Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-08 / 241. szám

1988. október 8., szombat

■»HslUkTitá

Vizsgálat

a Telekabel kisszövetkezet gyulai tevékenységéről

A levelek, olvasói észrevételek megszakítás nélkül érkeznek szerkesztőségünkbe Gyuláról, a kérdés rendre ez: minek nevezhető tulajdonképpen az, amit a Telekábel Híradás- és Vegyesipari Kisszövetkezet gyulai kirendeltsége a fürdővárosban csinál.

Lapunkban többször írtunk a Telekábelről, de nem tudtuk megválaszolni a legfontosabb felvetéseket, nevezetesen, hogy miért éppen ez a cég foghatott hozzá a gyulai kábeltelevíziós hálózat teljes kiépítéséhez, illetve az általuk használt árak menynyiben felelnek meg a tisztességes árképzés kritériumainak. A szóbeszéd szerint a városi tanács illetékes vezetői meglepően „nagyvonalúan” jártak el a Telekábel ügyében, és azért marad minden lényegi kérdés homályban — azért nincs ezekre dokumentumokkal, szerződésekkel, árkalkulációkkal, nyilvántartásokkal stb. alátámasztható magyarázat —, mert így lehetőség van a különböző visszaélések leplezésére. A városi Népi Ellenőrzési Bizottság is több ilyen értelmű bejelentést, észrevételt kapott, névvel ellátva. Sőt, egyes bejelentők a megvesztegetés lehetőségét is megemlítik, mondván, senki sem lát tisztán az ügyben!

A bizottság eredetileg úgy tervezte, hogy néhány hét alatt végére jár a dolognak.

Aztán eltelt három hónap, többek lázas munkájával jellemezhető negyedév. És csütörtökön rendkívüli NEB- ülésen a testület tagjai már a munkabizottság írásban elkészített anyagát tárgyalhatták meg. A vizsgálat vezetője Varga István volt. A tanácskozáson részt vett valamennyi érdekelt cég, szerv illetékes vezetője, de az írásos előterjesztésben leírtakon gyakorlatilag nem változtatott a testület, mert szóbeli magyarázatokon kívül a szükséges, mind ez idáig „láthatatlan” dokumentumok, kalkulációk stb. ezúttal sem kerültek elő.

* * * *

E sorok írója nehéz helyzetben van, mert az összegyűjtött tapasztalatokat rögzítették a népi ellenőrök, és gyakorlatilag minden egyes szónak jelentősége van, így szinte megoldhatatlan az értelmet. lényeget nem csorbító kiemelés. Mindössze arra vállalkozhatunk, hogy a megállapítások összegzését valamennyi érintettről közöljük;

fl gyulai tanács műszaki osztálya

A kábeltelevíziózás előkészítése, szervezése és gyakorlati végrehajtása során nem járt el a tőle elvárható gondossággal és körültekintéssel. Nem volt biztosítva .— és jelenleg sincs! — a lakosság megfelelő és pontos informálása, érdekvédelme. (Az osztály vezetője szerint kizárólag a lakosságra tartozik, hogy megkötik vagy sem a szerződést a Teleká- bellel. ..) Különösen igaz ez a hálózatépítés és az üzemeltetés árára. A tanácsnak nem lett volna szabad lehetővé tenni a Telekábelnek, hogy a hálózatépítést megkezdje mindaddig, amíg a 15/1980. (XIII. 25.) KPM— ÉVM számú együttes rendeletben előírt hatósági engedélyeket meg nem szerzik (elvi építési és kivitelezési, majd használatbavételi engedély). és a megfelelő iratokat el nem küldik a Szegedi Postaigazgatóságnak, illetve a tanácsnak. A tanács az említett rendeletben előírt szakhatósági engedélyeket (közterület-felhasználási és -bontási) nem adta ki. Sőt, a törzskábel vonalvezetésének egyeztetéséről sincs írásos feljegyzés. A Kohán képtár mögé telepített két parabolaantenna létesítéséhez ugyancsak nem adta ki a tanács az építési engedélyt. A tanács nem gondoskodott arról sem, hogy a Telekábel teljes körű garanciát nyújtson a hálózat hosszabb távú üzemeltetésére. A városi tanács és a Telekábel ez év júniusában kötött egy „együttműködési” megállapodást, de ebben továbbra sincs rögzítve a lakosság érdekvédelme.

