Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-23 / 279. szám

1988. november 23., szerda NÉPÚJSÁG Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Grósz Károly, az MSZMP főtitkára beszél (Folytatás az 1. oldalról) a reformok, a haladás szük­ségességét. A Szovjetunióban jelen­leg a politikai rendszer át­alakításának a feladata áll előtérben. Ennek lényege, hogy a tanácsok tényleges hatalommal és igazi felelős­séggel rendelkezzenek. So­kan nem értik a reformin­tézkedéseket, a hatalom gyengülése miatt aggódnak, holott a valóságban a re­form a párt politikai él­csapatszerepét erősíti. A szovjet politikus meg­erősítette: az SZKP Köz­ponti Bizottsága a közeljö­vőben külön ülést szentel a nemzetiségi kérdésnek. Az egészséges nemzeti törek­vésekkel párhuzamosan azonban olyan szélsőségek is tapasztalhatók, amelye­ket a szovjet vezetés nem tart elfogadhatónak. A megbeszélések során az SZKP KB titkára kiemel­ten kezelte az új külpoliti­kai gondolkodás gyakorlati érvényesítését, miután — megállapítása szerint — e kategória hitele elsősorban a konkrét eredményektől függ. Hangsúlyozta, hogy a vezetés részéről bátorságra és állandó kezdeményezé­sekre van szükség. Ez ér­vényes a fegyverzetkorláto- zás kérdéseire is. A hagyo­mányos erők csökkentésé­hez ugyancsak az állandó kezdeményezés a- kézenfek­vő eszköz. Egybehangzó megítélés, hogy a hagyomá­nyos fegyverzetkorlátozás­ban egyoldalú lépéseknek is van értelme, ha a másik fél viszonzását váltják ki, és előremozdítják a folyama­tot. Az előadó a továbbiak­ban Grósz Károlynak az el­múlt héten Felipe González meghívására Spanyolország­ban, valamint Francois Mitterrand elnök vendé­geként Franciaországban tett látogatásáról szólt. Ki­emelte: e látogatásoknak az adott különös jelentőséget, hogy a politikai viszo­nyunk lényegében mind­két’ országgal probléma- •mentes, de a gazdasági kap­csolatok a spanyol és fran­cia részről egyaránt han­goztatott együttműködési szándék ellenére nem fej­lődnek kielégítően. Az elő­relépés nyugat-európai kap­csolatrendszerünk egészét kiegyensúlyozottabbá tenné. A magyar átfogó együttmű­ködési szándék mindkét or­szágban kedvező fogadta­tásra talált. Ebben a re­formtörekvéseink és kül­politikánk nyitottsága irán­ti hangsúlyozott rokon- szenv mellett nyilvánvaló­an szerepet játszik az a kö­rülmény is, hogy az utóbbi időben Spanyolország és Franciaország egyaránt élén­kíteni igyekszik a szocia­lista országokhoz fűződő kapcsolatait, s ehhez ha­zánkat láthatóan alkalmas' partnernek tekintik. A legfelsőbb szintű po­litikai érintkezések gyakor­latának folytatását illetően egyetértés alakult ki. Felipe González és Francois Mit­terrand egyaránt készségét nyilvánította jövő évi ma­gyarországi látogatásra. Ugyancsak megerősítést nyert a kulturális, a tudo­mányos, műszaki és az ide­genforgalmi kapcsolatok bővítésére irányuló közös akarat. A spanyol, illetve a fran­cia vezetők elismerően nyi­latkoztak a magyar kül­politikai aktivitásról — hangoztatta Szűrös Mátyás. Érdeklődéssel fogadták Grósz Károly tájékoztató­ját nemzetközi törekvése­ink hátteréről. Mindkét or­szágban támogatásról biz­tosították a nyugat-európai integrációs intézmények irányába tett kapcsolatépí­tő lépéseinket. Az Európai Közösségben 1989 első, il­letve második felében a so­ros elnöki tisztséget ellátó González miniszterelnök és Mitterrand elnök egyaránt azt hangsúlyozta, hogy az 1992-re kialakuló egységes belső piac nem fogja hát­rányosan érinteni az Euró­pai Gazdasági Közösség és a kívülálló országok, így hazánk kapcsolatait. A spanyol és a francia vezetőkkel folytatott tár­gyalásokon, illetve a madri­di és a párizsi sajtókonfe­rencián egyaránt felvető­dött — nem magyar kez­deményezésre — a magyar —román viszony kérdése. A Grósz Károly által is­mertetett magyar álláspontot González kormányfő, illetve Mitterrand elnök, Michel Ro- card miniszterelnök és Lau­rent Fabius, a francia nem­zetgyűlés elnöke megértéssel fogadták, s hangsúlyozták országuk elkötelezettségét az emberi jogok érvényesülése iránt. Szűrös Mátyás ezt köve­tően a Magyar Népköztársa­ság bukaresti nagykövetségé­nek kereskedelmi tanácsosa elleni román provokációval foglalkozott. Emlékeztetett arra. hogy a magyar sajtó a Külügyminisztérium által az MTI-hez eljuttatott közle­ményben. illetve az Ager- oress román hírügynökség által közzétett közlemény alapján! adott tájékoztatást arról, hogy román hivatalos szervek november 14-én sú- Ivos provokációt követtek el bukaresti nagykövetségünk egvik diplomatája ellen, akit november 19-én kiutasítottak Romániából. — A tények, sőt a román megnyilatkozások kétségbe- vonhatatlanul tanúsítják, hogy meghatározott politikai o“lt szolgáló, előre kitervelt forgatókönyv szerint lebo­nyolított rendőrségi akcióról van szó. amely a magyar— román kapcsolatokba a fe­szültség úiabb elemeit vitte be — hangoztatta Szűrös Mátyás. — A kolozsvári fő- konzulátus bezárását köve­tően a román fél ismételten látványos módon, érvényes nemzetközi jogot sértő lé­pést tett. Illetékes kormány­zati szerveink ismert elvi ál­láspontunk alapján tettek kí­sérletet az ügy érdekeink­nek megfelelő rendezésére. Hivatalos tiltakozásunk be­jelentésével egyidőben lehe­tőséget kívántunk adni a román félnek, hogy a, kap­csolatokat szándékosan ter­helő lépését visszavonja. Mi­vel külképviseletünk az ér­vényes nemzetközi szerző­déseknek és normáknak megfelelően végzi tevékeny­ségét, semmi okunk nem volt arra, hogy a tényeket ne hozzuk nyilvánosságra. Szűrös Mátyás végezetül elmondta, hogy a kormány folyamatosan foglalkozik a kérdéssel, s megteszi a szük­séges válaszintézkedéseket. A szóbeli kiegészítést kö­vetően megkezdődött a napi­rend első pontja feletti vita. A felszólalók kifejezték egyetértésüket az írásos elő­terjesztéssel és a szóbeli ki­egészítéssel. Támogatták az MSZMP és a magyar kor­mány külpolitikai aktivitásá­nak fokozására irányuló tö­rekvéseket, javaslatokat. A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság mun­karendjére, munkamódsze­rére, a KB munkabizottsá­gainak, munkaközösségei­nek és apparátusának fel­adatkörére vonatkozó ja­vaslat megtárgyalása kö­vetkezett. A témát részlete­ző, a KB tagjaihoz előző­leg írásban eljuttatott anyag leszögezi: a Közpon­ti Bizottság alapvetően a XIII. kongresszus és az or­szágos pártértekezlet ál­lásfoglalása alapján végzi munkáját. A döntések elő­készítésénél feltárja és ösz- szehangolja a különböző ér­dekeket, felhasználja a tu­domány eredményeit és mérlegeli állásfoglalásainak várható társadalmi és po­litikai hatását. A testület elsősorban a politikai, stra­tégiai irányvonal meghatá­rozására összpontosítja erő­feszítéseit. A párt politiká­ját a kommunisták, kom­munista csoportok útján, elvi-politikai eszközökkel, meggyőzéssel közvetíti. Tiszteletben tartja az Or­szággyűlés kizárólagos tör­vényalkotói szerepét. A Minisztertanácsnak önálló­ságot és felelősséget bizto­sít a kormányzati munká­hoz. és támogatja tevékeny­ségét. A Központi Bizottság azt várja a különböző társa­dalmi szervezetektől és mozgalmaktól, hogy ezek az általuk képviselt rétegek érdekeinek feltárásával és képviseletével járuljanak hozzá a politika alakításá­hoz. A párt központi testü­letéi az érdekegyeztetés, az érdekek védelme fő színte­A felszólalók kiemelték, hogy a mai helyzetben kü­lönösen fontos a szocialista országok összefogásának fej­lesztése, mert ez nemcsak ezen államok közösségének nemzetközi pozícióit erősíti, hanem hozzájárul belső fej­lődésük külső feltételeinek javításához is. A vitában többen is elíté­lően szóltak a bukaresti ma­gyar nagykövetség kereske­delmi tanácsosát ért román provokációról. Nyers Rezső javasolta, hogy a Központi Bizottság is bélyegezze meg ezt az akciót, és támogassa a kormányt a megfelelő ál­lásfoglalások és intézkedések kialakításában. Ezzel a tes­tület egyetértett. Több felszólaló érintette az utóbbi időkben alakult új szervezetek, csoportosulások nemzetközi tevékenységét. Kifejeződött az a vélemény, hogy a párt kísérje figye­lemmel és a gyakorlat alap­ján ítélje meg ezt a mun­kát. Szűrös Mátyás vitazáró összefoglalója után a Köz­ponti Bizottság a tájékozta­tót egyhangúlag tudomásul vette. rének az érdekképviseleti szervek egymás közötti, il­letőleg e szervek és a kor­mány egyeztető megbeszé­léseit, fórumait tartják. A javaslat további részé­ben a Központi Bizottság hatáskörét, tagjainak és tisztségviselőinek főbb fel­adatait taglalja. Megálla­pítja, hogy két kongresszus, illetve országos .pártértekez­let között a Központi Bi­zottság az MSZMP legfel­sőbb politikai döntéshozó, irányító és ellenőrző testü­leté, politikai műhelye. A döntés után kisebbségben maradottaknak a testületi határozatot, állásfoglalást kell képviselniük, de joguk, hogy ellenvéleményüket a KB ülésein újra felvessék, kezdeményezzék annak új­ratárgyalását. A párt elnöke, főtitkára és a KB titkárai feladatkö­rének ismertetése után a Központi Bizottság munka- módszerével foglalkozik a javaslat. A testület — ha a kérdés társadalmi fontossá­ga indokolja — az egész párttagságra kiterjedő, szervezett pártvita alapján dönt. Fontosabb javaslatai­nak előzetes véleményezésé­be bevonja a pártszerveze­teket, igényli az alternatív tervezetek, megoldási mó­dok kidolgozását. Biztosít­ja a javasoltaktól eltérő el­gondolások és vélemények ismertetését. Döntéseit a testület kollektíván és de­mokratikusan hozza. A Központi Bizottság — a nyilvánosságot is felhasz­nálva — fellép a szocialis­ta elvektől idegen maga­tartás, a szubjektivizmus, a korrupció, a hatalommal való visszaélés minden for­mája ellen. A vétkesekkel szemben fegyelmi felelős­ségre vonást kezdeményez. Munkájáról és döntései­ről a testület tájékoztatja a párt tagjait, az állami szer­vek és a társadalmi szer­vezetek vezető testületéit, az ország lakosságát. A pártsajtó és a Pártszerve­zetek Tájékoztatója útján gondoskodik a párttagság részletesebb tájékoztatásá­ról. Indokolt esetben a tes­tület zárt ülést tart. Részletesen foglalkozik a javaslat a KB mellett mű­ködő új munkabizottságok létrehozásával, a régiek megszüntetésével, vala­mint a KB apparátusának korszerűsítésével. Eszerint a jelenlegi nyolc osztályt megszüntetik, és az appará­tust munkájának, felada­tainak igényei szerint szer­vezik meg. Ennek megfele­lően a . tervek szerint a jö­vőben hat osztály műkö­dik: a Központi Bizottság Irodája, a Társadalompoli­tikai Osztály (ennek hatás­körébe tartozik' majd a többi között a társadalmi szervezetekkel, tömegmoz­galmakkal és egyesületek­kel való politikai együtt­működés, valamint a tájé­koztatás- és sajtópolitika), a Pártpolitikai Osztály, a Gazdaság- és Szociálpoliti­kai Osztály, a Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztálya, valamint a Gazdálkodási Osztály. A párt elnöke, fő­titkára és a KB titkárai fel­adataik ellátásához mun­kacsoportokat vesznek igénybe. A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munka­rendjét, munkamódszerét, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörét vázoló írásos előterjesztéshez Grósz Károly fűzött szóbeli kiegészítést. Rámutatott: az előterjesztés elfogadásával, a határozat végrehajtásával a párt társadalmi befolyását kívánják növelni, mégpedig úgy, hogy az MSZMP ügy­intéző pártból mindinkább politizáló párttá váljék. Ez bizonyos önmérsékletet je­lent a napi ügyek intézésé­ben, de nagyobb következe­tességet, ' határozottságot, nyíltságot a társadalmat fog­lalkoztató és a társadalom életét befolyásoló legfonto­sabb politikai kérdésekben. Olyan ajánlás előterjesz­tését tartották indokoltnak — hangoztatta a főtitkár —. amely, ha meghonosodik, ak­kor növekszik a választott, testületek szerepe, mindenek­előtt a Központi Bizottságé. Ehhez remélhetőleg társul az apparátus szakértelme és na­gyobb szervezettsége. Ezt kell a Központi Bizottság tagjai­nak, tisztségviselőinek kiegé­szíteniük közéleti tevékeny­ségükkel. A KB a politikai döntések fóruma, a Politikai Bizottság, a Központi Bizott­ság előkészítő és végrehajtó szerve — mondotta Grósz Károly. Külön kiemelte a főtitkár a Központi Bizottság és az Országgyűlés viszonyát. Már az előkészítő viták is felszín­re hozták, hogy a Központi Bizottságnak szorosan együtt kell dolgoznia a Parlament­ben dolgozó kommunista kö­zösségekkel, mégpedig a tör­vényalkotó munkában, a tör­vények végrehajtását, a kor­mányzati munkát ellenőrző tevékenységében. Rámutatott arra, hogy a kormányzatnak szabadabb kezet kell adni feladatai ellátásában, támo­gatni kell a kormányt, bár lehetnek részkérdések, ame- Ivekben a Központi Bizott­ság álláspontja eltér a kor­mány napi döntésétől. A kormány akkor tudja ered­ményesen betölteni e rend­kívül bonyolult és nehéz időszakban a feladatát, ha teljes politikai bizalmat érez a Központi Bizottság részé­ről szabadabb kezet kan a gyakorlati folyamatok irá­nyításában. miközben a Köz­ponti Bizottság vállalta, hogy a kormányzati szándékot, tö­rekvést igyekszik elfogadtat­ni a pártmozgalmon belül. Grósz Károly előterjesztése segíti megteremteni a társa­dalmi hátteret. A Központi Bizottság ap­parátusának átalakítását il­letően Grósz Károly bejelen­tette, hogy ezt két lépcső­ben tervezik megvalósítani: december 31-éig az osztályo­kat szervezik át, majd már­cius 31-éig ezek létszámát vizsgálják meg. Ez utóbbiról szólva elmondta, hogy a KB-ban jelenleg 249 politi­kai munkatárs dolgozik; ez a létszám a korábbi 10 szá­zalékos csökkentés után ala­kult ki. Üjabb 8-10 százalék­kal még csökkenthető ez a létszám. Bármelyik más párt gyakorlatával összehasonlít­va. rendkívül kicsi ez a köz­ponti apparátus — mondta a főtitkár. A vitában felszólalók sok­oldalúan, a szervezeti kérdé­seket meghaladva, politikai szempontból elemezték: mi­ként alakuljon a Politikai Bizottság és a Központi Bi­zottság kapcsolata. hogyan módosuljanak az eddigi munkamódszerek. Romány Pál az ügyrend fontosságáról szólt. Korom Mihály java­solta. hogy országos pártvi­ták szervezéséről és témájá­ról csak a Központi Bizott­ság döntsön, s a Politikai Bizottság félévente adjon tá­jékoztatót munkájáról a KB előtt. Többen azt szorgal­mazták, hogy meghatározott időközönként maga a Köz­ponti Bizottság is tájékoz­tassa a párttagságot átfogó módon a tevékenységéről. Katona Béla — akárcsak Ko­rom Mihály — indítványoz­ta, hogy a párttagság egé­szére kötelező határozatot csak a Központi Bizottság hozhasson. Berend T. Iván szorgalmazta, hogy személyi kérdésekben titkos szavazás­sal döntsön a KB. Úgy ítél­te meg továbbá, hogy nem lehet érdemben 7-8 napiren­di pontot megvitatni egy-egy ülésen, ezért javasolta a rendszeres havi központi bi­zottsági ülések bevezetését. Ezzel kapcsolatban Horváth József úgy fogalmazott: a Politikai Bizottság döntsön arról, hogy mikor üljön ösz- sze a Központi Bizottság. Vajda György írásban ja­vasolta, hogy az előadói be­széd időtartamát 15 percben maximálják. Fock Jenő kez­deményezte. hogy az egyes munkabizottságok vitáinak tapasztalatait összegezzék, s úgy tárják a KB elé. A döntési felelősséget új oldaláról világította meg Ka­tona Béla,, amikor az elmu­lasztott döntésekért viselt fe­lelősség kérdését feszegette, rámutatva egyúttal arra is, hogy az apparátusnak köte­lessége tájékoztatni a testü­letet a korábbi döntések megvalósítását akadályozó tényezőkről. Tétényi Pál ugyancsak az előterjesztők felelősségéről szólt, hangsú­lyozva, hogy a KB tagjai a döntés meghozatalakor nem ismerhetnek minden össze­függést, ezért az előkészítők kötelessége tájékoztatást ad­ni egy-egy döntési javaslat valamennyi lehetséges kö­vetkezményéről. Vissza-visszatérő témája volt a felszólalásoknak, hogy a párttagság néhány alapve­tő fontosságú kérdésben vi­lágos. egyértelmű állásfogla­lást vár a vezető testülettől. Aczél György egyenesen úgy fogalmazott: nem biztos, hogy szervezeti kérdésekkel időszerű foglalkozni akkor, amikor a, hangulat jelentések tanúsága szerint a párttag­ság körében nagy a bizony­talanság, a fásuitság. s né­hány kérdésben a Központi Bizottságnak le kellene vég­re szögeznie álláspontját. Ilyennek ítélte a társadalmi tulajdon vagy magántulajdon kérdését, a különböző újon­nan alakuló szervezetekhez való viszonyt. Kérte, hogy a Központi Bizottság egy hó­napon belül foglaljon állást a közvéleményt és a párt­tagságot foglalkoztató leg­fontosabb öt-hat kérdésben. A tárgyalt napirend kapcsán azt is megjegyezte: dönteni kell. hogy a mozgalom, vagy a kormányzó párt irányába kíván-e haladni az MSZMP, mert más-más szervezetet igényel a két feladat. Tétényi Pál ugyancsak szorgalmazta a választ né­hány, a közvéleményt foglal-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom