Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-25 / 281. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. NOVEMBER 25., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka Németh Miklést miniszterelnökké, Nyers Rezsőt államminiszterré választották Csütörtökön délelőtt 10 órakor Stadinger István elnök­letével megkezdte munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Miniszter- tanács elnöke. Stadinger István ismertette az ülésszak elé terjesztett törvényjavaslatokat: Személyi javaslatok tárgyalása. A Tájékoztató a politikai intézményrendszer korszerű­sítését célzó munkálatokról, valamint az ahhoz kap­csolódó törvényjavaslatok és intézkedések ütemtervéről. ZX Beszámoló a kormány stabilizációs gazdasági prog­ramjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaság- politikai feladatokról. A A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. A A gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcso- " lódó törvényjavaslatok együttes vitája. A A pénzügyminiszter tájékoztatója az 1988. évi állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulásáról. A Az Elnöki Tanács jelentése a két ülésszak alatt al­kotott törvényerejű rendeletéiről. ift Kovács Lászlóné képviselő módosító javaslata az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvényt módosító 1988. évi IV. törvény módosításáról. © Interpellációk, kérdések. A tárgysorozat ismertetését követően Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) képvi­selő kifogásolta annak sor­rendjét. Szerinte a személyi javaslatokról, közöttük a mi­niszterelnöki tiszt betöltésé­ről csak a második és harma­dik napirend végeztével döntsön az Országgyűlés. Felvetette azt is, hogy Grósz Károly távozásával a kor­mánynak is le kellene mon­dania. Az új miniszterelnök kapjon szabad kezet a kor­mány tagjainak megválasz­tásához. A képviselő ezután a Ház elnökének, Stadinger István­nak az elmúlt ülésszakon végzett munkáját kifogásol­ta, mert szerinte akkori te­vékenysége — a bős—nagy­Döntéshozatal következett: az Országgyűlés 28 ellensza­vazattal és 13 tartózkodással Grósz Károlyt felmentette miniszterelnöki tisztsége alól. Stadinger István a szava­zást követően röviden mél­tatta Grósz Károly minisz­terelnöki tevékenységét. Ezután Grósz Károly kért szót. — Köszönöm 17 hónapos munkámhoz nyújtott segítsé­güket, és Önökön keresztül az ország lakosságának meg­értését és türelmét — mon­dotta. — Mindig éreztem jó szándékú segítőkészségüket. Sok tanácsot kaptam, és amit tudtam, megszívleltem. Ha marosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos szavazás során — nagy visszatetszést keltett. A felszólalások után az el­nöklő Vida Miklós javasolta, hogy az elhangzottakat szó szerint rögzítsék a jegyző­könyvben. Javaslatát az Or­szággyűlés egyhangúlag el­fogadta. Ezután ismét Stadinger Ist­ván vette át az elnöki tisz­tet, s az első napirendi pont, a személyi kérdések tárgya­lása következett. Pesta László, az Országgyűlés jegy­zője ismertette az Elnöki Ta­nácsnak a Minisztertanács elnöke felmentésére, illetve a Minisztertanács új elnöke megválasztására vonatkozó átiratát. több mindent nem tudtam megvalósítani tanácsaikból, javaslataikból, az nem első­sorban akaratomon múlott, hanem képességeimen. Mér­leget nem készítettem. Tet­teimet. magatartásomat meg­ítélni nem az én dolgom. Nyugodtan állíthatom azon­ban: az Önökkel együtt ki­dolgozott kormányprogram fő iránya az a tény, hogy a re­formszavak birodalmából a tettek mezejére léptünk, to­vábbá, hogy törekvéseink mellé jóindulatú nemzetközi támogatást tudtunk biztosíta­ni. Ez az az út, amelyen a jövőben is járnunk kell. Ez türelmet, következetességet, higgadtságot és konfliktus- vállaló képességet követel. Sajnos, időigénye is van e programnak, hiszen a veze­tés nem tud az egyik napról a másikra, tértől és időtől függetlenül dönteni, és ugyanúgy, mint a természet­ben, a politikában is a ter­mésnek a vetés és az aratás között be kell érnie. Határozathozatal követke­zett: az Elnöki Tanács át­iratának megfelelően az Or­szággyűlés Németh Miklóst, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagját, a Központi Bizottság titkárát — 27 el­lenszavazat és 36 tartózkodás mellett — miniszterelnökké megválasztotta. Ezután az Elnöki Tanács által javasolt újabb állam­miniszter személyéről kellett dönteni. A szavazás előtt Bödőné Rózsa Edit (Csong­rád m., 3. vk.) indoklást kért arra vonatkozóan, hogy miért van szükség még egy á 1 lám m i nisztérré. Grósz Károly a kérdésre válaszolva elmondotta: az Országgyűlés, illetve a kor­mányzat történetében több példa is van arra, hogy egy vagy több államminiszter is dolgozott a vezetésben. Az államminiszteri tisztség a mi gyakorlatunkban tulajdon­képpen mindig politikai funk­ció, s nem egy szakterület felügyeletét jelenti. A kor­mány most is azért kezde­ményezte, hogy Nyers Rezső államminiszteri tisztet vál­laljon, mert a miniszterelnök munkáját elsősorban nagy közgazdasági, elméleti fel­készültségével, a rendelke­zésére álló tudományos hát­térrel megfelelően tudja tá­mogatni. Az Országgyűlés ezután — 10 ellenszavazattal és 15 tar­tózkodással — Nyers Rezsőt államminiszterré választotta meg. Az ülés a kormány új el­nökének és államminiszteré­nek eskütétele után folyta­tódott; Németh Miklósnak és Nyers Rezsőnek munkájuk­hoz Stadinger István kívánt erőt, egészséget. Ezt követően Németh Mik­lós emelkedett szólásra. Be­szédében kifejezte meggyő­ződését, hogy az Országgyű­lés felelős cselekvésre adott megbízást számára és Nyers Rezsőnek. Hangoztatta: — A reformok útján haladva ne­héz szakaszhoz érkeztünk. Olyan terepen kutatjuk az utat — éledő önbizalommal és összefogást keresve —, ahol előttünk senki sem járt. A tét nagy. A szocializmus perspektívája az ezeréves Magyarország történelmi sor­sával kapcsolódik össze. Ter­mészetes, hogy olykor belső feszültséget, bizonytalanságot érzünk, azt viszont biztosan tudjuk, hogy a kibontakozás tartós pilléreit kell kiépíte­nünk a gazdaságban, a tár­sadalomban és a politikában egyaránt. Ezek a pillérek: a modern jogállamiság, az or­szág hídszerepe — amely a magyar—szovjet szövetség szilárdságán és nyitott nyu­gati kapcsolatainkon alapul —, a szocialista piacgazda­ság, a minőségi termelést ki- kényszerítő verseny, a vál­lalkozói lelemény és a meg­újulás készsége, a szocialista pluralizmus fokozatosan, alulról felfelé kiépülő intéz­ményrendszere és az abban megnyilvánuló nemes politi­kai versengés, a társadalmi szolidaritás és a megértés ér­tékei szerint épülő közössé­gi viszonyok. — Mindnyájan felelünk azért, hogy történelmünk sorsdöntő éveiben képesek leszünk-e összefogni. A fel­adatok sokrétűek, olykor ne­hezen összeilleszthetők. Ügy kell a szocialista piacgazda­ságot építeni, hogy közben a hátrányos helyzetű csoporto­kon is segítsünk. A terme­lési struktúrán úgy kell vál­toztatni, hogy vállaljuk a szociális feszültségeket és konfliktusokat. Németh Miklós ezután rá­mutatott : a kormányzat min­den szinten és teljes körben felelős a népképviseleti in­tézményeknek, hiszen csak egy népfrontos kormányzat lehet működőképes. Most és a közeljövőben a kormány­(Folytatás a 2. oldalon) flz új miniszterelnök nyilatkozata lapunknak: „Csak a csapatmunkában hiszek...” Németh Miklóst 27 ellenszavazattal és 36 tartózkodással a Minisztertanács elnö­kévé választotta az Országgyűlés. A Mi­nisztertanács új elnökét kértük, nyilat­kozzon. lapunknak. — Miért nem mondott le a kormány Grósz Károly felmentésével egy időben? — Én, a magam részéről nem érzem ennek szükségességét, mert Grósz Károly miniszterelnöksége alatt több személyi változást is kezdeményezett. Az, hogy ■most új miniszterelnök lett, nem feltétle­nül jéltenti azt, hogy új munkatársakat kell keresni El hefW! telnie néhány hónap­nak ahhoz, hogy közvetlen kollégáimat, s munkájukat megismerjem. Számomra a tettek beszélnek, s ha kell1, később jogom­ban ál változtatni a kormány összetéte­lén'. Azt a törekvést egyébként, hogy a kormányfőváltásnál mondjon le a kor­mány, helyeslem, de ma Magyarországon ezzel még nincs szinkronban a politikai kultúra. Ma ez még csak formai és nem tartalmi ügy llenne. — Egyetért-e ön azzal a véleménnyel, hogy ma egy miniszterelnök inkább a gazdaságpolitikához és ne csak a politi­kához értsen? — Fontosnak tartom, hogy a miiniszter- élinök szakértője legyen a gazdaságpoliti­kának, hisz hazánk gondjainak nagy ré­sze ebben gyökerezik. Ugyanakkor a mi­niszterelnök ne csak a gazdaságpolitiká­ban, hanem a társadalom- és a belpoli­tikában is légyen jártas. Egyébként csak a csapatmunkában hiszek, s hittem ed­dig is. — ön fiatal politikus ... — Igen,, de a fiatalság csak egy állapot. Az életkorom számomra lendületet ad, s ezt jól kiegészítik a kormány vezető tes­tületében, tevékenykedő tapasztalt kollégá­im. például Nyers Rezső és Pozsgay Imre. — Meddig kíván hivatalában maradni? — Ameddig a feladatok ezt szükségessé teszik, illetve amíg az Országgyűlés és az állampolgárok bizalmát élvezem. Konkrét időpontot tehát nem tudok mondani. Felmentés — választás Németh Miklós és Nyers Rezső az ülésszak szünetében Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hi­vatali esküt a Parlament Nándorfehérvári termében. Az es­kütételnél jelen volt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának el­nöke, valamint Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Hivatali eskütétel Németh Miklós miniszterelnök Monokon, parasztcsalád­ban született 1948. január 24-én. A Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyete­men szerzett diplomát, majd ott tanított 1971-től. Az Or­szágos Tervhivatal osztály­vezető-helyetteseként tevé­kenykedett 1977-től. Az MSZMP Központi Bizottsá­ga gazdaságpolitikai osztá­lyán 1981-től munkatárs­ként, majd ugyanitt osztály­vezető-helyettesként dolgo­zott, 1986 végétől pedig az osztály vezetője lett. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tit­kárává 1987 júniusában vá­lasztották meg. A pártnak 1968 óta tagja, 1987-ben a Központi Bizott­ság, 1988 májusában pedig a Politikai Bizottság tagjává vá­lasztották. 1987 júniusa óta elnöke az MSZMP KB Gazda­ságpolitikai Bizottságának, valamint az MSZMP KB Közgaz­dasági Munkaközösségének. Az országos listán választották meg országgyűlési képvi­selőnek ez év október 5-én. Nyers Rezső államminiszter Budapesten született 1923. március 21-én. Eredeti fog­lalkozása nyomdász. Betű­szedő szakmunkásként dol­gozott 1944-ig, majd a Szo­ciáldemokrata Párt kispesti szervezetének titkárhelyette­se volt. 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártja Pest me­gyei szervezőtitkáraként, ké­sőbb a Központi Vezetőség politikai munkatársaként dolgozott. Az ötvenes évek­ben a Belkereskedelmi Mi­nisztérium főosztályvezető­je, a Szövosz elnökhelyette­se, majd elnöke volt. 1960- tól két évig pénzügyminisz­terként tevékenykedett, majd 1974-ig az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, 1966 és 1975 között a Politikai Bizottság tagja volt. 1981-től a Magyar Tudományos Akadé­mia Közgazdaság-tudományi Intézetének tanácsadója. 1940 óta párttag, 1957-től tagja az MSZMP Központi Bi­zottságának, 1988 májusától pedig újra tagja a Politikai Bizottságnak. 1958 óta országgyűlési képviselő. Az Országgyűlés keres­kedelmi bizottságának 1980-tól, reform ad hoc bizottságának pedig 1987 októberétől elnöke. Tagja az Űj Márciusi Front­nak. ' „Legyen is vita” Az ülésszak első órái. a heves vita és a személyi dön­tések után kértünk néhány véleményt, gondolatot itt­hon, a megyében, az első benyomásokról. Dr. Lúczi József, a megyei tanács szervezési és jogi osztályának helyettes vezetője: — Az új miniszter,elnök és áilamminiszter személyét jó döntésnek tartom, még akkor is, ha én — tekintettél arra, hogy úgy látom, a ml problémáink nem szűkít­hetők le pusztán a gazdaságra — egy autonóm politikus gondolkodó, nevezetesen Pozsgay Imre személyét jobban el tudtam volna képzelni. Másfelől viszont igaz. hogy ő. minit a kormány tagja, szándéka szerint a jelen poszt­ján is gazdagítja mind az új kormányfő, mind a kor­mány eszköztárát, hitelét. Ami a parlamenti vitát illeti, legyen is vita, a mai helyzetben hamisnak tartanék egy monolit döntéseket hozó Országgyűlést. Jó politikai előkészítésnek tűnik hovatovább egy 60 százalékos igenlő többség. Szimpá­tiával fogadom Király Zoltán szereplését még akkor is, ha nem mindenben értek vele egyet, ugyanis legmeg­határozóbbnak erkölcsi bátorságát érzem. Füzesgyarmat és Szeghalom között telt a napja Gila Károlynak, a Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet belső ellenőrének. Napjaink belpolitikai élete rendkí­vüli mértékben érdekli, ezért kezdetétől figyelemmel kísérte az Országgyűlés történéseit: — A rádió Déli kró­nikájának hangképei kevéssé tükrözték a televízióban látott Király kontra Stadinger vitát. Lehet, hogy idő­hiány az oka, de azért mégis kár. Óriásinak látom Né­meth Miklós felelősségét, de bízom a trióban, s itt Németh Miklós, Pozsgay Imre és Nyers Rezső reform­hívő személyére gondolok. A miniszterelnök csak akkor nyerhet csatát, ha a két államminiszterére támaszkodva a kormányban radikális személycseréket hajt végre. Ki kell nőnie a KB-titkári tudatból és elsősorban a kor­mányt képviselve irányítani. Itt-ott az országban, a hi­vatali apparátusban a visszarendeződés jeleit látom, ezt nem szabad megengedni. Szász János, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. orosházi bankszervének igazgatója: — A választást követő sajtóértekezletet láttam a te­levízióban és örömmel vettem az új miniszterelnök és az álámminiszter színre lépését. Németh Miklóst ko­rábban, nem tartottam igazán, közéleti embernek, de teg­napi nyilatkozata alapján jó benyomást tett rám. Prob­lémaérzékenysége, a sajtó kezelése, számomra pozití­van hatott. Németh Miklós és Nyers Rezső — ez utób­bit igazi reformernek tartom —, úgy vettem észre, a gazdasági vonalat szeretné erősíteni Magyarországon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom