Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-18 / 275. szám

NÉPÚJSÁG 1988. november 18., péntek Grósz Károly Párizsba érkezett Grósz Károly és Francois Mitterrand az Elysée Palota fő­bejáratánál Grósz Károly, a miniszter­tanács elnöke, az MSZMP főtitkára csütörtökön Fran­cois Mitterrand, francia köz- társasági elnök meghívására háromnapos hivatalos láto­gatásra Párizsba érkezett. A két ország lobogóival feldí­szített Orly repülőtéren a magyar kormányfőt-pártfő- titkárt államfőnek kijáró ka­tonai tiszteletadással fogad­ták. A különgépből kilépő Grósz Károlyt a francia kor­mány nevében Jacques Pel­letier, az együttműködési és fejlesztési ügyek minisztere üdvözölte. Elhangzott a Him­nusz és a Marseillaise; Grósz Károly ellépett a köz- társasági gárda sorfala előtt. Az ünnepélyes fogadtatás után Grósz Károly szálláshe­lyére, a Marigny-palotába hajtatott. Az elnöki rezidencia, az Elysée-palota filmekből, tv- híradókból jól ismert zárt udvarára fél egykor gördült be Grósz Károly gépkocsija. A főtitkár-miniszterelnök el­haladt a köztársasági gárda díszelgő alakulata előtt, a bejáratnál már szívélyes kéz­fogással várta-köszöntötte Francois Mitterrand francia köztársasági elnök. A proto­koll három percet engedé­lyezett az újságíróknak, majd bezárultak az ajtók: vendég és vendéglátója meg­kezdte első, ezúttal igen szűk körű megbeszéléseit. Francois Mitterrand és Grósz Károly megbeszélésén a francia elnök a magyar főtitkár-miniszterelnök pári­zsi látogatását olyan ese­ménynek minősítette, amely „fenntartja a kapcsolatok fo­lyamatosságát”. Hazánkról Francois Mitterrand igen jó személyes emlékeket őriz, köztük tartja számon azt a négy alkalmat is, amikor Kádár Jánossal találkozott. A francia ellnök véleménye szerint a magyar—francia kapcsolatok — történelmi okokból — nem különöseb­ben szorosak, s ez abban is kifejeződik, hogy gazdasági, kereskedelmi kontaktusaink meglehetősen alacsony szin­tűek. — Éppen tíz esztendeje, Kádár János ittjártakor ír­tak alá poLitikai nyilatkoza­tot a magyar—francia kap­csolatokról, amely ma is aktuális megállapodásokat tartalmaz — mondotta vála­szában Grósz Károly. — Már ebben is tükröződött: a magyar vezetés felismerte a nyitás szükségességét, ám a kedvező nemzetközi feltéte­leket ehhez csak az új szov­jet külpolitikai gondolkodás teremtette meg. Majd arról beszélt, hogy az együttmű­ködés mai Lehetőségei sem gazdasági, sem műszaki-tu­dományos téren nincsenek kihasználva. Szeretnénk be­kapcsolódni a nagy francia vállalkozásokba, fejlesztési programokba, a legtöbb le­hetőséget erre az elektroni­kában, a számítástechniká­ban, a mezőgépiparban, az élelmiszeriparban, vegyipar­ban, illetve korszerű techno­lógiák cseréjében és átvéte­lében, valamint a harmadik piacokon való együttműkö­désben látjuk. Este Michel Rocard mi­niszterelnök díszvacsorát adott Grósz Károly tisztele­tére. Várkonyi Péter Portugáliába látogat Várkonyi Péter külügy­miniszter Joao de Deus Pinheironak, a Portugál Köztársaság külügyminisz­terének meghívására no­vember 18. és 20. között hi­vatalos látogatást tesz Por­tugáliában. Magyar álláspont a PNT döntéséről Az MTI-t illetékes helyen felhatalmazták az alábbiak közlésére: A Magyar Népköztársaság népe és kormánya nagy je­lentőséget tulajdonít a Pa­lesztin Nemzeti Tanács no­vember 15-én elfogadott döntésének, amellyel a gya­korlatban kívánja érvénye­síteni a palesztin nép ön­rendelkezési jogát. A Ma­gyar Népköztársaság min­dig elismerte a palesztin nép önrendelkezési jogát, beleértve saját független ál­lama megalakítását is, így üdvözli és támogatja a PNT mostani döntését. A PNT elhatározásának teljes megvalósításáig még sok erőfeszítésre lesz szükség; nélkülözhetetlen a többi között az arab országok maradéktalan támogatása is. A Magyar Népköztársa­ság úgy ítéli meg, hogy a PNT nemzetközi realitáso­kat figyelembe vevő, és az ENSZ határozatait elfoga­dó döntése kedvező felté­teleket teremt a közel-kele­ti konfliktusban érdekelt valamennyi fél számára az átfogó rendezéshez. A Ma­gyar Népköztársaság meg­győződése, hogy a sokat szenvedett Palesztinái arab nép számára — mint a tér­ség többi állama, köztük Izrael számára is — a tar­tós és igazságos rendezést az ENSZ égisze alatt meg­tartandó nemzetközi béke- konferencia biztosíthatja a Biztonsági Tanács állan­dó tagjai, az érintett felek, így a PFSZ és Izrael rész­vételével. EXPEDÍCIÓ GRÖNLANDRA Amerikai expedíció készül Grönlandra, hogy kiszaba­dítsa azokat a repülőgépe­ket, amelyek a második vi­lágháború alatt Anglia felé tartva leszállásra kénysze­rültek, és később vastag jég­páncél alá kerülitek. A hat P—38—Lighning bombázót és a két B—17-es légi erődöt többhetes kutatás után rada­rok és mélyfúrások segítsé­gével találták meg a 80 mé­teres mélységben hó- és jég­réteg alatt. A gépek jó álla­potban vannak. ANYATEJPÓTLÓ Amerikai szakemberek új, kalciumban és foszforban igen gazdag tápszert készí­tettek, mely anyatejhez ada­golva teljes értékű táplálék lehet a koraszülött csecse­mőknek. Köztudomású, hogy az anyatej létfontosságú im­munológiai tulajdonságokkal rendelkezik. A 900 grammos­nál kisebb születési súlyú csecsemőknek viszont sokkal tartalmasabb tápanyagra van szükségük az életben mara­dáshoz. A dúsabb táplálékot és az immunrendszert ser­kentő elemeket biztosítandó, az amerikai szakemberek el­készítették az említett anya- tejpótlót, melynek klinikai alkalmazása biztató sikerrel járt. EREDETI MÓDSZER ÖNGYILKOSSÁGHOZ Bréma nyugatnémet vá­rosban egy 25 éves fiatal­ember határozta el, hogy eredeti módon lesz öngyil­kos. Revolverrel és puská­val felfegyverkezve az egyik repülőtérről ellopott egy Ces- na 150-es repülőgépet és há­rom órán át körözött a kör­nyék felett. A repülésellen­őrök lebeszélték szándéká­ról, és megígérték, hogy le­szálláskor várni fogja fele­sége, aki korábban elhagyta és gyermeke. A fiatalember végül lemondott szándéká­ról. és mivel nem volt repü­lési tapasztalata, másodszor­ra sikerült leszállnia a repü­lőtéren. DJAKARTA SÜLLYED Indonézig fővárosa, a 8-9 millió lakosú Djakarta las­san süllyed. A szakértők szerint ennek oka, hogy a lakosság a nagyszámú artézi kút által túlzottan fogyaszt­ja a föld alatti vizeket. Ezenkívül a süllyedéshez hozzájárul a magas házak és az autóutak építése. A leg­veszélyeztetettebb övezet Djakarta régi városrésze és a tengerparton levő térsé­gek. TÁVHÁZASSÁG Egy amerikai, 35 éves ten­gerésztiszt távházasságot kö­tött. 0 Haifában mondta ki az igent, a menyasszony pe­dig Amerikában, 7500 kilo­méteres távolságra tőle. Már három éve házasságot akar­tak kötni, de mivel a tenge­résztiszt állandóan úton van, erre csak így volt módjuk. ÉLETÉT VESZTETTE EGY BÜVAR New Orleans közelében egy búvár szigonyával átlőtt egy 130 kilós, 3 méter hosszú halat. A szigony kötele a búvár keze köré csavarodott, s a hal le­húzta a mélybe, ahol a sze­rencsétlen megfulladt. IDEGÖSSZEOMLÁS — STRESSZ A túlhajszolt élettempó következménye — állítják az ausztráliai pszichiáterek, hogy a kontinens minden harmadik lakosa a stressz következtében idegösszeom­lást kap. Ezenkívül a The good weekend című lap azt állítja egyik cikkében, hogy minden ausztráliai legalább egyszer az ideg-összeroppa- más határára ér. Az idegki­mer ül'tségben szenvedők egyharmada saját erejéből gyógyul meg, a többiek pe­dig orvoshoz vagy szociális dolgozókhoz fordulnak. A moszkvai (llllllllli -ban olvastuk 0 józanság ára, avagy az alkoholellenes törvény csődje I. Itt az ideje, hogy összeszámoljuk, , mibe került az alkoholizmus bástyájának három évig tartó megfeszí­tett ostroma. Bosszantó, de még mindig ott leng rajta az ősellenség zászlaja, pedig úgy tűnik, minden létező harci eszközt bevetettünk már ellene. A kezdeti sikerek szép reményekre jogosítottak. Keve­sebb lett a munkahelyi hiányzás és az alkoholfogyasztás miatt bekövetkezett munkahelyi baleset. 1984-ben minden­féle alkoholtartalmú italból összesen 17,4 milliárd litert vá­sárolt és fogyasztott el az ország lakossága. 1987-ben, a szi­gorú rendszabályoknak köszönhetően ez 8,2 milliárd liter­re csökkent. Úgy tűnt, nyugodtan örvendezhetünk, és hasonló módon folytathatjuk a „bűn” elfojtását. Mára azonban egyre nyil­vánvalóbbá válik, hogy a három év alatt elért sikerek, eny­hén szólva szerények, és nyomukban mindenféle elkép­zelhető új probléma jelent meg. Függetlenül attól, hogy a vodka ára a duplájára emel­kedett, az eladás mennyiségének csökkentése miatt 37 mil­liárd rubellel kevesebb pénz folyt be az államkasszába. Nemes cél érdekében még az anyagi hátrányt is érdemes vállalni, de tényleg józanabbak lettünk-e? Sajnos, mindent összevetve ugyanannyit iszunk, mint 1985-ben. A statiszti­ka fehéren-feketén kimutatta, hogy az elmúlt két év alatt a vodkaárusítás 2,5 milliárd literről 1,2 milliárd literre esett vissza. Ez idő alatt azonban a cukoreladás felszökött 1,5 milliárd kilogrammra. A belügyminisztérium szakembe­reinek véleménye szerint ebből a mennyiségű cukorból a házi szeszfőzdékben sokkal több alkoholt főzhettek, mint amennyivel csökkent az állami eladás. Már nem is emlékez­tünk rá, mikor volt utoljára hiány ebből az élelmiszeripari termékből. Több városban jegyre kezdték árusítani a cuk­rot, mint a háború elején. Kevesebb cukorka, csokoládé, szörp, dzsem került a boltokba. Működik az alkoholmaffia Közben nagy erőkkel folyik az álhatatos küzdelem. Az el­lenség nagy veszteségeket szenved, de valahogy mégsem bír kimerülni. 1985-ben 80 ezer házi szeszfőzőt lepleztek le, és büntettek meg, 1986-ban 150 ezret, 1987-ben pedig 397 ez­ret. És még mennyi lehetett, akit nem találtak meg? Ez év első öt hónapjában az ellenőrök hálójába akadt 270 ezer szeszfőző, és összesen 2,7 millió embert vontak felelősségre különböző, alkohollal kapcsolatos kihágásokért, amiről a belügyminisztérium mint nagy vívmányról nyilatkozik. De valahogy nem igazán lelkesítőek az ilyen győzelmek. A büntetések szigorúak — börtönbüntetés, vagyonelkob­zás — és mégis egyre többen vállalják a kockázatot. A rendőrség kutyák segítségével keresi a házi szeszfőzdéket, gyakran razziára emlékeztető, rajtaütésszerű ellenőrzéseket végeznek a házakban, lakásokban. Hasonlóra került sor nemrégiben a kurszki, tomszki és harkovi járás falvaiban, és minden harmadik-negyedik házban találtak házi pálin­kát, vagy házi sört. A szeszfőzők változatos cselfogásokhoz folyamodnak, hogy a hatóságokat félrevezessék. Padlásra, fészerbe, szénaboglyába rejtik az alkoholt, földbe ássák, sőt, még trágyadombba is. Az emberek nagy gyakorlatra tettek szert a szeszfőző ké­szülékek gyártásában is. Képesek akár fejőgépből, vagy számítógépből is készíteni. Hogy megszabaduljanak a rend­őrség örökös zaklatásától, a szeszfőző készülékeket a mun­kahelyen állítják fel, a munkagépek között, és „brigádvál­lalkozásban” csinálják. Az óriási keresletet mutatja a házi pálinka ára. Egy há­romliteres üvegért 70 rubelt is megadnak (kb. 1260 forint), tehát jóval drágább, mint a bolti, pedig károsabb az egészségre. De próbálj meg venni a boltban ... Márpedig, ha annyi­ra hiányzik, akkor az utolsó nadrágját sem sajnálja érte az ember. Az üzéreknek képesek még ennél is 10-15 rubellel többet adni egy üvegért. Petrozavodszkban minden szeszárusító helyet tíztagú rendőrségi őrjárat ellenőriz. Egy alkalommal azonban még ez a harci osztag sem bizonyult elegendőnek. Szilveszter tájékán egy mindenre elszánt, ötezres tömeg elsöpörte a járőrkocsit, és benyomult az üzlet ajtaján. Egy szerencsét­len idős asszonyt agyontapostak, aki mindvégig hősiesen helytállt az alkoholért, hogy érkező vendégeit meg tudja kínálni valamivel. Gyarapodik a spekulánsok csapata is: üzletelnek a bolti eladók, taxisofőrök, kalauzok, utcasep­rők, a nyilvános vécék takarítónői. A rendőrség teljes erő­vel ráveti magát a szeszfőzőkre, üzérkedőkre, italért sor­ban állókra, és nem marad energiája a betörőkre. A társa­dalmat pedig lassan átszövi egy jól szervezett alkohol- maffia. Gyilkos tor Az alkoholisták rászoktak a kölnire, arcszeszre, hajszesz­re, ragasztókra, lakkokra, alkoholtartalmú tiszítószerekre és gyógyszerekre. A lakosságnak sok kellemetlenséget kellett elviselnie, mert eltűntek a boltokból és gyógyszertárakból a legegyszerűbb, legolcsóbb, de mégis nélkülözhetetlen alko­holtartalmú szerek. Az ápolónők injekció előtt nem tudták mivel fertőtleníteni a beteg fenekét. Mégis a legnagyobb ár, amivel fizettek — a rengeteg emberélet. Elindult az alkoholpótlékoktól szerzett mérge­zéshullám — gyakran halálos kimenetelű —, néha egész családok, vállalati kollektívák mérgezést szenvedtek. Telje­sen friss példa: egy ukrán faluban az iskola igazgatója megkínálta házi pálinkával a tsz karbantartóját, aki bútort szállított az iskolának. Reggelre az illető meghalt, pár nap múlva pedig elbúcsúzott az élettől az igazgató is. A teme­tés utáni toron ugyanazt a bűnös italt szolgálták fel, és nyolc ember indult a másvilágra az igazgató és a karban­tartó után. Többek között a karbantartó lánya és két fia i§. A múlt évben hasonló tragikus hibák következtében el­pusztult 11 ezer ember — majdnem annyian, mint az af­ganisztáni háborúban. Megugrott a kábítószerélvezők és toxikomániások száma, különösen az ifjúság körében. Pedig abban bíztak, hogy ha nehezebben lehet szeszesitalhoz jutni, ez üdvös hatással lesz a felnövekvő nemzedék nevelésére. A Szovjetunió ügyvédi hivatalának nemrég megtartott ülésén azonban nyilvános­ságra hozták, hogy nőtt a fiatalkorú bűnözők száma. A rendőrség által ellenőrzés alatt tartott személyek között mintegy félmillió a kamasz. Valahogy nem gondoltuk át eléggé ennek a keresztes hadjáratnak a beindítását. Az emberek körében végzett vé­leménykutatás szerint a lakosság 80 százaléka úgyanúgy iszik, mint azelőtt. A peresztrojkát viszont nemcsak azzal a 20 százaléknyi józan életű emberrel kell megvalósítanunk, akik között korántsem mind szentéletű, hanem a többi 80 százaléknyi ivó emberrel együtt. Az alkoholfogyasztás terén a ’80-as évek elejére kialakult helyzet nyugtalanító volt. Az elmúlt 20 évben egyfolytában emelkedett az iszákosok száma. 1980-ban az egy főre eső alkoholfogyasztás 8,7 liter volt (100 fokos alkoholban szá­mítva), két és félszer annyi, mint 1960-ban. Kétségbeejtő volt a mértéktelen alkoholfogyasztás káros következményei­nek megszaporodása is. Az emberek kezdtek nyíltan inni és reggel másnaposán, vagy mámoros állapotban jelentek meg a munkahelyen. Nőtt a munkahelyi balesetek és az alko­holizmus következtében kialakult betegségek száma. Ha mé­lyebben megvizsgáljuk a problémát, rájövünk, hogy ezek a bajok nemcsak azzal vannak összefüggésben, hogy a bolt­ban szabadon lehet kapni italt, hanem más mélyebb okok­kal. Tehát csak az okozat ellen harcoltunk, az okokról vi­szont nem volt kívánatos beszélni. Manapság azonban nyítan elemezhetjük. Itt van például Nyikolaj Smeljov újságíró nyilatkozata: „A ’60-as, ’80-as években az alkoholizmus erősödésének fő oka az, hogy be­lefáradtak az emberek a sok hazugságba és korlátoltságba, abba, hogy nem érezték, szükség van a munkájukra és az eszükre.’’ Lám mégis, mégis... mi olyan módszerrel akarjuk meg­oldani az alkoholizmus kérdését, ami leginkább a „pan­gás” idejére emlékeztet és sehogy sem illik ahhoz a szel­lemhez, amellyel az élet más területén végzünk forradalmi átalakításokat. Lev Mirosnyicsenko (Folytatjuk) Fordította: Frankó Larissza és Gyurkó Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom