Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-25 / 281. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. NOVEMBER 25., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka Németh Miklést miniszterelnökké, Nyers Rezsőt államminiszterré választották Csütörtökön délelőtt 10 órakor Stadinger István elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Miniszter- tanács elnöke. Stadinger István ismertette az ülésszak elé terjesztett törvényjavaslatokat: Személyi javaslatok tárgyalása. A Tájékoztató a politikai intézményrendszer korszerűsítését célzó munkálatokról, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényjavaslatok és intézkedések ütemtervéről. ZX Beszámoló a kormány stabilizációs gazdasági programjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaság- politikai feladatokról. A A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A A gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcso- " lódó törvényjavaslatok együttes vitája. A A pénzügyminiszter tájékoztatója az 1988. évi állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulásáról. A Az Elnöki Tanács jelentése a két ülésszak alatt alkotott törvényerejű rendeletéiről. ift Kovács Lászlóné képviselő módosító javaslata az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvényt módosító 1988. évi IV. törvény módosításáról. © Interpellációk, kérdések. A tárgysorozat ismertetését követően Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) képviselő kifogásolta annak sorrendjét. Szerinte a személyi javaslatokról, közöttük a miniszterelnöki tiszt betöltéséről csak a második és harmadik napirend végeztével döntsön az Országgyűlés. Felvetette azt is, hogy Grósz Károly távozásával a kormánynak is le kellene mondania. Az új miniszterelnök kapjon szabad kezet a kormány tagjainak megválasztásához. A képviselő ezután a Ház elnökének, Stadinger Istvánnak az elmúlt ülésszakon végzett munkáját kifogásolta, mert szerinte akkori tevékenysége — a bős—nagyDöntéshozatal következett: az Országgyűlés 28 ellenszavazattal és 13 tartózkodással Grósz Károlyt felmentette miniszterelnöki tisztsége alól. Stadinger István a szavazást követően röviden méltatta Grósz Károly miniszterelnöki tevékenységét. Ezután Grósz Károly kért szót. — Köszönöm 17 hónapos munkámhoz nyújtott segítségüket, és Önökön keresztül az ország lakosságának megértését és türelmét — mondotta. — Mindig éreztem jó szándékú segítőkészségüket. Sok tanácsot kaptam, és amit tudtam, megszívleltem. Ha marosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos szavazás során — nagy visszatetszést keltett. A felszólalások után az elnöklő Vida Miklós javasolta, hogy az elhangzottakat szó szerint rögzítsék a jegyzőkönyvben. Javaslatát az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután ismét Stadinger István vette át az elnöki tisztet, s az első napirendi pont, a személyi kérdések tárgyalása következett. Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette az Elnöki Tanácsnak a Minisztertanács elnöke felmentésére, illetve a Minisztertanács új elnöke megválasztására vonatkozó átiratát. több mindent nem tudtam megvalósítani tanácsaikból, javaslataikból, az nem elsősorban akaratomon múlott, hanem képességeimen. Mérleget nem készítettem. Tetteimet. magatartásomat megítélni nem az én dolgom. Nyugodtan állíthatom azonban: az Önökkel együtt kidolgozott kormányprogram fő iránya az a tény, hogy a reformszavak birodalmából a tettek mezejére léptünk, továbbá, hogy törekvéseink mellé jóindulatú nemzetközi támogatást tudtunk biztosítani. Ez az az út, amelyen a jövőben is járnunk kell. Ez türelmet, következetességet, higgadtságot és konfliktus- vállaló képességet követel. Sajnos, időigénye is van e programnak, hiszen a vezetés nem tud az egyik napról a másikra, tértől és időtől függetlenül dönteni, és ugyanúgy, mint a természetben, a politikában is a termésnek a vetés és az aratás között be kell érnie. Határozathozatal következett: az Elnöki Tanács átiratának megfelelően az Országgyűlés Németh Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát — 27 ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett — miniszterelnökké megválasztotta. Ezután az Elnöki Tanács által javasolt újabb államminiszter személyéről kellett dönteni. A szavazás előtt Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) indoklást kért arra vonatkozóan, hogy miért van szükség még egy á 1 lám m i nisztérré. Grósz Károly a kérdésre válaszolva elmondotta: az Országgyűlés, illetve a kormányzat történetében több példa is van arra, hogy egy vagy több államminiszter is dolgozott a vezetésben. Az államminiszteri tisztség a mi gyakorlatunkban tulajdonképpen mindig politikai funkció, s nem egy szakterület felügyeletét jelenti. A kormány most is azért kezdeményezte, hogy Nyers Rezső államminiszteri tisztet vállaljon, mert a miniszterelnök munkáját elsősorban nagy közgazdasági, elméleti felkészültségével, a rendelkezésére álló tudományos háttérrel megfelelően tudja támogatni. Az Országgyűlés ezután — 10 ellenszavazattal és 15 tartózkodással — Nyers Rezsőt államminiszterré választotta meg. Az ülés a kormány új elnökének és államminiszterének eskütétele után folytatódott; Németh Miklósnak és Nyers Rezsőnek munkájukhoz Stadinger István kívánt erőt, egészséget. Ezt követően Németh Miklós emelkedett szólásra. Beszédében kifejezte meggyőződését, hogy az Országgyűlés felelős cselekvésre adott megbízást számára és Nyers Rezsőnek. Hangoztatta: — A reformok útján haladva nehéz szakaszhoz érkeztünk. Olyan terepen kutatjuk az utat — éledő önbizalommal és összefogást keresve —, ahol előttünk senki sem járt. A tét nagy. A szocializmus perspektívája az ezeréves Magyarország történelmi sorsával kapcsolódik össze. Természetes, hogy olykor belső feszültséget, bizonytalanságot érzünk, azt viszont biztosan tudjuk, hogy a kibontakozás tartós pilléreit kell kiépítenünk a gazdaságban, a társadalomban és a politikában egyaránt. Ezek a pillérek: a modern jogállamiság, az ország hídszerepe — amely a magyar—szovjet szövetség szilárdságán és nyitott nyugati kapcsolatainkon alapul —, a szocialista piacgazdaság, a minőségi termelést ki- kényszerítő verseny, a vállalkozói lelemény és a megújulás készsége, a szocialista pluralizmus fokozatosan, alulról felfelé kiépülő intézményrendszere és az abban megnyilvánuló nemes politikai versengés, a társadalmi szolidaritás és a megértés értékei szerint épülő közösségi viszonyok. — Mindnyájan felelünk azért, hogy történelmünk sorsdöntő éveiben képesek leszünk-e összefogni. A feladatok sokrétűek, olykor nehezen összeilleszthetők. Ügy kell a szocialista piacgazdaságot építeni, hogy közben a hátrányos helyzetű csoportokon is segítsünk. A termelési struktúrán úgy kell változtatni, hogy vállaljuk a szociális feszültségeket és konfliktusokat. Németh Miklós ezután rámutatott : a kormányzat minden szinten és teljes körben felelős a népképviseleti intézményeknek, hiszen csak egy népfrontos kormányzat lehet működőképes. Most és a közeljövőben a kormány(Folytatás a 2. oldalon) flz új miniszterelnök nyilatkozata lapunknak: „Csak a csapatmunkában hiszek...” Németh Miklóst 27 ellenszavazattal és 36 tartózkodással a Minisztertanács elnökévé választotta az Országgyűlés. A Minisztertanács új elnökét kértük, nyilatkozzon. lapunknak. — Miért nem mondott le a kormány Grósz Károly felmentésével egy időben? — Én, a magam részéről nem érzem ennek szükségességét, mert Grósz Károly miniszterelnöksége alatt több személyi változást is kezdeményezett. Az, hogy ■most új miniszterelnök lett, nem feltétlenül jéltenti azt, hogy új munkatársakat kell keresni El hefW! telnie néhány hónapnak ahhoz, hogy közvetlen kollégáimat, s munkájukat megismerjem. Számomra a tettek beszélnek, s ha kell1, később jogomban ál változtatni a kormány összetételén'. Azt a törekvést egyébként, hogy a kormányfőváltásnál mondjon le a kormány, helyeslem, de ma Magyarországon ezzel még nincs szinkronban a politikai kultúra. Ma ez még csak formai és nem tartalmi ügy llenne. — Egyetért-e ön azzal a véleménnyel, hogy ma egy miniszterelnök inkább a gazdaságpolitikához és ne csak a politikához értsen? — Fontosnak tartom, hogy a miiniszter- élinök szakértője legyen a gazdaságpolitikának, hisz hazánk gondjainak nagy része ebben gyökerezik. Ugyanakkor a miniszterelnök ne csak a gazdaságpolitikában, hanem a társadalom- és a belpolitikában is légyen jártas. Egyébként csak a csapatmunkában hiszek, s hittem eddig is. — ön fiatal politikus ... — Igen,, de a fiatalság csak egy állapot. Az életkorom számomra lendületet ad, s ezt jól kiegészítik a kormány vezető testületében, tevékenykedő tapasztalt kollégáim. például Nyers Rezső és Pozsgay Imre. — Meddig kíván hivatalában maradni? — Ameddig a feladatok ezt szükségessé teszik, illetve amíg az Országgyűlés és az állampolgárok bizalmát élvezem. Konkrét időpontot tehát nem tudok mondani. Felmentés — választás Németh Miklós és Nyers Rezső az ülésszak szünetében Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt a Parlament Nándorfehérvári termében. Az eskütételnél jelen volt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, valamint Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Hivatali eskütétel Németh Miklós miniszterelnök Monokon, parasztcsaládban született 1948. január 24-én. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd ott tanított 1971-től. Az Országos Tervhivatal osztályvezető-helyetteseként tevékenykedett 1977-től. Az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályán 1981-től munkatársként, majd ugyanitt osztályvezető-helyettesként dolgozott, 1986 végétől pedig az osztály vezetője lett. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárává 1987 júniusában választották meg. A pártnak 1968 óta tagja, 1987-ben a Központi Bizottság, 1988 májusában pedig a Politikai Bizottság tagjává választották. 1987 júniusa óta elnöke az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Bizottságának, valamint az MSZMP KB Közgazdasági Munkaközösségének. Az országos listán választották meg országgyűlési képviselőnek ez év október 5-én. Nyers Rezső államminiszter Budapesten született 1923. március 21-én. Eredeti foglalkozása nyomdász. Betűszedő szakmunkásként dolgozott 1944-ig, majd a Szociáldemokrata Párt kispesti szervezetének titkárhelyettese volt. 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártja Pest megyei szervezőtitkáraként, később a Központi Vezetőség politikai munkatársaként dolgozott. Az ötvenes években a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, a Szövosz elnökhelyettese, majd elnöke volt. 1960- tól két évig pénzügyminiszterként tevékenykedett, majd 1974-ig az MSZMP Központi Bizottságának titkára, 1966 és 1975 között a Politikai Bizottság tagja volt. 1981-től a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének tanácsadója. 1940 óta párttag, 1957-től tagja az MSZMP Központi Bizottságának, 1988 májusától pedig újra tagja a Politikai Bizottságnak. 1958 óta országgyűlési képviselő. Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának 1980-tól, reform ad hoc bizottságának pedig 1987 októberétől elnöke. Tagja az Űj Márciusi Frontnak. ' „Legyen is vita” Az ülésszak első órái. a heves vita és a személyi döntések után kértünk néhány véleményt, gondolatot itthon, a megyében, az első benyomásokról. Dr. Lúczi József, a megyei tanács szervezési és jogi osztályának helyettes vezetője: — Az új miniszter,elnök és áilamminiszter személyét jó döntésnek tartom, még akkor is, ha én — tekintettél arra, hogy úgy látom, a ml problémáink nem szűkíthetők le pusztán a gazdaságra — egy autonóm politikus gondolkodó, nevezetesen Pozsgay Imre személyét jobban el tudtam volna képzelni. Másfelől viszont igaz. hogy ő. minit a kormány tagja, szándéka szerint a jelen posztján is gazdagítja mind az új kormányfő, mind a kormány eszköztárát, hitelét. Ami a parlamenti vitát illeti, legyen is vita, a mai helyzetben hamisnak tartanék egy monolit döntéseket hozó Országgyűlést. Jó politikai előkészítésnek tűnik hovatovább egy 60 százalékos igenlő többség. Szimpátiával fogadom Király Zoltán szereplését még akkor is, ha nem mindenben értek vele egyet, ugyanis legmeghatározóbbnak erkölcsi bátorságát érzem. Füzesgyarmat és Szeghalom között telt a napja Gila Károlynak, a Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet belső ellenőrének. Napjaink belpolitikai élete rendkívüli mértékben érdekli, ezért kezdetétől figyelemmel kísérte az Országgyűlés történéseit: — A rádió Déli krónikájának hangképei kevéssé tükrözték a televízióban látott Király kontra Stadinger vitát. Lehet, hogy időhiány az oka, de azért mégis kár. Óriásinak látom Németh Miklós felelősségét, de bízom a trióban, s itt Németh Miklós, Pozsgay Imre és Nyers Rezső reformhívő személyére gondolok. A miniszterelnök csak akkor nyerhet csatát, ha a két államminiszterére támaszkodva a kormányban radikális személycseréket hajt végre. Ki kell nőnie a KB-titkári tudatból és elsősorban a kormányt képviselve irányítani. Itt-ott az országban, a hivatali apparátusban a visszarendeződés jeleit látom, ezt nem szabad megengedni. Szász János, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. orosházi bankszervének igazgatója: — A választást követő sajtóértekezletet láttam a televízióban és örömmel vettem az új miniszterelnök és az álámminiszter színre lépését. Németh Miklóst korábban, nem tartottam igazán, közéleti embernek, de tegnapi nyilatkozata alapján jó benyomást tett rám. Problémaérzékenysége, a sajtó kezelése, számomra pozitívan hatott. Németh Miklós és Nyers Rezső — ez utóbbit igazi reformernek tartom —, úgy vettem észre, a gazdasági vonalat szeretné erősíteni Magyarországon.
