Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-23 / 279. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. NOVEMBER 23., SZERDA Ara: 1,80 forint ' XLHI. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Kedden délelőtt 9 órakor Grósz Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának elnökletével össze, fiit az MSZMP Központi Bizottsága. A testület — a Poli­tikai Bizottság javaslata alapján — határozott az ülés napirendjéről: ^ Tájékoztató időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről. Előadó: Szűrös Mátyás. 0 Javaslat a Központi Bizottság és a Politikai Bizott­ság munkarendjére, munkamódszerére, a KB mun­kabizottságainak és apparátusának feladatkörére Előadó: Grósz Károly. , 0 Javaslat az országos és a helyi népszavazásról szó­ló törvény elveire. Előadó: Fejti György. A Központi Bizottság megvitatta a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosítására, a KB 1989. évi munkatervére, valamint a személyi kérdésekre vonatkozó előterjeszté­seket is. December 8-an megyei tanácsülés Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyu­lavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — tegnap ülést tartott. A napirend a következő volt: — a decemberi megyei tanácsülés előkészítése — beszámoló Köröstarcsa Községi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának munkájáról — bejelentések. A végrehajtó bizottság de­cember 8-ára összehívta Bé­kés Megye Tanácséit. A na­pirend a következő llesz: be­számoló Békés Megye Taná­csa Végrehajtó Bizottságá­nak munkájáróll, különös te­kintettel' a társadalmi-gaz­dasági kibontakozási prog­ram végrehajtásának kezde­ti tapasztalataira, a VII. öt­éves terv időarányos teljesí­tésére; Békés megye 1989. évi pénzügyi tervének elő­készítése; a megye közmű­velődési könyv táradnak hely­zete, figyelemmel a megyei könyvtár tevékenységiére; bejelentések. A második téma Körös- taircsa Községi Tanács V. B. beszámolója volt. Az el­múlt években az életkörül­ményék javításával^ új mun­kahelyek teremtésével sike­rült megállítani a népesség rohamos fogyását. A köz­ségiben jelenleg 3100 Iákos él', a foglalkoztatottak szá­ma a mezőgazdaságban na­gyabb, és működik néhány kisebb ipari telephely is. A község kereskedelmi ellá­tottsága közepes színvonalú, a kommunális feltételek vi­szonylag kedvezőek, ez év végére a lakosság 50 száza­léka jut vezetékes gázhoz. A kulturális, egészségügyi és szociális alapellátás biztosí­tott. A beszámolóhoz kap­csolódó kiegészítő jelentés szintén eredményesnek ítél­te a. községi tanács végre­hajtó bizottságának munká­ját, és megerősítette a" to­vábbfejlesztést szolgáló fel­adatokat. A testületi üillés bejelenté­sekkel ért véglet. S. F. A városi pártértekezlet előkészítéséről tárgyalt a békéscsabai pártbizottság Grósz Károly ezután a kommunisták 70 évvel ez­előtt, 1918. november 24-én megalakult Kommunisták Magyarországi Pártjának je­Az elfogadott napirend­nek megfelelően ezután Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára t&rtotta meg tájékoztatóját. Az időszerű nemzetközi kérdésekről a KB tagjai előzetesen írásos anyagot kaptak kézhez, amely fog­lentőségét méltatta, felidéz­ve a hét évtizede történt események néhány, a ma szempontjából is fontos jel­lemzőjét, mozzanatát. lalkozik a Szovjetunióban végbemenő folyamatokkal, a lengyelországi fejlemé­nyekkel, a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottsá­gának budapesti ülésével, a kormány, illetve az MSZMP nemzetközi tevékenységének néhány eseményével. Szűrös Mátyás szóbeli ki­egészítőjében először az el­múlt időszak magyar— szovjet kapcsolatainak ki­emelkedő eseményéről, Alekszandr Jakovlevnek, az SZKP KB Politikai Bizott­sága tagjának, a Központi Bizottság titkárának ma­gyarországi látogatására tért ki. Elmondotta: a meg­beszélések tapasztalatai alátámasztották azt a ko­rábbi magyar értékelést, hogy a két párt törekvései­ben, a feladatok