Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-18 / 275. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. NOVEMBER 18., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XUII. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM Politikai reformok nélkül nincs gazdasági kibontakozás Bodies lend előadása a megyei aktivaiilésen Az elmúlt másfél évtized legnagyobb tömeget mozgó­sító aktívaütésére került sor tegnap a megyei pártbizott­ság rendezésében Békéscsa­bán a sportcsarnokban. Az impozáns létesítményt első alkalommal töltötte meg po­litikai rendezvény alkalmá­ból több mint 2500 ember, pártmunkások, aktivisták, társadalmi és tömegszerve­zetek munkatársai. Az alka­lomhoz méltók voltak a kül­sőségek is, ízléses dekoráció, igényes rendezés. Ami pedig az aktíva-ülés tartalmi célki­tűzéseit illeti: „ ... elkötele­zett reformpolitikánk meg­értetéséhez, a cselekvő tá­mogatás megszerzéséhez pár­tunknak szüksége van ha­sonló rendezvényekre”. Ezt mondta köszöntőjének első perceiben Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első tit­kára, majd így folytatta: — Megyénkre is iga-z, hogy a jeléntős fejlődés ellenére mára elérkeztünk az elke­rülhetetlen változások, a ra­Sorsfordító időket élünk Az előadó bevezetőként idézte Berecz Jánosnak, a Központi Bizottság titkárá­nak a -mai magyar valóságot jellemző megállapítását: „Sorsfordító időket élünk.” Majd arra kereste a választ, mii miatt érdemelte ki a kor a sorsfordító jelzőt: — Hosszú, nyugalmas kor­szak után vagyunk. A párt- értekezlet munkája és az azt megelőzően elkezdődött re­formfolyamatok eredménye­ként olyan mélyreható vál­tozások mennek végbe az or­szágban-, amilyenekre 1945— 48 óta nem vollt példa. Jól­lehet, más ma az alap, má­sok a körülmények (a ha­zaiak és a nemzetköziek egy­dikális reform lépések meg­tételéhez, melyek egyszerre jelentik az időbeni gyorsí­tást, és jellemzik a változá­sok mélységét. A reformfo­lyamatok kezdeti szakaszá­ban elkerülhetetlenek a -tár­sadalmi, gazdasági és ideo­lógiai feszültségek. Ezek je­len vannak megyénk politi­kai közhangulatában is. Az elmúlt időszakban a pártér- tekezletet követő rövid időt kivéve romlott a lakosság és a párttagság politikai han­gulata. Meggyőződésünk, hogy erre a válaszunk nem lehet a csendes belétörődés, ismét fokozni kelil pártunk, pártszervezeteink cselekvő- képességét, ez ma történel­mi kihívás számunkra — mondotta. A továbbiakban a megye gazdasága fejlődésé­nek néhány jellemzőjéről be­szélt, majd átadta a szót az aktívaülés előadójának, Andics Jenőnek, az MSZMP Központi Bizottsága a-gi-tá-ci- ós és prop>agandaosztálya ve­zetőjének. aránt), más a fejlettségi szint, más a szocialista- bázis, a változás mégsem kisebb, mint a 40 évvel' ezelőtti. Az igen dinamikus változások­kal nem könnyű megbirkóz­ni. Azoknak, akik a pártér­tekezlet határozatát hozták, s azoknak sem, akik annak végrehajtásával küszködnek. A feladatokat most közös párbeszédben kell tisztázni. A tennivalókat újra kell fo­galmazni, a kor követelmé­nyeihez hozzáigazítani, hisz a jövő nem olyan, amilyen­nek korábban hittük. Sokáig azt gondoltuk, hogy a célt gyorsan elérjük. Évtizedek kellettek azonban ahhoz, hogy rádöbbenjünk, ez nincs így. A szocializmushoz, esz­ményi céljaink megvalósítá­sához lehet, hogy évszázad is kell-. Ennek ellenére sincs szükség a szocializmus alap­vető céljainak felülvizsgála­tára. Csák a mai valóságból, korunk ellentmondásaiból kell egy másik jövőt megter­veznünk, s nem fordítva, az elképzelt jövőhöz hozzáiga­zítani a valóságot. Tehát a jelénből1 kell kikí-nlódnunk a jövőt. Sorsfordító a kor azért is — hangsúlyozta Andics Je­nő —, mert a gazdaság igen nehéz helyzete miatt fontos társadalmi célok nem telje­sülnek, egyes rétegek hely­zete pedig romlik. Ilyenkor megindul egy útkeresés. Ter­mészetes, hogy ennek külön­böző irányai vannak, de kö­zös a felelősségünk abban, hogy helyes válaszokat ta­láljunk. A nagy kérdés tu­lajdoniképpen az, hogy tu- dunk-e szilárdabb Magyar- országot -kialakítani-, vagy tévútra jutunk, és még mé­lyebbre süllyedünk a nemze­tek között. Higgadtságra, de­mokráciára és közös össze­fogásra van tehát szükség. Tudomásul kell venni min­denkinek, hogy nem szűk csoportok, hanem az ország népe dönti el, hogy mi tör­ténjen itt az ezredfordulóig. Mozdulatlanság vagy zuhanás? Belpolitikai helyzetünkről szólva Andics Jenő a követ­kezőket mondotta: — Sajátos éllentmondás jellemzi ma belpolitikai éle­tünket. Miiközben számos lé­pés történik a pártértekez­let határozatainak végrehaj­tásáért, addig a társadalom­ban ez vegyes megítélést -kap. Vannak, akik szerint nem mozdul semmi, s van­nak, akik úgy ítélik meg., hogy rohanunk. Ami a cse­lekvést illeti, úgy hiszem, nincs okunk panaszra. A fordulat, a megújulás je­gyében-, számos intézkedés történt. Több mint 30 olyan törvény kimunkálása, felül­vizsgálata kezdődött meg kormányzati szinten, ami meghatározó a jövő szem­pontjából. Mindjárt a lég- jelentősebbeket említem: az alkotmány, a gyülekezési, egyesülési-, a társasági -tör­vény, és így tovább. Kidolu gozás alatt állnak a gazda­ság dinamizálását szolgáló intézkedések is. Lényeges előrelépés -történt a nyilvá­nosságban-, nagyobb a sajtó- szabadság, mint bármikor. Élénk tehát a belpolitikai élet, s azt hiszem, elmond­hatjuk, sikerült megindulni a lemaradások pótlása út­ján. — Ennek ellenére is van lemaradás, mázd u latlansá g - érzet. Ennek okai sokfélék. Az egyik, hogy a pártérte- kezlet -túlzott várakozást táp­lált többekben, s azt a. re­ményt keltette, hogy mosj már rohamléptekkel fogunk' előrehaladni. Ez tükröződött a közhangulatban, de ez a gyors változások iránti igény nem teljesült, és nem is tel­jesülhetett. A párt értekezlet ugyanis nem ígérte és nem is ígérhette a szocializmus feszültségeinek egy csapásra történő feloldását. Nincs rö­vid távon megoldható gon­dunk, csak hosszú, követke­zetes munkával tudjuk el­érni a -kívánt fordulatot. Lát­(Folytatás a 3. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén jóváhagyólag tudo­másul vette Grósz Károly írásos tájékoztatóját Ausztriában tett hivatalos látogatásáról. A kormány elfogadta a politikai intézményrendszer re­formjával kapcsolatos tervekről és ütemezésükről készí­tett, az Országgyűlés elé terjesztendő beszámolót. A Minisztertanács az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal, a Parlament ügyrendjének meg­változtatásával, a népszavazással, az alternatív polgárt szolgálat bevezetésével és az alkotmánybíróság létrehozásá­val kapcsolatos előkészítő munkálatokkal összhangban ja­vaslatot fogadott el az alkotmány megfelelő szakaszainak módosítására. A javaslatok az Országgyűlés téli ülésszaka elé kerülnek. A kormány kezdeményezte a Munka Törvénykönyve, to­vábbá a személyi jövedelemadó törvény és a kincstárjegy­ről szóló törvényerejű rendelet módosítását. A Minisztertanács megtárgyalta a társadalombiztosítás finanszírozási rendszerének korszerűsítéséről szóló előter­jesztést, és úgy határozott, hogy a társadalombiztosítás ön­álló működéséhez szükséges, a pénzügyi feltételeket garan­táló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszti. (Szóvivői tájékoztató a k. oldalon.) Rendkívüli Teszöv-elnökségi ülés Békés megye mezőgazda- sági termelőszövetkezetei a hat éve tartó aszály, a je­lentős központi -elvonások miatt aiz idén váliságios hely­zetbe -kerültek. A legutóbbi elnökségi ülésen, szeptem­ber 29-én a megyei tsz-szö- vetség nagy felelősséggel te­kintette át a megye mező­gazdaságii szövetkezeteinek helyzetét és megfogalmazta leveliét, amelyet eljuttatott a TOT-hoz. Ennek egyenes folytatása volt a tegnap, csü­törtökön Csorváson megtar­tott rendkívüli elnökségi ülés. A tanácskozás munká­jában részt vett Szabó Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke és Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. Az ülésire átfogó írásos be­számoló készült, amely a-z 1989. évi feladatok meghatá­rozására tervajáinlást készí­tett az új köz-gazdasági sza­bályozók hatásáról. Győrfi Károly, Teszöv-titkár többek között elmondotta, az idén 18 tsz zárja veszteséggel a gazdasági évet, két szövet- kezetben nulla eredménnyel számolnak az előzetes fel­mérések szerint. További tíz szövetkezetnél p>énzügyi gon­dokkal kelll számolni az el­következendő időszakban. A veszteség mértéke várható­an megközelíti a 150 millió forintot. A vitában szót kért Szabó István, a TOT elnöke. Be­vezetőjében arról szólt, hogy a megye mezőgazdasági szö­vetkezeteinek várható vesz­teségeit mielőbb meg kell határozni és a bankok se­gítségével -közösen áttekin­teni a várható rendezési megoldás módját. Ebben a TOT segítségét ígérte az el­nök. Javasolta a m^gye szö­vetkezeteinek, hogy mielőbb kezdjék meg a vertikális in­tegráció kiépítését a megyé­ben az élelmiszer-ipari nagyüzemek és a nyers­anyag-termelő szövetkezetek között. A továbbiakban a reformszelilem egyre inkább jelentkező hatásáról beszélt a politikában és a gazdaság­ban. A reformot a párt in­dította el és ma egyre több területen még csak a kezde­ti kibontakozás jelei mutat­koznak, következetes vég­hezvitelére van szükség ah­hoz, hogy a nehéz helyzetből kilábaljon az ország. Kitért arra Is, az elmúlt években, évtizedekben- az állam szin­te mindent magára vállalt. A rossz beruházások, a vesz­teséges vállalatok terheit, s emiatt jutott a népgazdaság válságos helyzetbe. A jövő­ben erős kezű kormányra van szükség ahhoz, hogy úrrá tudjon 1-eninii a nehézsé­gieken-. megtalálja a kivezető utat. Ami a mezőgazdaságot il­leti elmondotta, a-z ország elvárja, hogy gabonából évente 15-16 millió tonnát termel jen meg a mezőgazda­ság. emellett jelentős mér­tékben járuljon hozzá a kül­gazdasági egyensúly javítá­sához. Nanja-im-kban azon fo­lyik a vita, mennyiben kell megtartani a mezőgazdaság exportorientáltságát. A ma­gyar mezőgazdaság eszköz- állománya a szocialista or­szágok átlagánál magasabb, így az egyszerű újraterme­lés feltételei biztosítottak. A jövőben csakúgy, mim-t ed­dig a nagyüzemi termélés és a háztáji gazdálkodás egysé­gét kell megteremteni. Befejezésüt az érdekkép­viseleti munkáról szólt a Politikai Bizottság tagja. V. L. Tótkomlósi hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG ban „Felkeresett minket három pincér fiatalember, hogy jó hasznát vennék, ha megtanulnának németül. Nos, mi támogattuk az elképzelést, az érdeklődők száma meg tíz­egynéhány lett...” így születnek az új és új ötletek Tótkomlóson, a művelődési központban, ahol az új igaz­gató beszélgetett nemrég lapunk munkatársával tervei­ről, gondjairól, elképzeléseiről. Erről szóló interjúnk lapunk negyedik oldalán olvasható. Az elnökségi ülésen felszólalt Szabó István, az MSZMP PB tagja, a TOT elnöke Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom