Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-18 / 275. szám

NÉPÚJSÁG

1988. november 18., péntek

Grósz Károly Párizsba érkezett

Grósz Károly és Francois Mitterrand az Elysée Palota főbejáratánál

Grósz Károly, a minisztertanács elnöke, az MSZMP főtitkára csütörtökön Francois Mitterrand, francia köz- társasági elnök meghívására háromnapos hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. A két ország lobogóival feldíszített Orly repülőtéren a magyar kormányfőt-pártfő- titkárt államfőnek kijáró katonai tiszteletadással fogadták. A különgépből kilépő Grósz Károlyt a francia kormány nevében Jacques Pelletier, az együttműködési és fejlesztési ügyek minisztere üdvözölte. Elhangzott a Himnusz és a Marseillaise; Grósz Károly ellépett a köz- társasági gárda sorfala előtt.

Az ünnepélyes fogadtatás után Grósz Károly szálláshelyére, a Marigny-palotába hajtatott.

Az elnöki rezidencia, az Elysée-palota filmekből, tv- híradókból jól ismert zárt udvarára fél egykor gördült be Grósz Károly gépkocsija. A főtitkár-miniszterelnök elhaladt a köztársasági gárda díszelgő alakulata előtt, a bejáratnál már szívélyes kézfogással várta-köszöntötte Francois Mitterrand francia köztársasági elnök. A protokoll három percet engedélyezett az újságíróknak, majd bezárultak az ajtók: vendég és vendéglátója megkezdte első, ezúttal igen szűk körű megbeszéléseit.

Francois Mitterrand és Grósz Károly megbeszélésén a francia elnök a magyar főtitkár-miniszterelnök párizsi látogatását olyan eseménynek minősítette, amely „fenntartja a kapcsolatok folyamatosságát”. Hazánkról Francois Mitterrand igen jó személyes emlékeket őriz, köztük tartja számon azt a négy alkalmat is, amikor Kádár Jánossal találkozott. A francia ellnök véleménye szerint a magyar—francia kapcsolatok — történelmi okokból — nem különösebben szorosak, s ez abban is kifejeződik, hogy gazdasági, kereskedelmi kontaktusaink meglehetősen alacsony szintűek.

— Éppen tíz esztendeje, Kádár János ittjártakor írtak alá poLitikai nyilatkozatot a magyar—francia kapcsolatokról, amely ma is aktuális megállapodásokat tartalmaz — mondotta válaszában Grósz Károly. — Már ebben is tükröződött: a magyar vezetés felismerte a nyitás szükségességét, ám a kedvező nemzetközi feltételeket ehhez csak az új szovjet külpolitikai gondolkodás teremtette meg. Majd arról beszélt, hogy az együttműködés mai Lehetőségei sem gazdasági, sem műszaki-tudományos téren nincsenek kihasználva. Szeretnénk bekapcsolódni a nagy francia vállalkozásokba, fejlesztési programokba, a legtöbb lehetőséget erre az elektronikában, a számítástechnikában, a mezőgépiparban, az élelmiszeriparban, vegyiparban, illetve korszerű technológiák cseréjében és átvételében, valamint a harmadik piacokon való együttműködésben látjuk.

Este Michel Rocard miniszterelnök díszvacsorát adott Grósz Károly tiszteletére.

Várkonyi Péter Portugáliába látogat

Várkonyi Péter külügyminiszter Joao de Deus Pinheironak, a Portugál Köztársaság külügyminiszterének meghívására november 18. és 20. között hivatalos látogatást tesz Portugáliában.

Magyar álláspont a PNT döntéséről

Az MTI-t illetékes helyen felhatalmazták az alábbiak közlésére:

A Magyar Népköztársaság népe és kormánya nagy jelentőséget tulajdonít a Palesztin Nemzeti Tanács november 15-én elfogadott döntésének, amellyel a gyakorlatban kívánja érvényesíteni a palesztin nép önrendelkezési jogát. A Magyar Népköztársaság mindig elismerte a palesztin nép önrendelkezési jogát, beleértve saját független állama megalakítását is, így üdvözli és támogatja a PNT mostani döntését. A PNT elhatározásának teljes megvalósításáig még sok erőfeszítésre lesz szükség; nélkülözhetetlen a többi között az arab országok maradéktalan támogatása is. A Magyar Népköztársaság úgy ítéli meg, hogy a PNT nemzetközi realitásokat figyelembe vevő, és az ENSZ határozatait elfogadó döntése kedvező feltételeket teremt a közel-keleti konfliktusban érdekelt valamennyi fél számára az átfogó rendezéshez. A Magyar Népköztársaság meggyőződése, hogy a sokat szenvedett Palesztinái arab nép számára — mint a térség többi állama, köztük Izrael számára is — a tartós és igazságos rendezést az ENSZ égisze alatt megtartandó nemzetközi béke- konferencia biztosíthatja a Biztonsági Tanács állandó tagjai, az érintett felek, így a PFSZ és Izrael részvételével.

EXPEDÍCIÓ

GRÖNLANDRA

Amerikai expedíció készül Grönlandra, hogy kiszabadítsa azokat a repülőgépeket, amelyek a második világháború alatt Anglia felé tartva leszállásra kényszerültek, és később vastag jégpáncél alá kerülitek. A hat P—38—Lighning bombázót

és a két B—17-es légi erődöt többhetes kutatás után radarok és mélyfúrások segítségével találták meg a 80 méteres mélységben hó- és jégréteg alatt. A gépek jó állapotban vannak.

ANYATEJPÓTLÓ

Amerikai szakemberek új, kalciumban és foszforban igen gazdag tápszert készítettek, mely anyatejhez adagolva teljes értékű táplálék lehet a koraszülött csecsemőknek. Köztudomású, hogy az anyatej létfontosságú immunológiai tulajdonságokkal rendelkezik. A 900 grammosnál kisebb születési súlyú csecsemőknek viszont sokkal tartalmasabb tápanyagra van szükségük az életben maradáshoz. A dúsabb táplálékot és az immunrendszert serkentő elemeket biztosítandó, az amerikai szakemberek elkészítették az említett anya- tejpótlót, melynek klinikai alkalmazása biztató sikerrel járt.

EREDETI MÓDSZER ÖNGYILKOSSÁGHOZ

Bréma nyugatnémet városban egy 25 éves fiatalember határozta el, hogy eredeti módon lesz öngyilkos. Revolverrel és puskával felfegyverkezve az egyik repülőtérről ellopott egy Ces- na 150-es repülőgépet és három órán át körözött a környék felett. A repülésellenőrök lebeszélték szándékáról, és megígérték, hogy leszálláskor várni fogja felesége, aki korábban elhagyta és gyermeke. A fiatalember végül lemondott szándékáról. és mivel nem volt repülési tapasztalata, másodszorra sikerült leszállnia a repülőtéren.

DJAKARTA SÜLLYED

Indonézig fővárosa, a 8-9 millió lakosú Djakarta lassan süllyed. A szakértők szerint ennek oka, hogy a lakosság a nagyszámú artézi kút által túlzottan fogyasztja a föld alatti vizeket. Ezenkívül a süllyedéshez hozzájárul a magas házak és az autóutak építése. A legveszélyeztetettebb övezet Djakarta régi városrésze és a tengerparton levő térségek.

TÁVHÁZASSÁG

Egy amerikai, 35 éves tengerésztiszt távházasságot kötött. 0 Haifában mondta ki az igent, a menyasszony pedig Amerikában, 7500 kilométeres távolságra tőle. Már három éve házasságot akartak kötni, de mivel a tengerésztiszt állandóan úton van, erre csak így volt módjuk.

ÉLETÉT VESZTETTE EGY BÜVAR

New Orleans közelében egy búvár szigonyával átlőtt egy 130 kilós, 3 méter hosszú halat. A szigony kötele a búvár keze köré csavarodott, s a hal lehúzta a mélybe, ahol a szerencsétlen megfulladt.

IDEGÖSSZEOMLÁS — STRESSZ

A túlhajszolt élettempó következménye — állítják az ausztráliai pszichiáterek, hogy a kontinens minden harmadik lakosa a stressz következtében idegösszeomlást kap. Ezenkívül a The good weekend című lap azt állítja egyik cikkében, hogy minden ausztráliai legalább egyszer az ideg-összeroppa- más határára ér. Az idegkimer ül'tségben szenvedők egyharmada saját erejéből gyógyul meg, a többiek pedig orvoshoz vagy szociális dolgozókhoz fordulnak.

A moszkvai (llllllllli -ban olvastuk

0 józanság ára,

avagy az alkoholellenes törvény csődje I.

Itt az ideje, hogy összeszámoljuk, , mibe került az alkoholizmus bástyájának három évig tartó megfeszített ostroma. Bosszantó, de még mindig ott leng rajta az ősellenség zászlaja, pedig úgy tűnik, minden létező harci eszközt bevetettünk már ellene.

A kezdeti sikerek szép reményekre jogosítottak. Kevesebb lett a munkahelyi hiányzás és az alkoholfogyasztás miatt bekövetkezett munkahelyi baleset. 1984-ben mindenféle alkoholtartalmú italból összesen 17,4 milliárd litert vásárolt és fogyasztott el az ország lakossága. 1987-ben, a szigorú rendszabályoknak köszönhetően ez 8,2 milliárd literre csökkent.

Úgy tűnt, nyugodtan örvendezhetünk, és hasonló módon folytathatjuk a „bűn” elfojtását. Mára azonban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a három év alatt elért sikerek, enyhén szólva szerények, és nyomukban mindenféle elképzelhető új probléma jelent meg.

Függetlenül attól, hogy a vodka ára a duplájára emelkedett, az eladás mennyiségének csökkentése miatt 37 milliárd rubellel kevesebb pénz folyt be az államkasszába. Nemes cél érdekében még az anyagi hátrányt is érdemes vállalni, de tényleg józanabbak lettünk-e? Sajnos, mindent összevetve ugyanannyit iszunk, mint 1985-ben. A statisztika fehéren-feketén kimutatta, hogy az elmúlt két év alatt a vodkaárusítás 2,5 milliárd literről 1,2 milliárd literre esett vissza. Ez idő alatt azonban a cukoreladás felszökött

1,5 milliárd kilogrammra. A belügyminisztérium szakembereinek véleménye szerint ebből a mennyiségű cukorból a házi szeszfőzdékben sokkal több alkoholt főzhettek, mint amennyivel csökkent az állami eladás. Már nem is emlékeztünk rá, mikor volt utoljára hiány ebből az élelmiszeripari termékből. Több városban jegyre kezdték árusítani a cukrot, mint a háború elején. Kevesebb cukorka, csokoládé, szörp, dzsem került a boltokba.

Működik az alkoholmaffia

Közben nagy erőkkel folyik az álhatatos küzdelem. Az ellenség nagy veszteségeket szenved, de valahogy mégsem bír kimerülni. 1985-ben 80 ezer házi szeszfőzőt lepleztek le, és

büntettek meg, 1986-ban 150 ezret, 1987-ben pedig 397 ezret. És még mennyi lehetett, akit nem találtak meg? Ez év első öt hónapjában az ellenőrök hálójába akadt 270 ezer szeszfőző, és összesen 2,7 millió embert vontak felelősségre különböző, alkohollal kapcsolatos kihágásokért, amiről a belügyminisztérium mint nagy vívmányról nyilatkozik. De valahogy nem igazán lelkesítőek az ilyen győzelmek.

A büntetések szigorúak — börtönbüntetés, vagyonelkobzás — és mégis egyre többen vállalják a kockázatot. A rendőrség kutyák segítségével keresi a házi szeszfőzdéket, gyakran razziára emlékeztető, rajtaütésszerű ellenőrzéseket végeznek a házakban, lakásokban. Hasonlóra került sor nemrégiben a kurszki, tomszki és harkovi járás falvaiban, és minden harmadik-negyedik házban találtak házi pálinkát, vagy házi sört. A szeszfőzők változatos cselfogásokhoz folyamodnak, hogy a hatóságokat félrevezessék. Padlásra, fészerbe, szénaboglyába rejtik az alkoholt, földbe ássák, sőt, még trágyadombba is.

Az emberek nagy gyakorlatra tettek szert a szeszfőző készülékek gyártásában is. Képesek akár fejőgépből, vagy számítógépből is készíteni. Hogy megszabaduljanak a rendőrség örökös zaklatásától, a szeszfőző készülékeket a munkahelyen állítják fel, a munkagépek között, és „brigádvállalkozásban” csinálják.

Az óriási keresletet mutatja a házi pálinka ára. Egy háromliteres üvegért 70 rubelt is megadnak (kb. 1260 forint), tehát jóval drágább, mint a bolti, pedig károsabb az egészségre.

De próbálj meg venni a boltban ... Márpedig, ha annyira hiányzik, akkor az utolsó nadrágját sem sajnálja érte az ember. Az üzéreknek képesek még ennél is 10-15 rubellel többet adni egy üvegért.

Petrozavodszkban minden szeszárusító helyet tíztagú rendőrségi őrjárat ellenőriz. Egy alkalommal azonban még ez a harci osztag sem bizonyult elegendőnek. Szilveszter tájékán egy mindenre elszánt, ötezres tömeg elsöpörte a járőrkocsit, és benyomult az üzlet ajtaján. Egy szerencsétlen idős asszonyt agyontapostak, aki mindvégig hősiesen helytállt az alkoholért, hogy érkező vendégeit meg tudja kínálni valamivel. Gyarapodik a spekulánsok csapata is: üzletelnek a bolti eladók, taxisofőrök, kalauzok, utcaseprők, a nyilvános vécék takarítónői. A rendőrség teljes erővel ráveti magát a szeszfőzőkre, üzérkedőkre, italért sorban állókra, és nem marad energiája a betörőkre. A társadalmat pedig lassan átszövi egy jól szervezett alkohol- maffia.

Gyilkos tor

Az alkoholisták rászoktak a kölnire, arcszeszre, hajszeszre, ragasztókra, lakkokra, alkoholtartalmú tiszítószerekre és gyógyszerekre. A lakosságnak sok kellemetlenséget kellett elviselnie, mert eltűntek a boltokból és gyógyszertárakból a legegyszerűbb, legolcsóbb, de mégis nélkülözhetetlen alkoholtartalmú szerek. Az ápolónők injekció előtt nem tudták mivel fertőtleníteni a beteg fenekét.

Mégis a legnagyobb ár, amivel fizettek — a rengeteg emberélet. Elindult az alkoholpótlékoktól szerzett mérgezéshullám — gyakran halálos kimenetelű —, néha egész családok, vállalati kollektívák mérgezést szenvedtek. Teljesen friss példa: egy ukrán faluban az iskola igazgatója megkínálta házi pálinkával a tsz karbantartóját, aki bútort szállított az iskolának. Reggelre az illető meghalt, pár nap múlva pedig elbúcsúzott az élettől az igazgató is. A temetés utáni toron ugyanazt a bűnös italt szolgálták fel, és nyolc ember indult a másvilágra az igazgató és a karbantartó után. Többek között a karbantartó lánya és két fia i§.

A múlt évben hasonló tragikus hibák következtében elpusztult 11 ezer ember — majdnem annyian, mint az afganisztáni háborúban.

Megugrott a kábítószerélvezők és toxikomániások száma, különösen az ifjúság körében. Pedig abban bíztak, hogy ha nehezebben lehet szeszesitalhoz jutni, ez üdvös hatással lesz a felnövekvő nemzedék nevelésére. A Szovjetunió ügyvédi hivatalának nemrég megtartott ülésén azonban nyilvánosságra hozták, hogy nőtt a fiatalkorú bűnözők száma. A rendőrség által ellenőrzés alatt tartott személyek között mintegy félmillió a kamasz.

Valahogy nem gondoltuk át eléggé ennek a keresztes hadjáratnak a beindítását. Az emberek körében végzett véleménykutatás szerint a lakosság 80 százaléka úgyanúgy iszik, mint azelőtt. A peresztrojkát viszont nemcsak azzal a 20 százaléknyi józan életű emberrel kell megvalósítanunk, akik között korántsem mind szentéletű, hanem a többi 80 százaléknyi ivó emberrel együtt.

Az alkoholfogyasztás terén a ’80-as évek elejére kialakult helyzet nyugtalanító volt. Az elmúlt 20 évben egyfolytában emelkedett az iszákosok száma. 1980-ban az egy főre eső alkoholfogyasztás 8,7 liter volt (100 fokos alkoholban számítva), két és félszer annyi, mint 1960-ban. Kétségbeejtő volt a mértéktelen alkoholfogyasztás káros következményeinek megszaporodása is. Az emberek kezdtek nyíltan inni és reggel másnaposán, vagy mámoros állapotban jelentek meg a munkahelyen. Nőtt a munkahelyi balesetek és az alkoholizmus következtében kialakult betegségek száma. Ha mélyebben megvizsgáljuk a problémát, rájövünk, hogy ezek a bajok nemcsak azzal vannak összefüggésben, hogy a boltban szabadon lehet kapni italt, hanem más mélyebb okokkal. Tehát csak az okozat ellen harcoltunk, az okokról viszont nem volt kívánatos beszélni.

Manapság azonban nyítan elemezhetjük. Itt van például Nyikolaj Smeljov újságíró nyilatkozata: „A ’60-as, ’80-as években az alkoholizmus erősödésének fő oka az, hogy belefáradtak az emberek a sok hazugságba és korlátoltságba, abba, hogy nem érezték, szükség van a munkájukra és az eszükre.’’

Lám mégis, mégis... mi olyan módszerrel akarjuk megoldani az alkoholizmus kérdését, ami leginkább a „pangás” idejére emlékeztet és sehogy sem illik ahhoz a szellemhez, amellyel az élet más területén végzünk forradalmi átalakításokat.

Lev Mirosnyicsenko

(Folytatjuk)

Fordította: Frankó Larissza és Gyurkó Edit