megközelí­tésében az utóbbi időben teljesebbé vált az összhang. Alekszandr Jakovlev több­ször hangsúlyozta, hogy ha­zánk és a Szovjetunió prob­lémái nagyon hasonlóak. A szovjet politikus értékelése szerint Magyarország an­nak idején a szocialista országok közösségében első­ként ismerte föl a társadal­mi-gazdasági változások szükségességét. Jakovlev megjegyezte, hogy Magyar- országot akkor bírálat érte a szocialista országok ré­széről. Ma viszont a Szov­jetunióban és Magyarorszá­gon együttesen ismerjük el (Folytatás a 2. oldalon) A december 3-i városi pártértekezletre való felké­szülés volt a központi témá­ja, a fő napirendje a békés­csabai városi pártbizottság testületi ülésének, amelyet november 22-én, tegnap dél­után Kutas Gyula első tit­kár vezetésével tartottak Bé­késcsabán, a pártszékháizban. A pártbizottsági ülésen a tes­tület 59 tagja közül 42-en jelentek meg. Ott volt a ta­nácskozáson Kiss. Sándor, a (Folytatás a 4. oldalon) Szűrös Mátyás tájékoztatója n békéscsabai városi pártértekezlet állásfoglalás-tervezete A társadalmunk egészében végbemenő mélyreható válto­zások, az MSZMP májusi értekezletének hatására kiteljesedő reformfolyamait a párt és a szocializmus megújulásának sa­játos és szükséges útja. libben a folyamatban minden ál­lampolgárnak, minden alapszervezetnek, minden párttagnak és a párt minden testületének meg kell találnia saját fel­adatait. Ma, amikor egy demokratikusan építkező Magyar Szocialista Munkáspárt működésének a kor követelményei­hez igazított feltételeit teremtjük meg, különösen indokolt­nak tartjuk ezt. Pártértelcezletünikre egy reményekre jogosító, de igen el­lentmondásos időszakban kerül sor. Mi békéscsabai kommu­nisták tekintettel hagyományainkra, érdekeinkre, a vá­rosunkban tapasztalható gondokra, nehézségekre, feszült­ségekre, szükségesnek érezzük megfogalmazni viszonyunkat a reformok útján átalakuló politikai, gazdasági, társadalmi környezetünkhöz, érezve saját felelősségünket, keresve fel­adatainkat, partnerséget és felelősségteljes, hatékony együttműködést ajánlva városunk minden polgárának. Értekezletünk összehívását önmagában is értéknek tekint­hetjük, mert a tagság adta hozzá a késztetést, kifejezve a meglévő hitet és tenndakarást. Ennek a fórumnak éppen azt a szerepet szántuk, az fogalmazódott meg alapszervezeti üléseken, és egyéb más vitákban, hogy segítsük elő a tel­jes körű megújulást — módszerekben, kapcsolatokban, a vezető szerep értelmezésében —, de a testületek összetételé­ben, á szubjektív feltételek megteremtésében is. Járuljon hozzá egy új típusú funkcionális egység létrejöttéhez, hozzon felszínre új gondolatokat, ösztönözzön cselekvésre. Városunkban, nem függetleníthetően az országos folyama­toktól, olyan feszültségek keletkeztek, melyek gazdasági és morális értelemben is kikezdték a közösség önbecsülését és bizalmát. A politikai hangulatra jellemzően az elért, tár­gyiasult eredmények is negatív beállítást kaptak. A lakos­ság, és ez alól nem kivétel a párttagság sem, boldogulását, céljait egyre inkább a magánszférában keresi, csalódva a „hivatalos” intézményrendszerben. Az itt élő emberek csa­lódásai nem újkeletűek: csalódottak a valódi várossá válás ütemében és mértékében, nem tudatosodtak eléggé az ezzel járó nehézségek és konfliktusok, csalódottak a döntések és a valóság különbségében, a hasonló szerepkörű települések­től való elmaradás, a központi elosztás igazságtalansága mi­att, és sokszor abban, hogy a város problémáit és azok kép­viseletét, kifejeződését nem látták összhangban. Az aggodalmat csak topább fokozza az átalakulással együtt járó bizonytalanság, a gazdaságban keletkező újabb feszült­ségek. Békéscsabán is jelentősen romlott a lakosság hangu­lata, közérzete, mely elsősorban az életszínvonal csökkenésé­vel, a megélhetési gondok, az áremelések, az infláció növekedésével magyarázható. Ennek következtében az em­berek nagy része erejét és idejét a családja megélhetésének biztosítására, illetve az életszínvonalának megőrzésére for­dítja, kockáztatva egészségét, feláldozva a pihenésre, a családira, a gyerekek nevelésére fordított időt. Ez a tény — komoly, káros egyéni és társadalmi következményei mellett — egyrészt a munkához való pozitív viszonyt bizonyítja, mint a stabilizációs és kibontakozási program megvalósítása érdekében számításba vehető és veendő értéket. Másrészt viszont oka az egyre nagyobb körben terjedő politikai pasz- szivitásnak, közömbösségnek, befeléfarduliásnaík, kiábrán­dultságnak, csalódottságnak, türelmetlenségnek, ingerültség­nek. Ezzel a természetéből adódóan előre kiszámíthatatlan politikai tényezővel, mint a romló politikai közhangulat, a helyi pártiriányításinak, párttagságnak számolnia keli. A párt befolyása csökkent. A közéleti aktivizálódás mel­lett a párttagság kisebb részére lehet számítani a kez­deményező, cselekvő részvételben, valamint a párt po­litikája melletti bátor, nyílt kiállásban. A kéttípusú féltés — mely a csökkenő erőt megosztja — itt is megjelenik: aggo­dalom a szilárdnak hitt értékrend felbomlásáért és félelem az esetleges visszarendeződés miatt. Ma a párttagságot és a politizáló állampolgárokat általában is jellemzi a sokirányú tájékozódás (új szerveződések, mozgalmak) és a kivárás. Ma a politikában vákuum keletkezett. A korábbi felépít­mény funkciózavarai modellváltást követeinek, de a demok­ratikus, külső és önkontrollt igénylő politikai mechanizmus még nem épült ki. Ebben a helyzetben kell Békéscsabán is a Magyar Szocialista Munkáspártnak alkalmassá válnia a pluralizálódó érdek- és politikai viszonyok közötti műkö­désire, megújítva jelenlegi partneri kapcsolatait és kialakít­va az újaikat. A városi pártértekezlet ezért legfontosabb feladatának tartja a megújulásihoz, továbbfejlődéshez nélkülözhetetlen új szemléletet és a nyílt, bátor vitát, együttműködést, valódi részvételt igénylő, politizáló, konfliktusokat is vállaló, a párt tagjai, testületéi, szervei számára elvárt magatartás meg­erősítését, az ehhez szükséges garanciák biztosításiát, vala­mint a tartalmi munka fő irányait megjelölő program meg­fogalmazását. Részt kérünk, és részt vállalunk a város és a megye fejlődési fáziskésésének csökkentésében, ezzel a fó­rummal is hozzájárulva a kedvező tendenciák helyi megje­lenítéséhez, felerősödéséhez. I. 1. A politika alulról építkező alakításának meghatározó színtere az alapszervezet. Itt vehet részt érdemben és köz­vetlenül1 az egyes párttag a politika formálásában. Ezért az elkövetkezendő időszak alapvető feladata a péirtal’apszerve- zetekiben folyó munika megújítása, a felelősségteljes önálló­ság feltételeinek minden szintről támogatott megvalósítása. Ennek érdekében: az alapszervezetek követeljék meg min­dén párttag, különösen a vezetők példamutató, eredményes munkavégzését, feddhetetlen erkölcsi magatartását. E köve­telmények megsértése esetén kezdeményezzenek azonnali in­tézkedést. Fegyelmi ügyekben érvényesítsék az eddigieknél határozottabban a felelősséggel együtt járó döntési jogot. Működési (területükön tárják fel azokat a feszültségeket, feladatokat, melyek hellyi megoldást igényelnek, s politikai eszközökkel kezdeményezzék azok megvalósítását. Valóság­hűen és folyamatosan tálrják fel a tagságot érintő és foglal­koztató kérdéseket — a kisebbségi véleményeket is —, to­vábbítsák azokat a felsőbb szervekhez, kövétlelljék meg és a tagság számára közvetítsék az azokra való reagálást. Szak­mai iililletékességi területükön minden esetben segítsék a fel­sőbb szervek elé kerülő témákban a döntés-előkészítést és a hozott döntések megvalósítását. Az aiapszervezetek kísér­jék figyelemmé!, és értékeljék évente a választott •testüle­tekben működő párttagjuk tevékenységét, s ha szükséges, éljenek a visszahívás 'kezdeményezésének lehetőségével. A pártegység, a reform és megújulás cselekvő képvisele­tében; a mindenkori helyzet valósághű feltárásában, nyílt és őszinte felmutatásában, megteremtésében; a belső viták­ban kialakuló konkrét feladatok egységes végrehajtásában nyilvánuljon meg. Az ellkövetkezendő időben fejleszteni, se­gíteni kell a lakóterületen végzett politikai munkát, erősíte­ni kell a lakóterületi pártalápszervezetek tevékenységét. 2. A városi pártbizottság feladata, hogy az országos páirfc- értefcezlleten elhatározott reform és megújulás helyi célki­tűzésiéit a kialakult új folyamatok értelmezésével meghatá­rozza. Tegye ezt úgy, hogy az alulról építkezés szellemében vegye figyelembe az itt élő párttagság politikai szükségle­teit, véleményét, a helyi sajátosságokat, s a lakosság, a vá­ros érdekeit. A testűiét újítsa meg a tervező- és döntés- előkészítő munkáját. Legyen a helyi gazdasági, társadalom­politikai folyamatok irányítója. A döntés-előkészítő szakasz­ban a tényfeltárás alapján lehetséges áltematívák kidolgo­zása érdekében működtessen alkalmi szakértői csoportot. A döntésekbe épüljenek be a megvalósítás objektív és szub­jektív garanciái. A város fejlődése szempontjából meghatározó fontosságú kérdések felvetésével és a megoldásúikra kidolgozott állás­pontjával a testület légyen aktív részese a várospolitika alakításának. A testület határozza meg a végrehajtó bizottság felada­tait, a következő kongresszusig vizsgálja meg az egytestü- letes irányítás feltételeit, lehetőségét. A városi pártbizottság határozza meg a függetlenített ap­parátusban dolgozók feladatait. Elemezze az új típusú moz­galmi munika szükséglétéihez mérve az apparátus szakmai felkészültségét, rátermettségét, határozza meg a korszerű működéshez szükségesnek ítélj létszámot, az alkalmazás fel­tétteleit, melyben rendező elv a feladat legyen. Vizsgáltja meg aninaik a lehetőségét ds. hogy az apparátus­ban dolgozók személyiségéről, felkészültségéről a testület tagjai milyen módon szerezhetnek közvetlen tapasztalato­kat. A testület mutasson példát a közélet tisztaságának védel­mében. A törvénysértő, az MSZMP morális normáit meg­sértő cselekedetekről, magatartásról szóló jelzéseket halo­gatás nélkül vizsgáltassa ki, és személyre való tekintet nél­kül járjon el. Az eseményt és a döntést hozza nyilvános­ságra. Ugyanakkor ne tűrje a rágalmazást, a nyilvánosság előtt leplezze le a felelőtlen rágalmazókat. A testület vizsgálja meg, hőgy a társadalmi ellenőrzött- ség biztosítása érdekében az elkövetkezendő időszakbaji hogyan lehet tovább korszerűsíteni, javítani a politikai munkáról szóló tájékoztatást, milyen módon lehet szélesí­teni a pártmunka nyilvánosságát. Fontos, hogy az eddigi­eknél nagyobb nyilvánosságot kapjon a tisztségviselők és a testületek minden tagjának véleménye, egy-egy kérdésben kifejtett nézete, álláspontja. A testület vizsgálja meg, hogy az új típusú mozgalmi munkastílus és munkamódszer mellett a Fegyelmi Bizott­ság kivételével milyen létjogosultságuk lehet a jelenleg lé­tező állandó munkabizottságoknak. A ma látható feladatok végrehajtásához nélkülözhetetlen kádercsere garantált biz­tosítása érdekében szükséges, hogy a választott tisztségvi­selők, a testületek tagjai e munkájukat az 1985-ös válasz­tásoktól legfeljebb 10 évig végezhessék. 3. A városi pártbizottság az önállóság, a hatáskörök tisz­teletben tartásával továbbra is fontosnak tartja az állami, társadalmi és tömegszervezetekkel, mozgalmakkal kiala­kult jó és fejlődő partneri együttműködést. A párttagokon keresztül és a politika minden eszközével támogatja a társadalmi szükségletekhez alkalmazkodni kí­vánó, a város érdekeit szolgáló, közmegegyezést elősegítő, korszerűsítő törekvéseket a tanácsi, a népfront-, a K1SZ- és szakszervezeti munkában. Miközben változatlanul számít a hagyományokkal ren­delkező, helyüket kereső, megújuló társadalmi és tömeg­szervezetek, mozgalmak érdekfeltáró, érdekegyeztető, ér­(Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom