Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-08 / 241. szám

ISHilUkfifáf 1988. október (8., szombat Sláger a törülköző - Hová tűnt a gyertyatartó ? Szállodai szarkák Orosházi Állami Gazdaság Hogyan hatott a szabályozórendszer? Már eltelt az évből több mint 9 hónap, így értékelhe­tővé válik az új adórendszer hatása a gazdálkodó egy­ségeknél. Milyen változásokat hozott az új szabályozó- rendszer a mezőgazdasági nagyüzemekben? A kérdésre Csík Istvánné, az Orosházi Állami Gazdaság közgazda- sági igazgatóhelyettese válaszol. Eigy s'záillllodia gazdasági életében a sóik műgyűjtő tu­rista 'bizony komoly anyagi kánt, a személyzetinek pedig fejtörést okoz. Orosházán a Holtai Alföld igazgatóhelyet­tesével! Gugolya Andrással arról beszélgettünk, mi a különbség tolivaj és tolvaj között. — Az emberiek másként ítélik meg például a kerék- páirtolvajt, mint a szállodai giyűjitögietőt. Tapasztalatunk szerint három típusba sorol­hatók a lopkodok. Vannak kteptomániiások, emléktár­gyat gyűjtők és a harmadiik csoport az elvetemült tolva­jok. Nállunik főleg a igjyűjtő- sízarwedélQyel megáldott ven­dégek fordulnak meg gyak­rabban. Ezt bizonyítják az emblémás hamutartók, ká­véscsészék,, tányérok sth. el­tűnései. Az önfciszióligáiló ét­teremben népszerű a rozs­damentes evőeszköz. Éven­ként ezer pár vész el ezek­ből! Az alpakka fűsizartartó- infcat — még a nyitás évé­ben — elhordták a vendé­gek. Azóta műanyag a só- és a borsitartó, amit az egyik kolléganőjük az Étlla- pozóban meg ii,s kritizált. Igaza volt, de sajnos a ke­reskedelemben nem forgal­maznak elfogadható áron olyan üvegtartókat, amelye­ket be tudnánk szerezni. Nagyobb rendezvényeinken a gyertyaitairfók találnák új gazdára. — Tudna erre példát is mondani? — Esküvői vacsorára te­rítettünk gazdag menüvel. A főasztalit ezüst gyertyatartó- vial díszítettük. A vendégse­reg jól érezte magát. Mi nem annyira, mert észrevet­tük, hogy a dekorációnk el­tűnt. — Mi a helyzet a szállodai részen? — kérdeztem Péter Lászlóné ísizoibaasiaonyt. — A szobákból is a ha- muitállak, apróbb emblémás tárgyak tűnnék a! Nyitás­kor szőttesek voltak a do­hányzóasztalokon, de azokat is -elvitték. Most olcsó térí­tőkét használunk. Nálunk sláger a törülköző. Évente 150 darabot is eltulajdoníta­nak. Áltálában csoportokra jielllllemző ez, az egyéni sízáil- lóvendégeink megbízhatók. — Hogyan tudnak véde­kezni a szállodai szarkák el­len? — A vendégnek nem nyúlhatunk a zsebébe. Tár­sas rendezvényeken szóvá tesszük, ha valami eltűnik, de konkrétan nem tudjuk, ki a vétkes. Ilyenkor min­denki együttérzően a váltót vanngatja, mi pedig leírjuk veszteségnek a hiányzó tár­gyat. Cs. I. — Kedvezőtlenül érintett bennünket az adórendszer bevezetése. Gazdaságunkban a bérbruttósítás és a társa­dalombiztosítási járulék megnövekedett összege együttesen 15 millió forintot tett ki. Sajnos az árváltozá­sok nem kompenzálták a ki­esést. A hízósertés-felvásár­lási ár növekedése és a tej­árnövekedés 7-8 millió fo­rint többletbevételt jelentett. Továbbra is tart az a ked­vezőtlen tendencia: mely szerint az ipari árak na­gyobb ütemben emelkednek, mint a mezőgazdasági felvá­sárlási árak. Az általános forgalmi adó bevezetése ad­minisztrációs többletmunkát jelentett. Nálunk kézi nyil­vántartás folyik. — Ebben az évben a pénzügyi szigorítások miatt nehéz helyzetbe kerültek a mezőgazdasági üzemek. Mi­lyen tapasztalataik vannak ezen a téren? — Nálunk szokatlan volt a sorban állás a banknál. Többhetes kintlévőségeink voltak, amit nem tudtunk behajtani partnereinktől. A Szegedi Konzervgyár a zöld­borsóért, a Mezőhegyesi Me­zőgazdasági Kombinát cu­korgyára a répáért váltóval fizetett. Rendkívül magas­nak tartjuk a rövid lejáratú hitelek 17 százalékos kama­tát, ennek ellenére rákény­szerültünk arra, hogy ilyen pénzügyi forrás után néz­zünk. Ugyancsak kedvezőtle­nül és váratlanul ért ben­nünket a szeptember eleji 25 százalékos műtrágyaár-eme- lés, valamint a fehérje árá­nak emelése. — Az idén ismét sújtotta a gazdaságot az aszály. Mi­lyen pénzügyi kihatása van a nagy szárazságnak? — Az első fél év végén még úgy láttuk, hogy reáli­san el tudjuk érni a kitűzött 31 millió forintos nyeresé­get, sőt, ezt meghaladó jö­vedelemre számítottunk. Sajnos, nálunk az 1983. évi­hez hasonló aszály jelentke­zett. Ennek pénzbeni kára körülbelül 18-20 millió fo­rint. A zöldborsórekord, va­lamint a búza terv feletti jövedelme körülbelül 9-10 millió forint volt, így a ki­esés felét kompenzálni tud­juk. Amennyiben az állatte­nyésztésen belül a sertés- ágazat terv feletti ered­ményt hoz, valamint az ipa­ri szolgáltató ágazat többlet- nyereséget ér el,, még vala­mit csökkenthetünk a kiesé­seken. Ha az év végéig a hozott intézkedések hatásá­ra tovább tudjuk csökkente­ni a költségeket, úgy várha­tóan elérhető lesz a 24-25 millió forintos nyereség. — Milyen gazdasági in­formációkkal rendelkeznek az 1989-es évre vonatkozó­an? Hogyan látnak hozzá a jövő évi tervezéshez? — Sajnos nem sok konk­rét információnk van, pedig már októbert írunk. A vár­ható szabályozókról igazga­tói értekezletet tartottak az Állami Gazdaságok Egyesü­lésénél. Emellett az újsá­gokból, sjakmai kiadvá­nyokból szerezzük be az in­formációt. Ügy ítéljük meg, nem megfelelő az informá­cióáramlás, s mindennek ká­rát az egyes üzemek, összes­ségében a népgazdaság lát­ja. Ma például gyakori be­szédtéma a bérreform, a béralku az emberek köré­ben. de tényleges informá­cióval nem rendelkezünk ez ügyben. Megítélésem szerint, amíg nem hoznak stabil, több évre érvényes szabá­lyozókat, nem lehet jól gaz­dálkodni. Mi egyébként a belső érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésén gondolko­dunk. Nem tervezünk ter­melési szerkezetváltást. Bő­vítjük az Agrometál ipari ágazat tevékenységét, vala­mint a szegedi irodatechni­kád részleg munkáját. Vár­hatóan a BHG-vel olyan megállapodásra jutunk, amely lehetővé teszi a kor­szerű Helios pénztárgépek forgalmazását, szervizelé­sét az irodatechnikai részle­günknél. Újraértékeljük fej­lesztési, beruházási politi­kánkat, mivel ma nem le­het előre látni a hosszabb távú beruházások hatását. * * * Az Orosházi Állami Gaz­daságban időben felismer­ték, hogy a több lábon állás segíthet csak az aszályos években. A gazdaság veze­tése az utóbbi években olyan új vállalkozásokba kezdett, amelyek jó része meghozta a várt sikert. A szabályozó- változások — bár több terü­leten kedvezőtlenül érintet­ték a vállalatot — nem Okozták jelentősebb megráz­kódtatást a gazdaságban. A közelmúltban a vállalat ve­zetése olyan intézkedéseket hozott, amely a cselekvő munkára irányította a fő fi­gyelmet annak érdekében, hogy sikeresen zárhassák az idei évet. Hiszen jól tudják, • csak egy. stabil alapról le­het előre lépni jövőre. Verasztó Lajos Mi lesz a szeghalmi ifjúsági parkkal? Képünk Szeghalom újte­lepi részén készült. Az itt található épület pusztulása, a körülötte levő park gondo­zat lan,siágia bosszantja a vá­ros lakóit, az újtelepieket pedig különösen. Miért? Mindezt a hatvanas évek­ben — az azóta elhunyt tar nácstaigjuk, Kovács Imre irányításával és a 'községi tanács támogatásával — társadalmi munkában ők hozták létre. A hatvanas évek elején' kialakított park­iban, majd a bontott anyag­ból felépített művelődési te­remben Kovács Imre szer­vezte meg a környékbeliek szórakozását. Saját zeneka­ruk, színjátszócsopor tjük működött igazi közösséggé kovácsolva a lakosságot. A hetvenes évek közepén a község, vezetéke úgy érez­te, hogy az itteni tevékeny­ség kinőtte a spontaneitás kereteit, és a szakmai szín­vonal emelése érdiekében a művelődési központot hízta meg az itteni munka irányí­tásával. A ’legjobb szándék mellett is ez a 'lakosság visszahúzódásához vezetett. A hetvenes évek közepétől már óvodának, 'iskolának használták az épületet, hét­Hét vége a békéscsabai múzeumban Ha október, álkor múzeumi és műemlé­ki hónap. S ha múzeumi hónap, akkor hét végén érdemes a múzeumok program­jairól érdeklődni. Ezért Kovács Gábort, a Munkácsy Mihály Múzeum közművelő­dési osztályvezetőjét kérdeztük:, mit lát­hat, aki e hét végén felkeresi a békés­csabai múzeumai). — Szombaton és vasárnap 19-től 18 órá­iig várjuk a 'látogatókat! Állandó kiállítá­saink, a Munkácsy-tarem. és a „Néprajzi csoportok Békési megyében a XVIII—XX. századiban” sok érdekes látnivalót nyúj­tanak. Sok látogatót vonz a régészeti ki­állítást, melyet november 13-ig, láthatnak az érdeklődők. A „Békés megye jellegze­tes növénytársulásai” című természettu­dományi kiállítás is: újdonságnak számít, melynek múlt pénteki megnyitója egyben a múzeumi hónap békéscsabai nyitányát is jelentette. — Más programot kínálnak-e a hét vé­gére? — A Békés Megyei Múzieumbaráti Kör 45 tagija Tokajba utazik szombatom. Meg­ismerkednek a város múzeumával, s. más nevezetességeivel, majd részt vesznek a szüreti mulatsóigon, ami bizonyára nem mindennapos élményt jelent számukra. — És én, a kívülálló, hol nézhetek még körül, ha mindenáron múzeumi progra­mot akarok szervezni családomnak a hét végén? — Ajánlhatom még, Békéscsabán a szlo­vák tá j há zat, mély mindhárom nap 10-től 12-ig és délután, 2-<től 6-ig várja látoga­tóit. — És ha vidékre is elmennénk? — Néhány újdonság: megnyílt a vész- tő-mógorii őskori tellszélvényit bemutató állandó kiállítási. Orosházán Szalők József festőművész, Szarvason Zsáky István' fes­tőművész kiállítását ajánlanám. Békésre, a galériába is érdemes, ellátogatni', hiszen oitt a napokban nyílt meg a „Régi békési képeslapok” című kiállítási, melyet a mú­zeum anyagából áfflíitottak össze. — Mindezt mennyiért? — Július 1-jén egységesítették, s orszá­gosan emelték a belépők árát. A múzeu­mok 10, a tájházafc, emlékházaik 5 forin­tért látogathatók^ felnőtteknek. Diákok­nak, katonáknak ingyenes, nyugdíjasok­nak 50 százalékos a belépő. De ha csütör­tökre szervezi a programját, ingyen néz­heti meg mándlazt, amit az imént elmond- tam. N. A. nyolc éve pedig már annak sem. Kiszolgáltatva a ron- gállő'kmak, üresen áll. — Mi lesz az épület és a park soirsa? — kérdeztük dr. Kardos Mihálytól, a vá­rosi tanács vb-titkárától. — Az 1985-ben készült VII. ötéves tervünkben erre a helyre idősek klubját szántunk. Mivel a pénzügyi 'ltehetőségednk romlottak, eb­ben az ötéves tervhant, de valószínű, a következőben sem tudjuk idősek klubjá­nak vagy szociális otthon­nak kialakítani. Minit el- ihagyott ingatlan, a pusztítás áldozata. Állagmegóvás cél­jából 1985-ben jelentős ösz- szegért felújítottuk, die mi­vel használatra nem került, újra csábított a rang állásra. Ezélrt a városi tanács vég­rehajtó bizottsága , úgy dön­tött, sürgősen' gondoskod­nunk kelt az ingatlan sor­sáról. A vb értesítette a he­lyi gazdálkodó szerveket, a nem tanácsi 'intézményeket, és bérbeadás formájában ífelíajánilötta az épületet a je­lentős kiterjedésű parkkal hasznosításra. A célunk az, ’hogy az ingatlan családi ke­zelésben maradjon, ha ké­sőbb kialakul a feltétele, akkor változatlanul szociá­lis jellegű feladatokat lás­son el. __ | __ F otó: Kovács Erzsébet Véradás Mezőkovácsházán A Mezőkovácsháza és Vi­déke Áfész Vöröskereszt- alapszervezete nemrég vér­adást szervezett a szövetke­zet dolgozói, illetve a város lakossága körében. Tették ezt egyrészt a hagyományok továbbviteléért, másrészt se­gítségül is szánták a szegedi klinikán egy épp ebben az időben végzett szívműtéthez. A véradás technikai lebo­nyolítására az áfész tanács­kozótermét alakították át úgy, hogy megfeleljen az egészségügyi előírásoknak. Az elsődleges cél mellett al­kalom volt ez arra is, hogy vérnyomásméréssel és bel­gyógyászati ellenőrzéssel te­gyék teljessé a vizsgálatot. A felhívásra negyvenen je­lentkeztek, akikből mind­össze egy fűt utasították el egészségi probléma miatt. A 39 személy összesen 15,6 li­ter vért adott, s az életmentő vér egy részét rohammentő- vel szállították a szegedi kli­nikára. H jyl Csorvás Cukorrépa-termelési tanácskozás Napjainkban még inkább szükség van minden új in­formációra, hasznos tapasz­talatra! Ennek a gondolat­nak jegyében rendezte ter­melési tanácskozását a na­pokban Csorváson a KITE — Nádudvari Kukorica- és Ipa- rinövény-termelési Együtt­működés —, valamint a Cu­korrépa-termesztő Szakbi­zottság. A 'tanácskozáson nemcsak az alföldi cukorrépa-ter­mesztő üzemek szakemberei vettek részt, hanem a szol­noki, a sarkad!, a ikabai, a selypi és a mezőhegyesi cu­korgyár képviselői is. Dr. Pásti Lajos, a KITE főágazatvezetője hétéves üzemi táblatörzsikönyvada- tokra épülő elemzések ered­ményeiről számolt be. Rendkívül szoros a mate­matikai összefüggés, a tech­nológiai fegyelem és a ter­mésátlag között — hangsú­lyozta előadásában. Ki játszik ilyet...? Körös (K)víz A Körösvidéki Környezet­védelmi és Vízügyi Igazgató­ság — az A. Dürer Kisszö­vetkezet szervezésében — nagyszabású vetélkedőt hir­det a vállalkozó kedvű ér­deklődőknek. A játék célja megismertetni szűkebb ha­zánkat, a Körösök vidékét, annak természeti adottsága­it, történelmi eseményeit, tudatosítva a környezet- és természetvédelem fontossá­gát. A vetélkedőre három­fős „amatőr” csoportok ne­vezését várják, az alsó kor­határ 16 év. A sikeres ver­senyzéshez a lexikális tu­dás melillett alkotó szellem, játékosság és persze szerem cse SiZÜkségéltetiik. Akit_ te­hát érdiekei a helytörténet, a néprajz, a földrajz, a- mű­emlékek és az idegenf'Onga- iHom, a környezet- és termé- szetvédietem, valamint a mű­vészet és az irodalom, az figyelj© lapunk jövő szom­Az már más kérdés, hogy napjainkban sajnos nem­csak a szellemi munka függ­vénye a termesztés, színvo­nala, hanem pénz- és esz­közkérdés is, hangzott el az üzemek részéről. Sárközi Ferenc, a MÉM főtanácsosa hozzászólásában arról beszélt, hogy a terme­lőknek és a feldolgozóknak a közeljövőben olyan anyagi érdekeltségű árrendszert kell kiépíteni — a lehetősé­geken belül —, mely a je­lenleginél jobban ösztönöz a gazdaságosságra és a minő­ségre. ígéretet tett arra is a főtanácsos, hogy a tárca a jövőben mindent elkövet a cukorrépa-termesztés színvo­nala érdekében. A tanácskozás után Lo­vász Dániel, a szákbizottság elnöke határszemlére hívta a résztvevőket. A többsoros fajta és technológiai kísérle­tek eredményeiről Czibere Lajos tartott szemléletes be­bati számát, mert október 15-én és az azt követő szom­batokon a Békés Megyei Népújság „Körös (K)víz” címmel három feladatot je- - lentet meg. A helyes megfej­tést beküldő csapatok vközül sionsolllássall választják ki azt a nyolcat, mely a november végén megrendezésre kerülő döntőn mérheti össze tudó­sát, a Köviizíg gyulái szék­házéiban. A csapatok az A. Dürer Kisszövetkezethez — 5700 Gyula, Negyvennyolcas utca 15. s:z. — küldhetik be a bá­nom féladat megfejtését. A sorsolás eredményéről1 min­denki értesítést kap. Érdemes felkészülni a Kö­rös—sárréti útikalauzból — mely a rendező kisszövetke­zetnél kapható —■, a Békés Megyei Kézikönyvből, az Utazások Erdélyben 'kötet­ből és a Természetjárók en­ciklopédiájából, hiszen a si­keres feillkésizüléá jutalma bet- és külföldi utazási utal-, vány, valamint több értékes tárgynyereimény tesz. Aki tehát kedvet érez e jártíékihioz, figyel je lapunk jö­vő szombati számát!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom