek vagy egyéb kötelező befizetések formájában fizetik be a költség- vetésbe. Végezetül Kulcsár Kálmán felhívta a figyelmet arra, hogy a most módosítandó törvények további felülvizsgálatán kívül e munka folytatásaként elkészítik a társaságok átalakulására vonatkozó törvényjavaslatot, a külföldi beruházásokról készülő törvényjavaslatot, illetve a földtörvény módosítását és számos más fontos jogszabályt. (Folytatás a 3. oldalon) A Medgyesegyháza és Vidéke Áfész élelmiszer-feldolgozó üzemében 60 vagon almát reszelnek, készítenek elő gyorsfagyasztásra a Békéscsabai Ilűtőháznak. Egy-egy nylonzacskóba négy kiló reszelt almát helyeznek, a töltelék-alapanyagot nyugati exportra szállítják. Képünkön Kövesd! Lászlóné a reszelt almát csomagolja Fotó: D. K. II megyei szervezetnek több mint 11 ezer tagja van fl Magyar autóklub országos küldöttközgyűlése Budapesten A Magyar Autóklub országos küldöttközgyűlése szombaton Budapesten a Marx Károly Közgazdasági Egyetemen országos küldöttközgyűlést tartott. A közgyűlésen dr. Horváth Ferenc vezetésével részt vett a MÁK Békés Megyei Szervezetének küldöttsége is. Mivel a közgyűlés napirendjén az előző közgyűlés óta végzett munkáit tárgyalták meg, így azon aiz 1985-ben megválasztott küldöttek vettek részt. Az előre megküldött írásbelii jelentéshez Balogh Tibor főtitkár tett szóbeli kiegészítést. Az 1985-ös közgyűlés óta a MÁK jó eredményeket ért él Különösen figyelemre méltó az az adait mély a taglétszámra vonatkozik. Jelenleg a klubnak 575 ezer tagja van, mely jelentős növekedésnek mondható, mert a saemélygépkocsi-áillományhoz viszonyítva ez 35 százalékos szervezettséget jelent. A klub vagyona pedig 1987-ig 136 millió Ft-tal nőtt. Az elért eredményeket a taglétszám tudatos, tervszerű növelésével, a szolgáltatások színvonalénak emelésévéi, azok számának növelésével és a tagság érdekeinek szem ellőtt tartásával sikerült elérni. Érdekes megvizsgálni, ihogy az elért eredményekhez Békés megye milyen mértékben járult hozzá. A tagság részére szervezett szolgáltatások színvonalának emelése és azok növelése komoly összefüggésben van a taglétszám növekedésével. Jelenleg a megyei szervezetnek 11 400 tagja van és remény van arra, hogy ez a szám az év végére még növekedni fog. Dr. Horváth Ferenc, a megyei klub • elnöke elsőként szólalt fél és elmondta, hogy az előbb említett eredményeket csak következetes és tervszerű csapatmunkával sikerült elérni, melyben jelentős szerepet játszott a függetlenített apparátus és a társadalmi vezetés jól összehangolt munkája. Javasolta egy új szolgáltatás bevezetését, azt hogy a számítógépes nyilvántartás segítségévéi a klub tagjait időben emlékeztessék a következő kötelező műszaki vizsga idejére. Javaslatát az elnökség el is fogadta. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az országos elnökség által az 1985. évi küldöttközgyűlés határozatainak időarányos végrehajtásáról szóló jelentést és határozattal megerősítette, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kapjon az érdekképviseleti és érdekvédelmi munka. Jobban és eredményesebben kell képviselni a tagságot minden Olyan kérdésben, mely az autósokat, illetve az autózást érinti. Ennek érdekében a jogi bizottság külön állásfoglalást terjesztett elő, melyet a közgyűlés szintén elfogadott. Demény Gyula Kardosi hét a BF.KÉS megyei NÉPÚJSÁG ■ban Ezen a héten Kardos községet mutatjuk be olvasóinknak. Írásainkban szeretnénk megismertetni az olvasókkal az alig több mint ezer lakosú településen élők napi gondjait, elért eredményeiket, egyszóval mindennapjaikat. Mai számunkban Gulyás György mutatja be dióhéjban a község történetét.