fl kertészeti vállalat

A Telekábellel ’87 április 16-án kötöttek szerződést a Kuznyeek lakótelepen — 436 lakásra — a kábelhálózat megépítésére, három ütemben. A szerződés megkötésekor a kertészeti vállalat nem járt el kellő gondossággal, nem kért olyan árajánlatot, amely a szerződés szerinti összeg költségeit olyan részletességgel tartalmazta volna, amely alkalmas a vállalkozási összeg nagyságrendjének megítéléséhez!

fl Szegedi Postaigazgatóság

Az igazgatóságnak tudomása volt a gyulai kábeltelevíziós hálózat megvalósításáról, ennek ellenére nem kezdeményezték a szükséges hatósági engedélyek megszerzését.

fl Telekábel gyulai kirendeltsége

A kirendeltség irodahelyiségében tartott ellenőrzésen több lényegi kérdés megválaszolatlan maradt, a berendezések műszaki dokumentációi, számlák, árakkal kapcsolatos adatok, hiányoztak, nem volt ellenőrzési naplójuk, és a vásárlók könyvét sem tudták felmutatni. Az ügyfeleknek az elvégzett szolgáltatásokról számlát nem adnak, nem rendelkeznek az előírt vállalási szabályzattal, így a megrendelő a szolgáltatások elvállalására és elvégzésére vonatkozó követelmények megtartását, a számlázást, valamint a minőségi kifogások intézését nem ismerheti! A kirendeltség vezetője szerint az adatok, okmányok, bizonylatok a budapesti központjukban megtalálhatók, az ügyfelekkel kötött szerződések egy részét pedig lefűzik. Ezeken az alábbi árak szerepeltek: 4000, 4137, 4800, 5000, 5760, 6000, 6800, 7100, 8750, 10 000 és 12 500 forint. Az árak tartalmát megindokolni nem tudták, mondván: az adatok ugyancsak a fővárosi központban vannak, összegezve: a kirendeltség hatósági engedélyek hiányában végzi jelenleg is a kábeltelevíziózási munkákat, sem műszaki, sem egyéb okmányokat nem tudnak felmutatni.

fl Telekábel budapesti központja

A 15/1980./KPM-ÉVM

együttes rendelet előírja a' hatósági engedélyek megszerzését és ez vonatkozik a Telekábelre is. A Telekábel ezekkel nem rendelkezik! A helyszíni vizsgálat szerint nem adnak számlát a gyulai megrendelőknek, ők a szerződést tekintik annak, a befizetést postai befizetőlapon kérik. A számlaadás elmulasztásával viszont megsértik az 1987. évi V. törvényt. A megrendelésekről nem vezetik a 980/1988./Pk. 7. PM XII. számú számviteli közlönyben előírt vevő (adósok) számlacsoporthoz kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat, pedig ebből lehetne megállapítani az elküldött számlák összegét, a vevők által adott előlegeket, valamint a ki nem egyenlített tartozásokat. A megrendelők befizetett előlegeit a Telekábel árbevételként, azaz teljesítményként könyveld el. (Erre írásos engedélyük nincs, állítólag szóban (!) kaptak erre lehetőséget az APEH-től.) A népi ellenőrök természetesen részletes árkalkulációt és az ezzel összefüggő dokumentációt is kérték a szövetkezet elnökétől, Kiss Pétertől. Az elnök erre azt mondta, hogy nem tudja ezeket megmutatni, mert az okmányok a fővárosi tanács árhatósági osztályánál vannak. Itt kel megjegyezzük, hogy a fővárosi tanács árhatósági osztályának főelőadója hallotta az elnök kijelentését és nem reagált rá! A népi ellenőrök elmentek az említett osztályhoz, ahol kiderült, hogy a Gyulán folyó kábeltelevíziózási munkákról semmiféle dokumentáció nem található! így a vizsgálat az árakról érdemi megállapítást nem tudott tenni, bármilyen hihetetlenül is hangzik.

’II Fővárosi Tanács árhatósági osztálya

Az árhatóságot legutoljára szeptember 8-án keresték még Gyuláról, ahol a népi ellenőrök megtudták, hogy a Telekábelnél átfogó árhatósági ellenőrzés folyik, s ez idáig többek között az alábbiakat állapították meg:

A kiászövetkezet az V./1987. /IV. 13./ÁH sz. rendelkezés második paragrafusával ellentétesen költségvetést nem készített az alkalmazott áraikról a műszaki terv- és engedélyezési tervdokumentációt, a telepítéshez szükséges szakhatósági engedélyt nem tudják bemutatni, az elvégzett munkákról anyagelszámoltatásuk nincs, az építési napló a munkákat ugyan rögzíti, de ezeket nem dolgozták fel és nem összesítették! Gazdaságossági számításokat nem végeznek, a ráfordításokat nem elemzik, nem rendelkeznek az üzemeltetési díjra vonatkozó számítással sem, a megrendelőknek számlát nem adnak, az átárazási feladatokat az 1988-ra áthúzódó szerződéseknél nem hajtották végre.

* * *

Az a türelmes olvasó, aki idáig eljutott, és még arra is marad energiája, hogy megpróbálja feldolgozni a leírtakat, bizonyára jó néhány kérdést fogalmaz meg magában. Hiszen ennyi „ki nem deríthetőség” valóban okot adhat a morfondírozásra. A népi ellenőröknek becsületére legyen mondva, hogy eljutottak idáig és mások — az illetékesek — helyett próbáltak végére járni a dolgoknak. Természetesen ezzel az ügy még nem zárult le, mert a Telekábel gazdálkodása — legalábbis az eddig hozzáférhető információk alapján — meglehetősen „sajátosnak” tűnik. A

NEB ezért javasolja az APEH-nek, hogy végezzen átfogó dokumentációs vizsgálatot a Telekábel kisszövetkezetnél tapasztalható gazdálkodás és számvitel rendjét sértő mulasztások, szabálytalanságok miatt. A Fővárosi Tanács Ipari és Mezőgazdasági Főosztályának javasolják, hogy a több hónapja folyó (!) vizsgálatukat fejezzék be ... A gyulai kertészeti vállalat igazgatóját arra kérik, hogy a Telekábellel kötött csaknem

2,3 millió forint összegű vállalkozási szerződésről utólagosan kérjen megfelelő költségrészletezést. A városi tanács elnökét felhívják a különböző engedélyek kiadására, illetve arra, hogy állapítsa meg: történt-e, s ha igen, milyen mulasztás a műszaki osztályon. Az „együttműködési megállapodást” ugyancsak javasolják felülvizsgálni, mert ebben nem szerepel a lakosság érdekvédelme — pedig a városi tanács pontosan azért van, hogy minden ilyen s ehhez hasonló ügyben a -lakosság érdekeit védje, a tisztségviselők éppen ezért veszik fel a fizetésüket! — és az üzemeltetés garanciáit sem látják hosszú távon megnyugtatónak a népi ellenőrök.

Természetesen megfogalmazták felhívásukat a szőr vetkezet elnökének is a már említettekről.

A Telekábel-ügy tehát még nem zárult le, de a tisztánlátást segítő első lépéseket már megéltük, s reméljük, belátható időn belül a ma még nyitott kérdések is megválaszolásra kerülnek. A lakosság érdeke az, hogy a városi kábeltévé-hálózat a jövőben is működjön, a működtetése megfeleljen a törvényeknek, előírásoknak. (A NEB többek között ezért javasolta egy társadalmi bizottság, majd ezt követően egy társulás létrehozását.)

Az is egyértelmű, hogy a lakosság érdekvédelmét lényegesen erősíteni kell, jó néhány kérdés pedig jogilag tisztázásra vár — például a létesítmény tulajdonjoga.

Arról nem beszélve, hogy összességében, egyedül Gyulán — ha a tervezett 2 ezer lakás csatlakozik a rendszerhez — 1995-ig mintegy 30 millió forintos üzletről van szó! Joggal várhatják el az emberek, hogy pénzük ellenértékéről pontos információkat kapjanak.

Lovász Sándor

Zsáky István tárlata Szarvason

A képzőművészeti világhét ajlkallimából) nyílt meg Zsáky Isttvá-n kiállítása a Tessedik Múzeumban. A képzőművészeti éltet ákt-ivizálására számos olyan polihisiztori men- taliifiású egyéniségre van szükség miint ő. Művészet- pedagógiai tevékenysége arra irányult, hogy a teremtett érték áramlása megkezdődhessen. Festményei jó /alaphangot adinaik, szelíd modernségükkel szinte vezetik aiz élVont művészet megértéséhez fogódzókat kereső közönséget. Kiindulásul a tapintható tájat, az emberi kapcsolatokat, ember és világ viszonyát választatta. Alkotásai arról a környezettről, vallanak, amelyben jelenleg él. Festői látomásait Szarvas környékére — azott pergő évszakokra — összpontosítja. Színei korábban visszafogottabbak, pasztellesebbek voltak, mára felzaík- Eaitóbbra fokozta azokat. Mégis inkább llíraian, mint a tájban rejlő feszültségeket kiemelve ábrázolja a körül- llötte lévő világot.

Hasztalan próbálkozás lenne kimutatni, hogy melyik izmushoz tartozik, hogy milyen iskolát követ. Csöndes meditáció jeleinek tekinthetjük munkáit. Olyan nyugalmat keres, amély a néző száméra a kellemesség érzetét kelti, A közérthető ábrázolásmód híve, mindenkor a ter-mészetelvűség határain belül1 marad. A megformálandó témáihoz aiz érzelmek félől közelít, szenvedélyesem és fiigyéllmeztetőan. A kis- és közepes méretű művek színvilága is hasonló, tatáin csak egy-két kompozíció távolodik él a meleg színiek ismerősen barátságos hatásóltól. Kitartó szépségkeresés árad a szarvasi arborétumot, a Körös-holit- ágialt, a Duna-kanyar panorámáját ábrázoló művekből.

Viszonylag /kevesen tudják, hogy Zsáky István folyamatos résztvevője a Vásárhelyi Ösizi Tárlatnak, az Altföldii Tárlatnak. Művei eljutottak Zalaegerszegtől Kalocsán át a megye számos kiáliítótermébe. A művész hazatér e bemutatóval arra a helyre, amelyik otthona. A tárlat jó alkalmat nyújt a szarvasi művészetkedvelő közönségnek arra, ho,gy ismerkedjen, azonosuljon a kiállító újabb törekvéseivel.

Cs. Tóth János

Zsáky István: Elhagyott ház

Az operett a legdrágább

fl jegyek ára nem változott, csak a bérleteké

Legyen akár az állami költségvetésről, akár a család pénztárcájáról szó, o kultúra a mostohagyerek. Mindig neki jut kevesebb, és egyre kevesebb. A művelődéstől és az oktatástól elvett pénzek súlyos társadalmi következményeitől1, a f e- myagatő jövőképtől most eltekintünk, és Csányi Tibor gazdasági igazgatótól arra kérünk válását, hogy a Jókai Színházban mennyire emelték a jegyek árát, illetve hogyan akarják megtartani a közönséget.

— Az előző évhez képest nem változtak a helyáraink. Továbbra is, négy kategóriába sorolhatók a jegyek: az élisiő a 100, 80, 40 forintos kategória, a második a 80, 60, 40, a harmadik a 60, 50, 30 és végül az 50, 40, 30 forintos jegyeké. A lényeg az, hogy a műfajok, az előadások fajsú-lya, a szórakoztatás minősége alápján differenciáltan állapítottuk meg a helyáraikat. Így a legmagasabb kategóriáiba tartozik a zenés műfaj, az operett (A régi nyár, Vidám kísértet, Mágnás Mislka). A padlás és a La Mancha lovagja, tehát a musical a következő, a 80 forintos kategória. A revizor a 60 forintos, és a Csirkefog előadásaira egy„Az emberektől egyre nagyobb áldozát, ha színházra költenek”

Fotó: Kovács Erzsébet

séglesen 60 forintba kerülnek a jegyek.

— Tavalyhoz képest nem változtak a helyárak. De emelkedtek tavaly az azt megelőző évi összegekhez képesti

— Igen, tavaly az operett esetében például 80 forintba került egy jegy, a bérletes kapta 60 forintos egységáron. Két évvel ezelőtt 60, 50, 40 forintos hellyárak voltaik. Az 1987—88. évadban a premier-bérleteket 60 forinttal emeltük, így tettek 400, 340, 200 forintosak. A többi bérlet álra 40 forinttal emeli kiedletfc, 340, 280 és 140 forint lett. Nem változtak a diákbértefcáraik.

— Hogyan alakult a bérletváltók száma?

— 1986—87-ben 6697-en vásároltak bérletet, a következő évadban 6631-en. Most is az a célunk, hogy minden nehézség ellenére elérjük a 6500-6600-as számot. S úgy (tűnik, hogy erre reális esélyünk van. Mint látja, nem túli borús a kiép. Nyilvánvaló, bogy a szervezés hatékony munkája nélkül nem tudtuk volta a közönséget megtartani. Az emberektől! egyre naigyobb áldozat, ha színházra költenak, ezzél ti-siztában vagyunk, és igyekszünk megérteni, nehéz helyzetűiket. A szervezők jól tudják, hogy a közönséget meg teli keresni, és sízimte ki kell csalogatni a pénzt a zsebükből. A csökkenő állllla- mi támogatás is arra kényszeríti a színházakat, hogy emeljék az áraikat. De éppen azért -emeltük csak a bérletek árát, hogy /lehetőleg megtartsuk a közönségünket, és ne veszítsük el az alkalmi jegyvásáriltílkat.

Súlyos mulasztásokat, szabálytalanságokat tapasztaltak a népi ellenőrök